Heves Megyei Hírlap, 2016. október (27. évfolyam, 231-256. szám)
2016-10-22 / 249. szám
2016. OKTOBER 22., SZOMBAT MEGYEI KÖRKÉP ß „Magyarország a hazám, a hagyományok a részem” Visszajött és boldog Sokan élhetetlen helynek tartják Magyarországot, s ezért vállalnak külföldön munkát. Az egri Marsi Krisztina másképp volt ezzel. Szerette az állását, a magyar hagyományok őrzését is mindig a szívén viselte. Kedvese azonban Bajorországban kedvező ajánlatot kapott, így kiköltözött vele. Négy év kintlét után hazajöttek. Verebélyi Márta verebelyi.marta@gmail.com WALLGAU, OSTOROS - Elégedett voltam mint az egri vár múzeumpedagógusa, nem fordult meg a fejemben, hogy egy másik országban boldoguljak. Ám a férjem, Zsolt egyszer- csak kapott egy nagyszerű lehetőséget a Bajor-Alpok lábánál, Wallgauban, hogy egy négycsillagos superior szálloda éttermét vezesse. Végül elfogadtuk az ajánlatot - kezdi a történetét Krisztina. - Kihívás volt ez a párom számára, így 2011-ben útnak indultunk. Németországban Krisztina új lapot kényszerült kezdeni, egyebek között azért is, mert akkor még nem beszélt né metül.- Ugyanabban a szállodában szobaasszony lettem. Nem tartottam megalázónak, hogy a diplo mám nélkül dolgozom, ráadásul takarítok. Próbáltam a jó oldalát nézni. Persze a kreativitás hiányzott - avat be az egykori múzeumpedagógus. A fiatal pár Művészetek szerelmese Marsi - lánykori nevén: Ácsai - Krisztina (33) Egerben nőtt fel, a Debreceni Egyetem angol-néprajz szakán szerzett diplomát. A Harlekin Bábszínházban dolgozott, majd az egri vár tárlat vezetője és múzeum- pedagógusa lett. Fogyatékossággal élő gyermekekkel is foglalkozott, ehhez a szentendrei Skanzenben vett részt tonégy évet és négy hónapot töltött Németországban. Sok párt szétválaszt a külföldi munka- vállalás, de őket még inkább összekovácsolta.- Egy év kintlét után, 2012- ben összeházasodtunk Egerben. A következő évben megszületett a kisfiúnk, Kende, később a testvére, Előd is. Két közös gyermekünkvan,valójában vábbképzésen. A művészeteknek is élt: három zenekarban énekelt: moldvai csángó és bolgár népdalokat is adott elő és versek megzenésítésében is kipróbálhatta magát. Kedvese kiutazásuk előtt vendéglátással foglalkozott, jelenleg rendezvényszervező. Ő is részt vett Egerben Feke Pál színész esküvőjének szervezésében. azonban három fiút tudhatunk a magunkénak. Zsolt első házasságából már született egy kisfiú, a most 10 éves Bendegúz. Ugyan őt az anyukája neveli, de elég sokat van nálunk is, nagyon szeretjük őt, és ő is ragaszkodik hozzánk. Amikor kint voltunk, nagyon hiányzott nekünk. Krisztina és Zsolt végül elhatározták, hogy visszaköltöznek Magyarországra.- Sokan nem értették, miért hagyunk ott egy ilyen csodás helyet, egy földi paradicsomot - merthogy Wallgau egyébként mesés. Ám Magyar- ország a mi hazánk, ami engem illet, a magyar hagyományok az életem része. Néptáncoltam, népi énekes is voltam három zenekarban, sőt, oktattam is éneket. Zsolt szintén ragaszkodik a hazájához, s mindkettőnkben erős volt a honvágy. Nem csoda, hiszen A sokojtaa tina jólíérzi Magyarországon. Fontosnak tartja a magyar tradíciók őrzését Négy évnyi németországi lét után hogyan tovább?- Azért mentünk ki, hogy anyagilag szilárdabb lábakon álljunk. Nem akartunk kint maradni. Amikor eldöntöttük, hogy hazaköltözünk, Ostoroson vettünk egy családi házat. Krisztina megosztja velünk azt is, szerinte család nélkül sokkal könnyebb külföldön boldogulni. Ha viszont már családja van a munkavállalónak, mérlegelnie kell, megéri-e külhonban dolgoznia. Nekik pedig a két kicsi gyermekükre is gondolniuk kellett, akik velük éltek kint.- Még az ünnepeket sem tudtuk együtt tölteni, mivel vendéglátásban dolgoztunk. Szerintem az az ideális, ha az ember kint pénzt gyűjt, idővel hazaköltözik, s hazahozza magával a kint gyűjtött tapasztalatait is. A magyaroktól és a németektől is van mit tanulni, nem árt, ha a kettő ösz- szeadódik. Elárulja azt is: a bajorok a németeken belül is egy önálló tradíciókkal rendelkező csoport, s ők büszkélkedhetnek német földön a legtöbb ünnepnappal.- Szimpatikus, barátságos emberek ők, de egy ponton túl | nem engednek. A saját honfi j társaikkal szemben is \ issza- ! fogottak, zártak. A bajor tájak | csodálatosak, ha tehettük, mi I is felfedeztük őket. A táj gyö- l nyörű, ám nekünk mégis ide- I gén, nem fogható a magyar vi- I dékekhez. Volt, hogy a gyönvö- I rű hófedte tájakat bámulván I arra gondoltunk, hogy otthon I már rügyeznek a fák... Erről I még a takaros, mézeskalács- ! szerű házikók sem tudták elterelni a figyelmünket. A házaspár bár jól érezte magát Németországban, a szívére hallgatott, s Magyarországot választotta végül. Krisztina gyesen van, Zsolt a vendéglátásban dolgozik jelenleg is, javarészt esküvőszervezéssel foglalkozik. A pár idővel saját vállalkozást is indítana.- Szeretnék meseterápiával foglalkozni. A távolabbi közös tervünk pedig az, hogy elsajátítsuk az állatasszisztált te- rápia fortélyait -avatbeterve- jfi. ibo Krisztina. Megalázottan Porcsin Zsolt zsolt.porcsin@mediaworks.hu M i késztethet embereket arra, hogy további életük tönkretételét, a súlyos börtönbüntetés vagy akár a halál kockázatát is vállalva szembe merjenek szállni a mindenható hatalommal? Erre a kérdésre kell keresni a választ, hogy 1956 megértéséhez közelíteni tudjunk. Könyvtárnyi szakirodalma van már a legutóbbi magyar forradalomnak, alapos elemzéseit olvashatjuk az október huszon- harmadikához vezető okok sorának a nemzetközi összefüggésektől kezdve az elnyomorító hadigazdaságon át az ideológiai diktátumokig. A rendszervál- 1956 forradalmát tás utáni negyedszázad tör3 kisemberek ténettudománya sokat tett , , azért, hogy az előző évtizedek VIVtak. hazugságait leleplezze, hogy feltárja az ötvenes évek valóságát. Ellenben tudjuk-e tényleg, hogy a nagy relációkban mi késztette a kisemberek tömegeit a tevőlegesen lázadásra? 1956 forradalmát ugyanis a kisemberek vívták, akik szerte az ország városaiban utcára mentek tömegesen, s bár a hatalmas Szovjetunió hadseregének évtizedes megszállását nyögte hazánk, a kisemberek nem féltek nyíltan ellenállni, tiltakozni, követelni, hazaküldeni a ruszkikat és leszámolni magyar kiszolgálóikkal. Mi az, ami felülírja az emberek ösztönös önvédelmi reakcióit, végiggondolt megfontolásait, legtermészetesebb félelmeit? A válaszok egyike, talán legfontosabbika: a megaláztatás. Az a megaláztatás, amiben az egész társadalom, annak - a kevés kivételezetten kívüli - minden tagja részesült minden egyes nap. Az egyetlen párt megfélemlítő betüremkedése mindenhová. A kikényszerített hazugságok tömkelegé, az erővel megkövetelt hódolat, az érdemtelenek pimasz térnyerése, a nem egyengondolkodók megbélyegzettsége, a totális esélytelenség. Meg kellene érteni 56-ot, hogy legyen értelme az emlékezésnek! Rock and roll versek a börtönben EGER - Köszönjük a jóistennek, hogy megmaradhattak ezek a versek - szólt így Feren- czi György zenész, aki zenekarával, a Rackajammel ingyenes koncertet adott csütörtök este, majdnem teltház előtt, a megyeháza dísztermében. Előadásuk középpontjában az ‘56-os forradalomban, 27 évesen mártírhalált halt Gérecz Attila költő versei és műfordításai álltak.- Gérecz Attila olyan nekünk, mint Petőfi Sándor, és most nagyon izgulunk, mert ez az első alkalom, hogy ezt a koncertet ünnepen játszhatjuk el. Hihetetlen, hogy emberbe ennyi életerő szorult, nem forradalmi, hanem igazi rock and roll verseket írt, és mindet a börtönben! Hűtlenség vádja miatt 12 évre elítélték, Vácott ült, de 1956- ban megszökött onnan, és nemhogy disszidált volna, azonnal ment az Dohány utcába harcolni, ahol az oroszok agyonlőtték - mesélte Ferenczi György a dalok közötti szünetekben a költőről, akiről azt is megtudtuk: a börtönben a „füveskerti” írók fogadták barátságukba. SZ. E. Emlékünnepség: Pittí Katalin, Laczik Ferenc és Dömötör Csaba érdemelte ki a Heves Megye Nagykövete címet Ez volt a pillanat, mikor a magyarok egyet akartak EGER - Magyarország mindig a szabadságharcosok földje volt, és földje lesz. Nekünk pedig nemcsak emlékeznünk, tanulnunk is kell 1956-ról - szólt köszöntőjében Szabó Róbert, a Heves Megyei Közgyűlés elnöke, az ‘56- os forradalom és szabadságharc 60. évfordulója alkalmából emlékünnepségen. - A feladatunk, hogy emlékezzünk és levonjuk a tanulságokat az akkor történtekből. Hatvan éve a magyar nép azt mondta, elég volt, és bátran kiálltak a nemzet függetlenségéért. Ez volt az a pillanat, mikor a magyarok végre egyet akartak, majd szimbolikus győzelmet arattak az elnyomó diktatúra felett - emlékezetett. Tamás Sándor, Kovászna megye tanácsának elnöke beszédében kiemelte: az ‘56-os hősök győztek, még ha meghaltak is. Becze István, Hargita megye tanácsosa szerint az ‘56-os forradalom azt jelezte: semmilyen társadalmi berendezkedés nem örökérvényű. - Nekünk pedig hálásnak kell lennünk a szabadságharcosoknak, mert mi, a most élők vagyunk, a megváltott nemzedék: október 23., a mi közös születésnapunk - fogalmazott. A köszöntők után átadták a Heves Megye Nagykövete díjat, amit azok kaphatnak meg, akik tevékenységükkel, életművükkel megyénknek orA Hargita Megyei Művészeti Népiskola néptáncosainak előadása szágos vagy nemzetközi hírű elismerést vívtak ki. Az ő feladatuk ezentúl a megye hazai és nemzetközi ismertségének növelése. Idén Heves Megye Nagykövete lett: Pitti Katalin, Liszt Ferenc-díjas magyar operaénekes, érdemes művész; Laczik Ferenc, hatvani zenész, basszusgitáros, a Beatrice tagja; Dömötör Csaba, parlamenti államtitkár, aki középiskolai tanulmányait Gyöngyösön végezte. Ugyanezen ünnepségen, az idei Márton Áron Emlékév keretében emlékelőadást tartott Gaal Gergely, az emlékév programbizottságának elnöke, aki felidézte a „XX. század püspökének” életútját. A csíkszent- domonkosi születésű püspök sorsközösséget vállalt az elnyomottakkal, átélte az I. és II. világháború szörnyűségeit, és a román, kommunista diktatúrát. Öt év börtönre, és 10 év házi őrizetre ítélték, de úgy tartotta: az igazság védelmében a börtön és az üldöztetés nem szégyen, hanem dicsőség. Tiszteletére idén szobrot avattak Csíkszeredán - erről Gaal Gergely azt mondta: az isteni gondviselés helyre tette azt, amit az emberek elrontottak. Az emlékévben egy vándorkiállításon mutatják be a püspök életét, amely most a megyeháza udvarán tekinthető meg. SZ. E. [| A rackák Egerben. Hangulatos | JggjPPJ koncert a megyeháórj
