Heves Megyei Hírlap, 2016. április (27. évfolyam, 76-101. szám)
2016-04-16 / 89. szám
g BELFÖLD-KÜLFÖLD 2016. ÁPRILIS 16., SZOMBAT HÍREK Bérkorrekciós esélyek a postánál BUDAPESTA Magyar Posta Zrt. vállalta, hogy április végéig újra leülnek az érdekképviseletekkel, és az első negyedévi üzleti eredmények alapján megvizsgálják az év közbeni bérkorrekció lehetőségét - mondta Szarka Zsolt elnök-vezérigazgató. Ezt a szakszervezetek elfogadták. 2012-2016. között 35 százalékos volt a bérnövekedés: 21,3 százalék alapbérnél történt, a többi más jogcímen. MTI Hétfőn majd eldől, lesz-e áramsztrájk BUDAPEST Elmaradt a péntek estére tervezett országos díszkivilágítás-korlátozás. Ha viszont a az EVDSZ-szel hétfőn sem egyeznek mega bérekről és a sztrájk elégséges szolgáltatásairól, a szakszervezet bírósághoz fordul. Bár több cég (Elmű, E.O) megegyezett dolgozóival az NRGreport szerint, ágazati bérmegállapodás nem született, ezért a sztrájk jöhet. A tét a munkáltatók által ajánlott 2,5 százalék helyett 4,5 százalék, s az ország dísz- és közvilágítása, ezek korlátozásával fenyeget ugyanis az EVDSZ. MW Sanader tanúskodik a Mol-vitában ZÁGRÁB Ivó Sanader volt hor- vát kormányfő Londonba utazott, hogy tanúvallomást tegyen a horvát kormány által a Mol-INA-ügyben indított nemzetközi döntőbírósági eljárásban - jelentették a horvát lapok. A Mól 2013 végén fordult nemzetközi választottbírósághoz a horvát kormány ellen befektetései védelmében Washingtonban, mert „Zágráb nem teljesítette bizonyos szerződéses kötelezettségeit és vállalásait”. Válaszul 2014 elején a horvátok fordultak nemzetközi döntőbírósághoz. Álláspontjuk szerint a Mól korrupcióval szerezte meg az INA irányítását. A Mól visszautasította a vádakat. Döntés ősszel várható. MW Sanader Londonba utazott Az állami földek eladásából befolyó több százmilliárd forintot a települések körzetében lévő termőföldek vásárlására kellene fordítania, hogy azokon szociális szövetkezeteket hozzon létre. Sallai Róbert Benedek, az LMP szakpolitikusa is támogatja az ötletet, bár nem hiszi, hogy a Fidesz a szegényeknek földet venne. Csejk Miklós miklos.csejk@mediaworks.hu MAGYARORSZÁG Túri-Kovács Béla, a Kisgazda Polgári Egyesület elnöke lapunk interjújában felvetette, „az állami földek eladásából befolyó több százmilliárd forintot egy program keretén belül arra kell fordítani, hogy a települések körzetében lévő termőföldeket az állam megvásárolja”. Turi-Ko- vács szerint ez lehet az alapja egy jövőbeli szociális szövetkezeti programnak. Sallai Róbert Benedek (kis képünkön), az LMP szakpolitikusa a fide- szes parlament képviselő ötletével egyetért, némi megkötéssel. „Úgy ahogy ezt Túri-Kovács Béla értheti, tudok azonosulni a felvetésével, azzal a kiegészítéssel, ha nem a Fidesz lenne kormányon - hangoztatta Sallai. Hozzátette, azért, mert nem hisz abban, hogy a Fidesz földet vásárolna a szegényeknek. „Kétféle megközelítése létezik a problémának - mondta lapunknak az LMP-s szakpolitikus. - Az egyik a jó értelemben vett jobboldali megközelítés, amely szerint a cél, hogy magángazdaságok jöjjenek létre. Az állami földeket ebben az esetben pályázati úton magán- gazdaságok megerősítésére lehet majd használni. Olyanoknak kellene bérbe adni, akik garantáltan új munkahelyeket hoznának létre. Ezáltal a bérbe adott állami föld nemcsak a foglalkoztatást, hanem a vidék megmaradását is megerősítené.” A másik szemlélet az LMP-s szakpolitikus szerint, a baloldali megközelítés. „Ez a szemlélet azt mondja, szociális szövetkezeteket kell létrehozni, ahol az állam a munkáltató. Ilyen esetekben az állam létrehoz egy gazdaságot, pénzzel megsegíti, üzemelteti, munkát ad. Az ott dolgozók pedig előbb