Heves Megyei Hírlap, 2015. augusztus (26. évfolyam, 179-203. szám)

2015-08-01 / 179. szám

2 MEGYEI KÖRKÉP 2015. AUGUSZTUS 1., SZOMBAT A formálódó egri egyetem részese lenne a gyöngyösi főiskola is A jövőbe tekintenek a rektorok Nagyszabású átalakítási tervet jelentett be csütörtökön Palkovics László, az Emberi Erőforrások Minisztériumának felsőoktatásért felelős államtitkára. A kormányzati koncepció hatással lenne Heves megye két felsőoktatási intézményére is: a gyöngyösi Károly Róbert Főiskolát és az egri Esz- terházy Károly Főiskolát - részben - összevonnák, s ennek nyomán egy erős egyetem jönne lét­re, amelynek a tervek szerint része lenne a Szent István Egyetem jászberényi pedagógiai kara is. Az is szándékuk, hogy erősítik a gyöngyösi agrárképzés együttműködését a Szent István Egyetemmel. Az oktatási kormányzat elképzeléseiről, a már korábban megkezdődött háttértárgyalásokról, a jövő lehetőségeiről kérdeztük a két Heves megyei oktatási intézmény vezetőjét: Helgertné dr. Sza­bó Ilonát, a Károly Róbert Főiskola rektorát és dr. Liptai Kálmánt, az egri Eszterházy Károly Főisko­la rektorát. Tóth Balázs balazs.toth@partner.mediaworks.hu GYÖNGYÖS Helgertné dr. Szabó Ilona, a Károly Róbert Főiskola rektora elmondta, az intézményt nem érte váratlanul a bejelentés. Már korábban radikálisan raci­onalizálták működésüket, s be­vételnövelő intézkedéseket hoz­tak. A most bejelentett összevo­nás egyik okaként a hallgatói létszám csökkenését jelölte meg a fenntartó.- Magyarországon 1989-ben mi indítottuk el először a táv­oktatást, amely jelentősen nö­velte hallgatói létszámunkat. Ezzel párhuzamosan nappa­li és levelezős hallgatóink szá­ma is nőtt. A távoktatás azon­ban, mint mindenhol, nálunk is válságba került. Kapacitá­sunk egyébként nem a korábbi létszámhoz méretezett, jelen­leg egyszerre 2500-3000 hall­gatót tudunk leültetni a padok­ba, s nincs túlméretezett okta­tói létszámunk sem. A bevéte­leket egyrészt agrárprofilunk­nak, a Fleischmann Rudolf Ku­tatóintézet növénynemesítési tevékenységének köszönhetően tudtuk növelni, de felsőoktatási képzési szolgáltatásunk is nép­szerűbb lett. Idén tíz százalék­kal több hallgatót vehetünk föl, mint tavaly, sőt külföldiek is ér­deklődnek irántunk a Stipendi­um Hungaricum ösztöndíjnak köszönhetően - fejtette ki a rek­tor asszony. Hozzátette: látták azonban, hogy méretüknél fog­va hosszú távon csak az integ­ráció biztosíthatja a gyöngyö­si felsőoktatás, tudásközpont megmaradását, sőt az oktatás egyetemi szintre emelésével annak előre lépését. Észak-Ma- gyarországnak ugyanis fontos az intézmény.- Elébe mentünk a mosta­ni folyamatnak, tavaly tavasz- szal tárgyalásokat kezdtünk a Debreceni Egyetemmel az eset­leges csatlakozásról. Ezt a fenn­tartó nem hagyta jóvá, idén pe­dig képbe került az Eszterházy Károly Főiskolával való együtt­működés. Alapvető célunk volt, hogy egyetemi karrá tudjunk válni, ez pedig az egri integrá­cióval is valóra válhat, hiszen így az Eszterházy Károly Főis­kola is erős egyetemmé fejlőd­het. Fontos megjegyezni, hogy mindez még nem végleges dön­tés, hiszen a következő egy hó­nap a tárgyalásokról szól - tud­tuk meg dr. Helgertné Szabó Ilo­nától, aki hangsúlyozta, hogy a Károly Róbert Főiskola számá­ra a legfontosabb, s mindenkép­pen szeretné elérni, hogy egy­séges egészként, vagyis egy in­tézményként folytathassa felső- oktatási tudományos és kutatá­si tevékenységét, hosszú távon fenntartva Gyöngyösön a felső- oktatást. A főiskola vezetése meg akar őrizni minden értéket, ezen túlmenően az önfenntartó ké­pesség biztosítása érdekében a tevékenységi kör mennyisé­gi és minőségi fejlesztésére tö­rekszik. A lehetőségek feltárá­sa után a lehető legjobb alterna­dék beteljesüljön. Nem lepőd­tünk meg tehát a mostani beje­lentésen, hiszen Palkovics Lász­ló államtitkár úrral már voltak előzetes egyeztetések, s nekünk semmiféle ellenvetésünk nem volt az együttgondolkodással kapcsolatosan. A jászberényi­ek is készségesek voltak, az el­múlt hetekben a gyöngyösiekkel is tisztázódott, hogy közös mun káról beszélünk, nem pedig „hó­dításról”.- Hogyan tovább, mi a menet­rend?- Az érintett intézmények jó viszonyt ápolnak egymással, van alapja a közös tervezésnek. Olyan elképzelést akarunk be­nyújtani az államtitkárságra, amiben lehetőleg kevés A és B pont lesz, ugyanis akkor szület­nek ilyen változatok, amikor az intézmények eltérően véleked­nek égy-egy kérdésről. Remé­nyeink szerint 2016 szeptembe­rére valósulnak meg a tervek, hiszen tanév közben nem sze­rencsés váltani. Nagyon fontos, hogy nyugodtan, felelősségtelje­sen tárgyaljunk, egyeztessünk. „Jót s jól! Ebben áll a nagy titok”- mondta Kazinczy Ferenc, és mi is így próbálunk tenni. A fel­adat nagy, tudjuk, ahogy azt is, hogy az egri főiskola folyama­tosan jól teljesítő, stabil intéz­mény, biztos háttér. A 2016-17- es tanévre felvételizőknek idén novemberben kell meghirdet­ni a szakokat, úgy vélem, ennek semmi akadálya nem lesz.- Inkább terheket ró a tervezett átalakítás az Eszterházy Károly Főiskolára, vagy újabb távlato­kat nyit?- Nagyon nagyképű lennék, ha azt mondanám, hogy ne­künk ez meg se kottyan. Mind Jászberény, mind Gyöngyös ese­tében komoly terhekről, meg­oldandó gondokról beszélhe­tünk, ám mi itt a főiskolán nem két évre gondolkodunk előre, aztán majd lesz valami..., ha­nem húsz esztendő távolába te­kintünk. Azoknak szeretnénk jobb világot, akik most húsza- sok-harmincasok, azon dolgo­zunk, hogy a gyermekeik majd itt maradjanak egy élhető világ­ban - és így már nagyon inspi­ráló a feladat. Például Jászbe­rényt említve szeretnénk egy különleges, egyedi pedagógus- képzést, erőinket egy új és egy­ben magas szintű oktatásra, ta­nítóképzésre akarjuk koncent­rálni. Ugyanígy gondolkodom a szőlész-borász képzésről is: Gyöngyösön, Egerben, Tokaj­ban is van történelmi hagyomá­nya, van minőség s vannak ál­mok, de a magyar bor nem ott tart, ahol tartania kellene, és a szőlész-borász képzésünk sem. Láttunk jó nemzetközi példá­kat, amelyek itt is megvalósítha­tók. Tény, hogy megelőzött ben­nünket a világ, ezen a helyze­ten lehet sajnálkozni, ám az ke­vés. Terveket kell letenni, mö­géjük pénzeket rakni, s talán tíz év múlva, vagy több, de el le­het érni az európai szintű okta­tást ezen a területen is. Dolgoz­ni kell! Mi készen állunk a ki­hívásra. tíva kiválasztásával - a város és a térség érdekeinek megfelelő­en - a gyöngyösi felsőoktatás hosszú távú fenntartását szol­gálva kívánnak a jövőben is dol­gozni. Fontos, hogy a fenntartó nyilatkozata szerint is a felső- oktatási képzési helyek meg­tartása a cél.- Augusztusban kezdődnek a tárgyalások az egri főiskolá­val, megvizsgáljuk, miben tu­dunk együttműködni, hol tu­dunk egymást kiegészítve elő­re lépni, újabb kitörési pon­tokat találni. Szóba került az is, hogy a gödöllői egyetem­mel szorosabb lesz az együtt­működés az agrártudományok terén, de ugyanúgy Debrecen­re is nyitottak vagyunk, hi­szen ott is erős agrárképzés fo­lyik. Nálunk rendelkezésre áll mindaz a személyi és tárgyi feltételrendszer, amelyet közö­sen tudunk hasznosítani pél­dául a gyakorlati képzésben - mondta Helgertné dr. Sza­bó Ilona, aki szerint egyéb te­rületeken is létrejöhet együtt­működés más intézményekkel, mint ahogy elég széles együtt­működési palettát sikerült ed­dig is kiépíteni, bíznak abban, hogy az együttműködések szá­ma és ezzel a főiskola szolgál­tatásának színvonala tovább emelkedik. Porcsin Zsolt zsolt.porcsin@mediaworks.hu EGER Dr. Liptai Kálmánt, az egri Eszterházy Károly Főiskola rek­torát kérdeztük az átalakításról és annak következményeiről.- Mennyire érte felkészülten a főiskolát a most bejelentett kor­mányzati elképzelés?- Én matematikával foglal­kozom, az élet pedig legin­kább érzelmekről, szenvedé­lyekről szól... Velünk kapcsolat­ban most olyan döntés született, amit egy matematikus is logi­kusnak tart. Értelmes gondolat, hogy Észak-Magyarországon összefogjuk az erőket, s ha van­nak szellemi azonosságok, már­pedig vannak, azok erősítsék egymást. A mostani elképzelést én évekkel ezelőtt, az akkori vi­tákban is előremutatónak tartot­tam, és most is úgy vélem, hogy fontos történetről van szó. Más­részt mindig emlegetjük a 250 éves egri álmot, minden fonto­sabb eseményünkön elhangzik, hogy volt itt egy püspök, Esz­terházy Károly, aki úgy gondol­ta: itt egyetemet kell létesíteni. Most először felelős kormányza­ti vezető szájából is elhangzott: lehet Egerben egyetem - ez ad értelmet az elmúlt 250 év mun­kájának, ilyen közel még sosem voltunk ahhoz, hogy a régi szán­Pozitív üzenet a továbbtanulók számára A rektor asszony kifejtette, hosszú lesz az integrációs folyamat. Au­gusztus végére kell elkészíteni és a minisztérium számára megkül­deni az egyeztetések alapján ké­szült dokumentációt. Ezt követő­en születnek meg a döntések. Leg­korábban a 2016/2017-es tanévre beiratkozó hallgatók kezdhetik ta­nulmányaikat az új intézményben. Helgertné dr. Szabó Ilona szerint pozitív üzenet a továbbtanulók szá­mára, hogy Gyöngyösön - a mint­egy másfél éve megfogalmazott céloknak megfelelően - tovább­ra is egyetemmé válásról van szó. Előrelépés, hogy egyetemi szerve­zeti egységként működhetnek a to­vábbiakban. Fontos, hogy az integ­rációs elképzelések szakmailag megalapozottan tükrözzék az in­tézmények és a térség szereplő­inek körültekintően egyeztetett érdekeit. Azt nézzük, mi a jo az adott varosnak Mennyiben pusztán szerkezeti át­alakítás történik, jelent-e tartal­mi változást is mindaz, amit a kor­mányzat elhatározott a felsőok­tatásban? - kérdeztünk dr. Liptai Kálmánt, Az egri főiskola rektora elmondta: „Gyakorlottak vagyunk már ilyen téren, hiszen a sárospa­taki tanárképzés is hozzánk tarto­zik egy ideje, s tudjuk, hogy ez nem egy 'darab-darab történet', nem csak téglákról, kövekről, cserepek­ről szól, legkevésbé azokról. Mi úgy gondolkozunk, hogy a munkánk a közvetlen térség felemelését is szolgálja, azt nézzük, hogy mi a jó az adott városnak, régiónak, el­gondolkozunk azon, hogy mit le­het ott tenni, mit lehet odavinni, akár olyan képzést is, ami jelen­leg még nem létezik nálunk, de az adott térségnek fontos lenne. A szándékunk mindenütt az épít­kezés, nem a letárolás.” i > *

Next

/
Thumbnails
Contents