Heves Megyei Hírlap, 2015. december (26. évfolyam, 281-305. szám)

2015-12-09 / 288. szám

2015. DECEMBER 9., SZERDA Tenyérben is elfér a szép kék színű madárka. A program azt célozza, hogy az unokáink is csodálhassák majd a kék szalakóta repülését. Magyarország szalakótapopu­lációja több mint három évtize­de, vagyis az 1980-as évek óta folyamatosan csökken. A Bük­ki Nemzeti Park szakemberei is részt vesznek abban a Life+ programban, amely a szalakó­ták megmentését célozza. Guti Rita rita.guti@mediaworks.hu HEVES MEGYE „Ragyogókék sza­lakóta, de csodállak téged! Re­pülésed csak az égbolt tetején ér véget! Odafentről kicsi kék pont: feleséged látszik, aki épp a szalakóta gyerekekkel játszik.” Legtöbbünknék ma már csak az idézett Gryllus Vilmos-nótá- ból ismerős a szalakóta, mert bi­zony tény, egyre kevesebbet lát­ni e valóban ragyogó kék, s na­gyon érdekes, körülbelül 30 cen­tis, rikácsoló madárból. Ahogy a Bükki Nemzeti Park Igazgató­ság (BNPI) ökológusa, Enyedi Róbert fogalmazott: a gyerekkö­zönség előtti gyűrűzése mindig nagyon népszerű, hiszen, ha ezt a kis madarat megfogják, akkor nagyon nagy mennyiséget tud hányni, üríteni egyszerre, rá­adásul büdös is.- A gyerekeknek nagyon tet­szik, amikor gyűrűzéskor a ha­todik fióka is lehányja azt a bá­csit, aki éppen lehozza a fáról - segített bennünket a szalakótá­ról alkotott kép megalkotásában Enyedi Róbert. De nem ezért fon­tos a szalakóták állományának megőrzését célzó program.- A szalakóta hazánkban foko­zottan védett madár. Két törzsál­lománya létezik, az egyik Kö- zép-Ázsiában él, de hogy hány példány lehet belőle, arról csak becsült adataink vannak. Az európai alfajról annyit tudunk, hogy ott, ahol figyelik az állo­mányt, drasztikusan csökken a számuk. Dániából, Németor­szágból, Csehországból is kihalt már a szalakóta. Európa több or­szágából eltűnt, pedig az ,50-es években közönséges madár volt Magyarországon is. Mindenfelé előfordult, szívesen költött sík­vidéki, hegylábi területeken, ár­téri erdőkben is - mutatott rá Enyedi Róbert ökológus, a BNPI projektvezetője. - Viszonyíta­ni nem tudunk, mert az ,50-es évekből nincs adatunk, de azt tudjuk, hogy a ,80-as évek ele­jén húsz-harminc pár költött a Hevesi-síkon. Mára ez - kö­szönhetően a természetvédel­mi tevékenységnek - 160 párra nőtt, de ez sem sok. A madarak 80-90 százalékban mesterséges költőládákban költenek, mert odút már nem nagyon találnak. Nincsenek odvas fákat rejtő er­dők, ezért telepítünk ládákat ne­kik. Megverekszenek más ma­dárfajokkal: házi verébbel, sere­géllyel, akár a csókákkal is ér­te. Persze az lenne az igazi, ha odvas fákat találnának, ám eh­hez időre van szükség. Nem te­szünk le erről sem. Zajlik egy élőhely-rekonstrukció is, mely­nek során a dél-borsodi tájegy­ség kiemelt területén az invazív A megmentendő szalakóta fa- és cserjefajok - például az ezüst fa - helyett gyepet telepí­tünk, fásítunk, őshonos tölgyet, szilt, kőrist ültetünk. A fásítást őrizzük, legeltetés is lenne a te­rületen A már korábbról meglé­vő költőládákat folyamatosan el­lenőrizzük, felújítjuk és újabba­kat helyezünk ki, a költőládák­ban kikelt fiókákat megjelöljük. A program részeként a madarak egy résztét jeladós nyomkövető­vel látjuk el, hogy ennek segít­ségével feltérképezzük az élő­hely-használatukat, a vonulási útvonalakat és a telelőterülete­ket. Csak a Bükki Nemzeti Park területén a programban majd­nem ezer költőtádát szerzünk be. Ezek kihelyezése folyama­tos lesz. A program 2020. márci­usig tart. Jelenleg 800 költőláda van kihelyezve, s a projektben betervezett ezer láda egy része ezek pótlására, cseréjére szol­gál. Nem csak azért kell cserélni a költőládákat, mert tönkremen­nek, hanem sajnos az is előfor­dul, hogy ellopják őket. A program azonban nem csu­pán költő helyet biztosítana a madaraknak, hanem táplálkozó helyeket is. Olyan