Heves Megyei Hírlap, 2016. január (27. évfolyam, 1-25. szám)

2016-01-23 / 19. szám

14. CSALÁDI KINCSESTÁR 2016. JANUÁR 23., SZOMBAT Julika néni világhírű alkotókat bocsátott útjára Fotó: Korsos Viktor A Pászthy család különleges ünnepre hívott meg bennün­ket. Julika nénit köszöntöttük, akit az egri háziasszonyok év­tizedek óta jól ismernek. Barta Katalin katalin.barta@mediaworks.hu . Magára valamit is adó egri háziasszony, aki kényes a kony­hájára, töltött káposzta főzése előtt két dolgot tehet: vagy sa­vanyít magának, vagy elballag a piacra és ott megkeresi Pászt­hy Jánosné, Julika néni stand­ját. Azt az asztalt, amelyen im­már több mint fél évszázada hal­mokban áll a saját készítésű, hó­fehér, ropogós savanyú káposz­ta. Julika nénit jól ismerik az egriek, hiszen sokan nemcsak a remek portéka miatt állnak meg az asztalánál, hanem azért is, mert mindenkivel remekül el tud diskurálni a világ dolgairól. Nem véletlen, hogy törzsvásár­lói aggódva érdeklődnek a hogy- léte felől, ha nem találják a meg­szokott helyén. Kevesen tudják, hogy riportbeli főszereplőnk a napokban ünnepelte a 90. szü­letésnapját. A lánya (Pászthy Mária) és -a veje (Kovács Endre) Vécsey Sándor utcai otthoná­ban nemcsak a gyermekei, uno­kája köszöntötték a jeles napon, hanem mi is tiszteletünket tet­tük azzal a kéréssel, hogy repít­sen el emlékein keresztül a múltba. I - J||gyökeres egri pa ■ rasztcsaládból szárma­zom - meséli. - Á i hóstyán Februárban mindenki hazajön Azt kérdezzük, hogy a világ min­den pontján élő, dolgozó, alkotó család tagjai mikor ülnek együtt asztalhoz, kézenfekvő a válasz: gyakran találkoznak, évente leg­alább két alkalommal minden­ki hazajön Egerbe. Legközelebb februárban ünnepelnek együtt, Julika néni névnapján. - Nagyon sokat dolgoztam életemben. fel, ahol gyerekkoromban még nyoma sem volt a mostani lakó­telepnek. Saját földünkön gaz­dálkodtunk a háborúig, amit he­tekig a pincében vészeltünk át. Az 1950-es években, a téeszek szervezésekor, a férjemet és en­gem is be akartak léptetni, de hallani se akartunk a közösről. Utoljára írtuk alá a papírt az­zal a feltétellel, hogy kapunk sa­ját földet, ahol magunk gazdál­kodhatunk. Igaz, a termény fe­lét be kellett szolgáltatnunk, de mégis a sajátunkat műveltük. Akkoriban csirkét, konyhaker­ti idényzöldséget árultunk a pi­acon. Egy alkalommal a keres­kedő alaposan megválogatta a káposztát, így a „selejtet” haza­vittük, egy ismerősünkkel le- gyalultattuk és egy kis dézsá­ban megsavanyítottuk. Amikor ezt is kivittük árulni, pár perc múlva elkapkodták. így kezd­tünk nagyobb tételben ez­zel foglalkozni. Nem so­káig örültünk, ugyan­is az egyik kereskedő feljelentett bennün­ket, hogy szabályta­Szántottam, vetettem, neveltem a gyerekeket, akik nem akármi­lyen értéket teremtettek ebben az országban, a világban. Na­gyon büszke vagyok rájuk, hálás vagyok a sorsnak, amiért a mai napig mindegyik szeretettel vesz körül. Remélem, megérhetek . közöttük még pár évet - össze­gezte életét Julika néni. lanul árusítunk. Megkerestem az akkori egri tanácselnököt és megkérdeztem tőle, hogy le­het az, hogy amit tisztessége­sen magunk termelünk meg, nem adhatjuk el? Még aznap ki­választhattam a helyet, és on­nantól kezdve nem kötözködött velünk senki. Ennek lassan hat­van éve. Julika néni ma is kijár a pi­acra heti egy-két alkalommal. Ilyenkor a veje viszi be kocsival és szállítja haza. A káposztasa- vanyításban is a család segít.- Már nem elsősorban a bevé­telért árulok, hanem, hogy be­szélgethessek az emberek­kel, a vevőimmel. Mindig is nyitott ember voltam, # szeretem tudni, mi törté­nik a világban. Talán ez a hosszú élet titka, no és a nyugalom, a csa ládom szeretete fűzi hozzá.. Itt tartunk a múltidézés ben, ami­kor szó­ba ke­rülnek a gyerekek, az unokák. Ahogy végighallgatjuk a leszár­mazottak névsorát és történe­tét, egyik ámulatból a másikba esünk. Nem akármilyen famíli­áról van szó. Pászthy Júlia Liszt-díjas ope­raénekest az egész ország is­meri, Marikát, a kisebbik lányt az egriek a Líra könyvesbolt kedves üzletvezetőjeként tart­ják számon. Marika férje; End­re évtizedekig a közigazgatás­ban dolgozott, s tanított is, te­hát ő sem ismeretlen az itt élők­nek. Az unokákra is méltán le­het büszke a nagymama. Dr. Ko- vács-Pászthy Balázs, gyermek- gyógyász a Debreceni Szülésze­ti Klinikán dolgozik,' mint ne- onatológus, Vári-Kovács Eme­se