Heves Megyei Hírlap, 2015. március (26. évfolyam, 51-76. szám)

2015-03-21 / 68. szám

4 HORIZONT 2015. MÁRCIUS 21., SZOMBAT Tovább dúl a vita Petőfi Sándor haláláról a nemzet költője A Megamorv-bizottság méltó temetést akar, a tudósok ragaszkodnak az álláspontjukhoz A Megamorv-Petőfi Bizottság március 15-re időzített be­jelentésével újra felkorbácso- lódtak a nemzet költőjének halála körüli vita hullámai. A nagyrédei kazánfejlesztő cég tulajdonosa, Morvái Ferenc 26 éve áll ki amellett, hogy Petőfi Sándor nem a Segesvár melletti félegy­házi csatamezőn vesztette életét, hanem elhurcolták Oroszországba. A tudomá­nyos akadémia cáfolja, hogy Barguzin temetőjében Petőfi földi maradványát lelték meg. Szalay Zoltán­Juhász Henrietta A kiindulópont. Már több mint három évtizede, hogy felröppent a hír: a nemzet forradalmár lel­kületű költője, Petőfi Sándor nem halt meg 1849. július 31-én a Segesvár melletti félegyházi csatamezőn, hanem a cári csa­patok elhurcolták Oroszország­ba. Ott Alexander Petrovics né­ven élt, s halála után Barguzin temetőjében hántolták el Má­sok mellett a Petőfi történetét kutató író, Lőrincz L. László is erről értekezett. Ő indította el azt a folyamatot, amiben két fő nézet képviselői küzdenek egy­mással a mai napig. Nem mindegy, hogy az-e az igazság, amit a költőről tanítot­tak nemzedékeknek: a gyújtó hangú verseivel és hazafias ér­zületével a magyar forradalom és szabadságharc egyik szellemi Dr. Kiszely István a lelettel A szibériai, Bajkál-tóhoz közeli Barguzinban meglelt csontokat tartják a Petőfi-expedíció tagjai a költő földi maradványainak. Jobbra a barguzini temető. vezére volt, akit Félegyházánál 1849. július 31-én lemészároltak az oroszok, avagy hadifogoly­ként vitték orosz földre, ahol le­telepedett, s Barguzinban hunyt el. Ha utóbbi bizonyosodik be, az alaposan megtépázhatja Pe­tőfi és az előbbiekre esküt tevő szakemberek nimbuszát. A né­zetek harcát lapunk és jogelődje, a Népújság is nyomon követte, annál is inkább, mivel a bargu­zini feltáráson kollégánk, Pécsi István is jelen volt, s akkori­ban számos cikket adott közre mindarról, amit szemtanúként tapasztalt. A Petőfi-expedíció. A hivata­lostól merőben eltérő álláspon­tot előtérbe helyezők - köztük dr. Kiszely István antropológus - népes csapattal 1989. július 13-án mentek Szibériába, hogy Barguzin temetőjében megke­ressék Petőfi feltételezett sírját, s megvizsgálják a maradványo­kat. Az utazást, a kutatómunkát megyénkben vállalkozó, Mor­vái Ferenc, a nagyrédei Mega- morv Kazánfejlesztő és Kutató Kft. tulajdonos-ügyvezetője, a Megamorv-Petőfi Bizottság Egyesület elnöke finanszírozta. Elmondása szerint a feltárás, s a további kutatások, csatározások cégeinek 100 millió forintjába kerültek. A Népújságban annak ide­jén az elsők között adtuk hírül, hogy a barguzini sírfeltárók ál­láspontja szerint 1989. július 17- én az ottani temető 7-es számú sírjában Petőfi csontmaradvá­nyaira bukkantak. Az expedí­cióban részt vett szakemberek - köztük oroszok, amerikaiak - a hagyományos vizsgálati mód­szerek alapján jutottak erre a következtetésre. Kiszely doktor arra hivatkozott, hogy méré­seik, számításaik szerint az ál­taluk meglelt maradványok ese­tében a testmagasság, a vékony arccsont, az előreugró álkapocs, a szemfog betegsége is igazolja: a költő csontjaira bukkantak. Nő, vagy nem nő? Akkor nem is gondolták, hogy ezzel lavinát indítanak el a hazai tudomá­nyos világban. Röviddel azután, hogy itthon bejelentették a szen­zációnak szánt felfedezést, egy korabeli magyar anatómia szak- tekintély, Szentágothai János professzor közölte: „Ez olyan nő.” A Petőfi-expedíció tagjai a Megamorv-Petőfi Bizottság szerint gúny tárgyaivá váltak. Ezután a magyar és a szovjet akadémia által felállított bizott­ság is megvizsgálta a leletet, és megállapította: női csontváz került elő a 7-es sírból. A Har- sányi László igazságügyi or­vos szakértő professzor vezette testület, benne Farkas Gyula professzor, a szegedi JATE ant­ropológiai tanszékének vezető­je, s Lengyel Imre orvosprofesz- szor a combcsont-, csigolya- és lábpercrészlet citrátvizsgálata alapján nőnek határozta meg a barguzini maradványt. Ugyan­ezt az eredményt kapta Valerij Palkövics Alekszejev szovjet antropológus, akadémikus, s az Alekszandr Petrovics Gromov és Viktor Nyikolajevics Zvjagin igazságügyi orvos szakértő pro­fesszor kettős. Harsányi a Pető­fit ábrázoló dagerrotípia alap­ján arra az eredményre jutott, hogy a barguzini halottat nem a legendabeli 1856-ban, hanem 1890 és 1950 között helyezték nyugalomra. Az amerikai Fegyveres Erők Patológiai Intézete, s a Penn­sylvania Egyetem által elvég­zett DNS-vizsgálat a barguzini csontmaradványt 1994-ben női csontvázként határozta meg. Ezt erősítette meg később az ameri­kai Fegyveres Erők Patológiai Intézete által két évre rá ismé­telten elvégzett DNS-teszt. A Megamorv-bizottság sze­rint a vizsgálatot végzőket a budapesti főpolgármesteri hi­vatal befolyásolta. Ezért a nem egyértelmű DNS-vizsgálati jegy­zőkönyvek miatt kérték, hogy engedélyezzék felbontani Petőfi családjának a fővárosi Kerepesi úti temetőben lévő sírját kont­rolianyag vételezése értlekében. Ezt nem tették nekik lehetővé. Ezután 2001 májusában lét­rehozta Glatz Ferenc akkori MTA-elnök a témával foglalkozó negyedik szakértői bizottságot Bálint Csanád régész, akadémi­kus vezetésével. Ez 2001 júniu­sa végén megerősítette az 1990­Tekintsék végre lezártnak a Petőfi-kérdést! „a barguzini Z sír csontmarad- ványait a hagyományos metri­kus-morfológiai vizsgálatokkal több helyen, több szakember is - a feltárókkal ellentétben - nő­nek határozta meg” - olvasható az MTA szakértői jelentésében. A csontkémiai vizsgálat a felső csontváz eltemetésének a dátu­mát az 1890-1950 közötti évek­re, azaz Petőfi 1856-ban vélel­mezett eltemetésétől jelentősen távoli időpontban határozta meg. Az amerikai Fegyveres Erők Patológiai Intézete, a Pennsylvania Egyetem DNS-vizsgálata a barguzini csontmaradványt nőnek hatá­rozta meg. A bizottság javasol­ja: az MTA a Petőfi-kérdést tu­dományos szempontból tekintse lezártnak. Emellett ma is kitart. Alapítvány, temetés, ösztöndíjak, múzeum a megamorv egyesület szeret­né békésen, méltóságteljesen, Petőfi nevéhez és a szabadság szellemiségéhez méltóan a ma­gyaremberekkel közösen elte­metni a költő földi maradványa­it a Kerepesi úti sírba. Ennek érdekében alapítványt akar lét­rehozni, amely megszervezné Petőfi Sándor temetését. Vállal­ná egyúttal a kegyeleti hely rendszeres gondozását. Pető- fi-emléknapot kíván szervezni, s megtartani az egész ország­ban. Részt szeretne venni a köl­tő nevéhez, emlékéhez fűződő ösztöndíjak és díjak alapításá­ban. A tervei között szerepel Pe­tőfi Kutatási Múzeum létrehozá­sa is. Mindezt annak reményé­ben, hogy a 26 évi munkájuk nem volt hiábavaló. ■ Megtépázza-e Petőfi nimbu­szát az új DNS-teszt? Szavazzon hírportálunkon vasárnap 16 óráig: HE0L.hu A szavazás eredményét a hétfői szá­munkban közöljük. es jelentés megállapításait (első keretes írásunk). A vizsgálat folyatódott. A Me­gamorv-Petőfi Bizottság nem hagyta ennyiben a történetet. Kondoroson több hektár földet felásva jutottak el Petőfi öccsé- nek, Istvánnak a sírjához, de az ott lelt csont használhatat­lannak bizonyult. Felkutatták a költő vér szerinti rokonait, az anyakönyvi kivonatokat, a családfát. Közjegyző előtt vérmintát vettek Petőfi roko­naitól. A barguzini sír marad­ványaiból - amiket malévos (!) dobozban csempésztek ki, nehogy jeltelen sírba temet­hessék - kontrollanyagot vé­teleztek. Elvégeztették a kínai Igazságügyi Minisztérium Sanghaji Orvos-szakértői Inté­zetében újra a DNS-vizsgálatot. S a március 13-ai bejelentés értelmében - állítják hivatalos dokumentumokkal is gazda­gon alátámasztva - bebizonyo­sodott, hogy 99,9 százalékos azonossággal igenis Petőfi Sán­dor maradványait találták meg 1989-ben Barguzinban. > ... A Megamorv-bizottság egye­sület támogatást kért a magyar kormánytól céljai valóra váltá­sához (erről második keretes írásunkban olvashatnak), de a korábbiak ezt elutasították, a mostani még nem adott rá vá­laszt. Az egyesület úgy véli: Pe­tőfi Sándor ügye nem vallási- és nem is pártkérdés, hanem ma­gyar ügy. Petőfi fejfája Barguzinban Mády Judit, Eszterházy Károly Főiskola- Történelmünkben vannak olyan mozzanatok, amelyek nem biztos, hogy úgy történtek, ahogy a tankönyvekben szerepelnek. Ilyen a Nemzeti dal keletkezésé­nek, elszavalásának ideje. Érde­kelnek a kutatások, bár azt gon­dolom, Petőfi Sándor kultusza átértékelődne az eredmények bebizonyosodásával. Knerli Viktória, Eszterházy Károly Főiskola - Nekem a történelmi tanul­mányaim során is feltűnt, hogy nem tudni, pontosan hol esett el Petőfi Sándor, nehéz is volt elhinnem, hogy valóban Se­gesvár lehet a helyszín. Úgy tu­dom, Petőfi rokonai is hisznek abban, hogy Barguzinban talál­ták meg csontjait. Ám történel­münket ezzel átírni nem lehet. Szlatky Bence, Eszterházy Ká­roly Főiskola- Úgy tudom, hogy a DNS-vizs­gálat alapján már bebizonyítot­ták, hogy valóban az ő csontjait találták meg Szibériában. Lehet, hogy komplexebb bizonyíté­kokkal már tényleg hitelessé és hihetővé válik majd a kutatás. A történelmünk és Petőfi szere­pe ezzel mit sem változik majd, nem ezen van a hangsúly. Pintér Miklósné dr. Eőry Vil­ma főiskolai docens, Magyar Nyelvészeti Tanszék - Mint kutató, úgy érzem, az érvényes kutatási eredmények­ben hinnünk kell. Azok a törté­nelmi tudatunkon, a legendán mit sem változtatnak. Nem is ez a szándék, hanem az igazság­keresés. A tiszta tudományos bizonyítékok meghosszabbítják, többágúvá teszik legendáinkat. Dr. Kozári József főiskolai do­cens, Új és Jelenkori Történeti Tanszék- Ismerem a kutatás eredmé­nyeit, akár igazak is lehetnek, de engem még nem győztek meg. Úgy hiszem, bárhogy is alakul­jon a kutatás, bármi legyen a végeredménye, a történelmi tu­datunkon ez már nem fog változ­tatni. Petőfi Sándor szerepe múl­tunkban megkérdőjelezhetetlen. Dr. Kusper Judit főiskolai do­cens, Magyar Irodalomtudomá­nyi Tanszék- Nem valószínű, hogy a kuta­tások eredményei befolyásolnák az irodalmi művek interpretá­cióit. A szerző és a lírai én más fogalmak, Petőfi műveinek ér­telmezését nem változtatja meg, hogy Segesvárnál vagy Bargu- zinnál esett-e el, bár kultuszku­tatás szempontjából fontos. I * t f « Megkérdőjelezhetetlen Petőfi megkérdeztük Hisznek-e az új vizsgálati eredménynek? Marad a művei értelmezése megkérdeztük Megváltozik-e Petőfi Sándor legendája?

Next

/
Thumbnails
Contents