Heves Megyei Hírlap, 2016. augusztus (27. évfolyam, 179-204. szám)
2016-08-30 / 203. szám
2016. AUGUSZTUS 30., KEDD MEGYEI KÖRKÉP 3 Apa és fia gyakorolják a lövést. | A testbeszédükön látszik , a szigorú koncentrálás, egyszerre végzik a mozdulatokat. W wmamR.' Volt idő, mikor akár az emberek élete is függhetett tőle, nagyban hozzájárult a szükséges élelem megszerzésében, segítette a háborúskodásokig fajuló vitákban a túlélést. Az íjászat ezen szerepeit elvesztette, de a régi tornák hangulata fel-feléled az amatőr versenyeken. Hancsicsák Mihály hancsicsak.mihaly@gmail.com SÍROK Manapság lassan az is ritkaságszámba megy, ha a gyerekek a szülők hivatását folytatják, de ha a hobbikról beszélünk, szinte bizonyos, hogy a következő generáció a felmenőitől eltérőt választ. Persze nemcsak a lázadásért történik, hanem az egyre gyorsabban változó világunk miatt is. De nem érvényes a megállapítás, ha a siroki Linkecs család férfi tagjairól ejtünk szót, hiszen mindhárman lelkes hobbiíjászok. Az egész Csabával, az édesapával kezdődött, ki húsz éve úgy*döntött, felhagy a vadászattal. Sokat nem gondolkodott, hogy milyen hobbit válasszon helyette, az íjászatig szinte egyenes út vezetett. Szórakozásból kezdett vele foglalkozni, sem vadászni, sem profi módon sportolni nem akart. Mikor elkezdett íjászkodni, Larion, a nagyobbik fia is kicsi volt, Patrik meg sem született. A felcseperedő gyerekeket is megérintette az apjuk kedvenc időtöltése. A családi házuk kertjében gyakoroltak, s a szorgalmuknak, a lelkesedésüknek köszönhetően egyre jobban ment a céllövés. Persze nem hitegették magukat, mennyire jók, viszonyítási alapjuk sem igazán volt, mikor hármasban beneveztek életük első amatőr versenyére. Egyszerűen csak ki szerették volna magukat próbálni az otthonitól eltérő közegben. Elsőre nem értek el helyezéseket, de kellemes meglepetés volt jó szereplésük. Úgy érezték, meséli Csaba, hogy a szórakozáson túl is van miért gyakorolniuk. Ezek után sorban jöttek a versenyek, egyre jobbakká váltak az eredményeik. Larion egy Szűcsiben, 2012-ben rendezett íjászversenyen megszerezte élete első első helyezését. Egy longbow íjtípussal indult, mellyel rajta kívül csak ketten neveztek, ezért a szervezők besorolták a tradicionális íjászok NÉHÁNYAN úgy gondolhatják, az íjászat agresszív sportág, pedig nem élőlények ellen fordítva az eszközt, pont az ellenkezője az igaz. A jó teljesítmény eléréséhez belső nyugalomra, koncentrálóképességre van szükség, s az edzésekkel ezeket erősíti magában a sport gyakorlója. közé. Közel ötven versenyzőt utasítva a háta mögé nyerte el az első helyet.'Később bántotta egy kicsit, hogy rossz nyelvek az íjára fogták győzelmét, így egy másik versenyen tradicionális íjjal indulva, még jobb ponteredményeket elérve, megismételte sikerét. A kérdésre, hogy hármójuk közül ki a jobb íjász, Csaba jó apaként a fiait említi, hozzátéve, hogy a sikerek változóak. Patrik a fiatalsága okán még nem higgadt le eléggé, így Larion kiegyenlítetten hozza a legtöbb pontot a versenyeken. Persze akad azért csalódás is.- Volt egy nagyon rossz versenyem - meséli Larion -, ahol csigás íjjal, drága vesszőkkel szálltam a ringbe. Már az első lövés célt tévesztett, utána sajnos ez megismétlődött. Tudni kell, hogy bár a cél általában 7-40 méterre van, ez az íjtípus könnyedén ellő háromszázra is. Ha nincs vesszőfogó telepítve, márpedig ezen a versenyen nem volt, akkor a célt tévesztő Ne feledjük, az elkezdése nincs korhoz kötve. Ennek szép példáját láthatjuk a településen, hiszen a festőművész Borics József 65 év felett kezdett hódolni az íjászatnak. Építi a szellemet, erősíti a testet, s mindezt választásunk szerint szép környezetben. Kell ennél több? vagy megpattanó négyezer forintos íjvessző nettó deficit. Be kell vallani, hogy a cikk írója is naivan úgy gondolta, egyszerűen csak el kell sétálni és visszahozni. Csabáék mosolyogva közük', nem is gondolná az ember, mennyire el tud tűnni, be tudja ásni magát egy nagy sebességgel szálló vesz- sző a növényzetbe. Volt, hogy az udvarukon elveszett példányt jóval fűnyírás után találták meg. Mesélik, a versenyszellem bennük van, de ezt ők mindig is szórakozásnak tekintették. Pont ezért válaszolnak nemmel a kérdésre: nem akartak profiként íjászkodni? Az amatőr versenyek családias, kellemes hangulata önmagában is jó időtöltés, s ehhez adódik hozzá ez a csodás sport. Azért kellemesen emlékszik vissza Larion egy nagyrédei találkozóra, ahol a magyar és.Euró- pa-bajnok Nahóczki Péterrel ketten jutottak a döntőbe. Korongra lőttek párosban, s mindig a jobbik jutott tovább. A végén másodikként búcsúzott a versenytől, de egy bajnoktól még kikapni is jó érzés. Az íjaikat elnézve, s a nem mindennapi történeteiket hallgatva, önkéntelenül felmerül a kérdés: miért nem alakítanak egy helyi amatőr egyesületet? Mondják, már többször megfordult a fejükben, de az nem kis dolog. Talán majd eljön ennek is az ideje. KOMMENTAR Örökre Szomszéd Eszter eszter.szomszed@mediaworks.hu M ióta az eszemet tudom, a kutya jelenléte hozzátartozott a szocializációmhoz. Azt hiszem, el sem tudnám képzelni nélkülük az életet. Kisgyerek voltam, de tisztán emlékszem Pamacsra, szüleim első kutyájára, aki keverék palotapincsi volt A neveléséből annyira nem vettem ki a részem - mivel akkor még engem is bőszen terelgetni kellett -, de elvesztésének szomorú napja azóta is él emlékeimben. Vele egy időben máshol is élt kutya, aki közel állt hozzánk: ő volt Morzsi, a nagyszüleim tacskója. Bölcs eb lévén inkább viseltetett szülőként irányomEgy kutya feltétel nélküli szeretete sosem időleges. ban, mert az erdei séták alkalmával sem veszített szem elől. Pamacsot Betti, a gordon szetter követte otthon. Különösen szép, szeretnivaló kutya volt, és nem lehetett útjába állni, mikor világot akart látni. Egy-egy ilyen „kirándulás” után gyakran szerelmesen tért haza. Sok köly- köt hozott a világra, óriási élmény volt újszülött koruktól figyelemmel kísérni növekedésüket! Kilenc esztendőt tölthettünk együtt. Már elmúltam húsz, mikor megérkezett az életembe Döme, a németjuhász, szerencsére ő továbbra is itt van. Együtt komolyodtunk meg, ám mint a jó barátok, játszótársak és testvérek, egymás előtt még mindig merünk őszinték, felszabadultak lenni. A viselkedése hagy kívánnivalót maga után, de nekem így tökéletes. Most az új lakóhelyemre ifjú jövevény érkezett: menhelyről fogadtunk örökbe egy spánielkölyköt. Még ismerkedünk, de egy valamiben biztos vagyok: ez az időszak csodálatos, életre szóló barátság kezdete, mert egy kutya feltétel nélküli szeretete sosem időleges. Örökre szól. Felfedezni, segíteni a csodák fejlődését EGER Flóra, Jázmin és Eszter már nagyon várják az iskola- kezdést: szüleikkel beszerezték á tankönyveket, a gyakorlóiskola Iskolanyitogatóján pedig arra is lehetőséget kaptak, hogy megismerkedjenek a tanító nénikkel, Teendő osztálytársaikkal.- A gyermekek játékos programokon vesznek részt. A napot a Ki kicsoda? játékkal kezdtük, hiszen szeretnénk már most megtudni, hogy ki milyen kis csoda. Elveink szerint mindenkiben van egy csoda, amivel több lehet másoknál: ezt az első pillanatban szeretnénk felfedezni és segíteni, erősíteni. Ezt nagy szeretettel, derűvel, jókedvvel végezzük - közölte Csontosné Bodnár Gyöngyi igazgatóhelyettes. Gondolatait Gárdonyi Gézától vett idézettel egészítette ki: „A virágot a napfény fejleszti ki, az emberi lelket a szeretet”. Az Eszterházy Károly Egyetem Gyakorlóiskolájának első osztályába több mint száz gyermek iratkozott be idén, legtöbben részt is vettek az Is- kolanyitogatón.- Töblj mint 40 éve tanítok első-második osztályt. Fontos, hogy már az elején megismerjük a gyermekeket, ők minket és osztálytársaikat. Ez a két nap az összehangolódá- sé: felszabadülva, nem padok mögé bújva töltjük, mindenki elmondhatja) mit vár az iskolától - mondta Sebestyén Lászlóné tanítónő. Szerinte játékkal minden gyermeket könnyű nyitottá tenni.- Az ismerkedés, a beszoktatás nem csak egy hétig tart. Vannak szabályok, amiket meg kell, hogy szokjanak, ehhez három hónap kell. Mindig figyelembe vesszük az ő igényeiket, kéréseiket. Év végére persze meg kell tanulni írni, olvasni és ez kemény munka, de óra közben is sok lehetőségünk van felszabadultabbá tenni őket - jegyezte meg a tanítónő. J. H. „Az emberi lelket a szeretet fejleszti ki.” A mezőgazdasági termelők napjára és az Adatkertek Éjszakájának programjajra is sokan ellátogattak Ünnepeltek a gazdák és a Tisza-tavi Ökocentmm POROSZLÓ Kéttucatnyi helyi és.környékbeli gazdálkodó vonult végig a község főutcáján feldíszített munkagépeivel, amelyeket a rendezvénytéren meg lehetett nézni, s a gyerekek fel is mászhattak a vezetőfülkébe, ami nagy élményt jelentett nekik, hiszen bármihez hozzányúlhattak, bármit megnyomogathattak. Szombaton a Gazdák Napja címmel rendeztek találkozót a traktorosoknak az Ökocentrum melletti téren. Mivel véget ért az aratás - legalábbis részben, hiszen eddig csak a kalászosokat vágták le -, ezért megünnepelték a jól végzett munkát. Az eseményhez néptáncbemutató, vaA gazdák ünnepén traktorokkal vonultak fel a termelők lamint zenés mulatság is kapcsolódott evéssel, ivással. Másik programon is részt vehettek az érdeklődők a településen. A Tisza-tavi Ökocentrum csatlakozott a pénteki Állatkertek Éjszakájához, ez alkalomból este tízig tartottak nyitva, s’kedvezményes belépőt adtak a vendégeknek. Vendégállatok, papagájok, kaméleon is szerepelt a megismerhető fajok listáján, de volt látványos búvármerülés az alagútnál, a kilátóból megtekinthető volt a csodálatos naplemente, de szokatlan időpontban hajókirándulásra is nyílt mód. Kiss János igazgatótól megtudtuk: az esemény rengeteg látogatót vonzott. T. B. A gyerekek belülről is megismerkedhettek a traktorral
