Heves Megyei Hírlap, 2015. szeptember (26. évfolyam, 204-229. szám)

2015-09-09 / 211. szám

2015. SZEPTEMBER 9., SZERDA MEGYEI KÖRKÉP 3 Egri népművész alkotott a Guzsalyas Háznak Újra álmodott viselet Imre egri történész gondolatait választotta hivatása mottójául. Ez pedig így szól: „A jelen a múl­ton épül fel, a jövő' alapja a jelen, a múltat tisztelni tehát a legne­mesebb hagyomány, s a régiek példáját követni okos célszerű­ség és célszerű okosság.” Ennek a gondolatnak a jegyében él, al­kot már harminc éve. Ircsi - így szólítják ugyanis a barátai - vi­seletéit évről-évre megcsodál­hatják nemcsak az egri, hanem a fővárosi érdeklődők is, hiszen rendszeresen meghívják a ha­zai legnagyobb népművészeti bemutatóra, ami a Mesterségek ünnepe elnevezést kapta. Az el­múlt három évtizedben számos rangot adó, jelentős kitüntetés­sel ismerték el az alkotótevé­kenységét. A hollókői kiállítás megnyi­tását követően, szeptember 16-án Ircsi egyébként Milá­nóba utazik a világkiállításra Lovászné luhász Rita egri al­kotótársával együtt, hogy ott mesterség-bemutatót tart­sanak két héten át a kül­földi érdeklődőknek. A Ma­gyar Népművészeti Egye­sület négyezer tagja közül mellesleg mindössze kétszá­zan kaptak felkérést erre a szintén komoly kihívást je­lentő feladatra. Fehér Jánosné az itáliai városban az első szál­húzástól az ingváll készítéséig a helyszínen mutatja be a vise­letkészítés valamennyi fázisát a közönségnek. A Magyarországon jól ismert népművész ugyanakkor soha nem mulasztja el nyilatkozata­iban megemlíteni a szülőhelyét, Fedémest. A parányi Heves me­gyei falunak, mint rendre han­goztatja, rengeteget köszönhet. Kislányként édesanyjától és a fedémesi asszonyoktól tanult meg kézimunkázni. Ez akkori­ban az ott élők számára telje­sen természetes volt. De a szü­lőföldjén sajátított el mindent az élet és az emberek szerete- téről, nemkülönben a tiszteleté­ről. A mai napig nagyon erősen kötődik ehhez a csodálatos kis községhez, ahová ma is gyak­ran hazalátogat.- A Fedémesen élő emberek tisztasága, s főleg tisztessége ma is iránytű az életemben. S persze, az elődeim viseletéi is ezeket az értékeket tükrözik - vallja az alkotó. Különleges megbízást kapott idén mindjárt az esztendő ele­jén, azaz januárban a hollókői Világörökség Nonprofit Kft.-től Fehér Jánosné egri népmű­vész. Szeptember közepétől immár Hollókőn látható a több hónapos munkájának ered­ménye. Barta Katalin katalm.barta@mediaworks.hu EGER, HOLLÓKŐ Immár éppen har­minc éve annak, hogy Fehér Já­nosné egri viseletkészítő, hím­ző, népi iparművész hozzálá­tott egyedi palóc motívumok­kal díszített viseletéinek az el­készítéséhez. Több évtizedes kitűnő alkotói tevékenysége | megkoronázásaként azután olyan megbízást kapott idén januárban, ami nem kis szakmai kihívást jelentett számára. Ekképpen mesélt lapunk munkatársának a különlegesnek minősíthető felkérésről:- A Világörökség Nonprofit Kft.-től kerestek meg az esz­tendő kezdetén azzal, hogy a Hollókőn a Guzsalyas Háznak készítsek el olyan nógrádi palóc motívumokkal díszített viselet­kollekciót, amely méltó része le­het egy hamarosan megnyíló ál­landó kiállításnak. Bevallom, bi­zony nehezen vágtam bele ebbe a feladatba, utólag azonban na­gyon boldog vagyok, hogy si­került teljesítenem. A munkát természetesen azzal kezdtem, hogy a Balassagyarmati Múze­umban tanulmányoztam a táj­egység néprajzi vonatkozásait, közte elsősorban az,eredeti vise­leteket. Az összegyűjtött ismere­tekről, tapasztalatokról először egy húszoldalas tanulmányt ír­tam, a szükséges hivatkozások­kal, majd pedig nekiláttam az- alkotásnak. Ennek során végül is öt garnitúra női ruhát, továb­bá két hímzett férfiinget és egy jellegzetes mellényt készítettem el. Ezek a külön erre az alka­lomra kidolgozott darabok szep­tember 11-től láthatók majd Hol­lókőn a Guzsalyas Házban, egy külön helyiségben. A Divat a ha­gyomány - Hollókő újragondol­va címet viselő állandó kiállí­tás ugyanis ezen a napon nyí­lik meg - tudtuk meg az alko­tótól, aki azt is elárulta lapunk­nak, hogy az eredeti nógrádi pa­lóc viselet alapja a fe­ketefestő anyag. A viseletéi egyébként arról híresek, hogy alkotójuk a ter­mészetes anya­gokat, az erede­ti motívumkin­cseket úgy hasz­nálja a ruháin, hogy azok minden korosztálynak, közöttük még a mai fiatalok­nak is hordha­tók, divatosak és valóban szerethetők legyenek. Mostani kollekciójá­ban kékfestő anyagot, vász­nat, s gyolcsot használt. Az al­kotópályája kezde­tén egyébként Breznay Fehér Jánosné egri népművész hónapokig készült a Hollókőn megrendezendő állandó kiállí­tásra. Új kollekciója szeptember 11-től látható majd. JÉH Számos megyebeli alkotót képvisel Fehér Jánosné nevéhez szá­mos olyan kezdeményezés fűző­dik, ami életben tartja és nép­szerűsíti a kézművesség leg­szebb hagyományait. Ahogyan arról a Hírlap hasábjain is be­számoltunk korábban már több­ször, neki köszönhető a Csele­tek régen és ma” elnevezésű Or­szágos Népviseleti Konferencia szervezése, évek óta ő irányít­ja a Heves Megyei Népművésze­ti Egyesületet, évente megszer­vezi a tagságnak azt a kiállítást, amelyben legszebb és legújabb alkotásaikat tárhatják a közön­ség elé. Ez utóbbit az Eger Ünne­pe rendezvénysorozathoz kap­csolódva szeptember 7-től te­kinthetik meg az érdeklődők Egerben a Bartakovics Béla Kö­zösségi Házban. Rabszolgasors Barta Katalin katalin.barta@mediaworks.hu F áradt vagyok, ne kérdezz semmit - sóhajt rég nem látott is­merősöm köszönés helyett. Utoljára kora tavasszal találkoz­tunk, akkor teli volt tervekkel, mi mindent szeretne csinál­ni a nyáron, ám ezekből nem lett semmi. Megállás nélkül dolgo­zott, vasárnap kivételével reggel hattól este hatig, ünnepnapokon is. Mindezt 57 ezer forint minimálbérért.- Talán túlzol kicsit - jegyzem meg, de ahogy rám emeli tekin­tetét, látom, minden szava igaz. A főnöke azzal indokolta a rab­szolgatempót, hogy szezon van, s ők olyan szolgáltatást végez­nek, ahol ilyenkor nincs megál­lás. Mondom neki, talán mégsem olyan rossz a helyzet, a rengeteg túlóra, pótlék csak hoz valamit a konyhára. Az idénynek is vége, elmehet kis szabadságra. Csóválja a fejét: - Hol élsz te? Se szabadság, se túlóra, se pótlék, de a védőitalnak szánt ásvány­vizet is mi vittük minden nap, hogy a 60-70 fokos meleget túléljük.- Ez így nem kerek, de ha mégis, ideje a munkaügyi bírósághoz fordulni és tisztázni, kinek mihez van joga - okítom, ám ő bána­tosan ingatja a fejét. Kiderül, a munkaadójával olyan szerződést írtak alá, ami alapján neki sok követelnivalója nincs. A munkaidő-nyilvántartás papíron rendben van, elméletileg nyolcórás munkarendben dolgozik, igaz, a gyakorlatban naponta négy órát ráhúznak erre, amit zsebből sem hajlandó kifizetni a főnöke. A szabadságok is „ki vannak írva” idő­arányosan, igaz, idén csupán két napot volt távol a munkahelyétől. Fiatal nőről van szó, aki hazaérve a fáradtságtól félájultan zuhan az ágyba. Elalvás előtt szerelemről, családról, gyerekekről álmodozik. Hol élsz te? Se szabadság, se túlóra, se pótlék. „Ne engedjünk a provokációnak!” GYÖNGYÖS - Nem hagyjuk, hogy bárki, vagy bárkik ilyen elíté­lendő módon megzavarják a vá­rosban védendő értékként meg­lévő együttélési szabályokat, s meggyalázzák személyeit, azok emlékét. Az emberi méltóság, a város jó érzésű polgárainak ne­vében kérek mindenkit, hogy ne engedjünk a provo­kációnak! Egyhangú­an ítéljük el ezt a bar­bár tettet! - zárta sza­vait Weisz Péter.