vagy utóbb akár bérbe is vehetik az államtól a földet, amin dolgoznak. Ez az utóbbi hasonlít az Európai Unióban jól ismert és jól működő szociális szövetkezetek hálójához. A szociális gazdaság eszközeként működnek a szociális szövetkezetek, amelyek alapvetően nem a profitot helyezik előtérbe, hanem a bevételek közcélú, közhasznú felhasználását. Ez azt jelenti, hogy ezek a szövetkezetek akár iskolákat üzemeltetnek, közfeladatokat látnak el, de a mindenkori lehetőségekhez mérten a legnagyobb társadalmi igazságosság megteremtésére törekednek a bevételeikből - nem tulajdonosi és alkalmazotti szemlélettel különböztetik meg egymást a szövetkezetben” - fejtegette Sallai. De azt is hangsúlyozta, nem kíván a pártja állást foglalni abban a kérdésben, hogy a két modell közül hol, melyiket valósítsák meg. „Egy országon belül térben és időben sokszor eltérő gazdaságpolitikai szemlélet alkalmazása szükséges. Hazánk négy régiója, vagyis Észak-Magyaror- szág, Észak-Alföld, Dél-Alföld és Dél-Dunántúl, olyan rossz gazdasági helyzetben van, hogy ezekben a régiókban szükség lenne az állami beavatkozásra, vagyis valószínűleg szociális szövetkezeteket kellene létrehozni. Míg Közép-Magyarországon, Nyu- gat-Dunántúlon sokkal jobb a helyzet, a foglalkoztatást állami beavatkozás nélkül is meg tudják oldani. Ott inkább a kis- és közepes vállalkozásokat kellene támogatni állami földek bérbeadásával” - tette hozzá az LMP szakpolitikusa. (Cikkeink a témában: Az állam segítségén múlik - Németh László, a Szoszöv elnöke, márc. 26; A föld szeretetén múlik - Túri-Kovács Béla, a kisgazdák elnöke, április 1.) Gőgös: kisebb települések saját magukat is elláthatnák „Ahhoz, hogy az állam földet vegyen. kínálatnak kellene lennie. Itt utoljára akkor vásárolt az állam földet, amikor az MSZP volt kormányon, és életjáradék fejében vettünk idősebb emberektől kisebb-nagyobb földterületeket - mondta lapunk kérdésére Gőgös Zoltán, az MSZP szakpo- litíkusa. - Mi támogatjuk a szociális szövetkezetek ötletét, és nemcsak azért mert munkahelyeket teremt, hanem azért is, mert a kisebb települések önmagukat is képesek lennének ellátni az így megtermelt terményekből. De azt is tudomásul kell venni, hogy ez állami segítség nélkül nem megy. Az állami föld egy aktív vidékfejlesztési eszköz, ezért nem győzzük elégszer hangsúlyozni, hogy nem szabad eladni. Az egyszeri bevétel miatt nem szabad beáldozni az államnak ezt a nagyon értékes vagyonát, arról már nem is beszélve, hogy nagy részét a piaci ár alatt adják el jelenleg” - tette hozzá Gőgös Zoltán. Lázár János miniszter csütörtökön jelentette be, májusban indul a földárverések harmadik, utolsó köre. Erdélyiek jogsérelmei amerikai szemmel WASHINGTON Az amerikai kül- ügy országjelentése az emberi jogok 2015-ös romániai állásáról is foglalkozik. Több mint negyven oldalon idézik a romákat érő diszkriminációt, a fog- vatartottak elleni rendőri erőszakot, a szexuális kisebbségeket ért hátrányos megkülönböztetést. Az állami szintű korrupciót is szóvá teszik. A kolozsvári Maszol.ro hírportál beszámolt arról, hogy a magyar nyelv hivatalos használatának tiltása, a kétnyelvű helységnévtáblák hiánya, az önálló, állami finanszírozású magyar egyetem alapításának elutasítása, a székely zászló és szimbólumok kriminalizálása, a csángóföldi magyarórák akadályoztatása, az egyházi és közösségi ingatlanok visszaadásának késlekedése is megjelenik abban a néhány bekezdésben, amelyet az erdélyi magyarságnak szentelt a külügy. A jelentésnek ez a része az RMDSZ dokumentációjára alapozva készült. A jelentés szövege egyébként nem használ elmarasztaló szófordulatokat, hanem azt sorolja fel, mire „panaszkodnak” az erdélyi