Heves Megyei Hírlap, 2016. április (27. évfolyam, 76-101. szám)
2016-04-01 / 76. szám
2016. ÁPRILIS 1., PENTEK SPORT 15 Csongrádi Ferenc a Vidi párizsi győzelmére emlékezik a legszívesebben Hosszú, sikeres út Apácatornáról Pályák és kispadok egy életen át Fantasztikus pályafutás áll az 1985-ben UEFA-kupa- döntőbe jutó Videoton középpályása, Csongrádi Ferenc mögött, aki boldog, hogy a futball lett az élete. Zombori András kozpontiszerkesztoseg@mediaworks.hu- Sokak előtt még most is ott a pillanat, amikor Májer Lajos beadása után megszerezte a Videoton harmadik gólját Párizsban a PSG ellen, majd örömében bukfencezett egyet. Elképesztő, hogy ennek már több mint három évtizede, de az is hihetetlen, hogy mint a fehérvái ak legendás csapatkapitánya, időközben 60 esztendős lett.- Most jöhetnék a Pirarr együttes remek számával: I volna két életem... - felelte az 1985-ben UEFA-kupa-döntó's Videoton középpályása, Csongrádi Ferenc, aki kedden ünnepli a hatvanadik születésnapját.- De hát az embernek nincs két élete, és bizony felesleges tagadni, gyorsan elrepült ez a hat évtized.- Több mint 350 meccset játszott az élvonalban, huszonnégyszer volt válogatott, csapatkapitánya volt az UEFA-ku- pa-döntős Videotonnak. Gyerekként akár csak egyszer is megfordult a fejében, hogy a Veszprém megyei kis faluból, Apácatornáról ilyen magasságba juthat?- Nem tudhatjuk, mi vár ránk, bár azt mondják, mindenkinek meg van írva az élete. Talán kétszázan laktak Apácatornán, ahol születtem, az első négy osztályba oda jártam, a felső tagozat viszont csak Tüskeváron volt, azt már ott végeztem. A két bátyám focizga- tott, és mert a hatvanas években szinte minden percünket a futball határozta meg, természetesen nekem is a labda volt a mindenem.- Hogy tehetséges volt, az hamar kiderült, hiszen alig múlt 18 éves, amikor bemutatkozott az NB l-ben.- Kovács Ferenc a Ferencváros ellen, az Üllői úton Nagy II lános cseréjeként küldött pályára még az első félidőben, egyébként 3-2-re megnyertük a mécsesét. Most mondjam azt, hogy mindig erre készültem?- Nem sokkal később veszélybe került a pályafutása...- Húszévesen csavarozni kellett a gerincemet, de abban az időben egy ilyen műtétnek meglehetősen nagy volt a kockázata. Ötven százalék volt az esély arra, hogy felépülök.- Ekkor már túl volt a válogatott bemutatkozáson, örök emlék lehetett az Argentína elleni 2-0-s győzelem. Csongrádi Ferenc 16 evesen került a Videotonhoz, és 18 volt, amikor az NB l-ben bemutatkozott. Háromszáztizennégy- szer szerepelt a székesfehérvári együttesben, tagja volt az 1985- ben UEFA-kupa-döntős csapatnak is. Később a Rába ETO-hoz, majd Veszprémbe igazolt, egy osztrák kiscsapatban, Lanzen- Hatalmas élmény volt olyan játékosok ellen futballozni, mint Osvaldo Ardiles vagy Mario Kempes, arról nem is beszélve, hogy Argentína két év múlva világbajnok lett. Arra is jó visszaemlékezni, hogy 24 válogatott meccsem közül talán csak hármat veszítettünk el, és hogy nyerni tudtunk többek között Spanyolországban és Hollandiában.- A sok emlékezetes találkozó közül melyik a legkedvesebb?- A PSG elleni párizsi UEFA- kupa-mérkőzést említeném, amikor 4-2-re nyertünk, és két gólt szereztem. Vagy mondhatnám a Partizán elleni 5-0- s győzelmet, vagy amikor csapatkapitányként léphettem pályára Madridban a Real ellen immár az UEFA-kupa döntőjében, esetleg a Hollandia elleni világbajnoki selejtezőt, amelyen győztes gólpasszt adtam 'Esterházy Mártonnak.- Van egy mérkőzés, de ez aligha kedves emlék: a ’82-es spanyolországi világbajnokságon Belgiummal játszott 1-1. Ha most újra dönthetne, a belga gól előtt szabálytalankodna a felezővonalnál meglóduló Jan Ceulemansszal szemben?- A pillanat törtrésze alatt kellett döntenem, ha akkor felrúgom a belga játékost, piros kirchenben fejezte be a pályafutását. Huszonnégyszer játszott a magyar válogatottban, ott volt a legjobbak között az 1982-es spanyolországi világbajnokságon. Edzői pályafutása is a Videoton utánpótláscsapatainál kezdődött, de irányította a felnőttegyüttest is. Dolgozott Sopronban és a Gázszer edzőjeként is. lapot kapok, és ki tudja, mi történik a hátralévő időben. Próbáltam befelé visszazárni. Kerekes Attila még simán menthetett volna, és a kapusunk, Mészáros Ferenc is mondta utólag, ha nem megfogni akarja a labdát, hanem kiütni, védhetett volna.- Mire a legbüszkébb?- Tizenhárom évig játszottam a Videotonban, óriási megtiszteltetés, hogy évekig csapatkapitány lehettem. Eljutottam a világbajnokságra - a Vi- diből elsőként -, a játékostársaimmal megmaradt a barátság, kötődünk egymáshoz és Székesfehérvárhoz. Egyszer Májer Lajos nyújtott extrát, máskor Vadász Imre parádézott vagy Szabó József nyert meccset, de sorolhatnám a társakat Disztl Pétertől kezdve Végh Tiboron, Csuhay Józsefen keresztül egészen Koszta Jánosig. Mindig volt, aki messze átlag felett futballozott, de csapatként működtünk igazán. Amikor bekerültem a Vidibe, Kovács József, Karsai László, Tiber László és Nagy II János volt a sztár, a válogatottban olyan klasszisokkal játszottam, mint Nyilasi Tibor, Törőcsik András, Pintér Sándor vagy Détári Lajos. Mindig a futball világában éltem, jó ehhez a közösséghez tartozni. Balogh Gábor, az egykori erőcsatár most gyerekekkel foglalkozik Pokoli Torony visszaemlékezései BALOGH GÁBOR, az MTK és a Ferencváros volt labdarúgója szerint a gyerekeknek szólni kell, a lábukat is használják, ne csak a telefonjukat nyomogassák.- Emlékszem arra a bravúros mozdulatára, hanyatt vetődve, ollózva passzolt, ha ezt mondjuk Zlatan Ibrahimovic csinálja, nemcsak a francia televízió, hanem a világ összes tévétársasága ismételgetné.- Lipcsei Péternek adtam úgy gólpasszt az MTK-pályán, akkor már a Fradi játékosa voltam, élveztem a futball minden pillanatát, élveztem az edzőm bizalmát is - mondta Balogh Gábor, aki bajnoki címet nyert az MTK-val és az FTC-vel is. - Ha jól emlékszem, azzal a góllal egyenlítettünk, és az a jelenet, az ollózó mozdulat valóban nagy sikert aratott.- Akkor máris jöhet a kérdés: miért nem lett önből igazán nagy futballista?- Attól függ, mit értünk igazán nagy futballistán. A válogatottban egyszer sem léptem pályára. Ez valóban fájó pont az életemben, különösen azok után, hogy a Fradiban lettem házi gólkirály. Valahogy, valamiért nem fedeztek fel, de így sem panaszkodom.- Elégedett ember?- Nincs okom a panaszra. Van civil munkám, a Magyar Posta vezérigazgatóságán dolgozom, ahol megbecsülnek, elismernek. A futballtól sem szakadtam el, jelenleg a Vecsés U15-ös csapatának vagyok az edzője.- Remélem, nem bántom meg, de aligha ez az edzők álma...- Ez pillanatnyi feladat, amelyet szeretnék minél jobban, eredményesebben megoldani. Persze hogy többre vágyom, nagyobb kihívásra, felnőttcsapatra. Megszereztem az A-licences képesítést, de sem kedvem, sem pénzem nincs arra, hogy másfél millió forintot fizessek csak azért, hogy pro diplomát szerezzek.- Lemondott az álmairól?- Nem mondtam le semmiről. Az ember mérlegel, oszt és szoroz, megpróbálja megtalálni a helyét a világban. Szeretek gyerekekkel foglalkozni, sokkal őszintébbek, nyíltabbak és lelkesebbek, mint a felnőttek.- Örülök, hogy dicséri a gyerekeket, az utóbbi időben mást sem hallok, mint hogy az újabb generációk tagjai nem tudnak lelkesedni, hiányzik belőlük a szenvedély és az alázat a futball iránt.- Ezt sajnos magam is látom, tapasztalom. Figyelem a gyerekeket, nemcsak edzésen, az utcán, mindenhol. Mást sem csinálnak, mint nyomogatják a telefonjukat, üzenetet írnak, valamilyen játékkal múlatják az időt. Nem győzöm mondani az edzésre érkező kissrácoknak, hogy a telefon nem lő gólt helyettük.- Miért éppen Vecsésen dolgozik?- Azért, mert ott kaptam lehetőséget a bizonyításra. Voltam sok helyen, dolgoztam a RAFC és a Tököl felnőttcsapatánál. Aztán hívott a Fradi, megkaptam az U13-as csapatot, és úgy éreztem, végre a helyemen vagyok. Remek korosztállyal dolgozhattam, minden évben bajnoki címet nyertünk. Mentem a srácokkal egészen az U19-es korosztályig, vittem a csapatot, aranyakat nyertünk. Aztán jött szembe a valóság, a pénztelenség, a hazugság. Csömört kaptam az egésztől.- A Fraditól is?- Igen, a Fraditól is. És nem a klubra gondolok, hanem a vezetésben felbukkanó, hogy is mondjam..., szerencselovagoktól. Amikor az angolok átvették a Ferencvárost, és megbíztak bizonyos embereket a vezetéssel, maradjunk annyiban, hogy furcsa időszak volt. Azt a zavaros időszakot valaki nagyon, de nagyon meglovagolta.- MTK vagy FTC?- Az MTK-ban nevelkedtem, 18 esztendősen ott mutatkoztam be az élvonalban. Az MTK- val bajnoki címet szereztem, majd játszottam a belga másod- osztályban, a hazatérésem után hívott a Fradi, hívott Nyilasi Tibor. Mámoros időszak volt, ahogy az első évben rögtön bajnoki címet nyertünk. S. G. Igencsak érezte a kaput a csatár Az ötvenegy esztendős Balogh Gábort a termete miatt már ifjúkorától kezdve mindenki Toronynak becézi. Az MTK-ban lett első osztályú futballista, majd bajnoki címet nyert a kék-fehérekkel, úgy, hogy ő lett az MTK házi gólkirálya. Később szerepelt a belga másodosztályú Leuvenben, majd a hazatérése után a Ferencvároshoz igazolt, a zöld-fehéreknél négy évet futballozott, bajnoki címet és Magyar Kupát nyert, ezután a III. Kerületi TVE, majd a REAC labdarúgója lett. i^TíiiT ih Tíjidi ? íf,linwrrF1^ sgjf £g$g Bipi i iT. ) r iTT”. m