- Valóban érkezett kedden bejelentés a rendőrségre, s rongá­lás miatt, ismeretlen tettes ellen, eljárást is indítottunk - mondta el kérdésünkre Soltész Bálint rendőr őrnagy, a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság sajtószó­vivője. A károkozás mértéké­nek megállapítása jelenleg még folyamatban van. „A Világ Igaza címmel kitün­tetett Ferenczfalvi Kálmán táb­láját az elkövetők fehér anyaggal leöntötték. A rongálást a gyön­gyösi önkormányzat közterü­let-felügyelői észlelték, majd ér­tesítették a rendőrséget. A táb­lát délutánra az önkormány­zat munkatársai helyreállítot­ták. A rongálást a képviselő-tes­tület MSZP-DK-Együtt, Jobbik és Fidesz-KDNP frakciója egyaránt elítélte”, fogalmazott tegnap dél­után kiadott közleményében a gyöngyösi önkormányzat veze­tése.- Mindenkit szíven ütöttek a hétfő éjjel tör­téntek, az ilyen szélső­séges megnyilvánulá­sokat a leghatározot­tabban el kell ítélnünk - szögezte le Hiesz György polgármester. Ferenczfalvi Kál­mán a második világ­háború utolsó két évében több mint kétezer zsidó vallású embert mentett meg a deportálástól és a biztos haláltól - tevékenységéért a jeruzsálemi Jad Vasem Intézet a Világ Igaza címmel tüntette ki. A szeptember 8-ára virradó éjjel megrongált emléktáblát ta­valy decemberben helyezték el a Dr. Puky Árpád utca 4. szám alatt, Ferenczfalvi Kálmán egy­kori lakóházának a falán. G. R. A város díszpolgá­rának emlékét gyalázták meg. Emberölés: új eljárást tartanak DEBRECEN, GYÖNGYÖS Amint arról korábban lapunkban többször is beszámoltunk, első fokon az Egri Törvényszék idén március­ban fiatalkorú N. T. első- és N. Róbert József másodrendű vád­lottat az emberölés bűntettértek vádja alól felmentette. Ugyanígy F. Beatrix harmadrendű vádlot­tat is, aki ellen bűnsegédként el­követett emberölés bűntettéért emeltek vádat. A negyedrendű fiatalkorú K. P.-t sem büntették meg bűnsegédként elkövetett lo­pás vétségéért. Az ítélet ellen az ügyész fellebbezett a felmenté­sük miatt, megalapozatlanság okából, az elsőfokú ítélet hatá­lyon kívül helyezése és új eljá­rás lefolytatása érdekében. A vádirat szerint egyébként 2012. júliusában Gyöngyösön a négy vádlott lopási szándékkal Sz. Imre sértett házához ment. A kerítésen bemásztak, s a be­járati ajtó befeszítésével bejutot­tak a lakásba. A 81 éves sértett egyedül volt, egy fotelben aludt. A zajra felébredt. N. T. egy kés­szerű eszközzel nyakon szúrta az idős embert. N. Róbert József fojtogatta, emiatt a sértett gége­porca kétszeresen eltört, végül megfulladt. Ezt követően a ter­heltek értékek után kutattak. Végül a cselekményük leplezé­se érdekében a ház előszobájá­ba éghető tárgyakat hordtak ösz- sze, azokat meggyújtották, majd elmenekültek. Sz. Z. Művészetünk egy szelete a Bartakovics közösségi házba költözött Jubilálnak a megyei művészek EGER A Heves Megyei Népmű­vészeti Egyesület tizenhat jubi­láló népművésze alkotásainak szerveztek a napokban kiállí­tást a Bartakovics Béla Közössé­gi Házba. A szakágakat legalább huszonöt, vagy annál több éve művelő, hatvanöt esztendő fö­lötti művészek fiatalos lendület­tel és lelkesedéssel örökítik to­vább az értékeket.- A kiállításon, a mai kor ki­hívásainak megfelelően, olyan népművészet által ihletett tár­gyakat láthatunk, amelyek tük­rözik tágabb értelemben a Kár­pát-medence, szűkebb megkö­zelítésben a Palócföld és Heves megye tárgyi-népművészeti ha­gyományainak örökségét. Kéz­A Bartakovics Közösségi Házban látható népművészeink tárlata műves mestereink folyamato­san munkálkodnak a megújulás lehetséges formáin, és erre nem csupán az alkotói belső igény, a pályázatok kihívásai, és a piac is ösztönzi őket - fogalmazta meg gondolatait a kiállítást bemuta­tó Császi Irén etnográfus. A me­gye számos helyéről érkeztek alkotók a munkáikkal, egyebek között hímző, népi játékkészítő, gyertyaöntő, kosárfonó, gyöngy­fűző, bőrműves, fazekas, bútor­festő fa-, csont- és szarufaragó mesterek mutatkoznak be a né­pünk művészete iránt fogékony érdeklődők előtt. A Jubiláló Népművészek tár­latát szeptember 25-ig látogat­hatja a közönség. J. H. 4 4 i > 4

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents