Heves Megyei Hírlap, 2015. március (26. évfolyam, 51-76. szám)
2015-03-28 / 74. szám
4 2015. MÁRCIUS 28., SZOMBAT EGRI KISTÉRSÉG „Haladni kell” a korral történelem Anno így egyesült Eger és Felnémet, most válnának MEGYÉNK KISTÉRSÉGEI HÍREK Dél-lndia színei a Világvándoroknál FELSÖTÁRKÁNY Március 31- én, kedden délután öt órától a Faluház ad otthont a Világvándor Klub következő' programjának. „Dél-lndia: színek, kasztok, emberek” címmel Bajzát Anita fényképes úti beszámolóját láthatják és hallhatják az érdeklődők. ■ Rendezvényterv, tavaszi nagytakarítás novaj A települési szilárd hulladék és a szennyvíz kezelésével kapcsolatos helyi közszolgáltatásokról, az idei rendezvénytervről és a tavaszi nagytakarítás előkészítéséről tárgyalt legutóbbi ülésén, e héten csütörtökön délután a település önkormányzata. Téma volt a gyermekjóléti szolgálat munkája, a szociális gondozási tevékenység és az ez évi közbeszerzési terv is. ■ Húsvétvasárnap tojásvadászat noszvaj A nagy Noszvaji Tojásvadászat húsvétvasárnap, április 5-én kezdődik a De la Motte-kastélynál. Családok és baráti körök indulhatnak felderítésre, a futók közben a falut körülölelő erdei utakon versenyeznek. A tojások keresése során nem csupán kirándulhatnak a résztvevők, hanem izgalmas nyomozással, falusi vendégvárás közben gyűjthetnek élményeket. ■ Habis László egri polgármester és Rázsi Botond alpolgármester 2013-ban, a városrész fejlesztését célzó projekt befejezésekor. Táblát kell cserélni? Oldalszerkesztő: Rénes Marcell Telefon: 06-20/444-6161. Hirdetési ügyekben: 06-36/513-633. Egri kistérségi oldalunk legközelebb 2015. május 20-án jelenik meg. Ahol az egyesítésből Egernek előnye származik, ott Felnémet előnye is képviselve van. Ötvenöt esztendővel ezelőtt még így látták az érintettek a megyeszékhelyen és az akkori községben, amely 1961-ben Eger városrésze lett, s most városként válna újra önállóvá, még akkor is, ha ezzel kevesebb fejlesztési forráshoz jut. A mai felnémetiek hallani sem akarnak arról, hogy Eger náluk építsen hajléktalanszállót, s az a vita, ami ehhez a konkrét tervhez kapcsolódott, régi sérelmeket hozott felszínre. De lássuk, hogyan kezdődött. Olyan békésen, hogy szinte csoda. Rénes Marcell Felnémet község tanácsa 1960. január 14-én tartott ülésén, a tanács végrehajtó bizottságának (VB) előterjesztése alapján vitatta meg Eger és Felnémet egyesítésének kérdését. Az akkori jegyzőkönyvből idézünk: Czifra Miklós (Felnémet, VB-elnök): „A Végrehajtó Bizottság 1960. január 5.-én tartott ülésén mérlegelte és részletesen tárgyalta az egyesítés kérdését, melyet a fejlődés követel meg. Ez a gondolat nem új keletű, mert évekkel ezelőtt is foglalkozott a tanács ezzel a kérdéssel. A VB a fejlődés következtében az egyesítés kérdésével egyetértett, ezért döntés végett a tanács elé terjeszti.” Kristóf László (Eger város tanács VB-elnökhelyettes): „Felszólalásában kihangsúlyozta, hogy az egyesítés nem csak Eger város érdeke, mert ahol az egyesítésből eredő előny a városnak kedvez, ott Felnémet előnye is képviselve van, több a lehetőség nagyobb beruházások megvalósítására. Amennyiben a tanács az egyesítés mellett foglal állást, úgy a két közigazgatási terület egyesítésének jóváhagyása kb. júniusra várható, mert 30 napon belül előterjesztést kell tenni a Megyei Tanácsnak, majd úgy kerül jóváhagyás végett fel- terjesztésre. (...) Kerületi tanács létrehozásával az egyesítés nem oldható meg, mert Eger járási jogú város, és kerületet létrehozni, csak megyei jogú város esetében lehetne. Az egyesítés kirendeltség létrehozásával oldható meg. Lényegében egy igazgatási egységen belül a kirendeltség helyben intézi a dolgozók ügyeit 5-8 fővel. Számottevő terhet nem jelent adóztatás szempontjából. Kitért a távlati tervekben szereplő létesítmények megvalósítására." Hegyi János (az Egri Járási Tanács VB-elnöke): „A járási tanács nevében üdvözli az ülésező Ellenvélemény nélkül elfogadták a határozatot AZ EGYESÍTÉS (ÍZ 5/1960. SZ. Td- nács határozattal történt meg. „A Községi Tanács Végrehajtó Bizottsága által előterjesztett, Fel- német-Eger egyesítését a tanácsülés ellenvélemény nélkül elfogadta. (...) Az egyesítésből adódóan kérése a községi tanácsnak, hogy a Megyei Tanács VB, olyan formában tegye meg az előterjesztést az Elnöki Tanács felé, hogy a községben létrehozni kívánt ki- rendeltség olyan jogkörrel legyen felruházva, amely biztosítja a lakosság részére helyben való ügyeinek intézését mindenféle tekintetben. Figyelembe véve, hogy nagy község és az átlagos kirendeltsé- gű ügyintézés a község viszonylatában nem felel meg. ” tanácsot, mely alkalommal a tanács két igen fontos napirendet tárgyal meg, a munkásosztály helyzetét és Éger-Felnémet egyesítését. A beszámolóból is kitűnik, hogy a munkások helyzete a felszabadulás óta sokat változott, de még van tenni való. Ha azt akarjuk, hogy a községet városi szintre emeljék, haladni kell a fejlődéssel, melyből adódik az is, hogy a tanács egy igen fontos döntés előtt áll, az egyesítés kérdésében dönt. A mindennapi élet folyamán láthatjuk, hogy a követelmények nagyok, melynek teljesítését, megvalósítását, csak egy magasabb közigazgatási szinthez tartozva tudja a tanács megoldani. Évekre visszatekintve megállapíthatja a tanács, hogy nagyobb létesítményt saját erejéből megoldani nem tudott, itt van pl, a híd építése, ami póthitel biztosításával nyert rendezést.” Dr. Nagy János (az Egri Járási Tanács VB-titkára): „Felszólalásában elmondotta, hogy a tanácsülésen elhangzott hozzászólásokból azt állapítja meg, hogy Éger-Felnémet egyesítésének kérdésében nincs vélemény- különbség. A felszólalók látva előnyét az egyesítésnek, javasolják határozatként kimondani az egyesítést.” MMM Egri ifjúsági zenei program indul a helyi tehetségek felkarolására próbaterem Az Egri Ifjúsági Zenei program (EIZP) a Nemzeti Kulturális Alap által gondozott Cseh Tamás Programhoz hasonlóan olyan egri fiatal, amatőr zenekarokat, koncertszervezőket kíván támogatni, akik a rock, pop, jazz és világzenei műfajokban élő zenés produkciók, koncertek előadására vagy ilyen koncertek megszervezésére képesek. A megye- székhely önkormányzatának legutóbbi ülésén a testület egyhangúan támogatta az ezzel kapcsolatos előterjesztést. ■ Az elmúlt években országos hírű együttesek, zenészek születtek a városban. Az elmúlt években olyan országos hírű együttesek születtek a városban - a teljesség igénye nélkül -, mint például a Kerekes Band, a Cabaret Band, az Ethnofil, de messzire viszi Eger hírét a Gajdos, Herczeg Flóra, vagy Szabó Attila sikere is. Az EIZP segíthet a hasonló tehetségek felkarolásában. A program pályázati keretek között nyújt támogatást a fiatal, amatőr előadóknak a próbaterem-bérlés, a koncertszervezés és lebonyolítás költségeihez, a koncerttechnika bérléséhez, illetve a hangfelvételek készítéséhez. A koncertszervezéssel foglalkozóknak szintén segítséget biztosítanak. A rendelkezésre álló keret idén összesen 4 millió forint, a pályázatot az önkormányzat évente - a keret kimerülésétől függően - 2-3 alkalommal írja ki. A pályázatokról hattagú, egri zenészekből álló kuratórium dönt: Szabó Attila (elnök, a Kossuth-díjas Csík zenekar prímása), Sohajda Péter (hangmérnök, zenész), Gulyás László (az Egri Farkas Ferenc Zeneiskola megbízott vezetője), Nagy Péter (egri hangszerüzlet vezetője, zenész), Gonda László (zenész, az egri Országos Bárzenész Találkozó szervezője) és Tóth Tamás (a Cseh Tamás Programban részt vevő Hun- gariddim zenekar basszus- gitárosa). ■ Az egerszóláti borlovagok tizedszer rendeznek Aranytőkét borszemle Nagyon fontos, hogy a kistermelőknek is helyet adnak az eseményen, ahol nem csak a borok, a bírálat is komoly Immár a X. Aranytőke Borszemlét rendezik meg Eger- szóláton április 10-12. között - hangzott el az ötletgazda és szervező Egerszóláti Olasz- rizling Borlovagrend sajtó- tájékoztatóján, a megyeszékhelyen. A Borlovagrend nagymestere, Tuza Ferenc szavai szerint az Aranytőke egy évtizedes fennállása alatt szépen fejlődött, letette névjegyét az Egri Borvidék borkultúrájának, bormarketingjének formálásában, a minőségi borkészítés elősegítésében, mind a piaci, mind a kistermelői területen. A szemle minden második esztendőben nemzetközi szintű, de ahhoz képest, hogy most „alapszintű” lesz, már így is nagyon sokan jelentkeztek. A nagymester kiemelte: rendkívül fontos, hogy az Aranytőke teret ad a kistermelőknek is. Verebélyi György, a település polgármestere elmondta: az elsősorban szakmai rendezvényhez minden támogatást megad az önkormányzat. A korábbi évek presztízsének megfelelően remélik, hogy ebben az esztendőben is legalább kétszáz mintát lehet majd bírálni, ami „szép kihívást” jelent. Dr. Lőrincz György borász, az Egerszóláti Olaszrizling Borlovagrend főpohárnoka ugyancsak hangsúlyozta, Lőrincz György (balról): komoly, hiteles szakmai bírálatra van szükség hogy a rendezvényen a kistermelők is véleményt kaphatnak a boraik minőségét illetően. Persze nem csak jó borokra van szükség, hanem komoly, hiteles szakmai bírálatra is, ami várhatóan 6-7 bizottságban zajlik majd. A bírálatban neves, országosan és nemzetközileg elismert borszakemberek, borújságírók és borkereskedők vesznek részt. A szemlén versengő hazai kis és nagy bortermelők díjakat, diplomát kapnak. A mintákat március 30. és április 2. között, naponta 8-tól délután fél 4-ig várják az egerszóláti polgármesteri hivatalban, valamint az Egri Borvidék hegyközségi irodáiban. A borok értékelése a Nemzetközi Szőlészeti és Borászati Hivatal (OIV) által javasolt metódus, az úgynevezett 100 pontos módszer szerint történik. Az Aranytőke Borszemlén kistermelői és kereskedelmi kategóriában lehet versenyezni. Külön elismerik az olaszrizling, a fehér, a rozé és a vörös borokat, illetőleg a kistermelői fehér, rozé és vörös borokat. Nagy arany, arany, ezüst- és bronzérmeket, valamint okleveleket (emléklapokat) osztanak ki. Az ünnepélyes eredmény- hirdetés május elsején lesz az Egri Csillag fesztiválon. ■
