Heves Megyei Hírlap, 2015. szeptember (26. évfolyam, 204-229. szám)
2015-09-05 / 208. szám
2015. SZEPTEMBER 5., SZOMBAT BELFÖLD 7 GALLONÉ: FULDOKUK A KÖZOKTATÁS Több neuralgikus pontot is hozhat az új tanév Gallé Istvánná, a Pedagógusok Szak- szervezetének vezetője szerint. Ilyen például a 9 évfolyamos iskolarendszer ötlete, a pedagógusok előkészületben lévő etikai kódexe, az egyre növekvő tananyagmennyiség csökkentésének igénye és a közoktatásból kivont milliár- dok kérdésköre. Csejk Miklós mlklos.csejk0mediaworks.hu- Ön felvetette, hogy a 9 évfolyamos iskola bevezetésével újra előkerülhet a kisebb településeken az iskolabezárások ügye. Miért?- Én azt gondolom, hogy nemcsak az intézményi szerkezethez nyúlnak hozzá, hanem radikális intézménybezárások is elindulhatnak, főleg a kisebb településeken, az iskola- központok létrehozásával. Arra hivatkozva, hogy 750 ezer tanuló van jelenleg 1,3 millió férőhelyre. Társadalmi vitát akkor lehet folytatni, ha az állam- titkárság kidolgozott elképzelésekkel áll elő. Ez eddig nem történt meg. A 9. évfolyam gondolata egyébként azért me- . rült fel, mert látják, hogy az általános iskola alsó tagozatos diákjainak egy része komoly küzdelmet folytat az olvasásértéssel. Ez a probléma főképp a szakképzőkben jelentkezik, de megjelenik gimnáziumokban is. Arra jutottak, hogy nagy valószínűséggel az alsó tagozatos alapozó szakasznál van a hiba.- Ez nem újdonság.- Hát nem. Ezt mi már régóta mondjuk. Az alsó tagozaton nem kellene mással foglalkozni, csak a gyerekeket megtanítani írni, olvasni, számolni. Úgy, hogy az készség szinten menjen. Mégis van aktualitása a felvetésnek, mert az új Nemzeti alaptantervhez elkészült kerettantervek olyan hatalmas tananyagmeny- nyiséget zúdítottak a gyerekekre már alsó tagozaton is, hogy ezeknek a készségeknek a gyakorlási ideje szinte teljesen megszűnt.- Ezen változtatni csak a 8 osztályos iskolarendszer kibővítésével lehet?- Van olyan vélemény, hogy nem kellene a tradicionális 8+4 osztályos iskolaszerkezetet megváltoztatni. Csak a tananyagot kellene csökkenteni, és az alsó tagozatos szakaszban a gyerékét hagyni gyereknek lenni, és csak készség szinten téliene neki írni, olvasni, számolni megtanulnia.- A 9 évfolyamos iskola érintené a pedagógusképzést is?- Az angolszász országokban nincs olyan sokféle pedagógus diploma, mint ma Magyar- országon. Ott egyetemi végzettség szükséges az óvodapedagógus számára is. Ezen mi is elgondolkodhatnánk. Pedagógushiány van a logopédusoknál, a művészeti oktatásban, a természettudományi tárgyaknál. A pedagógusképzés reformja állandóan napirenden van, idomulni kell a köznevelés rendszeréhez, de ha a rendszer ilyen átalakítás előtt áll, ahhoz hogyan és mikor tud kapcsolódni a pedagógusképzés? Nem szabad minden újítást egyszerre és ilyen gyorsan rázúdítani a köznevelés rendszerére, mint ahogy hazánkban tették az elmúlt években.- Ha jól tudom, az angolszász területen 10 év alatt zajlott le az oktatás átalakítása a 80-as években.- Pontosan. Mi most megéltük azt, amikor a köznevelés egész rendszerét fenekestül felfordították egyik napról a másikra. 2011-től jött az új köznevelési törvény, állami fenntartásba vétel, új Nemzeti alaptanterv, hogy csak néhányat említsek. Egyszerre zúdították rá a magyar közoktatásra a változásokat. Az eredmény: fuldoklik a magyar közoktatás. Nem dolgozták ki rendesen, nem készítették elő, nem zajlott társadalmi vita, nem vonták bele a szakmát a reformokba rendesen. Az elmúlt időszakban csak a köznevelési törvényt 11-szer módosították. A pedagógusiul nősí- tési rendszert folyamatosan változtatják. Nem modellezték az intézményátadást, nem készültek hatástanulmányok.- Önök az Alkotmánybírósághoz fordultak a pedagógusok etikai kódexének ügyében. Említene néhány példát, ami a pedagógus etikai kódexben nagy vita tárgya?- Az etikai kódex például azt tartalmazza, hogy a tanár semmi olyat rtem mondhat, ami kritikus állásfoglalás a munkahelyével, munkáltatójával kapcsolatban. Ez a szólásszabadság korlátozása. Egyébként megváltozott a világ, és ehhez a megváltozott világhoz ma nagyon nehéz igazodni, de én bízom a pedagógusok józanságában. Megvan a veszély, hogy nagyon sok pedagógust igaztalanul megalázó helyzetekbe fognak hozni, mivel túlságosan tágan értelmezhető etikai kódex normáinak valamikor, valahol, valamiért, egy-egy szituációban nem fognak megfelelni. Ráadásul az etikai vétséget vizsgáló bizottságoknak sem lesznek biztosabb támpontja a vétségek megítélésekor.- Gyakran megemlíti, hogy folyamatosan vonják ki a pénzeket a közoktatásból. Mondana néhány konkrétumot?- A köznevelés rendszerére már évek óta nem adnak annyi pénzt, amennyire szükség lenne. Amikor az önkormányzatok voltak az intézményfenntartók, lehetett látni, hogy a köznevelés Gallo Istvanne: Nem lenne szabad ennyi változást razuditam a köznevelésre finanszírozása mennyibe kerül. Körülbelül 800 milliárd forintba. Ebben a szakképzéstől kezdve az óvodáig minden benne volt. A Klik indulásától kezdve kevesebb pénzt kapott, mint ameny- nyiből az oktatási rendszert működtetni tudta volna. Alaphangon 100 milliárd forint hiányzik a Klik költségvetéséből. Ebből mintegy 60 milliárd a bérköltség. Mégpedig ez a túlórákból jön össze. A közfoglalkoztatottak révén is próbálnak béreket megtakarítani. Az üres, betöltetlen állásokról ne is beszéljünk. A dologi kiadások legalább 40 milliárdot tesznek ki, ugyanis évek óta nem foglalkoznak az eszközök amortizációjával. így jön össze mindjárt 100 milliárd.- Két évvel a nyugdíj és igazgatói megbízásának lejárta előtt lemondott és külföldre megy tanítani Somogyi László, a budapesti Berzsenyi Dániel Gimnázium igazgatója. A fő oknak az iskolai autonómia megcsonkolását említi, s azt, hogy szakszervezeti vezetőként még csak esélye sem volt, hogy érdemben hozzászóljon az oktatás átalakításának kérdéseihez.- Somogyi Lászlóval én személyes munkakapcsolatban voltam. A kormánnyal tárgyaló sztrájkbizottság egyik szakszervezetének ő volt az elnöke. A sztrájkbizottsági tárgyalás küzdelmeit közösen csináltuk végig. Fontos mindehhez hozzátennem, hogy Balog Zoltán, az Emmi vezetője színrelépéséig a szakszervezetekkel az államtitkárságnak semmiféle érdemi tárgyalása nem volt. Miniszterségének idején végre megkezdődtek az érdemi tárgyalások, ezt Somogyi László is elismeri. Somogyi szerint a köznevelés rendszerében nem jó irányba Névjegy Gallé Istvánná (született Péter Piroska, Gödöllő, 1953): tanító, tanár, a Pedagógusok Szak- szervezetének elnöke. Az Esztergomi Tanítóképző Főiskolán szerzett diplomát. Ezt követően pszichológia szakon, majd a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen közoktatásvezetői (szakszervezeti vezető) oklevelet szerzett. Pedagóguspályáját nevelőként kezdte Dányban. 1980-tól tanít Budapesten. 1972-től szak- szervezeti tag. A szakszervezeti tisztségek sorát bejárva 2008- tól a PSZ elnöke. mentek a gyorsan végrehajtott hatalmas változások, intézmény- vezetőként ő már ehhez nem tud asszisztálni. A mai köznevelésben olyan igazgatókra van szükség, akik a felülről érkező utasítást maradéktalanul végrehajtatják a kollégákkal. Somogyi távozása arról is szól, hogy kritikus hangokra, kreativitásra ma már nincs szükség. Egy csődgondnok egyidejűleg nyolc bajba jutott családdal foglalkozhat Heltai: több szociális bérlakásra lenne szükség A kilakoltatási moratórium szeptember közepi megszűnéséről, a családi csődvédelem kritikájáról és a forintosításról kérdeztük az LMP szakpolitikusát, Heltai Lászlót.- Információnk szerint a devizahitelesek kilakoltatási moratóriuma szeptember 16-án lejár. Mi lesz velük?- Nem tartjuk elképzelhetőnek, hogy valakit csak úgy az utcára tegyenek a devizahiteles tartozása miatt. Mi már korábban is mondtuk, hogy a bank csak akkor vehesse el a lakást, ha előtte a bíróság jogerősen kimondta, hogy az adott devizahiteles szerződés érvényes. SzeHeltai László: több szegény ember szorul több támogatásra rintünk ugyanis a devizahitelek hibás termékek, ezeknek a szerződéseknek sok pontja valójában semmis. Ha mégis eljut a kilakoltatásig egy adós, akkor neki fel kellene ajánlani önkormányzati szociális lakást. Persze ahhoz sokkal több szociális bérlakást kellene építeni, illetve vásárolni a kormánynak. A másik megoldás is járható út, amely szerint a bedőlt hitelesek a saját lakásukat visszabérelhetik. Egyik megoldást sem alkalmazzák egyelőre tömeges méretekben Magyarországon.- Önök szerint a keddtől kérvényezhető családi csődvédelem intézménye milyen szinten kezeli a kilakoltatással veszélyeztetett családok helyzetét?- Az LMP a családi csődvédelem elvi ötletét támogatja, de a hazai megvalósítással vannak problémáink. Nézetünk szerint az igénylés alsó határának nem 2 milliónál, hanem 500 ezernél kellene kezdődnie, és nem 60 millió forintnál, hanem 20 milliónál kellene meghúzni a felső határt. Vagyis sokkal jobban kellene segíteni a szegényeket. Az is fontos lenne, hogy ne csak a devizahitelesekre vonatkozzon, hanem minden olyan emberre, aki adósságcsapdába került. A jelenlegi száz csődvédelmi szakember, aki munkába állhat, bizony nagyon kevés, mivel mindegyik csak nyolc üggyel foglalkozhat egyszerre, miközben százezres a valódi rászorulók száma! A félmi 1- liárd forint, amit erre a kormány szán, nézetünk szerint nagyon kevés. Kritizáljuk még azt is, hogy az adósnak kell megegyeznie a bankokkal a csődvédelmi feltételekről a csődbiztos helyett, akinek viszont az érdekérvényesítő ereje csekély. Nem valószínű, hogy jó feltételeket tud majd kiharcolni.- Enyhítette a devizahitelesek problémáit a forintosítás?- Mi már sokszor mondtuk, hogy a devizahiteles konstrukció hibás termék, szükség van a forintosításra. Viszont nem ilyen árfolyamon. A mostani forintosítási árfolyamon a Magyar Nemzeti Banknak (MNB) 134 milliárd nyeresége lett. Úgy lett volna tisztességes, ha alacsonyabb árfolyamon forintosí- tanak, azon, amin az MNB vette ' a valutát. Vagyis úgy kellett volna forintosítani, hogy a Magyar Nemzeti Banknak ne legyen rajta nyeresége. A másik probléma az, hogy a magas árfolyamon való forintosítás az adósok veszteségét bebetonozta. -csejkSzeptember 16-án lejár a kilakoltatási moratórium.
