Heves Megyei Hírlap, 2015. március (26. évfolyam, 51-76. szám)

2015-03-28 / 74. szám

2015. MÁRCIUS 28., SZOMBAT HORIZONT 5 Az építészet igazi társas munka lenne kitüntetés Thoma Emőke egri építész munkásságát Ybl-díjjal is elismerték az idei nemzeti ünnepen Idén március 15-én három kiváló hazai szakember ve­hette át az Ybl-díjat, a ma­gyar építészek Oscar-díját. Thoma Emőke egri építész is a kitüntettek között van. Barta Katalin- Felsorolni is nehéz lenne, hogy az elmúlt évtizedekben mi mindent tett a hazai, s az egri építészszakma rangjának megőrzésért. Kezdjük talán az elején, az indíttatással...- Édesapám kiváló építész- mérnök, statikus volt. A bu­dai Szilágyi Erzsébet Gimná­zium harmadéves diákjaként III. díjat nyertem az Arany Dániel Országos matemati­kai versenyen, így érettségi után felvételi nélkül folytat­hattam volna a tanulmányai-' mat az ELTE-n, elméleti ma­tematikai szakon. Ám ami­kor választás elé kerültem, mégis az építészmérnöki karra esett a választás. Itt is­mertem meg a férjemet, Ko­máromi Pétert, aki társadal­mi ösztöndíjat kötött a Heves megyei Tanáccsal, mert tíz testvére lévén a szülei nem tudták segíteni.- Tankörtársakként kezdtek, s nem sokkal később össze is házasodtak. Hogyan emlék­szik vissza a hallgatói, s a pá­lyakezdő évekre?- Imádtam egyetemre járni. Friss diplomásként 1972-ben Székesfehérváron kezdtünk dolgozni, majd egy év múlva Péternek Egerbe kellett jön­nie, az ösztöndíj miatt. Ezek­ben az években született meg két gyermekünk, Kata és Tas, akikkel 1975-ben köl­töztünk végle­gesen Egerbe. Panellakásban V TI kezdtük a közös életünket, de tíz évvel később a Görög utcában vettünk egy régi házat, amit a két kezünkkel újítottunk fel, alakítottunk át. Ehhez a házhoz ma is szép em­lékek fűznek. Nemcsak az ott­honunk, a menedékünk volt ez, hanem az akkori fiatal egri építészek számára egyfajta ál­landó találkozóhely is. Sokszor hajnalig vitáztunk itt szakmá­Thoma Emőke: A szakmapolitikai munka mellett imádtam gyermekintézményeket, lakóházakat tervezni egész pályám során. ról, kihívásokról, építészeti megoldásokról.- Melyek a meghatározó évek, munkák a pályafutása során?- A szakmapolitikai munká­ban az segített, hogy diploma­díjasként Péterrel együtt tagja voltam a Magyar Épí­tőművészek Szö­vetségének. En­nek köszönhető, hogy az 1980-as évek közepén létre- hoztuk az Egri Építész Kört, mint a szövetség vi­déki csoportját. Ekkortájt sok tehetséges, köztük négy diplo­madíjas, kiváló építész élt Eger­ben, mégis azt láttuk, hogy a jelentősebb munkákat többnyi­re pestiek kapják. Ezen próbál­tunk változtatni, sikerrel. Idő­közben Dely Györggyel együtt elvégeztük a műemlékvédelmi szakmérnöki egyetemet, mivel úgy gondoltuk, hogy egy ba­rokk városban ez nélkülözhe­tetlen. A nyolcvanas évek végé­re elértük, hogy már rangosabb munkákat is kaptunk.- Ekkoriban egymást érték a megbízások, számos emlé­kezetes szakmai kiállításon vettek részt, mondhatni, hogy igazi presztízse lett az egri épí­tészek munkájának.- A nyolcvanas évek első fe­lében felkértek a szövetségben, hogy én is vegyek részt az épí­tészkamara létrehozását célzó úgynevezett Alkotmányozó Thoma Emőke fontosabb kitüntetései DIPLOMADÍJ I .fokozat: a Ma­gyar Balettintézet új épület- együttese, 1972. MINISZTÉRIUMI NÍVÓDÍJ egri műemléki felújításokért, 1980. Év lakóháza, Heves megye: többlakásos lakóház Egerben műemléki környezetben, 1982. I. díj. Év lakóháza Borsod-Aba- új-Zemplén megyében családi ház Mezőkövesden népi műem­léki környezetben, 1983.1. díj. mész emlékplakett a kamara előkészítésében végzett munká­ért, 1988. magyar köztársaság Ezüst Érdemkeresztje 1993. EGER ÉPÍTÉSZETI nívódíj; 2008. HEVES MEGYEI ÉPÍTÉSZ KAMA­RA által alapított életműdíj; 2009. (ÉS IMMÁR) YBL MIKLÓS-DÍJ 2015-ben. Bizottság munkájában, a ka­marai törvény előkészítésének és a szerzői jogokkal foglalko­zó törvényelőkészítő bizottság nak a tevékenyéségében. Több­éves komoly munka után végül 1990-ben létrehoztuk a „kvázi” Kamarát, így a Nógrád és He­ves megyeit is, aminek 1992-ig az elnöke voltam.- Majd jött a rendszerváltás...- Kaotikus évek következ­tek. A nagy vállalatokat priva­tizálták, feloszlottak a tervezői részlegek. Talajtalanná vált a szakma, egy ideig jobb híján a konyhaasztalnál dolgoztunk, bár pályázatok, megbízások voltak, mert Dely György - aki akkor Eger város főépítésze volt- segítette az egri építészeket. Sajnos 1993-ban az egri uszoda építésével kapcsolatos nézet- eltérése miatt „felmondott”. Itt kell megemlítenem Országh László kollégámat, aki 1990-től 24 éven át építész-szerkesztő­ként és tervezői művezetések­kor nélkülözhetetlen segítőtár­sam volt. Aztán egy páran úgy döntöttünk, hogy létrehozzuk az Egri Építész Irodát. Az alapí­tó tagok - Dely György Ybl-dí- jas építész, Visnyei Györgyi, Fohl Károly településtervezők, Styaszny Sándor statikusmes­ter és jómagam - arra töreked­tünk, hogy az egri építészek minél több lehetőséghez, ko­molyabb munkákhoz jussanak. Kezdetben egymás után jöttek a megbízások, a sikeres pályá­zatok, aztán néhány fiatal épí­tész önállóvá vált, nyugdíjba mentek, a statikusok pedig ki­váltak az irodából. Ez azért szo­morú, mert ma is vallom, hogy az építészet társas szakma. Az igazi sikerhez kellenek a vi­ták, egymás segítése vagy építő jellegű kritikája.- Melyeket tartja a legkedve­sebb munkáinak?- Imádtam gyermekintéz­ményeket, óvodákat, iskolákat és lakóházakat tervezni. Ezek közül talán legemlékezetesebb Egerben a Pásztorvölgyi Gim­názium tervezése, amelyet a férjemmel együtt végeztünk. Nagy örömömre az unokám is itt tanul, aki tudja, hogy mit rejt az ajtókon feltüntetett K. T. monogram (Komáromi-Tho- ma), és büszke arra, hogy a nagyszülei álmodták meg ezt az épületegyüttest. A másik a szügyi általános iskola, amely egy védett barokk műemlék­együttes újragondolása révén épült. Ha arra járok, a láttán ma is melegség tölti el a szíve­met, mert a helyiek óvják, be­csülik ezt az értéket.- Beszéljen egy kicsit a csa­ládjáról, a gyerekekről, s az unokákról!- Kata lányom remek öt­vös-aranyműves mester, jól me­nő saját vállalkozással, a fiam, Tas szintén építész. A nagyob­bik unokám, a 15 éves Márton gyönyörűen zongorázik, szá­mos hazai és nemzetközi ver­senyen lépett már fel szép si­kerrel, a kisebbik lányunokám, Sára most lesz iskolás. Igazi cserfes kis hölgy. Ha tehetem? sokat vagyok velük. Ősbemutató az színházban: áruló volt-e Görgey?- Görgey Artúr tábornok sze­mélye, a nevéhez kapcsoló­dó világosi fegyverletétel, az 1848-49-es forradalom- és sza­badságharc nemzeti gyászba fordulásában neki tulajdonított szerep, az „ítélet vagy felmen­tés” ma is ellentmondásokkal teli - mondta Blaskó Balázs, az előadás rendezője. - Ezért mu­tattuk be Görgey Gábor darab­ját, ráadásul a színházi világ­napon egy új magyar dráma születését is segítjük. Görgey Gábor író úgy fogal­mazott: Görgey nemcsak kato­na volt, tudós is.- A tavaszi hadjáratát ma is tanítják a katonai akadémiá­kon. Mindig vonzott hihetetlen műveltsége, szellemi nyitottsá­ga és szarkasztikus humora. Régi adósságomat törlesztem ezzel a drámámmal. Betöltve a nyolcvanat, írói aktivitásom birtokában, húszegynéhány színdarabbal a hátam mögött úgy éreztem, tartoztam az ál­talam is megfogalmazott tör­ténelmi igazságnak e dráma megírásával. Sok évtized kö­telező iskolai doktrínája több generáción keresztül sulykolta az áruló Görgey Artúr torzké­pét, mely még ma is százezrek tudatában él. A történészek, és A főszerepben Kelemen Csaba (jobbra) látható, partnere Balogh András néhány irodalmi alkotás igaz­ságtétele mellett nekem is köte­lességem volt a színház közön­ségformáló erejével beleszólni e történelmi perbe. A halála felé menetelő Görgey egyetlen vágya, hogy Kossuth kimond­ja: bocsáss meg, hogy árulónak neveztelek - vallotta az író. Görgey Gábor drámáját már­cius 27-én tűzte műsorra az egri teátrum a főszerepben Ke­lemen Csabával. A darabban még Balogh András, Blaskó Balázs, Bodor-Németi Gyöngyi, Dimanopulu Afrodité, Tunyogi Péter, Nagy András és Várhelyi Dénes látható. ■ ^EGER GÁRDONYI GÉZA SZÍNHÁZ A vendégszereplés új impulzust ad Budapesten vendégszerepei az egri színház. Április 1-jén Csiszár Imre rendezésében, Saárossy Kingával a fősze­repben Dürrenmatt Az öreg hölgy látogatása című tra­gikomédiáját játsszák, majd Kocsis István Jászai Mari” drámáját a címszerepben Bo­dor-Németi Gyöngyivel.- Nagy az érdeklődés, nekünk is öröm, hogy a fő­városban mutathatjuk meg magunkat. lót tesz, a színész­nek új impulzust ad, ha más színpadon, más közönség előtt játszhatunk - mondta Blaskó Balázs direktor. ■ PILLANATKÉPEK A GÁRDONYI GÉZA SZÍNHÁZ ÉLETÉBŐL

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents