Heves Megyei Hírlap, 2016. augusztus (27. évfolyam, 179-204. szám)

2016-08-30 / 203. szám

4 OLVASÓINK ÍRJÁK 2016. AUGUSZTUS 30., KEDD Buszsofőr: így jártatok, gyerekek! Ú6Y gondolom, hogy jogsértően teszik, akik egy-egy fülest el­engednek egy-egy vitás pozíci­óban, de azt már nem állítom, hogy minden esetben alaptalan a cselekedetük. A minapi ag­resszióhullám - melyet egy ért­hetetlen sofőri cselekedet váltott ki, majd a forgalmi irodán foly­tatódott Egerben -, nehezen ma­gyarázható egyszerűen azzal, hogy túlterheltek a járműveze­tők, meg azzal, hogy meleg van. Az augusztus 21-én 16.15- kor Egerből Budapestre indu­ló busz sofőrje nem volt hajlan­dó felvenni a Vasút-megállóban az ELTE-n, a Semmelweis Or­vostudományi Egyetemen, va­lamint más, diplomát szolgálta­tó felsőfokú intézményekben ta­nuló diákokat, mondván: a cso­magjaikat nem tudja berakni a tárolóba. Hely volt a buszon, te­hát elfért volna az a néhány tás­ka, amelyben könyvek és tiszta fehérneműk lapultak. Ezen ok­fejtésre azonban a busz vezető­je a záró gombhoz nyúlt, s még fogai között odalökte a fiatalok­nak, akik esetleg öreg napjaiban védőszárnyuk alá veszik őt is: - így jártatok gyerekek! Menjetek a pályaudvarra legközelebb! Éz az érvelés semmiképpen sem állja meg a helyét, mert ha van menetrend szerinti megál­ló, az utas szabad akarata sze­rint dönthet arról, hol szálljon fel a járatra. A diákokat mér­hetetlen megaláztatás érte. Ez­zel egy buszvezető érdemtele­nül sújtotta őket. Megkérdeztük volna telefonon,.hogy mi a Volán vezetőinek véleménye, de senki nem vette fel a telefont. Szemé­lyes megkeresésre azt mondták a forgalmi irodában, hogy ma­gának ehhez semmi köze, maga csak egy újságíró, és azok csak balhés firkálásban érdekelte­ket. A stigmázás visszautasítása után újabb két agresszív busz­vezető kelt a hölgyek és a védhe- tetlen cselekmény védelmére, és bosszútól remegő szájjal elzavar­ták e sorok íróját. Mindezek után tovább foglal­koztat a kérdés: Meddig terjed a buszsofőrök lehetősége és fele­lőssége? Úgy gondolom, e konkrét eset­ben egyenesen jogsértő volt ez a fellépés, de meglehet, lélekgyó­gyász alkalmazása indokoltnak látszik néhány kék ruhába búj­tatott, önkényuralmi szerepet játszó szolgáltató esetében. Sziki Károly, Eger Bontás bontás hátán. Ezért vajon ki a felelős? - kérdi olvasónk Olvasónk, aki maga is évti­zedekig dolgozott az építés­ügyben, lehangoló sétát tett barátaival az egri belváros­ban. Kérdések is megfogal­mazódtak benne. NYUGDÍJAS pesti barátaim a na­pokban meglátogattak Egerben. Akadt közöttük olyan is, aki 30 éven keresztül elismert műsza­ki ellenőrként tevékenykedett az építőipari szakmában. Kíváncsi­ak voltak a felújított belvárosra, és én örömmel mutattam meg, amit utólag már bánok, mert a hozzáértő világlátott baráta­im nem rejtették véka alá lesúj­tó véleményüket. Elsőként a ter­vezést marasztalták el, s úgy vél­ték rengeteg pénzt ölt a város eb­be az egysíkú szürkeségbe. A ré­gi térburkolat jóval színvonala­sabbnak és szebbnek tűnt, amit egy korábban készült légi felvé­telt szemlélve állapítottak meg. Érthetetlen volt számukra a ví­zi bicikli út kialakítása. Ameny- nyiben a Zalár u. 15. szám épü­let mögötti szakaszon lábakra ál­lítva építették volna, és a híd előtt vezették volna ki a szakaszt, ak­kor egész évben használható lett volna. A Dobó téren épp sétánk alatt folyt a beszakadt vízijáték burko­latának helyreállítása. Nehezem­re esett bevallani, hogy a terve­zés időszakában a polgármester úr megbízásából külső tanács­adóként dolgoztam a projektben. Elmondtam, hogy 2011 júliusá­ban írásban jeleztem: a vízijáték felületét fehér színű kővelkellene megkülönböztetni, ami nemcsak látványosabbá tette volna a teret, hanem a gépkocsivezetők figyel­mét is felhívta volna a szabadté­ri létesítményre. Hiába szóltam, a tervezőt nehéz volt eltéríteni a lo­gikátlan elképzeléstől. A Kígyó Patika akadálymente­sített bejáratát a Bajcsy-Zsilinsz- ky utcáról tervezte az OTP Szé­chenyi utcai, dombszerű kiala­kításával. Annak idején csak a polgármester úr személyes köz­benjárásával tudtam módosítani ezen az elképzelésen. Ismerőseim minősíthetetlen hangnemben szóltak a barokk térre helyezett, ízléstelen, oda nem illő ülő alkalmatosságokról. Véleményük szerint a buszpálya­udvaron található öntöttvas lábú padok sokkal inkább illenének a térre is. Azt már jómagam jegyzem meg: szerencse, hogy Sós Ist­ván polgármesterhelyettes már a tervezés időszakában megaka­dályozta a térre tervezett ostor­nyél lámpaoszlopokat, s ennek köszönhetően kerülhettek visz- sza a valóban odaillő öntöttvas oszlopok. Sajnos arra sem tudtam elfo­gadható választ adni, hogy a Mi­norita templom nyugati oldala miért nem lett a homlokzat szí­nére festve. Hiányolták a Végvári vitézek szobrát, amire azt válaszoltam, hogy a szobor az ízlésesen kiala­kított új térre került a szomszéd­ságban. Természetesen megnéz­tük az új helyszínt is. Úgy vélték, hogy a tér valóban rendezett, de vagy a szobor nagy, vagy a tér ki­csi. Ha már itt jártak, a kivitele­zést is minősítették. Rendben ta­lálták a Dobó utcát, és igen jó mi­nőségűnek a Kis Dobó tér bur­kolatát. Műszaki ellenőr bará­tom azonban szóvá tette a Végvá­ri vitézek tere lépcsőjénél a repe­dezett fed követ és a letöredezett vízvezetéket. Megszámoltuk a Dobó-szobor­ral, illetve a templom bejáratával szemközti fehér sávban a sérült, repedt köveket. Harmincegy ilyet találtunk. Miután kifogásol­ta a méregdrága műanyag héza­golás minőségét is, azzal véde­keztem, hogy a garanciális felül­vizsgálatra minden szakszerűen helyre lesz állítva. Ebben viszont kételkedtek, mivel az utóbbi öt év szerződéseiben az árak titkosítva vannak. Egy biztos, más szelek fújnak, mint az északi városrész és a Vé- cseyvölgy rendbe tétele idején, amikor a kivitelezők 100 millió forint körül munkát végeztek té­rítésmentesen a városnak. S ha már itt tartunk, azt is meg­kérdem, hogy az ötmilliárd körü­li felújításba vajon miért nem fért bele a Szent István kút környéki áldatlan állapotok felszámolása? Az egri polgárok szemrebbe­nés nélkül végignézték, hogy az elmúlt hónapokban hány helyen kellett a sérült