Heves Megyei Hírlap, 2016. április (27. évfolyam, 76-101. szám)

2016-04-01 / 76. szám

14 CSALÁDI KINCSESTÁR 2016. ÁPRILIS 1., PÉNTEK Már visszavonult, ám mesterhangszerét nem lepi por Hegedűszó a gangon Érmek bizonyítják kiváló munkáját Dr. Kádár Károlyné 1978-ban a minisztériumától, ahová intéz­ménye tartozott, kiváló óvópeda­gógiai munkájáért kitüntetésben részesült, majd 1988-ban szin­tén megkapta ezt a díjat. Ugyan­ebben az esztendőben Heves Megye Tanácsa éremmel jutal­mazta kiemelkedő zenei mun­kájáért. Az Eger Város Oktatás­és Nevelésügyéért szervezettől 1997-ben - nyugdíjba vonulá­sa előtt nem sokkal - pedagó­gusszolgálat emlékérmet nyert el. Rózsa óvónőt férje, dr. Kádár Károly vezette be az úttörőmód­szerbe, s a két zenész végül lavi­nát indított el: saját gyermekei­ket és unokáikat is örökre meg­fertőzték a muzsika szeretetével. Dr. Kádár Károlyné Rózsa néni a megyeszékhely na­gyon megbecsült személyi­sége volt: közel ötven évig lépett színpadra az Egri Szimfonikus Zenekarral el­sőhegedűsként. Tisztelték mint óvónőt is, aki mind a gyermekek, mind a szülők csodálatát elnyerte hege­dűs és énekes-táncos fog­lalkozásaival. Verebélyi Márta verebelyi.marta@gmail.com ER - A lakóházunkban egy idős néni rendszeresen hege­dül nyitott ablaknál. Gyönyörű­en játszik, szerintem zenetanár lehetett - hívta fel a figyelmet egy olvasónk. Megkerestük Ró­zsa nénit, aki kedvesen fogadott a lakásában. Már a nappaliban látható a portréfotó Rózsa néni­ről hegedűvel a kezében. A fa­lon függenek az Egri Szimfoni­kus Zenekar eseményeinek pla­kátjai, s az egri óvodákban eltöl­tött évekről szóló fényképek. Ér­zékeltették: olvasónknak igaza volt. Az idős asszony a hegedű szót meghallván máris előkap­ta mesterhangszerét, s számos művet eljátszott nekünk.- Nagyon szeretek muzsikál­ni, s bár már visszavonultam, ma is sokat jelent a hegedű, a ze­ne. Egykor óvónő voltam, a gye­rekeknek is tartottam zenés-tán­cos foglalkozásokat, nagyon sze­rették - emlékezett. Fényképal­bumokkal szem léltette, hogy éle­te szerelme mindig a zene volt, s a legnagyobb örömet az okozta neki, ha a gyerekeknek mosolyt csalhatott az arcára.- Az édesanyám prominens személyiség volt sokáig a vá­rosban, de betegeskedések mi­att már nem szereplője a köz­életnek - fogalmazott Kádár Éva, az óvónő-zenetanárnő lá­nya, aki ugyan szakfordító és energetikai szakmérnök, de édesanyja hatására sokáig he­gedült és zongorázott. Az édes­apja szintén zenetanár volt. Megmutatta édesanyja kitün­tetéseit, szólt életpályája főbb állomásairól: - Anyukám 1962- ben végzett a Kecskeméti Felső­fokú Óvónőképző Intézet óvónő­képzői szakán, Habis László pol­gármestertől 2012-ben vette át az aranydiplomáját. Ének-zene tanári képesítést szerzett Sze­geden, tanára, dr. Kádár Károly - akivel később egybekelt - ve­zette be őt az óvodai nevelésben alkalmazott ének-zene-tánc-ok- tatás módszertanába. Rózsa néni alkalmazta a ta­nult metódust: hegedült a gye­rekeknek. Az ének-zenei fej­lesztésnek és a táncnak sok időt szentelt, együttműködve a gyer­mekekkel. Számos volt tanítvá­nya felnőttként is nagy zeneked­velő, vagy a nála szerzett élmé­nyek vezették zenei pályára.- Fógel Elemérné Emmy néni­től, az egri zeneiskola alapítójától és első igazgatójától tanult meg hegedülni anyukám - közölte Rózsa néni lánya. - Nemcsak a muzsika, a sport is közel állt hoz­zá: a téli reggeleit a korcsolyapá­lyán kezdte, a napjait sokszor az­zal fejezte be, hogy anyukájá­val, Frida mamával - aki az ős­szimfonikus zenekar tagja volt - helyi hangversenyeket láto­gatott. - A Kecskeméten meg­kezdett magas színvonalú hege­dűs és énekes-táncos zenei okta­tást Egerben folytatta édesapám­mal együtt. Először a Széchenyi, majd a Tittel Pál úti óvodában, utóbbiban vezetőhelyettes lett. A Szarvas téri intézményt ő ve­zette, a Kertész utcai tagóvodát is felügyelte, a gárdáját ő képezte. Rózsa néni a kezdetektől, 1963-tól volt az Egri Szimfoni­kus Zenekar fontos betöltő tag­ja, férjével - aki az ’50-es évek­ben a legfelsőbb bírósági széket elhagyva lett zenetanár - első­hegedűsként játszottak. Egé­szen a 2010-es évtized elejéig játszott a zenekarban. Egész­sége azonban romlani kezdett, nem tudta vállalni a próbákat, a hangversenyeket. A minden­napok híreit szerető családjá­tól és az otthonába régóta járó Heves Megyei Hírlapból ismeri meg (amely többször tudósított a munkájáról is). Munkássága egyedi és kitörölhetetlen. Aki pedig szemfüles, szép időben ma is hallhatja csodálatos hege­dűjátékát a belvárosi utcában... Dr. Kádár Károlyné közel ötven évig játszott elsőhegedűsként az Egri Szimfonikus Zenekarban. Zenei pályája mellett B óvónői tevékenysége is kiemelkedő. J VILÁGUNK Érdekes épületet látott? Szokatlan házat fedezett fel környezetében? Fotózza le, küldje el nekünk a képet a heol@heol.hu ra! Bemutatjuk. A hét épülete: az Uránia mozi objektuma a megyeszékhelyen A Széchenyi út 14. alatt található a ma moziként funk­cionáló épület - tájékoztatta a Hírlapot dr. Nemes Lajos törté­nész, a Heves Megyei Levéltár egykori igazgatója. A Líceum fő­pallérja (építésvezetője), Francz József 1763-ban építette a zárt soros, emeletes saroklakóházat. Az épületet sok tulajdonos birto­kolta. Itt volt 1907-től az egri jezsu­ita gyógyszertár bútorzatával be­rendezett patika, amely jelenleg Patikamúzeumként működik. Ké­sőbb, 1950-től, az épületben mo­zit hoztak létre. A ház homlokza­tán fonadékos köténydíszítményt Itt működött az egri jezsuita gyógyszertár bútor- zataval berendezett patika láthatunk. A könyöklőpárkányos ablakok fölött XVI. Lajos korabeli füzérfaragványok találhatók. A fő­homlokzat egytengelyes rizalitos, felette íves timpanonnal. A tim­panonban puttók (kőből készült, meztelen angyalfigurák) által tar­tott ovális szellőzőablakok helyez­kednek el. A rizalitot rozettás pár­kány zárja, kapualja csehboltoza- tos. A házban lévő helyiségek is csehboltozatos megoldással épül­tek. Az oldalhomlokzaton nyolc kötényes, záróköves ablak látha­tó, többségében eredeti osztású fa ablakkeretekkel - mondta el la­punknak a történész. V. M. Lány a Lajosvarosbol A HÉT KÉRDÉSE Hogyan védekezzünk az interneten? HEVES ME6YEA hét elején több százan osztottak meg az egyik népszerű közösségi oldalon egy 11 éves egri kislány eltűnéséről szóló felhívást. Szerencsére Bogi épségben hazakerült, ám sok ol­vasónkban felmerült a kérdés: mit lehetne tenni a nagyobb biz­tonságunk érdekében. A Lifehac- ker blog tett közzé egy csokorra való jó tanácsot az internethasz­nálóknak. Ezekből válogattunk: A közösségi alkalmazásokban - mint a Facebook, Twitter, Ins- tagram, Snapchat - akár észre sem vesszük, mennyire nyíltan teregetjük ki a magánéletün­ket, és az ahhoz kapcsolódó ér­zékeny információkat. Pedig az adattolvajlásből élő rosszindu­latú internetes támadók éppen itt tudják a legtöbb adatot leha­lászni. A tanács, hogy minden link, telefonszám, e-mail-cím legyen gyanús, ha még sosem használtuk. Ne kattintgassunk mindenre meggondolatlanul! Védjük biztonságos kóddal a te­lefonunkat! A mobil operációs rendszerek gyártói legalább hat számjegyű kódot, és manapság már ujjlenyomatos azonosítást is ajánlanak. Állítsuk a biztonsá­gi mentést automatikusra! Biz­tonsági mentés nélkül többév­nyi munka, családi emlék, érzé­keny információ, vagy a minden­napokban szükséges adat vál­hat semmivé egyetlen műszaki Használjunk kódot! hiba miatt. Zárjuk a wifi routert! Bankszámlaszámot, jelszava­kat, taj-számot és más érzékeny adatot sose e-mailen küldjünk! Ne használjunk nyilvános wifit védelem nélkül! Használjunk jel­szómenedzsert! Számos fizetős és ingyenes jelszókezelő alkal­mazás létezik. A használatával elég lesz megjegyeznünk a jel­szómenedzserhez való hozzáfé­rés egyetlen jelszavát. Használjunk kétlépcsős azonosí­tást! A megbízható közösségi ol­dalaknál van ilyen. A jelszó hasz­nálata után az általunk megadott telefonszámon kérik a második azonosító elemet, ami lehet ujj­lenyomat, PIN-kód, vagy vélet­lenszerűen generált és SMS-ben megkapott számsor. B. K.

Next

/
Thumbnails
Contents