Heves Megyei Hírlap, 2016. április (27. évfolyam, 76-101. szám)

2016-04-16 / 89. szám

2016. ÁPRILIS 16., SZOMBAT BELFÖLD-KÜLFÖLD 0 Kétórás figyelmezte­tő sztrájkot tartottak teg­nap több iskolában is. A de­monstráció ezúttal az épüle­teken belül történt, nagyon kevesen jelentek meg az ok­tatási intézmények előtt til­takozni. Éber Sándor sandor.eber@mediaworks.hu MAGYARORSZÁG A március 30- i egyórás demonstrációhoz ké­pest kevésbé látványosra sike­rült a tegnapi kétórás figyel­meztető sztrájk. Pénteken or­szágszerte reggel 8-tól 10-ig demonstráltak a Pedagógusok Demokratikus Szakszerveze­te (PDSZ) szervezésében a köz­nevelési intézményekben a Ta­nítanék mozgalom és a civil közoktatási platform támoga­tásával. A PDSZ többek között a Klik felszámolását, a tanárok munkaidejének csökkentését, a tanulók terheinek mérséklé­sét követelte. A Tanítanék koc­kás körök megalakítására és az iskolákra fekete zászló kitűzé­sére is felszólította a demonst- rálókat. A PDSZ előzetes adatai szerint több száz iskola és több ezer pedagógus vett részt az általa meghirdetett kétórás fi­gyelmeztető sztrájkban. Az iskolák előtt most sokkal kevesebben jelentek, mint a ko­rábbi akciónál, pedig ezúttal párhuzamosan tiltakoztak reg­gel tanárok, szakszervezetek, egészségügyi dolgozók, jelkép­ként bevetették a kockás és a fe­kete ruhát is. Paikovics László oktatási államtitkár korábban figyelmeztetett, aki az iskolák elé vonul, az retorziókra számít­hat, akik a tantermekben szün­tetik be a munkát, azoknak nem kell büntetésre számítaniuk. Csökkent a Klik tartozása „Egy hónap alatt 64 százalék­kal csökkent a Klik tartozásál­lománya” - közölte tegnap az állami intézményfenntartó, cá­folva a sajtóhíreket, hogy ve­szélybe kerülhet az iskolák őszi működése. A Klik nemrég 38 milliárdos forrás felhasználásá­ra kapott engedélyt a kormány­tól azért, hogy rendezze a lehe­tő legrövidebb időn belül a tar­tozásait. Az idei büdzsé módo­sításának javaslata „megnyug­tatóan rendezi december 31-ig az állami fenntartású közneve­lési intézmények forrásigényét, és fedezi a béreket, köztük a szeptemberi pedagógus-bér­emelést és az egyéb, a műkö­déshez szükséges dologi költ­ségeket is". A szervezet jövő évi büdzséje 23 százalékkal, azaz 100 milliárdot meghaladó ösz- szeggel nő. Egyes iskolák elé így is ki­vonult néhány szimpatizáns, így a budapesti Teleki Blanka Gimnáziumhoz is (a tanárok az épületen belül maradtak), amelynek igazgatója a Taníta­nék vezetője Pukli István, de itt sem voltak annyian, mint amikor élőláncot alkottak. A kerítésre fekete szalagokat kö­töztek, a gimnázium közelében egy töviskoronát viselő, Jézus­nak öltözött féri is megjelent a hittan oktatása ellen demonst­rálva. Sok helyen nem tartot­ták meg a tanárok az órákat, volt olyan fővárosi általános is­kola, ahol arra kérték a gyere­keket, hogy hozzanak egészsé­ges étrendnek megfelelő étele­ket, és a kétórás sztrájk alatt azokból csemegézve beszéltek az egészséges életmódról. Volt, ahol hangversenyt rendeztek. Egyes iskolákban csak 10 órá­ra hívták be a diákokat. „Egy bejelentett sztrájk le­gitim dolog, akik nem ehhez csatlakoznak, hanem a tiltako­zás valamilyen más formáját választják, az munkajogi kér­dés” - mondta tegnap a pén­teki akcióról Paikovics László. Az oktatási államtitkár közöl­te, tovább egyeztetnek, legkö­zelebb hétfőn ülnek asztalhoz a sztrájkbizottsággal. (Ők 20­ra szerveznek országos egész­napos sztrájkot). Paikovics úgy vélte, a sztrájkbizottság ál­tal követelt 25 pont közül 18- ban közeledtek az álláspontok, és az elmúlt