burkolatrészeket felbontani, kordonnal elkeríte­ni és kijavítani. Felvetődik a kér­dés, ki a felelős a tervezés idősza­kában elkövetett hiányosságo­kért, majd a kivitelezés során be­következett károkért. Az egriek­nek joguk van tudni, hogy mibe kerül mindez az adófizetőknek. Bízom abban, hogy a város veze­tői között akad olyan képviselő, aki erre nyílt választ vár valame­lyik közgyűlés keretében. Ligetvári Ferenc Eger A legjobb út az egyenes lenne A HEVES Megyei Hírlap gyakran foglalkozik á Tarna-menti telepü­lések panaszával, hogy a nehéz követ szállító teherautók szinte földrengést okozva robognak át a falvakon, rongálva az út men­ti lakóházakat. Legutóbb Tarna- szentmária panaszairól olvashat­tunk. Ám a jó újságíró nemcsak ismerteti a problémát, hanem megoldást is próbál ajánlani. Én veszem a bátorságot, hogy ötletet adjak. Esetünkben tehát a felcsúti kisvasút meghosszabbí­tása lenne a megoldás a kisnánai kőbányához, majd tovább a verpe­léti vasútállomáshoz. Ám ez saj­nálatos módon még várat magára. A tarnaszentmáriai panaszok­ra viszont hamarabb kínálkozik megoldás. Az országút csupa ka­nyarból álló szakaszát ki kell vál­tani egy rövidebb egyenes útsza­kasszal, amely a volt katonai rak­tárak területén, a használaton kívüli vasút vonalán halad. Ez­zel megszűnne a lakóépületek rongálása, és az autóknak sem kell a csupa kanyarból álló bel­területi úton haladni, hanem egy rövidebb, egyenes útszakaszon át mehetnének, és emellett még megspórolnának két vasúti ke­reszteződést is. Az illetékesek bi­zonyára hálásak lesznek, ha ezt a megoldást a lap a figyelmük­be ajánlja. Annyi mindenre van pénz ebben az országban, miért ne jutna erre is? K. László, Tarnaszentmária Jól szórakoztunk a Líceum udvaron ALAPÍTVÁNYUNKKAL évek óta megnézzük az Agria Nyári Já­tékok előadásainak egyikét. Az idén a Mágnás Miska nagy­operettet láttuk. Mindig különös érzés a ré­gi Líceum falai között csodála­tos hangulatban megnézni egy műsort, s találkozni azokkal a színészekkel, akiket csak kép­ernyőn keresztül láthatunk. Augusztus 12-én 45 fős cso­portunkkal kellemes kikap­csolódásban és nagyon jó szó­rakozásban volt részünk. Nyugdíjasaink nevében kö­szönjük az előadóknak és Ke­lemen Csaba úrnak ezt a kel­lemes estét. Munkájukhoz to­vábbi sok sikert kívánunk! Bedécs Kálmánná, kuratóriumi elnök Száz év múlva sem lesz változás a közoktatásban? Egy gyakorló vizsgaelnök észrevételei RENDSZERESEN olvasom lap­jukat, köztük Barta Katalin írá­sait. Nem mindig értek egyet ve­le, de ez nem baj. Az augusztus 18-i számban megjelent írásá­hoz azonban szeretnék néhány gondolatot elmondani, ezúttal az írásban elhangzottakkal teljes egyetértésben. Gyakorló vizsgaelnökként én is tapasztalom, hogy a vizsgá­zók nem tudnak számolni. Ezt a tényt minden alkalommal jel­zem a megbízómnak. A mi szak­mánkban - szándékosan nem nevezem meg - nagyon fontos a matematika tudása. Úgy gon­dolom, alapvető hiba, hogy isko­lákban nincs általános fegyelem. Amíg egy szülő vagy gyerek megverheti a tanárt, amíg egy tanuló emelgetheti tanárnőjének a szoknyáját, amíg az órákon mo­biljukkal szórakoznak a diákok, s akkor mennek iskolába, ami­kor kedvük tartja, és tehetik kö­vetkezmények nélkül, ne számít­sunk eredményre. Szerintem egy iskolának au­tonóm intézménynek kell lenni, ahová tanítási idő alatt se ki, se be nem lehet közlekedni, még a rendőrségnek sem, igazgatói en­gedély vagy hívás nélkül. A tanárok kezében nincs fe­gyelmezési eszköz. Egy fülhú­zás, sőt egy pofon is beleférne a nevelésbe. Velünk is megtették, mégsem lettünk mentálisan sé­rült felnőttek. Igaz, ennek már több mint 60 éve. Nagy hibának tartom, hogy mindenütt csak a tanulók jogairól beszélnek, a kö­telességekről sehol nincs emlí­tés. Szerintem a gyereknek köte­lessége van, mégpedig az, hogy tanuljon, s ez egyben a joga is. Amíg fentiekben nem lesz vál­tozás, ne számítsunk előrehala­dásra. Csak egy mondat erejéig hadd térjek ki az úgynevezett hátrá­nyos helyzetű - jobbára roma - gyerekekre. Hatéves korban ki kell(ene) őket emelni a családból, internátusbán elhelyezni, ahol éj­jel-nappal tanári felügyelet mel­lett élnek, és a szükséges segít­séget megkapják a tanuláshoz és a társadalmi beilleszkedés­hez (lásd a régi egyházi kollégi­umokat). Ha ezt nem tesszük, le­het bármilyen kormány Magyar- országon, nem lesz változás még száz év múlva sem. Ez az önök, újságírók feladata is lenne han­goztatni. Ami pedig a reformo­kat illeti, szakemberekre és nem szakértőkre van szükség az ok­tatás fejlesztéséhez. Kedves Ka­talin! Szívesen hallanám vélemé­nyét az általam elmondottakról. Czövek Barnabás Gyöngyössolymos * * * Tisztelt Uram! Észrevételeivel megtisztelt. Valóban vannak dolgok, ame­lyekben nem értünk egyet. Jó­magam nem pártolom a testi fe­nyítés semmilyen formáját a köz­oktatásban, és a gyermekek csa­ládból való kiemelését sem tar­tom szerencsésnek. A szegé­nyebb sorsú gyermekek integ­rációját, felzárkóztatását azon­ban szorgalmaznám. A tanodák sokat segítettek ebben a küzde­lemben, kár, hogy az elmúlt hó­napokban sok helyen be kellett zárni azokat, mivel nem bírálták el kellő időre benyújtott pályáza­taikat. Abban viszont mindket­ten egyetértünk, hogy lehet bár­milyen kormány Magyarorszá­gon, addig, amíg a közoktatás­ban nem lesz változás, nem sok jóban reménykedhetünk. Tisztelettel: Barta Katalin Várjuk leveleiket, véleményüket ÖRÖMMEL tapasztaljuk, hogy az utóbbi időben mind többen ragadnak tollat vagy klaviatú­rát, hogy hangot adjanak véle­ményüknek írásaink kapcsán. Felhívjuk levelezőink .figyel" mét, hogy a megjelentetett le­velek tartalmával szerkesz­tőségünk nem feltétlenül ért egyet, azokért felelősséget nem vállal. Csak teljes névvel, cím­mel ellátott írásokat teszünk közzé, amiket szükség esetén rövidítve, szerkesztve jelente­tünk meg. Továbbra is várjuk írásaikat, észrevételeiket szerkesztősé­günk címére (3300 Eger, Trinitá- rius utca 1.), illetve a hmhirlap@ mediaworks.hu e-mail címre. „iß*..mmr..,f ei.« íssm w-immmMm wk; Vajon mibe keruHnindezfaz egripolgaroknak? : . ... Belvárosi seta kérdésekkel y' ' ' ?->• ' '"''x "'"'y'' ■' i

Next

/
Thumbnails
Contents