énekművész, Karosi Bálint New Yorkban orgonaművész, Karosi Júlia pedig jól ismert dzsesszénekes, zenekarveze­tő Budapesten. A dédunokák, a három és fél éves Sarolta, a két hónapos Vendel a család leg­féltettebb és legkedvesebb kin­csei. Arra a kérdésre, honnan a gyermekek, unokák zenesze- retete, nevetve válaszolnak. A nagyszülők imádták a zenét. Jani papa maga is gyakran zongorázott, 'äV harmonikázott, Juli­ka mama pedig na­gyon sze- retett éne­ri/lii- 'y ' t TBk kelni. A Pászthy családban sok kiváló zenesz f cseperedett fel. A nagyszülőknek köszönhetik a remek géneket VILÁGUNK A hét épülete: a Szent Imre Általános Iskola Érdekes épületet látott?- A megyeszékhely iskolái­ról 1926. december 31-én tárgyalt az egri érsekség és a városvezetés: megítélésük szerint igen kedvezőt­len volt a helyzet akkoriban - tájé­koztat a mai Szent Imre Általános Iskoláról és Jó Pásztor Óvodáról dr. Nemes Lajos helytörténész, a He­ves Megyei Levéltár nyugalmazott igazgatója. Megtudjuk: a Klebers- berg-féle iskolaépítést vették ala­pul, ennek megfelelően 1928. ok­tóber 4-én kezdték a munkálato­kat, amivel 1929-re készültek el. Az intézmény a római katolikus egyház tulajdonában volt, s napja­inkban is az egyházi iskolák közé ~ —-A Deák Ferenc utca 45. szám alatt található s a neobarokk stílusban épült iskola tartozik. Korábban 6 osztályos tan- intézmény volt, 4 elemi, s továb­bi 2 emelt szintű osztállyal rendel­kezett. Ahogyan a volt igazgató fogalmaz, Eger egyik legjobb általános iskolá­jának tervezője Wälder Gyula volt. Kezdetben 6 tanterem volt az okta­tási intézményben, majd két szint­tel megemelték az épületet. Továb­bá 1948-ig az igazgató és az isko­laszolga is az iskolában lakott. Az épületet az 1990-es években a neobarokk stílushoz hűen korsze­rűsítették, profi módon felújították. Mint egykoron, ma is csigák és frí­zek díszítek az iskolát. V. M. Töpreng a továbbtanuláson Bocsi Petra az Egri Szent Lőrinc Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakkö­zépiskolában tanul. A kereskedelmi marketing szakon tanuló lány a Béla­pátfalvi Általános Iskolában megszerzett tudását gyarapítja és váltja szak­mára a megyeszékhelyen. Továbbtanulási tervein még gondolkodik, de addig is szívesen tölti idejét barátnői társaságában. Sétálgatnak, vásárol­nak, buliznak. Ha pedig - nagy ritkán - egyedül van, akkor olvasni szokott. LANYA A HÉT KÉRDÉSE Hogy gyógyuljunk gyógyszerek nélkül? Bár influenzajárvány még nincs, egyre több meghűléses panasz- szal fordulunk orvosainkhoz. La­punk állandó tanácsadóját, Rigó Istvánt, egri füvesembert arra kértük, hogy adjon néhány tip­pet, miként enyhíthetünk a pa­naszokon.- Az influenzát kísérő, kellemet­len tünetek gyógyteákkal reme­kül csillapíthatok. A hagymahéj­ból készült főzet kitűnően csilla­pítja a köhögést, hurutoldó, rá­adásul nagyon finom lehet egy kis tiszta házi mézzel édesítve. Légzéskönnyítéshez szőlőmag-, mandula-vagy jojobaolajhoz ad­junk 1-2 csepp eukaliptusz, cit­rom, menta, levendula vagy ka­kukkfű illóolajat, s ezzel gyen­géden kenjük be a mellkas vagy a hát tájékát. Lényeges, hogy vegyszer- és adalékanyagmen­tes szereket használjunk! A kö­högést csillapíthatjuk frissen re­szelt torma és méz keveréké­vel, ami arcüreg- és homlok- üreg-gyulladás esetén nagyon jól megindítja a lerakodott vála­dék kiürülését is. Az alsó- és felső légúti betegsé­gekre létezik egy igazi csoda­szer: 100 gramm fokhagyma­péphez adjunk 70 gramm fris­sen reszelt tormát, 500 gramm házi mézet és 100 gramm jó mi­nőségű vajat; ebből naponta há­romszor egy evőkanállal fogyasz- szunk. Rigó István, a füvesember A magas lázat feltétlenül csilla­pítani kell, amíg nem jutunk el orvoshoz. Erre a legkézenfek­vőbb - főként gyermekeknél - a hideg vizes borogatás, a gyen­géd hűtőfürdő, valamint a bodzá­ból, hársvirágból, kakukkfűből főzött 1-1 arányú teakeverék. Az alsó légutak fertőzéses megbe­tegedései (például a bronchitis) nagyon gyakoriak. Ilyenkor a be­teg gyakran pihenni sem tud, ne­hezen lélegzik, fullad, erősen kö­hög. Ebben az esetben csodákat tesz a kamillavirágos inhalálás, vagy a kakukkfüves ülőfürdő. Ehhez két bögrényi kakukkfüvet leforrázunk két liter vízzel, majd tizenöt percig lefedve állni hagy­juk, végül leszűrjük. Ezt adjuk a fürdővízhez; Az ilyen „kezelés­re” jól reagálnak rá a Kruppös és asztmás gyerekek is. B. K. y

Next

/
Thumbnails
Contents