Heves Megyei Hírlap, 2016. augusztus (27. évfolyam, 179-204. szám)
2016-08-09 / 186. szám
4 HEVES MEGYE GAZDASÁGA 2016. AUGUSZTUS 9., KEDD Felére esett vissza az építőipar bevétele HEVES M : Májusában a hazai építőipari termelés volumene 26,6 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. Tavaly felpörögtek az uniós beruházások, idén pedig kevesebb az ilyen munka. Az építőipari termelés volumene az első öt hónapban 27,9 százalékkal kisebb volt az egy évvel korábbinál. Heves megyében az országos átlaghoz képest rosszabb a helyzet, hiszen a májusi 1,59 milliárdos építőipari bevétel csak 45 százaléka a tavalyinak, az első öthavi teljesítmény is csak a tavalyi fele. T. B. Tucatnyian a nagy adótartozók között HEVES MEGYE A Nemzeti Adó- és Vámhivatal közzétette azoknak az adós cégeknek a névsorát, amelyek legalább fél éve minimum 100 millió forinttal tartoztak az adóhatóságnak. A listán több mint 2300 vállalkozás szerepel, ezek közül azonban csak 620 működik, a többi kényszertörlés, felszámolás vagy végelszámolás alatt áll. Heves megyéből 13 gazdasági társaság találha- e tó a szégyenlistán, ezek közül csak egy működik, egyet pedig végelszámolnak, a többit felszámolják. A cégek között 4-4 egri és gyöngyösi van, a többi petőfibányai, abasári, csányi, horti, illetve hatvani székhelyű. T. B. Egy hétig lehet még tagdíjat fizetni HEVES f-í : A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) augusztus 15-re módosította a tagdíjfizetés határidejét. Akik a NAK weboldalán eset- . leg az augusztus 5-i pótbevallási határidőt is elmulasztották, azok tagdíját a rendelkezésre álló adatok alapján az agrárkamara állapítja meg, húszszázalékos pótlékot is kell fizetniük. T. B. Felemás minőség és alacsony felvásárlási árak jellemzik idén a kenyérgabonát. A kukorica és napraforgó jobb lehet. Tóth Balázs balazs.toth@partner.mediaworks.hu HEVES MEGYE Az járt jól, aki le tudott aratni a júliusi nagy esők előtt, legalábbis erről tanúskodnak a terméseredmények »'-megyében. Hevesben lényegében befejeződött a kalászosok betakarítása, s a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szervezésében működő Heves Megyei Aratási Koordinációs Bizottság is megtartja utolsó ülését. Jakab Tamás, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Heves megyei igazgatója elmondta, június második felében hagyományosan az őszi árpa vágásával kezdődtek a betakarítási munkák, amelynek felkészülten és bizakodva kezdtek neki a termelők. A több mint 11 ezer hektáron termesztett növény hozama hektáronként öt tonna volt, ami jó eredménynek mondható, ám a sikert beárnyékolja az alacsony felvásárlási ár. Tíz nap eltolódással megkezdődött a legnagyobb területen termesztett kalászos, az őszi búza aratása is, amely a korábbi évek átlagához képest jónak mondható eredményt produkált. A 45 ezer hektárról több mint 200 ezer tonna termést takarítottak be a gazdálkodók. Már az első vágási eredmények után látható volt, hogy gondok lesznek a, minőséggel, ami természetesen a felvásárlási árakra is hatással volt. A júliusi esőzések megakasztották a munkálatokat és tovább rontották a minőségi mutatókat. Június végén még 41 ezer forintot is ajánlottak a jó minőségű búza tonnájáért, az aratás végén már csak 29-34 ezer forintot fizettek a felvásárlók a takarmány minőségű gabonáért. Gondot okozott, hogy megteltek a tárolók és a kereskedők felfüggesztették a vásárlásokat. A jövedelmezőségét tekintve a jó mennyiségi mutatók ellenére sem tekinthető az idei év sikeresnek. Jakab Tamás elmondta, hogy az olajos növények esetében valamivel kedvezőbb a helyzet, mivel ezeknél nem tapasztalható a korábbi évekhez képest árcsökkenés. A megyében 11 ezer hektárról learatott őszi káposztarepce hektáronkénti 2,6 tonnás termésátlaga jó eredménynek tekinthető. Az aratási munkálatok befejeztével a tarlóhántási munkák is lendületet kaptak és a forró napok előtt sikerült annak kétharmadát elvégezni, megakadályozva ezzel a talaj kiszáradását.- Összességében megállapítható, hogy nyugodt és kiegyensúlyozott szezonon vagyunk túl, ahol nagyobb kárt okozó rendkívüli esemény nem történt - tette hozzá a megyei igazgató. A Vámosgyörki Mezőgazda- sági Szövetkezetnél is hasonlóról számoltak be, igaz, ők szerencsések voltak, a nagy esőzések előtt le tudtak aratni, így nem romlott a gabona minősége. Az árak jól, 40 ezer forint környékén indultak számukra, de egyre olcsóbban vették át tőlük napi áron a gabonát. Az járt jól, aki rögtön az elején értékesíteni tudta a termést, vagy be tudta tárolni, s ki tud várni addig, míg elindulnak felfelé az árak. Náluk egyébként közepesen alakult a búzatermés, 4-4,5 tonnás hozamot mértek hektáronként, ebben közrejátszott az is, hogy napraforgó után vetették, későn, s műtrágyából is kevesebbet kapott a növény. A tavaszi árpájuk nem sikerült jól, az őszi árpájuk viszont megfelelő termést adott, abból még van is a raktáraikban. Ha az eső a kalászosokra nem is volt jó hatással, a kapásokra annál inkább. A napraforgójuk ígéretes, s miveTszerződé- sük van egy bizonyos mennyiségre, azt fix áron fogják tőlük átvenni. Kérdés, hogy az esetleges többlettermésre milyen áron lesz kereslet. A kukorica kilátásai is jók, használt neki az eső, de ők idén nem vetettek a korábbi évek rossz tapasztalatai miatt. Jól termett a repce, máshol még jobban A Földművelésügyi Minisztérium adatai szerint nagyjából nyolcmillió tonna gabona termett az országban, ami több a vártnál. Czerván György budapesti sajtótájékoztatóján elmondta: az idei aratásban az átlaghozamok 11 százalékkal haladták meg a tavalyit, az előző öt év átlagánál pedig 20 százalékkal voltak magasabbak. Az MTI tudósítása szerint búzából ötmillió tonna termett, ami 5,4 tonnás átlaghozamot jelent hektáronként. Az árpa termésátlaga hasonló volt. a repcéé pedig 3,2 tonnás, ami kifejezetten jó, ugyanakkor az olajnövény Hevesben hozta a leggyengébb eredményt, 2,6 tonnát, de ez jobb a szokásosnál. Az átlagtermés nem volt elég Az idei nyári eseményeknek nem örülhetnek a gazdálkodók. A földügyminisztériumi sajtótájékoztatón elhangzott, augusztus elejéig 125 ezer hektárra érkezett kárenyhítési igény, főként jég, illetve a tavaszi fagyok miatt. Az idén eddig mintegy 10 ezer kárbejelentés érkezett, kétszerese a tavalyinak. A nagy esők miatt a búza felének minősége is csak a takarmányszintet érte el. Az árak sem jók, az étkezési búza ára a szabadpiacon 39-40 ezer, a takarmánybúzáé 32-35 ezer, az őszi árpáé 32-34 ezer, a repcéé 102-105 ezer forint tonnánként. Elhangzott, az átlagos termés idén veszteséget; hozott. A legnagyobb pénzeket eddig az állami és az önkormányzati fejlesztések kapták A középvállalkozások rástartoltak az uniós pénzre HEVES MEGYE Nyolcszáznál is több pályázatból eddig 171 nyert Heves megyében az új európai uniós költségvetési ciklusban. Szerződést már 154 esetben kötöttek, 74 ízben pedig pénzt is fizettek ki a pályázóknak, derül ki a statisztikákból. A pályázók 193,23 milliárd forintot szerettek volna elképzeléseik megvalósítására, s végül 68 milliárdot kaptak rá. A legnépszerűbb kiírás a gazdaságfejlesztési és innovációs (GINOP) pfogram volt, főként a mikro- és kisvállalkozások számára meghirdetett kapacitásnövelő beruházási, illetve piacra jutást segítő támogatásra volt nagy kereslet. Az erre beadott 240 pályázat közül 136 nyert, 16 milliárd forint igényelt támogatásból 9 milliárdot ítéltek meg a bírálók, zömmel közepes cégeknek. A GINOP-ból finanszírozzák a Nemzeti Kastély- és Várprogra- mot, amelybe bekerült az egri vár is másfél milliárd forinttal. A megyei forrásokat jócskán megdobja, hogy Heveshez számítanak a 21-es út négysávú- sításának költségei. Az Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Programban csak ez a beruházás nyert eddig, méghozzá 25 milliárd forintot (ebből 1,7 milliárdot már ki is fizettek), igaz, összesen három pályázat volt, 76 milliárd forintos forrásigénnyel. Ez a 25 milliárd forinA demjéni-kerecsendi gombaüzemek, az Uj Champignons is nyert tos pályázat a legnagyobb nyertes beruházás, a sorban következő tízmilliárdos pályázat pedig a Tlsza-tóhoz kapcsolódik, árvízvédelmi nagyműtárgyak rekonstrukciójára költik majd. Elmondható, hogy hatékonyak voltak a beadott KE- HOP-pályázatok, a tervezett 19 környezetvédelmi és energetikai fejlesztés közül 16 kapott kellő támogatást, ezek összértéke 23 milliárd forint. Ezek közül tíz projekt (8,5 milliárd értékűek összesen) gazdája az állami Nemzeti Fejlesztési Programiroda (NFP) volt, amely a szennyvízcsatorna-beruházásokat felügyeli. Szintén jóváhagyták már a jászsági vízgazdálkodási és Hatvan-környéki árvízvédelmi fejlesztéseket. A legtöbb nyertes pályázatot az NFP-n kívül eddig az egri ön- kormányzat nyújtotta be, igaz, ezekre mind a saját TOP-kere- tükből kaptak finanszírozást, 4,45 milliárd forintot. A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság három pályázata 1,38 milliárd forintot kapott, a Sanatme- tal pedig négy pályázatára egy- milliárd forintot nyert. A demjéni-kerecsendi gombaüzemek, az Új Champignons, Magyar Gomba Kertész Kft., illetve az Egri Korona Borház öt pályázattal 2,1 milliárd forintot nyert zárt rendszerű komposztálókra, illetve egyéb fejlesztésekre. T. B. IáWö) a (oYirflni 1 piffl jfflföfsl (^P^roWYo(ij||(o)(3-j tói5Ch IKfttfevä^azewazaratasi’