két hónapban na­gyon sok területen léptek előre. A követelések egy része bérele­met érint, szerinte ebben is le­het majd valamilyen megoldást találni. Paikovics László közölte, a jövő évi költségvetésben egy­aránt emelkedik a felsőokta­tásra és a közoktatásra fordít­ható összeg. A felsőoktatás fi­nanszírozására az idei 197 mil­liárd forinttal szemben várha­tóan mintegy 240 milliárd áll rendelkezésre. A közoktatás feladatainak ellátására a jövő­re mintegy 100 milliárddal jut­hat több. Kevesebben demonstráltak a PDSZ két órás sztrájkján Fekete-kockás tüntetések Visszaadná a MOSZ az önkormányzatoknak a fenntartást - Központi kérdés az iskolai autonómia Az önkormányzatoknak adná vissza az iskolák fenntartásá­nak feladatát a Magyar Önkor­mányzatok Szövetsége (MOSZ) közoktatási konzultációs fóru­mán tanácskozók többsége, a kormányzat képviselője nem ér­tett egyet ezzel. „Súlyos hiba volt elvenni az isko­lafenntartás feladatát azoktól az önkormányzatoktól, amelyek ezt magas színvonalon látták el”- hangoztatta Wittinghoff Ta­más budaörsi polgármester. A MOSZ polgármesteri tagozatá­nak elnöke szerint a hátrányos gazdasági helyzetű települése­ken indokolt lehet az állami sze­repvállalás annak érdekében, hogy ott is megfelelő legyen a közoktatás minősége. „Ma a köznevelés alapkérdé­se, hogy az iskolák kapják visz- sza gazdasági, szakmai és jogi önállóságukat” - hangoztatta a Pedagógusok Szakszervezeté­nek elnöke. Galló Istvánná sze­rint az elmúlt időszak bebizonyí­totta, az állami működés nem jó, ezért vissza kell adni az ön- kormányzatoknak az intézmény- fenntartás feladatát. „Felelősen gondolkodó szakem­ber nem állíthatja azt, hogy min­den rendben van a közoktatás­ban, hiszen napról napra a lyu­kakat foltozzák be” - mondta a PDSZ elnöke. Mendrey László szerint az önkormányzatok érde­keltek a fenntartás visszavéte­lében, de ehhez vissza kell adni számukra mindazon bevételt, amelyet az állam elvont. „Egyértelművé kell tenni a sze­replők egymáshoz való viszo­nyát a közoktatásban, egy igaz­gatónak például pontosan kell tudnia, mely kérdéseivel kell a fenntartóhoz és melyekkel az önkormányzathoz fordulnia” - hangsúlyozta Sipos Imre. A he­lyettes államtitkár úgy vélte, ér­demes különválasztani a fenn­tartás és az iskolák belső auto­nómiájának kérdését. A nem­zeti köznevelésről szóló törvény nem sérti az intézmények szer­vezeti és szakmai önállóságát, és ez az autonómia a garanciája az iskolák sokszínűségének. Tízpontos akciótervet jelentett be Orbán Viktor LISSZABON Biztosítani kell a kül­ső határok, az EU-s állampolgá­rok rendszeres ellenőrzésére vo­natkozó, már meglévő EU-s és schengeni jogszabályok tényle­ges érvényesülését, amelynek továbbra is jogállami jogkör­ben kell maradnia - áll abban a tíz pontos akciótervben, ame­lyet Orbán Viktor tegnap ismer­tetett Lisszabonban. A Demok­rata Centrumpártok Internaci- onáléja (CDI) tanácskozásán az EU külső határainak és az EU-n belüli szabad mozgás megvédé­se is téma volt. A magyar kor­mányfő Schengen 2.0 nevű ter­vezete szerint, ha valamely tag­állam nem tudja teljesíteni köte­lességét, úgy az Európai Határ- védelmi Ügynökségnek (Fon- tex) kell beavatkoznia az érin­tett tagállammal történt megál­lapodás szerint. Ennek hiányá­ban a tagállam schengeni tagsá­ga felfüggesztésre kerülhet. A külső határokon átlépők­nek kötelező lenne rögzíteni a biometrikus adatait. Orbán kor­Orbán: mi nem migránsokkal, ha­nem családpoliti­kával akarjuk orvo­solni a gondokat rigálná a közös európai mene­kültügyi rendszert, ideértve a megfelelően működő