Heves Megyei Hírlap, 2015. szeptember (26. évfolyam, 204-229. szám)
2015-09-05 / 208. szám
0 GAZDASÁG 2015. SZEPTEMBER 5., SZOMBAT Windisch: le kell vonni a brókerbotrány tanulságait MISKOLC A pénzügyi felügyeletnek, a jogalkotónak, a piaci szereplőknek, a könyvvizsgálóknak, a sajtónak, a bűnüldöző szerveknek és az ügyfeleknek egyaránt le kell vonniuk a brókerbotrányok tanulságait - mondta a Magyar Nemzeti Bank alelnöke az 53. Közgazdász-vándorgyűlésen pénteken, Miskolcon. Windisch László kiemelte, a felügyeletnek új módszertant kell alkalmaznia, amelyet már részben a Buda-Cash brókerháznál is felhasznált. „Bizalom helyett gyanakvás kell” - fogalmazott -, sokkal erősebb ellenőrzés szükséges a felügyelt szektorokkal szemben. Kiemelte, hogy jövő januártól lehetőség lesz arra, hogy a Magyar Nemzeti Bank honlapján mindenki lekérdezhesse a befektetési szolgáltatónál vezetett ügyfélszámlájának egyenlegét. Új ellenőrzési eszköznek nevezte a helyszíni felügyelők kiküldésének leJanuártól mindenki lekérdezheti a befektetési szolgáltatónál a számlája egyenlegét. hetőségét, akik a szokásos vizsgálaton kívül kockázatelemzési céllal bármikor megvizsgálhatják az adott vállalkozás könyveit. Windisch László szerint a jogalkotó három területen léphetne előre: a pénzügyi kultúra „gyors és erőteljes” fejlesztése, a befektetési vállalkozások online, közvetlen felügyelete és az értékpapírok tulajdon-nyilvántartásának megváltoztatása terén. Az alelnök szerint már visszatért a brókercégek iránti bizalom, de az éves profit több mint felét kell majd az alapokba (Beva, ÓBA) befizetniük a brókercégeknek. MW Windisch: szigorúbb felügyelet lesz Ik-.. Az autóipar még mindig jól húz Dinamikusan bővül a gazdaság és a beruházások is folyamatosan élénkülnek - a szakemberek mégis a szájukat húzzák. A kormány szerint Magyarország soha nem volt ilyen jó állapotban - a kritikusok szerint a tavalyi csúcsról lefelé vezet az út. A legfrissebb gazdasági számok utóbbi álláspontot látszanak igazolni. Trencséni Dávid david.trencseni@mediaworks.hu BUDAPEST A gazdaság legfőbb mérőszáma, a bruttó hazai össztermék (GDP) Magyarországon dinamikusan emelkedik - tavaly dobogósok voltunk az unión belül (3,6 százalék), és a kormány reményei szerint ezt az adatot idén is megközelítjük. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) tegnapi adatai szerint a bruttó hazai össztermék az év második felében 2,7 százalékkal volt több, mint tavaly ilyenkor. A termelés motorjának számító beruházások is jól teljesítenek: „2015 második negyedévében a nemzet- gazdasági beruházások volumene 5,7 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva” - jelentette a KSH. A nemzet- gazdasági tárca sietett is azonnal győzelmi jelentésként tálalni az adatsort. „Nagyon jó eredmény, hogy a 2014-es rekordévhez képest az idei év első felében sikerült a beruházások területén növekedést elérni” - mondta Glatt- felder Béla gazdaságszabályozásért felelős államtitkár. A kézzel fogható kormányzati hurráoptimizmussal szemben a szakemberek legalábbis kétkedve fogadják a makromu- tatók jelezte bővülést. Bár úgy tűnhet, a tények makacs dolgok, a kritikusok számára elegendő, ha a kormányétól eltérő számokat vesznek elő. így - bár az idén várható, 3 százalék körüli GDP-bővülésre sem lehet panasz - a közgazdászok arra hívják fel a figyelmet, hogy szemmel láthatóan lassul a magyar gazdaság gyarapodása. A friss adatok is ezt igazolják vissza: a még mindig húzóágazatnak számító ipar (a külföldi autógyárak miatt) 1,2 százalékkal gyarapodott, miközben az év elején még ennek a duplája volt a növekedés. Ugyanígy lassul az uniós források fűtötte építőipar, amely 7 százalékos, év eleji szárnyalás után most csupán 0,2 százalékkal gyarapodott. Az állami szerepvállalás kizárólagosságát jelzi, hogy hosszú évek után az energetikai szektorban is emelkedett a beruházások szintje - mégpedig igen jelentősen, 36,5 százalékkal. Ez azonban az állami térnyeréssel magyarázható a „rezsiszektorban”, cégvásárlással és új struktúrák kiépítésével, nem pedig érdemi fejlesztésekkel. Ezzel szemben a magángazdaságot legjobban inspiráló bankszektor továbbra is mélyrepüA közgazdászok e folyamatban - és a korábban említett beruházási mérőszámban is - korábbi jóslataik visszaigazolását látják: a tavalyi sikereket egyszeri hatásokkal érte el a kormány, nem a gazdaság egészséges fejlődéséből ered az ugrásszerű gyarapodás. Ha első ránézésre nem is, alaposabban szemügye véve például a kedvező beruházási adat is ezt az elméletet támasztja alá. Miközben a KSH 5,7 százalékos bővülésről ad hírt, az apróbb betűs részben rosszabb hírek is olvashatóak: „A beruházások egynegyedét adó feldolgozóipar beruházásai 7,1 százalékkal csökkentek. A nemzetgazdasági ágon belül nagyobb mértékű visszaesés volt a gyógyszergyártásban, a gumi, műanyag, nemfém ásványi termékek gyártásában és a járműgyártásban. Számottevően csökkentek a beruházások a mezőgazdaság (29 százalék), a pénzügyi, bizlésben van - a 22 százalékos visszaesés azt jelzi, hogy még a tönkremenő berendezéseket sem pótolják, s még a bankfiókok épületeit sem renoválják. Szintén aggasztó az innováció (szakmai, tudományos, műszaki tevékenység) területén tapasztalható, 21 százalékos visz- szaesés. Ez arra utal, hogy a nagy hozzáadott értéket képviselő kutatás-fejlesztéssel foglalkozó társaságok sem bíznak eléggé a jövőben. Szerkezeti problémák A közgazdászok általános ítélete nem kérdőjelezi meg a kormány optimizmusra joggal okot adó számait, az egyéb adatokból azonban arra következtet: a magyar gazdaságnak nem a lendületével, hanem a szerkezetével akadnak generális problémák. A túlzott állami jelenlétet az uniós támogatások fűtik, ám az eurómilliár- dokból nagyon kevés olyan beruházásjön létre, amely a jövőben, saját lábán megállva gazdagítja a magyar GDP t. tosítási tevékenység (22 százalék), a szakmai, tudományos, műszaki tevékenység (21 százalék) és a kereskedelem (7,2 százalék) nemzet- gazdasági ágakban is.” Ezeket a hatalmas zuhanásokat is képes volt ellensúlyozni az építőipar szárnyalása: „Az építési beruházások 10,1, a szállítás, raktározás 45 százalékkal emelkedett” - olvasható a Központi Statisztikai Hivatal közleményében. Ezek a számok azt jelzik, hogy érdemi gyarapodás a gazdaságban kizárólag uniós és ahhoz kapcsolódó állami forrásból valósul meg - hiszen a fenti számokat a Brüsszel pénzelte infrastruktúrafejlesztés generálja. Amint ezek a projektek kifutnak, ezek a szektorok sem lesznek képesek a piacról finanszírozni önmagukat. Aggasztó a túlzott állami szerep Magyar tejtermelők is tüntetnek Brüsszelben BUDAPEST A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) támogatja a szeptember 7-i brüsszeli tüntetésre készülő magyar tejtermelőket, mert a kamara szerint az EU-nak gyors válaszokat kell találnia a tejpiac feszültségeire. Az uniós agrárminiszterek hétfőn tartják rendkívüli tanácskozásukat Brüsszelben. Az európai mezőgazdasági termelők és az Európai Tejtanács ekkorra szervezi a tüntetést, amelyen több ezer gazdálkodó vesz részt. Győrffy Balázs, a NAK elnöke szerint az EU-s tejkvóta eltörlése és az orosz embargó miatt kialakult túlkínálat komoly kihívás elé állítja a tejágazatot, a drasztikusan alacsony felvásárlási árakat a magasabb támogatás mesz- sze nem tudja ellensúlyozni. Kis Miklós Zsolt államtitkár szerint Brüsszelnek komoly felelőssége van a helyzet kialakulásában. Csütörtökön a gall gazdák már bemelegítettek: a termelők 1300 traktorral állták el Párizs főbb közútjait, így bénítva meg a közlekedést, mert keveslik a kormány eddigi támogató intézkedéseit - számolt be a BBC. MTI Szabad a pálya a Főgáz előtt BUDAPEST Az ENKSZ Első Nemzeti Közműszolgáltató Zrt. szakmai irányítása alatt álló Főgáz Zrt. adásvételi szerződést írt alá a GDF SUEZ Energia Magyarország Zrt. megvásárlásáról a GDF International S.A.-val - közölte tegnap az ENKSZ. A tranzakció a hatósági jóváhagyásokat követően előreláthatólag még az őszszel lezárulhat. Laczó Sándor, a Főgáz Zrt. vezérigazgatója közölte: a Főgáz felkészült története legnagyobb akvizíciójára, a tulajdonosváltás a társaság napi üzletmenetét nem befolyásolja. így a fogyasztók a szolgáltatás minőségében semmiféle változást nem érzékelnek majd. A társaság megvásárlásával a Főgáz olyan szakmai tudás és technológiai infrastruktúra birtokába kerül, amely jelentősen megkönnyíti a további, mintegy 1,8 millió egyetemes szolgáltatásban vételező fogyasztó átvételét. A tranzakció ügyfél-közreműködést nem igényel. MTI Az OTP-vezér szerint Ő ezer milliárd forintot lehetne kihelyezni, de alacsony a hitelkereslet Csányi: a bankok szinte vadásszák az ügyfeleket MISKOLC A bankszektorban mintegy 10 ezer milliárd forint szabad likviditás van, ebből 8 ezer milliárd azonnal kihelyezhető lenne, a hitelkereslet azonban alacsony - jelentette ki Csányi Sándor az 53. Közgazdász-vándorgyűlésen. Az OTP Bank Nyrt. elnök-vezérigazgatója elmondta, csak maga az OTP szeretne 1000 milliárdnyi forrást hitelként kihelyezni, vagyis a hitelkínálat oldaláról „nincs probléma”. Szerinte a bankok „üldözik az ügyfelet”, tehát szinte vadásszák őket, pedig a kedvező, átlagosan 2,5 százalékon nyújtott hiteldíjak egyes esetekben 2 százalék alá is mehetnek. Hitelkeresíet azonban nincs. Ennek oka a Magyarországon működő vállalatok európai áüag feletti, a GDP 87 százalékát kitevő eladósodottsága. 2015-ig csökkent a vállalati hitelállomány, amely várhatóan 2016-ban éri el a mélypontját. Majd 5,3 százalékkal bővülhet, és 2020 körül érheti el az elfogadható, a GDP-hez mért 2 százalékos szintet - hangoztatta Csányi. Úgy vélte, a magyar hitelintézetektől felvett hitel a GDP-nek csak a 21 százaléka, ami azt mutatja, a vállalati piacról jelentős mértékben kiszorult a magyar bankszektor. A lakossági hitelpiacon a bankszektor mintegy 800 milliárdnyi hitelkövetelést engedett el a forintosítással, és még 100 milliárd forint volt az az összeg, amit az ügyfelek közvetlenül megkaptak. Ez jelentős összeg, ami a csökkenő törlesztőrészletekkel együtt hozzájárul a fogyasztás növekedéséhez. Csányi szerint a lakossági hitelpiacon fordulat várható, 2016 és 2020 között eléri a 7 százalékot a növekedés üteme. Emelkedésre elsősorban a fogyasztási hitel, ezen belül az autóhitelezésben számít. Visz- szatartó tényezőnek a szabályozást és a népesség elöregedését nevezte meg. Közölte: a 20-35 éves korcsoport népessége a jelenlegi 1,9 millióról 2020-ra várhatóan 1,7.millióra csökken, a pénzügyi kríziseket általában „hihetetlen szigorú” szabályozások követik. A válság előtti szinthez képest több mint négyszeresére nőtt a bankok tőke- szükséglete. Ez drágítja a hitelezést és csökkenti a kevés tőkével rendelkező bankok hitelezési lehetőségét. „A szektort az elmúlt időszakban számos adó sújtotta, ehhez hozzájönnek még a végtörlesztési és elszámolási törvény miatti veszteségek is, amelyek összesen 3 ezer milliárdos kiesést okoztak” - hangoztatta Csányi. Emellett sok tönkrement takarékszövetkezet, bank és brókercég terheit a bankok által finanszírozott OBA-ra és a „bankszektor ártatlan szereplőire” hárították át. „Ez a kis kaland, amit a takarékszövetkezetekkel és brókercégekkel a magyar gazdaság átélt, körülbelül 500 mil- liárdjába került a magyar bankszektornak” - hangsúlyozta az OTP vezére. MTl/MW H Ilii ^ mm ^ Bi kr,WRr -■KT'C v <-—t/A IbL\^ m ~ imtW Bfci Mfc ||ft | R " 1 ar w» • > ...,^«i» £74*1 II10 i\fn ■■«■f Y'F > fe | Csányi: a bankszektor 10 százalékos jövedelmezőségére még várni kell
