Heves Megyei Hírlap, 2016. október (27. évfolyam, 231-256. szám)

2016-10-22 / 249. szám

2016. OKTOBER 22., SZOMBAT MEGYEI KÖRKÉP ß „Magyarország a hazám, a hagyományok a részem” Visszajött és boldog Sokan élhetetlen helynek tartják Magyarországot, s ezért vállalnak külföldön munkát. Az egri Marsi Krisz­tina másképp volt ezzel. Szerette az állását, a ma­gyar hagyományok őrzését is mindig a szívén viselte. Kedvese azonban Bajoror­szágban kedvező ajánlatot kapott, így kiköltözött vele. Négy év kintlét után haza­jöttek. Verebélyi Márta verebelyi.marta@gmail.com WALLGAU, OSTOROS - Elége­dett voltam mint az egri vár múzeumpedagógusa, nem for­dult meg a fejemben, hogy egy másik országban boldoguljak. Ám a férjem, Zsolt egyszer- csak kapott egy nagyszerű lehetőséget a Bajor-Alpok lá­bánál, Wallgauban, hogy egy négycsillagos superior szállo­da éttermét vezesse. Végül el­fogadtuk az ajánlatot - kezdi a történetét Krisztina. - Kihí­vás volt ez a párom számára, így 2011-ben útnak indultunk. Németországban Krisztina új lapot kényszerült kezdeni, egyebek között azért is, mert akkor még nem beszélt né metül.- Ugyanabban a szállo­dában szobaasszony let­tem. Nem tartottam meg­alázónak, hogy a diplo mám nélkül dolgozom, ráadásul takarítok. Pró­báltam a jó oldalát néz­ni. Persze a kreativitás hiányzott - avat be az egykori múzeumpe­dagógus. A fiatal pár Művészetek szerelmese Marsi - lánykori nevén: Ácsai - Krisztina (33) Egerben nőtt fel, a Debreceni Egyetem an­gol-néprajz szakán szerzett diplomát. A Harlekin Bábszín­házban dolgozott, majd az egri vár tárlat vezetője és múzeum- pedagógusa lett. Fogyatékos­sággal élő gyermekekkel is foglalkozott, ehhez a szentend­rei Skanzenben vett részt to­négy évet és négy hóna­pot töltött Né­metországban. Sok párt szét­választ a kül­földi munka- vállalás, de őket még in­kább összekovácsolta.- Egy év kintlét után, 2012- ben összeházasodtunk Eger­ben. A következő évben meg­született a kisfiúnk, Kende, ké­sőbb a testvére, Előd is. Két kö­zös gyermekünkvan,valójában vábbképzésen. A művészetek­nek is élt: három zenekarban énekelt: moldvai csángó és bolgár népdalokat is adott elő és versek megzenésítésében is kipróbálhatta magát. Ked­vese kiutazásuk előtt vendég­látással foglalkozott, jelenleg rendezvényszervező. Ő is részt vett Egerben Feke Pál színész esküvőjének szervezésében. azonban három fiút tudhatunk a magunké­nak. Zsolt első há­zasságából már szü­letett egy kisfiú, a most 10 éves Bende­gúz. Ugyan őt az anyukája ne­veli, de elég sokat van nálunk is, nagyon szeretjük őt, és ő is ragaszkodik hozzánk. Amikor kint voltunk, nagyon hiány­zott nekünk. Krisztina és Zsolt végül el­határozták, hogy visszaköltöz­nek Magyarországra.- Sokan nem értették, mi­ért hagyunk ott egy ilyen cso­dás helyet, egy földi paradi­csomot - merthogy Wallgau egyébként mesés. Ám Magyar- ország a mi hazánk, ami en­gem illet, a magyar hagyomá­nyok az életem része. Néptán­coltam, népi énekes is voltam három zenekarban, sőt, oktat­tam is éneket. Zsolt szintén ra­gaszkodik a hazájához, s mind­kettőnkben erős volt a hon­vágy. Nem csoda, hiszen A sokojtaa tina jólíérzi Magyarországon. Fontosnak tartja a magyar tradíci­ók őrzését Négy évnyi németországi lét után hogyan tovább?- Azért mentünk ki, hogy anyagilag szilárdabb lábakon álljunk. Nem akartunk kint maradni. Amikor eldöntöttük, hogy hazaköltözünk, Ostoro­son vettünk egy családi házat. Krisztina megosztja velünk azt is, szerinte család nélkül sokkal könnyebb külföldön boldogulni. Ha viszont már családja van a munkaválla­lónak, mérlegelnie kell, meg­éri-e külhonban dolgoznia. Ne­kik pedig a két kicsi gyerme­kükre is gondolniuk kellett, akik velük éltek kint.- Még az ünnepeket sem tudtuk együtt tölteni, mivel vendéglátásban dolgoztunk. Szerintem az az ideális, ha az ember kint pénzt gyűjt, idő­vel hazaköltözik, s hazahoz­za magával a kint gyűjtött ta­pasztalatait is. A magyaroktól és a németektől is van mit ta­nulni, nem árt, ha a kettő ösz- szeadódik. Elárulja azt is: a bajorok a né­meteken belül is egy önálló tra­díciókkal rendelkező csoport, s ők büszkélkedhetnek német földön a legtöbb ünnepnappal.- Szimpatikus, barátságos emberek ők, de egy ponton túl | nem engednek. A saját honfi j társaikkal szemben is \ issza- ! fogottak, zártak. A bajor tájak | csodálatosak, ha tehettük, mi I is felfedeztük őket. A táj gyö- l nyörű, ám nekünk mégis ide- I gén, nem fogható a magyar vi- I dékekhez. Volt, hogy a gyönvö- I rű hófedte tájakat bámulván I arra gondoltunk, hogy otthon I már rügyeznek a fák... Erről I még a takaros, mézeskalács- ! szerű házikók sem tudták elte­relni a figyelmünket. A házaspár bár jól érezte ma­gát Németországban, a szívé­re hallgatott, s Magyarorszá­got választotta végül. Kriszti­na gyesen van, Zsolt a vendég­látásban dolgozik jelenleg is, javarészt esküvőszervezéssel foglalkozik. A pár idővel saját vállalkozást is indítana.- Szeretnék mesete­rápiával foglalkozni. A távolabbi közös tervünk pedig az, hogy elsajátít­suk az állatasszisztált te- rápia fortélyait -avatbeterve- jfi. ibo Krisztina. Megalázottan Porcsin Zsolt zsolt.porcsin@mediaworks.hu M i késztethet embereket arra, hogy további életük tönkre­tételét, a súlyos börtönbüntetés vagy akár a halál kocká­zatát is vállalva szembe merjenek szállni a mindenha­tó hatalommal? Erre a kérdésre kell keresni a választ, hogy 1956 megértéséhez közelíteni tudjunk. Könyvtárnyi szakirodalma van már a legutóbbi magyar for­radalomnak, alapos elemzéseit olvashatjuk az október huszon- harmadikához vezető okok sorának a nemzetközi összefüggé­sektől kezdve az elnyomorító hadigazdaságon át az ideológiai diktátumokig. A rendszervál- 1956 forradalmát tás utáni negyedszázad tör­3 kisemberek ténettudománya sokat tett , , azért, hogy az előző évtizedek VIVtak. hazugságait leleplezze, hogy feltárja az ötvenes évek való­ságát. Ellenben tudjuk-e tényleg, hogy a nagy relációkban mi késztette a kisemberek tömegeit a tevőlegesen lázadásra? 1956 forradalmát ugyanis a kisemberek vívták, akik szerte az ország városaiban utcára mentek tömegesen, s bár a hatalmas Szov­jetunió hadseregének évtizedes megszállását nyögte hazánk, a kisemberek nem féltek nyíltan ellenállni, tiltakozni, követelni, hazaküldeni a ruszkikat és leszámolni magyar kiszolgálóikkal. Mi az, ami felülírja az emberek ösztönös önvédelmi reakci­óit, végiggondolt megfontolásait, legtermészetesebb félelmeit? A válaszok egyike, talán legfontosabbika: a megaláztatás. Az a megaláztatás, amiben az egész társadalom, annak - a kevés kivételezetten kívüli - minden tagja részesült minden egyes nap. Az egyetlen párt megfélemlítő betüremkedése minden­hová. A kikényszerített hazugságok tömkelegé, az erővel meg­követelt hódolat, az érdemtelenek pimasz térnyerése, a nem egyengondolkodók megbélyegzettsége, a totális esélytelenség. Meg kellene érteni 56-ot, hogy legyen értelme az emlékezésnek! Rock and roll versek a börtönben EGER - Köszönjük a jóisten­nek, hogy megmaradhattak ezek a versek - szólt így Feren- czi György zenész, aki zeneka­rával, a Rackajammel ingyenes koncertet adott csütörtök este, majdnem teltház előtt, a me­gyeháza dísztermében. Előadá­suk középpontjában az ‘56-os forradalomban, 27 évesen már­tírhalált halt Gérecz Attila köl­tő versei és műfordításai álltak.- Gérecz Attila olyan nekünk, mint Petőfi Sándor, és most na­gyon izgulunk, mert ez az el­ső alkalom, hogy ezt a koncer­tet ünnepen játszhatjuk el. Hi­hetetlen, hogy emberbe ennyi életerő szorult, nem forradalmi, hanem igazi rock and roll verse­ket írt, és mindet a börtönben! Hűtlenség vádja miatt 12 év­re elítélték, Vácott ült, de 1956- ban megszökött onnan, és nem­hogy disszidált volna, azonnal ment az Dohány utcába harcol­ni, ahol az oroszok agyonlőtték - mesélte Ferenczi György a da­lok közötti szünetekben a költő­ről, akiről azt is megtudtuk: a börtönben a „füveskerti” írók fogadták barátságukba. SZ. E. Emlékünnepség: Pittí Katalin, Laczik Ferenc és Dömötör Csaba érdemelte ki a Heves Megye Nagykövete címet Ez volt a pillanat, mikor a magyarok egyet akartak EGER - Magyarország mindig a szabadságharcosok földje volt, és földje lesz. Nekünk pedig nem­csak emlékeznünk, tanulnunk is kell 1956-ról - szólt köszöntő­jében Szabó Róbert, a Heves Me­gyei Közgyűlés elnöke, az ‘56- os forradalom és szabadságharc 60. évfordulója alkalmából em­lékünnepségen. - A feladatunk, hogy emlékezzünk és levonjuk a tanulságokat az akkor történtek­ből. Hatvan éve a magyar nép azt mondta, elég volt, és bátran kiálltak a nemzet függetlenségé­ért. Ez volt az a pillanat, mikor a magyarok végre egyet akartak, majd szimbolikus győzelmet arattak az elnyomó diktatúra fe­lett - emlékezetett. Tamás Sándor, Kovászna me­gye tanácsának elnöke beszé­dében kiemelte: az ‘56-os hő­sök győztek, még ha meghal­tak is. Becze István, Hargi­ta megye tanácsosa szerint az ‘56-os forradalom azt jelezte: semmilyen társadalmi beren­dezkedés nem örökérvényű. - Nekünk pedig hálásnak kell lennünk a szabadságharco­soknak, mert mi, a most élők vagyunk, a megváltott nem­zedék: október 23., a mi közös születésnapunk - fogalmazott. A köszöntők után átadták a Heves Megye Nagykövete dí­jat, amit azok kaphatnak meg, akik tevékenységükkel, élet­művükkel megyénknek or­A Hargita Megyei Művészeti Népiskola néptáncosainak előadása szágos vagy nemzetközi hírű elismerést vívtak ki. Az ő fel­adatuk ezentúl a megye ha­zai és nemzetközi ismertségé­nek növelése. Idén Heves Me­gye Nagykövete lett: Pitti Kata­lin, Liszt Ferenc-díjas magyar operaénekes, érdemes művész; Laczik Ferenc, hatvani zenész, basszusgitáros, a Beatrice tag­ja; Dömötör Csaba, parlamen­ti államtitkár, aki középisko­lai tanulmányait Gyöngyösön végezte. Ugyanezen ünnepségen, az idei Márton Áron Emlékév ke­retében emlékelőadást tartott Gaal Gergely, az emlékév prog­rambizottságának elnöke, aki felidézte a „XX. század püspö­kének” életútját. A csíkszent- domonkosi születésű püspök sorsközösséget vállalt az elnyo­mottakkal, átélte az I. és II. vi­lágháború szörnyűségeit, és a román, kommunista diktatú­rát. Öt év börtönre, és 10 év há­zi őrizetre ítélték, de úgy tar­totta: az igazság védelmében a börtön és az üldöztetés nem szégyen, hanem dicsőség. Tisz­teletére idén szobrot avattak Csíkszeredán - erről Gaal Ger­gely azt mondta: az isteni gond­viselés helyre tette azt, amit az emberek elrontottak. Az em­lékévben egy vándorkiállítá­son mutatják be a püspök éle­tét, amely most a megyeháza udvarán tekinthető meg. SZ. E. [| A rackák Egerben. Hangulatos | JggjPPJ koncert a megyeháórj

Next

/
Thumbnails
Contents