magyarság képviselői. Megemlítik: a marosvásárhelyi hatóságok elutasították a Székely Nemzeti Tanács igényét, hogy tavaly március 10- én, a Székely Szabadság Napján felvonulással emlékezzen meg a székely vértanúkról. „Külpolitikai sikerünkként tarthatjuk számon azt a jelentést, amelyben a romániai magyarság jogaira is kitér - jegyezte meg az RMDSZ. MW Nekünk is jutott Az amerikai külügyi jelentés bő 50 oldalon a magyarországi helyzetről szólva szóvá teszi a jogállamiság elgyengíté- sét; a migránsokkal és menedékkérőkkel való hatósági bánásmód emberi jogi elégtelenségét, az egyes civilszervezetek elleni fellépést is. A szólás- és sajtószabadság helyzetéről (a Freedom House nyomán) megjegyzik, a médiaszabadság enyhén romlott, de a sajtó még „részben szabad”. A magyar külügyminiszter fenntartásait hangoztatta több megállapítással kapcsolatosan. Offshore: öt EU-ország nagyon fogad közi k az adóeikerülések ellen Profitmentés amerikai módra WASHINGTON Németország, Nagy-Britannia, Franciaország, Olaszország és Spanyolország pénzügyminiszterei az IMF közgyűlésén jelentették: közösen lépnek fel az adóelkerüléssel szemben az információmegosztás erősítésével és kiterjesztésével. George Osbome brit pénzügyminiszter a BBC szerint kijelentette: az öt ország „újabb pörölycsapást mér” mindazokra, akik „a pénzügyi rendszer sötét zugaiba” próbálják törvény- sértő módon kimenekíteni vagyonukat az adózás elől. Hozzátette: Nagy-Britannia és a négy másik együttműködő EU-tagál- lam elsődleges célja annak kiderítése, hogy kik a valódi tulajdonosai az adóelkerülés, a pénzmosás és a korrupt haszonszerzés céljából létrehozott fedőcégeknek. LONDON Nagy-Britannia már önálló intézkedéseket is bejelentett. David Cameron miniszterelnök az alsóházban közölte: a rendőrség most első ízben adatokhoz férhet hozzá arról, kik a tulajdonosai és irányítói a brit korona függő területein és a brit tengerentúli területeken (Brit Virgin-szigetek, Kajmán- és a Man-sziget, Bermuda, Jersey) bejegyzett cégeknek. A panamai Mossack Fonseca ügyvédi irodából kiszivárogtatott több millió dokumentumból az is kiderült, hogy az iroda egyedül a Virgin-szigete- ken több mint százezer titkos hátterű vállalat bejegyzésében működött közre. USA Az amerikaiak érintettségéről is egyre több részlet derül ki. Az 50 legnagyobb vállalat, köztük a Walmart, az Apple vagy a GE 2008 és 2014 között mintegy 1400 milliárd dollárt helyzett ki adóparadicsomokba - közölte az Oxfam America segélyszervezet. Ezek a nagyvállalatok az „adófizetők támogatásának legfőbb haszonélvezői”, mert hitelgaranciák vagy közvetlen szövetségi segítség révén mintegy 11 ezer milliárd dollárhoz jutottak. PANAMA Az „adóparadicsom” úgy döntött, hogy elfogadja a pénzügyi információk automatikus cseréjéről szóló, adóelkerülést szolgáló nemzetközi szabályokat - jelentette be Ángel Gurría, az OECD főtitkára. Legalábbis ilyen értelmű információkat kapott Panamából. A főtitkár szerint ha Panama valóban teljes egészében elfogadja a rendszert, az nagyon jó hír, és az OECD üdvözölné a döntést. MADRID Lemondott posztjáról az ipari, energiaügyiés turizmusért felelős miniszter tegnap, miután a sajtó megírta, hogy két, külföldi adóparadicsomban bejegyzett offshore cég igazgatója volt, és eddig ezt titkolta. MTl/MW Búcsú Pozsgay Imrétől BUDAPESf Ader János köztársasági elnök is lerótta kegyeletét Pozsgay Imre ravatalánál tegnap a Farkasréti temetőben. Beszédet mondott Balog Zoltán az Emmi vezetője, Lezsák Sándor, az MDF alapító tagja, az Országgyűlés alelnöke és Bihari Mihály, az Alkotmánybíróság egykori elnöke is. A volt államminiszter, egyetemi tanár március 25-én, életének nyolcvanharmadik évében hunyt el.