területeket, ahol tudnak vadászni a szalakó­ták, melyek bogarakat, siklókat, békákat, kisemlősöket is szíve­sen megfognak. Pocok-, egérjá- rós években jó szolgálatot tehet­nek. Vártamadár is, másfél mé­ter magasan kiül, s onnan lesi a zsákmányt, ilyen kiülőket is te­lepítenek nekik a védelmüket szolgáló programban. Cél: ötödével több szalakóta költsön Tavaly szeptemberben immár hivatalosan is elindult a .Sza­lakóta védelme a Kárpát-me­dencében" című projekt, ame­lyet az Európai Unió Life+ programja támogat és amely­nek során magyar és román szakemberek együtt dolgoz­nak a szalakóta Kárpát-me­dencei állományának a meg­erősítésén. Fő kedvezmé­nyezett a Magyar Madártani Egyesület, társpartner a Bük­ki Nemzeti Park (BNPI). Ez egy határon átnyúló projekt. A program célja, hogy 2019- re 20 százalékkal növekedjen a szalakótapopuláció a két or­szág különleges rendeltetésű madárvédelmi területein, azaz a Bükki Nemzeti Park Igazga­tóság működési területén is. MEGYEI KÖRKÉP 3 „Világjegy" Juhász Henrietta henrietta.juhasz@mediaworks.hu A napokban annyiszor jött szembe a helyi járaton ellenőr, amilyen „sűrűséget” még soha nem tapasztaltam, pedig pár évet azért átutaztam az életemből. Mondhatnám, egy ideje minden körülöttük forog: lejárt a bérletem, kártyával nem tudtam venni, vettem hát borsos áron vonaljegyet, s utaztam vele két meg­állót - a lustaságnak is megvan az ára... Egy az én hozzáállásommal ellentétes párbeszédnek lehettem fültanúja a minap hazafelé menet. Két fiatalember beszélgetett, s egyikük dicsekedett a másiknak, hogy milyen szerencsés alkat. Azt ecsetelgette, hogy ő bárhol, bármikor képes jegy vagy bér­let nélkül utazni, de még soha nem találkozott szembe ellen­őrökkel. Erősen vonzott a gon­dolat, hogy elővigyázatosságra intsem őt, hiszen ezen a vonalon én egy hét alatt hármat is láttam. Aztán átgondoltam, minek riogassam, hiszen, mint mondta, ő szerencsés alkat, tehát valószínűleg azt a buszt, amin ő ül, soha nem szemeli ki magának egy ellenőr sem. Végül így is lett, akkor este egynél többször nem kellett előkutatnom a táskámból a bérletemet. Otthonomig persze egyre csak azon járt az eszem, hogy lehet va­laki ennyire vakmerő. Bezzeg én még az igazolványom számát is minél szebben kerekítem, nehogy gondot okozzon az ellenőröknek elhinni, hogy én vagyok az, aki... Nem mellesleg nagyon szíven üt­ne a hatalmas összeg, amit a gondatlanság miatt érdemelnék. Bár felteszem, az ifjú helyett inkább a szülők fizették volna a bírságot. Remélem, hogy ebben az évben már megússza kontroll nélkül, különben veszélybe kerülhet a karácsonya. Elvégre a karszalag­nak igen nagy hatalma van. Elvégre a karsza­lagnak igen nagy hatalma van. Eszterházy elismerné az egyetemmé válást EGER - Eszterházy püspök is elis­merné, hogy sikerült régi terve: az intézmény egyetemmé vált - a december elsején megszületett döntés gondolatával kezdte beszé­dét az Eszterházy Károly Főiskola (EKF) rektora, dr. Liptai Kálmán a főiskola kedden tartott évzá­ró sajtótájékoztatóján. Hozzátet­te: - Egyetem aka­runk lenni, s négy campusunk lesz, a gyöngyösi és jász­berényi együttmű­ködést most készít­jük elő. Évértékelő gondolatait is meg­osztotta a hallgatósággal: Egerben számos intézménnyel működnek együtt, ilyen a Kepes Intézet és a Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtár, a különböző szállodák. Mint megtudtuk, a főiskola Tokaj­jal és a Semmelweiss Egyetemmel is kooperál. A rektor elmondta, hogy az intézmény megerősödött, aminek egyik példája a budapesti Yunus Emre Központ vezetőjével, illetve határon túli egyetemekkel létrehozott összefogás.- Széles perspektívában sok mindent elérnénk: Sárospatakon szeretnénk egy szállodát építeni, valamint a megyeszékhelyi Leány­ka Úti és a Sas Úti Kollégiumot is élhető egyetemi diákszállóvá ten­nénk - tájékoztatott dr. Liptai Kál­mán, aki kollégáinak is megkö­szönte az erőn felüli munkájukat. A továbbiakban az Eszterhá­zy Károly Főiskola 2016-os Borá­ról esett szó: dr. Gál Lajos közölte, hogy Tokajban is kiírták az EKF-borpályá- zatot. Egerben 18 vállalkozás össze­sen 50 borral jelentkezett. Jónás Zoltán, a főiskola korábbi kulturális program-igazgatója a Kortárs Hangon nemzetközi iro­dalmi pályázatról beszélt: sikeres pályaművekből válogatott hallga­tói kötet készül, s a díjazottaknak közlési lehetőséget biztosítanak. Gulyás László, a Farkas Ferenc Zeneiskola igazgató-helyettese a III. Kamaraopera Fesztivál sike­rességéről szólt, egyőttal pedig gratulált az egyetemmé váláshoz. Végül Fenyves Balázs sportrefe­rens az intézmény férfi- és női ké­zilabdacsapatának sikeres pálya­futását méltatta. V. M. A főiskola egye­temmé válik négy campussal. EGER Állampolgári esküt tett kedden a városházán Herman István alpolgár­mester előtt öt erdélyi. Bartus József Sándor, Hella Zsuzsa, Fodor Rozália, Vas József és Zolti Enikő az egyszerűsített állampolgársági eljárásnak kö­szönhetően immár hivatalosan is magyar polgárnak minősül. V. M. HIRDETÉS Komposztáló edényeket kapott a pélyi iskola Sikeresen befejeződött az a regionális hulladékgazdálkodási program a jászberényi és a dél-hevesi kistérségben, amely 33 település mintegy 125 ezer lakójának mindennapi életébe hozott pozitív változásokat. Az Európai Unió támogatásával 2,745 milliárd forintért - amelyből 2,608 milliárd forint volt a támogatás - újult meg a térség hulla­dékgazdálkodása a REGIO-KOM Térségi Kommunális Szolgáltató Társulás szervezésében. Fontos célkitűzése a projektnek, hogy csökkenjen a lerakóra kerülő hulladékmennyiség. Ennek egyik legkézenfekvőbb módja a házi komposztálás „divatjának” visszahozatala a köztudatba. A program keretében most összesen 5 000 darab, kifejezetten erre a célra szolgáló komposztáló edényt osztottak szét, hogy ezzel is nagyobb kedvet csináljanak a szerves hulladékoknak a természetbe való visszaforgatásához. A komposztá­lással ugyanis a szerves hulladékból humuszszerü, a kertben jól hasznosítható anyag nyerhető - nem pedig haszontalan szemét. Kevesen tudják, hogy a háztartásokban keletkező szerves anyagok - kerti nyesedék, konyhai maradékok stb. - mennyi­sége akár az összes hulladékmennyiség 30 százalékát is elérheti. így ha sokan komposztálnak odahaza, a szolgáltatónak kevesebb hulladékot kell majd a lerakóra szállítania. A pélyi általános iskolában több évre visszatekintő múltja van a komposztálásnak: a diákoknak az iskolai évek alatt tanáraik segítségével módjuk van megtanulni a komposztálás „trükk, jeit" és figyelemmel kísérni, hogyan lesz hasznos anyag például az eldobott alma. csutkákból vagy az összegereblyézett levelekből. Ari Norman, Pély polgármes­tere a napokban egy iskolai rendezvény keretében ezekre az előzményekre is utalt, amikor öt komposztáló edény adott át használatra az iskolának, a környezetbarát életmódra nevelést támogatva. További információk: www.regiokom.hu, www.hulladek.regiokom.hu KEOP-1.1.1/2F/09-11-2011-0003 Európai Unió Kohéziós Alap SZÉCHÉNYI t Magyarország kormánya BEFEKTETÉS A JÓVÓBE Nyolc arany, nagydíj a rozé boroknak HEVES MEGYE Nyolc arany-, tizenhét ezüst- és négy bronzérmet nyer­tek a megyei borok a Kunszent- miklóson megrendezett XVII. Or­szágos Rozé Borversenyen. A Mát­rai Borvidék termelői közül há­rom borai nyertek aranyat, a Bár­dos és Fia Pincészet kettőt is, va­lamint Kardos-Kiss Sándor és a Nagyrédei Szőlők egyet-egyet. Az egri Borvidékről az egri Bor- vár, a Juhász Testvérek, valamint a Varsányi Pincészet egy-egy ne­dűje kapott aranyérmet. A Bács-Kiskun Megye Önkor­mányzata által adományozott nagydíjat, a 2015. év legjobb ro­zé bora címet a Varsányi Pincé­szet egri rosé cuvée félszáraz bo­ra kapta meg. T. B. *

Next

/
Thumbnails
Contents