Heves Megyei Hírlap, 2015. szeptember (26. évfolyam, 204-229. szám)

2015-09-09 / 211. szám

4 MEGYEI KÖRKÉP 2015. SZEPTEMBER 9., SZERDA HÁROM PERCBEN 3 kérdés 3 válasz Müller Gábor kardiológus főorvos- Kardiológiai rehabilitációs ambulanciát avatnak csütörtö­kön Egerben. Mit jelent ez a be­tegeknek?- Többről van szó, mint egy szimpla ambulancia átadá­sáról. Egy pályázat teremtet­te meg az alapját fejlesztés­nek, melynek révén a Mark- hot Ferenc Kórház belgyógá- szati tömbjének földszintje bő­vült ki három rendelővel, váró­val és modern eszközparkkal. Lényegesebben egyszerűbb, könnyebb lesz a szívproblé­mákkal küzdők visszavezeté­se a hétköznapi életbe.- Milyen új eszközök érkeztek?- Új, modern szívultrahang-ké- szülék, terheléses EKG-rend- szerek, melyekhez mind futó- pad, mind pedig kerékpár is tartozik, 24 órás vérnyomás- mérő, illetve 24 órás EKG Hol­ter érkezett. A ma elérhető leg­korszerűbb eszközökkel felsze­relt ambulanciát nyithatjuk meg tehát csütörtökön, s a bőví­tés lehetővé tette, hogy a rende­lőintézetből, illetve a Technika Házából beköltöztessünk va­lamennyi rendelőt egy helyre, abba az épületbe, ahol a kardi­ológiai osztályunk is működik.- Hogyan könnyíti meg az am­bulancia a betegek hétközna­pokba való visszatérését?- Nem kell feltétlenül hetekig Balatonfüreden, vagy éppen Mátraházán rehabilitációs osz­tályon benn feküdni, hanem a közelmúltban szívinfarktuson átesett betegek, a műtétből lá­badozók lehetőségek kapnak arra, hogy folyamatos orvosi, gyógytornászi, dietetikusi se­gítséget kapjanak ahhoz, ho­gyan tudják életüket a szívük­re vigyázva folytathassák. Na­gyobb szerepet kap a járóbeteg elltátás. Ennek része a rend­szeres sportra szoktatás, rela­xációs, stresszoldó tréningek, de a dohányzásról való leszok- tatás, vagy éppen a diéta beál­lítása is. G. R. Tudta-e? Az átlagnyugdíj Heves megyé­ben ma hatvanhétezer forint. E körüli összeggel „büszkélked­hetnek" még rajtunk kívül Bor­sod Abaüj-Zemplén és Nóg- rád megye nyugdíjasai. A me­gyénkénti átlagnyugdij össze­hasonlításban ez a három me­gye foglalja el az utolsó helye­ket a rangsorban. A legszegé­nyebbek közé tartozik tehát és egyúttal az egyik legelörege- dettebb megye a miénk, ami azt is jelenti, hogy a lakosság több mint 30 százaléka nyug­díjból vagy nyugdíjszerű éllé tásból él. Bükkszéken tartottak sportna­pot az időskorúak. A Heves Me­gyei Nyugdíjas Szövetség ren­dezvényét jó alkalomnak tar­tottuk arra, hogy megkérdez­zük: hogyan érzik magukat 2015 késő nyarán az életük munkájának gyümölcsét már nyugdíjasként „élvezők”. Sike Sándor-sandor.sike@partner.mediaworkS:hif BÜKKSZÉK Az üdülőfaluban tar­tott rendezvényen elsőként a té­mában legautentikusabb sze­mélyt, a megyei szövetség elnö­két kérdeztük. Bujdosó Sándor- né szerint nagy szükség van azokra a rendezvényekre és programokra - főként kirándu­lásokra, üdülésekre itthon és külföldön -, amelyeket szervez­nek, mert az igen alacsony nyug­díj mellett a legtöbb idős ember ki se tudna mozdulni otthonról. Ezzel szemben, csak hogy egy példát mondjon: a Fekete-ten­gerre lesz most egy tíznapos út, ami személyenként mindössze 38 ezer forintba kerül.