dubli­ni rendszer visszaállítását, ér­vényesítését Görögországban. A menekültügyi jogokkal való visszaélés ellen súlyosabb, nem­zetállami szinten alkalmazott szankciókkal kellene fellépni. Az akcióterv a menekültügyi eljárásokat az EU területén kí­vül, zárt és őrzött hotspotokon folytaná le, az EU területére tör­ténő első belépés előtt. Az ille­gális migránsokat visszakülde- nék. Orbán hangsúlyozta, a de­mográfiai és munkaerő-piaci kihívásokra adandó válaszok­nak tagállami döntéseknek kell lenniük, semmilyen kötelező és automatikus mechanizmus ne legyen. Lisszabonban kifejtet­te, Magyarország nem migrán­sokkal, hanem család- és gazda­ságpolitikával akarja orvosolni a gondokat. A következő napok­ban a V4-eknek és a többi EU-s miniszterelnöknek is elküldik az akciótervet. mw Még súlyos Kulka János állapota BUDAPEST Közleményt adott ki Kulka János családja: leírják, az életmentő műtéten átesett színésze állapota jelenleg is sú­lyos, azonban az elmúlt napok­ban már javulás tapasztalható. A család jelezte, hogy a mosta­ni, valamint a korábban kiadott közleményen túl a médiának a család semmiféle tájékoztatást nem adott. A bulvárlapokban napvilágot látott, a család nyi­latkozatára hivatkozó cikkek alaptalanok. Kérik a sajtó mun­katársait, „tiszteljék meg Jánost és a nyilvánosságot azzal, hogy kizárólag valós, a hivatalos köz­leményeken alapuló informáci­ót jelentetnek meg”. MW Elsőre elutasították a 100 ezer forintos szakorvosi emelést - mi kapnak az ápolók? Ónodi-Szűcs: bérrendezésre van szükség BUDAPEST „Akármilyen fáradt vagyok, menni kell tovább. Folytatom! Még erősebben!” - közölte tegnap Sándor Mária a tanári kétórás figyelmezető sztrájkhoz kapcsolódó fekete ruhás tiltakozáson. Az ápolónőt a tegnapi országos megmozdu­lás is meggyőzte a folytatásról: orvosok, ápolók, a szakszerve­zetek tagjai és a támogató civi­lek vettek fel fekete ruhát, és abban mentek az egészségügyi intézményekbe vagy azok elé, megmutatva, hogy a rendszer nem működik jól. Sándor Mária Budapesten a Madarász utcai kórháznál til­takozott,. Elmondása szerint annyian voltak, hogy majd­nem körül tudták fogni az épü­letet. Egyes intézményvezetők nem engedték, hogy a kórházi dolgozók feketében legyenek, más arról tiltotta le a dolgozó­kat, hogy képeket posztoljanak magukról. Az érdekvédők elutasították a kormány béremelésről szóló első ajánlatát. Ez az első ajánlat júniustól 100 ezer forinttal, a jövő évtől pedig további 51 ezer forinttal emelné meg a szakor­vosok bérét, az ápolónőknek viszont csak bruttó tíz százalé­kos, azaz átlagosan 13 ezer fo­rintos (a követelt 20-30 ezer fo­rintos helyett) emelést kínálna. Az egészségügyért felelős ál­lamtitkár szerint valószínűleg Örülni kell annak, hogy még vannak a hivatásuknak élő ápolók a kórházakban. Megérdemelnének egy komolyabb béremelést meg fognak tudni állapodni az érdekképviseletekkel a jövő he­ti bérrendezésről szóló megbe­szélésen, szerencsés, hogy az ágazati bértárgyalások „össze­értek” a jövő évi költségvetés tervezésével. Ónodi-Szűcs Zol­tán szerint abban is egyetértés van a felek között, hogy nem egyszeri béremelésre, rende­zésre van szükség. A 2017 utáni időszak bér­emelési mértékei attól függnek, hogyan alakul a magyar GDP, azt szeretnék elérni, hogy né­hány éven belül az ágazati bé­rek elérjék az uniós bérek 70 százalékát. A bérrendezés rész­letes tárgyalását jövő hét szer­dán fogják megtartani. É. s. 4 ^ ft Szülők, nagyszülőkul szimpatizánsok a budapesti eleki Blanka Gimnáziumnál

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents