Heves Megyei Hírlap, 2015. augusztus (26. évfolyam, 179-203. szám)

2015-08-01 / 179. szám

2015. AUGUSZTUS 1., SZOMBAT MEGYEI KORKÉP A Gárdonyi-hagyaték kezelője örül a fesztiválnak Családbarát irodalom EGER Az egri vár ad otthont idén is augusztus 1-3. között a Gár­donyi Irodalmi Fesztiválnak (GIF), amely színes programok­kal várja az érdeklődő kicsiket és nagyokat. A háromnapos eseményről Szalainé Király Jú­lia irodalomtörténészt, a Gár­donyi-hagyaték kezelőjét kér­deztük. Mellik Alexandra alexandra.mellik@gmail.com-Idén harmadik alkalommal ren­dezik meg a Gárdonyi Irodalmi Fesztivált. Mik a korábbi két év tapasztalatai?- Van igény arra, hogy az em­berek múzeumi környezetben, közösségben, közös tevékenysé­geken ismerkedhessenek meg az irodalommal. Ezért lett 2015- ben a GIF új szlogenje, hogy a családok fesztiválja. Nekik szól például a nyüzsgős, játszós, pe­pecselés program. Ezeket dél­előttönként és kora délutánon­ként tartjuk, amikor a gyerekek még szívesen játszanak, moz­gékonyak és nyitottak minden­re. Részt vehetnek irodalmi ját­szóházakon, bábszínházban és a Miért haragszik a kutya a macs­kára? című bábjátékunkat nem­csak megnézhetik, de el is ké­szíthetik azon egyéniségek fi­guráját, akiket láttak az előadás során. Ugyanez zajlik a Gárdo­nyi Kuckóban is, beöltözhetnek Vicuskának, Gergőnek, Dobó Istvánnak. Nem titkolt szándé­kunk, hogy remélhetőleg nem­csak beleélik magukat a szerep­be, de elő fogják venni a könyvet és el is olvassák.- Milyen újításokkal várják idén a fesztiválra látogatókat?- Ebben az évben egy új dolgot találtunk ki, Az én falum című kötet novelláit próbáljuk megele­veníteni. Ki lehet próbálni olyan népi gyerekjátékokat, amelyeket a novella korszakában használ­tak. Lesz gólyalábakon járás, ka- rikagurítás, krumplimalac gurí- tás, számos kocka- és kártyajá­ték. Lesz pihenős is, egy hatal­mas nagy szőnyeg párnákkal, ami arra szolgál, hogy ha vala­ki elfárad, itt le tudjon pihenni. Igyekszünk nagyon családba­ráttá tenni a környezetet.- Gárdonyi Géza köztudottan nyi­tott, gyermekeket tanító ember volt. Erre vezethető vissza, hogy a fesztivál bővelkedik gyerek- programokban?- Ez igaz történet, egriek me­sélték, hogy Gárdonyi gyakran lement a város­ba a barátaihoz és az ut­cán játszó gyerekek elé szaladtak, mert tudták, mindig lesz egy mesé­je, egy története. Ahogy jött föl az író a városból, a gyerekek körbevették és meghallgatták az aznap­ra szóló mesét. Gárdonyi komolyan vette gyerme­keinek nevelését és taní­tását, két fiát Sándort és Józsefet rendszeresen be­vonta a munkájába.- A felnőtteknek milyen programokkal készülnek?- A késő délutáni és az esti órák nekik szólnak. A Katáng együttes meg­zenésített verseket ad elő. Lesz egy na­gyon különleges nyáresti szóra­koztató program, Saárossy Kin­ga, Blaskó Balázs, s a Pavane táncegyüttes műsora. Meghív­tuk Hűvösvölgyi Ildikó Kossuth- díjas színművésznőt is, aki Weö­res Sándor verseit, zenei és köl­tői világát eleveníti meg. Vasár­nap Patka Heléna előadásával várjuk az érdeklődőket, az estét az Ida regénye című 1934-ben készült filmmel zárjuk.- Egy korábbi interjúban azt nyi­latkozta, hogy a Gárdonyi-hagya­tékból mindig más-más kedven­cei vannak. Jelenleg mik ezek?- Most az író novelláival foglal­kozom. Minden novellája és kisre­génye egy sorsot, életet mutat be különböző eseményeken keresz­tül. Mindig az emberek lelke iz­gatta és ezt próbálta műveiben megfogalmazni. Nagyon külön­leges egyéniségei vannak, több­nyire a környezetéből merítette az információkat és az itt élőket formálta, alakította alkotásaiban. Egy-egy sorssal és rövid történés­sel, egy novellányi vagy egy kis­regényben lezajló történéssel min­dig valami komolyabb, mélyebb mondanivalót írt meg. Uj lelet a Gardonyi-hagyatekban Előkerült egy harmincnégy le­velezésből és dokumentum­ból álló gyűjtemény, ami Gárdo­nyi Géza utolsó éveire és hónap­jaira utal. Az írót felőrölte a há­ború, és nem csak lelkiállapo­ta volt kritikus, de rendkívül ne­héz anyagi körülmények közé is került. Pestről küldtek neki gyer­tyákat, hogy esténként is tudjon írni. Többször betörtek az Eger­ben fenntartott házába, sőt még a kertjébe is. Súlyos beteg volt, ezért született egy összefogás Pesten, nagyon szerették volna öt felköltöztetni egy ottani lakás ba. Ezzel kapcsolatosan van egy kérelem is a dokumentumok kö­zött, de ennek elbírálását a haló la sajnos megakadályozta. Ha hagyják őket Porcsin Zsolt zsolt.porcsin@mediaworks.hu H ogy a magyar felsőoktatásért felelős kormányzati részleg összességében most éppen ront vagy javít? Ezt egyelőre nem tudjuk. Azt azonban látjuk, hogy eddig sem volt men­tes indulatoktól, vélt vagy valós sérelmektől, egymás tudásának, jószándékának megkérdőjelezésétől az egyes főiskolákat és egye­temeket alaposan érintő összevonási-szétszedési szándék. A leg­hangosabb már megint a politika. Tán az a dolga... Az persze legkevésbé sem gond, ha viták vannak, hiszen azok visznek bennünket előrébb, az érdemi disputák, amikor érv fe­szül érvnek, és viszont. Különö­sen igaz ez a felsőoktatásra, ahol az egyik legfőbb érték a gondo­lat szabadsága és sokszínűsége. Az értelmiség nem lehet agymosott zombifalka. ANDORNAKTÁLYA A Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság szóvivője, Antal Erika és Soltész Bálint, a rendőrség megyei saj­tószóvivője péntek délután egy­aránt megerősítette a Hírlap azon információját, ami szerint láng­ba borult egy teherautó az Andor- naktálya és Mezőkövesd közötti útszakaszon. Antal Erika tájékoz­tatása szerint a mezőkövesdi és az egri tűzoltók épp megkeresésünk idején voltak úton a helyszín felé. Annyit tett még hozzá a szóvivő, hogy a bejelentés szerint a diny- nyét szállító jármű teljes terjedel­mében ég. Senki sem sérült meg. A megyei katasztrófavédelmi igazgatóság később kiadott sajtó- közleménye szerint az egri és a mezőkövesdi hivatásos tűzoltók két vízsugárral oltották a jármű lángjait. A beavatkozás ideje alatt teljes útlezárás volt. S. S. Marhák legelték le a közös krumplit is SÍROK Nem kis bosszúságot okoz­nak az idén a településen az egyik helyi gazdálkodó rideg tartású szarvasmarhái - árulták el szer­kesztőségünknek lapunk falube­li olvasói. Amint közölték, az álla­tok a közeli napokban még a köz­ségben közmunkaprogramban megművelt kéthektárnyi terüle­tet is megdézsmálták, ennek kö­vetkeztében a közösbe szánt bur­gonyatermés egy része odalett. Mint azt Tuza Gábortól, a hely­ség polgármesterétől megtudtuk, a helybeli lakosok kiskertjeiben is fel-felbukkannak néha a jószá­gok a termést lelegelve, amit na­gyon nehezen tolerálnak a kert­művelők. Kiderült, hogy a vadak is sok kárt okoztak az elmúlt hó­napokban. A községvezető el­mondta, egyeztettek a gazdálko­dóval, aki elnézést kért az okozott kárért, amit megtérít. B. K. A Mátraalján két hét múlva szüret? HEVES MEGYE Van olyan szőlőter­melő, akinek a véleménye sze­rint akár már augusztus 15-én szüretelhető lesz az Irsai Oli­vér fajta a Mátrai Borvidéken - mondta lapunknak Nyilas Já­nos, a Mátrai Hegyközségi Ta­nács elnöke, aki szerint azonban reálisabb lehet az augusztus 20. utáni időpont.- A fehér fajták szürete való­jában szeptember 10-e körül in­dulhat, s a hónap végéig befeje­ződhet, későbbre csak a hosz- szabb tenyészidejű fajták és a kékszőlők maradhatnak. Az időjárásra eddig összességében nem lehet panaszunk, a meleg nem ártott a szőlőknek, fertőzé­sek pedig a borvidéken nem vol­tak. A termés mennyisége az át­lagosnál jobb, jó a szőlő fejlettsé­ge, míg a minőséget a követke­ző hetek időjárása befolyásolhat­ja majd - mondta el lapunknak dr. Nyilas János. Pál Sándor, az Egri Borvidék Hegyközségi Tanácsának elnö­ke szerint Eger környékén is na­gyon szépek a szőlőültetvények, s augusztus végén, az Irsaival indulhat itt is a szüret.- A termés mennyisége, most úgy tűnik, akár a tizedével is meghaladhatja a tavalyit, per­sze sok függ még az időjárástól. A betegségeket a növényvédelmi feladatok elvégzésével egyszerű­en ki lehetett védeni - tette hoz­zá Pál Sándor. T. B. Franciaországban turnézott nagy sikerrel a Cantus Agriensis kórus Kiváló jelző az együttesnek EGER Franciaországi körúton vett részt a Cantus Agriensis kama­rakórus július 6-13. között. Ellá­togattak a Beaujolais borvidék­re, ahol a Villefranche sur Sa- on-i székhelyű Beaujolais Kultu­rális Központ fesztiválján szere­peltek, majd Eger testvérvárosá­ban, Maconban tartottak nagy­sikerű koncertet. Macon harminc éve Eger test­vérvárosa. A 35. „Kontinensek és kultúrák találkozása Beau- jolais-ban” fesztiválnak számos híres vendége volt már. Az egri együttes hangversenyeit kiváló jelzővel hirdették, s a sikert bi­zonyította, hogy az Arnasi és a Propiere-i templom is megtelt ér­deklődőkkel. Gergely Péter Pál Franciaországot is meghódította az egri kamarakórus karnagy vezényletével a Cantus Agriensis magyar szerzők mű­veit adta elő, Bartók, Kodály és Liszt Ferenc dallamaiból állítot­ták össze a koncertek anyagát. A maconi hangversenyre júli­us 11-én került sor, a városban lévő Szent Péter székesegyház­ban, ahol a vendéglátó Arpege kórussal közösen két francia kó­rusművel is meglepték az egriek a közönséget. A Cantus Agriensis fellépése a városok közötti kapcsolat 30. év­fordulója tiszteletére szervezett jubileumi ünnepségsorozat első maconi eseménye volt. Az egri delegáció idén novemberben is­mét látogatást tesz majd Francia- országban. J. H. v t Hová is jutna ez az ország, ha valami hatalmi diktátum azt akarná elérni, hogy mindenről mindenki ugyanúgy vélekedjen?! A jövő ér­telmisége nem lehet agymosott zombifalka, ez bizony a haza érdeke! Legyen hát hangoskodás a politikusi berkekben, csak a cél ne sik­kadjon el! Az, hogy miért történik a felsőoktatás átalakítása. Ez a bi­zonyos cél nem lehet más, csak az, hogy egyre képzettebb, művel­tebb, európai, sőt világszínvonalú tudást kapó fiatalok kerüljenek ki a főiskolák és az egyetemek falai közül. Minden intézkedés azon mé­retik meg, hogy eredményeként a főiskolák és az egyetemek képe­sek lesznek-e továbbra is eleget tenni feladataiknak. Egyre jobban! Ez a munka pedig a felelősen gondolkodó tanárok és tudósok dol­ga, s ők meg is teszik, ami tőlük telik, gyakorta erőn felül. Ha hagyják őket. illofűlzűcolz lomronDlz cvnrocolz hamtíalzl Dinnyét szállító tehergépkocsi égett

Next

/
Thumbnails
Contents