- A klubvezetők fórumán szembesülünk főként az idősek gondjaival. Mostanság ezek kö­zött sajnos az áremelkedés, kü­lönösen a zöldségé, a gyümölcsé a legnagyobb. Az orvosi ellátás, azon belül az orvoshiány is igen Civilek szeretnének maradni Marmoly György, a megyei nyug­díjas szövetség alelnöke szerint egyre inkább csorbulnak a nyug­díjasok érdekei. - Szomorú, aho­gyan az ország vezetése megíté­li az idős korúakat. Úgy látjuk, hogy egyre kedvezőtlenebb le­hetőségek között élnek a nyug­díjasok. Éppen ezért: fogyasz­tó- és érdekvédelem, és minden más szerepel az érdekvédelem­ben, nem szűkítjük le a fogyasz­tásra. Az a problémánk, hogy a nyugdíjasok véleményét a mai kormány nem veszi figyelembe. Gondolom, hogy más úton tu­domást szereznek róla. Ott tar­tunk, hogy az idősek tanácsá­ban országosan egyetlen tag nincs, aki képviselné a szövett- ségen keresztül a nyugdíjasokat. Ma olyanok vannak ott, akikkel együtt tud dolgozni a kormány, minden zökkenő nélkül. Mind­ezek ellenére: a foglalkozása­inkon nem zárjuk ki a politikát, de nem is biztatjuk erre az em­bereket. Mi a civil kérdésekkel szeretnénk foglalkozni - fogal­mazott. nagy probléma. Sajnos egyre- másra nyugszanak bele az em­berek, hogy így van. Nincs or­vos, hát mit csináljunk? Ahe­lyett, hogy aláírásgyűjtést szer­veznének, küldöttséget menesz- tenének és követelnének. Az is nehezen viselhető, hogy sokan egyedül maradtak, magányo­sak. Számos helyen volt napkö­zi időseknek, nagyon sok helyen megszűnt. A közlekedés is prob­lémájuk, amit még tetéz - a Vo­lán-igazgatónak, idősügyi ta­nácsban is jeleztem -, hogy egy­re durvábbak a fiatal sofőrök. A bükkszékl Zagyva László­nak sincsenek túl jó tapaszta­latai. Szerinte akár országosan, akár helyben, nagyon sok hoz­zá nem értő politikus tevékeny­kedik. Nem mindig látja az em­ber az intézkedések, meg a ki­mondott szavak között az össze­függéseket.- A sikerpropaganda ellené­re úgy tűnik nekem, hogy meg­torpant az ország. Nem látszik, hogy haladnánk, nem emelked­nek a bérek, nincsenek a nyug­díjak rendezve, egyszerűen kez­denek az emberek pénztelenek lenni. Ami pedig a menekült problémát'illeti: aggódom Ma­gyarországért, de Európáért is. Mert valamilyen módon vagy megvett, vagy megfélemlített emberek intézik ezekez a dol­gokat, és szerintem a háttérben anyagi és politikai okok vannak. Farkas Gábor, az egri Dobó István Honvéd Nyugdíjas Klub elnökeként, és az egri laktanya egykori parancsnokhelyettese­ként úgy fogalmazott, hogy ne­kik volt életcéljuk, életpályájuk.- A laktanya egykori bezárá­sát rettenetesen fájlalom, főleg azért, mert látom azt a pusztu­lást, ami nem csak Egerre jel­lemző. Rengeteg létesítmény ebek harmincadjára került. Gaz van, embernagyságú, szét­lopva minden. Ami pedig a po­litikát illeti: megosztott a társa­dalom, elsőorban az egyoldalú, nem részletes tájékoztatás mi­att. Van egy olyan érzésem, hogy az igazságot nem mondják el. Fe­dősztorinak használják példá­ul ezt a migráns ügyet. Az or­szág problémáival kellene fog­lalkozni, munkahelyek teremté­sével, és nem alibi munkahelye­kével. Illetve azzal, hogy ne le­gyen olyan függőség a munka- vállaló és a munkaadó között, hogy a munkaadó akár egy hű­béres rendelkezhessen az embe­reivel. Sok a korrupció van, s te­hetetlen, vagy nem akar a rend­őrség, ügyészség ezzel foglalkoz­ni - fogalmazott. A demjéni Takács Miklósné szerint az átlag nyugdíjas igen nehéz körülmények közt tenge­ti a napjait, mert az árak azért elég drasztikusan emelkednek, a nyugdíjak viszont emelked­hetnének jobban is.- Ez a nyugdíjasszervezet azért is jó, mert eljuthat olyan helyre is, amit maga nem te­hetne meg. Sajnos a politikával is kénytelenek vagyunk foglal­kozni, függetlenül attól, hogy a fejünk fölött döntenek. Még ha nem akarunk is, érintettek va­gyunk benne. Belefolyunk, amit korábban lehet, hogy nem tet­tünk meg. A migránsok ügye is nagyon nehéz kérdés, mert valamilyen szinten lehet, hogy sajnáljuk őket, megoszt bennünket. Egy­re többen jönnek és nem megöl dott, bizonytalanná teszi még a mi mindennapjainkat is - mon­dotta. Neves előadók, gazdag szakmai program a hatvani konferencián Műtősnőkkel a csonttörésről Szobrot állítanak Lesznai emlékére HATVAN Elsősorban a csonttöré­sek műtéti helyreállítása állt a középponjtában annak a mű­tősnői szakmai napnak, melyet nemrégiben a hatvani Albert Schweitzer Kórház-Rendelőin­tézet szervezésében rendeztek meg. A hatvani Grassalkovich Mű­velődési Házban rendkívül nagy érdeklődésre tartott számot a program: közel 150 műtősnő foglalt helyet a hallgatóság sora­iban és vett részt az egész napos előadás-sorozaton. A nap a műtősnők továbbkép­zését szolgálta, s érkeztek rá az ország számos egészségügyi in­tézményéből előadók, illetve résztvevők is. Prorf. Dr. Varga Endre előadás közöben a hatvani továbbképzésen Többek között: Prof. Dr. Var­ga Endre, a Szegedi Tudomány- egyetem Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ Traumatológi­ai Klinikájának tanszékvezető egyetemi tanára, Király Erzsé- beta, a Szent János Kórház Trau­matológiai és Kézsebészeti Osz­tályának főműtősnője adott elő. A hatvani kórház szakdolgozói pedig több aspektusból mutat­ták be az intézményben folyó munkát: Dr. Valló János, a trau­matológia osztályvezető főorvo­sa hatvani műtéti példákat ho­zott. Püspökiné Viczián Réka hatvani szakmavezető műtősnő azt a csapatmunkát mutatta be, amely a műtéttől a gyógyulásig végigkíséri a beteg útját. G. R. HATVAN Az ideit Lesznai-emlék- évnek nyilvánította a Lesznai Anna Egységes Módszertani Intézmény és Speciális Szak­iskola. Az intézmény programsoro­zattál emlékezik Lesznai Anna kiváló magyar költő, író, ipar­művész születésének 130. év­fordulójára. Az emlékév szer­vezését a Hatvány Lajos Múze­um és az önkormányzat is tá­mogatja. Az elmúlt hónapokban rajz­pályázatot hirdettek, kiállítást és múzeumlátogatást szervez­tek, megkoszorúzták Lesznai Anna sírját. A programok cél­ja, hogy a városban minél szé­lesebb körben megismertessék a magyar szecesszió alkotójá­nak munkásságát, aki családi kapcsolatai révén kötődik Hat­vanhoz. Édesapja földbirtokos volt, Hatvány Lajos báró, író, irodalomtörténész unokatest­vére. Az helyhatóság a Lesznai An- na-szobor létrehozására ered­ményesen pályázott a Nemze­ti Kulturális Alapnál. A 7 milli­ós pályázati forráshoz az önkor­mányzatnak 3 millió forint ön­részt kell biztosítani, amit egy magánszemély támogatásként felajánlott at városnak. Lesznai Anna egész alakos, bronz szob­rának elkészítésével Laczik Csaba szobrászt bízza meg az önkormányzat. I. A. t t >

Next

/
Thumbnails
Contents