Heves Megyei Hírlap, 2015. március (26. évfolyam, 51-76. szám)

2015-03-14 / 62. szám

2015. MÁRCIUS 14., SZOMBAT MEGYEI KÖRKÉP 3 HÍRSÁV Terítékre kerül a vízműves ügyintézés szilvásvárad Tájékozta­tó fórumot tart hétfőn az Észak-magyarországi Regio­nális Vízművek Zrt. a Béla­pátfalvái Gyermekjóléti és Szociális Szolgáltató Központ szervezésében. A tájékoztató tartalma az ügyfélszolgálati ügyintézés és a szolgáltató vízbekötési tevékenységi kö­reire vonatkozik. Az előadás után az ÉRV Zrt. munka­társai válaszolnak a feltett kérdésekre. A fórumnak a házasságkötő terem ad ott­hont 8.30-tól. ■ S. B. S. Május legvégén választhatnak majd szűcs Május 31-én tartanak időközi polgármester vá­lasztást a községben. Egyed Zsigmond, a települést 14 évig vezető korábbi polgár- mester február végén mon­dott le, ezért kell új válasz­tást tartani. ■ T. B. Régi plébánosukat köszöntötték a helyiek HORT A közelmúltban kö­szöntötték Somodi János címzetes kanonok, nyugal­mazott plébánost nyolcvana­dik születésnapja alkalmá­ból. A szentmise homíliájá- ban utóda, Mándy Zoltán fő- esperes-plébános emlékezett azokra az évekre, amelyeket az ünnepelt az Egri Főegy­házmegye szolgálatában eltöltött. Működését méltatva a főesperes külön is kiemelte a horti plébánia fölépítését, a templom rendbetételét. A szentmisét követően a hí­vek nagy szeretettel vették körül volt lelkipásztorukat, aki nyugdíjas éveit jelenleg Budapesten tölti. ■ S. B. S. A megújult horti plébánia Csúcstartó siroki véradók önzetlenek Százszoros donort is köszöntöttek a helybeli ünnepségen Dr. Kristofori György, Sírok háziorvosa nem csupán a motorja a helybeli véradásoknak, de maga is nagyon-nagyon sokszor tartotta-tartja tű alá a karját... A siroki véradásokon nincs szükség különösebb mozgó­sításra. A legutóbbi alkalom­kor 40, 50, 60,100-szoros véradókat is köszöntöttek. Barta Katalin A siroki művelődési házban az átlagos hétköznap délelőtt 10 órakor nagy a sürgés-forgás. Az ÓVSZ egri vértranszfúziós állomása, valamint a Vöröske­reszt megyei munkatársai már a reggeli órákban berendezték az egyik termet a kihelyezett véradás kellékeivel. Érkeznek a helybeliek, sorban egymás után... A község háziorvosa, dr. Kristofori György örömmel üd­vözöl mindenkit, és ígéri, hogy a véradók ezúttal is számíthat­nak az ilyen alkalmakkor már megszokott ajándékra, a saját készítésű, kiváló házipálinká­ra. A terített asztalokon néhány finom falat, üdítők, forró kávé is várja a donorokat. Miközben egyre többen re­gisztrálják magukat, a doktor arról mesél, hogy 1982-ben került Sírokba, s azóta is szív­ügyének érzi a véradásokra va­ló mozgósítást. Ő maga is az ön­kéntesek közé tartozik, s most 66 évesen az utolsó véradására készül. A helyszínen értesítik arról, hogy nemrégiben vál­toztak a szabályok, kitolták a korhatárt, azaz immár 67 éves korig adhatnak vért az arra al­kalmas donorok.- Akkor van még egy évem - nevet a doki, aki szívesen eleve­níti fel a kezdeteket. - Amikor Sírokba kerültem, a Mátravi- déki Fémműveknél szervez­tük ezeket az eseményeket, később - a gyár privatizációját követően - települtünk át ide a kultúrotthonba. Sokszor fordult elő, hogy 100-150 ember várta, hogy felvegyék az adatait, és vért adhasson az életmentő mű­tétekhez. Ennek köszönhetjük, hogy a mai napon 40, 50, 70, sőt, 100-szoros véradókat is kö­szönthetünk - mondja a doktor, aki maga is jó példával jár elöl, hiszen megszámolni sem tudja, hogy a hetvenes évektől kezdve hányszor adott vért. - A helyi vöröskeresztes titkárral együtt igyekszünk minden alkalmat megragadni, hogy minél több embert vonjunk be. Néhány éve az is előfordult, hogy kétszer kellett fordulniuk az állomás embereinek, mert olyan sok vér gyűlt össze. Itt tartunk a beszélgetésben, amikor Tuza Gábor polgármes­ter is (szintén sokszoros véradó) betoppan. Elégedetten nyugtáz­za, hogy lassan „telt ház” lesz, majd a jubiláló véradókat szó­lítja. Rögtönzött köszöntőjéban utal arra az adatra, miszerint hazánkban jelenleg négymillió potenciális véradó él, ám ebből mindössze 250-300 ezren vál­lalják évente, hogy rendszere­sen segítsenek bajbajutott em­bertársaikon. Ezután okleveleket és ajándé­kokat ad át dr. Kozics György, százszoros, Kerékgyártó Lász- lóné hetvenszeres, Bolla Róbert hatvanszoros, Már Balázs öt­venszeres, illetve Varga József negyvenszeres véradóknak. Mindegyikükkel váltunk né­hány szót. Valamennyien azt ál­lítják, a kezdetektől - legtöbben 18 éves koruk óta - rendszere­sen megjelennek a véradásokon. A férfiak annak idején a köte­lező sorkatonai szolgálat idején adtak először vért, mivel akkori­ban három nap szabadsági kap­tak jutalmul. Ma többnyire csak jó szó jár az életmentő gesztu­sért, éppen ezért különösen jól esik, hogy a szervezők számon tartják a többszörös véradókat, s időnként oklevéllel, kisebb ju­talommal ellentételezik az ön­zetlenséget. Azt is többen mond­ják, a közérzetüknek is jót tesz a „csapolás”, s az sem közömbös, hogy mindannyian tisztában vannak azzal, az ő szeretteiknek is bármikor szükségük lehet az életmentő vérkészítményekre. Tuza Gábor polgármester Egy jó és lelkes szervező csodákra képes sírokban hosszú évek óta kimagaslóan sokan jelennek meg minden egyes szervezett véradáson. Köszönhető ez elkötelezett háziorvosuknak, aki a mai napig fontosnak tartja a mozgalom életben tartását. Bizonyára arról sem feledkeznek meg a legutóbbi akción résztvevők, hogy a hölgyeket - a nőnap alkal­mából -egy-egy szál rózsával is köszöntötték, a férfiak pe­dig elégedetten koccinthat­tak a doktor úr által kínált csodaitallal. Ezúttal három liter minőségi borpárlatból kortyolhattak egy pohárká- nyival mindazok, akik ismét tű alá tartották a karjukat. Dia néni meg a lecke „A hétvégére nincs lec­ke, hétfőn nincs dolgozat. Mindenki pihen, gyógyul, erősödik, Dia néni küldi a gyógypuszikat” - kering napok óta az interneten az iskolai táblára gyöngybe­tűkkel felírt üzenet. Olvasói pedig furcsállják a ritkának tűnő jelenséget, és csodál­koznak, hogy ilyen humá­nus tanerő is létezik még manapság a magyar oktatá­si rendszerben. JELOtTEM, igenis létezik, sőt! Bár már márciust írunk, elsős gyerekem mostanáig egyetlen hétvégére sem kapott házi feladatot, még - hét közben is csak elvétve akad egy-egy este, amikor marad valami félbehagyott feladat. Persze, gyakorolni bármikor szabad, de az meg ugye nem kötelező. Ahogy eddig tapasztaltam, az alsós tanító néniknek nem az a céljuk, hogy egyszer s min­denkorra megutáltassák a tanulást a kisdiákokkal, sokkal inkább arra töreked­nek, hogy határozottan, ám sok-sok szeretettel és türe­lemmel vezessék rá a kicsi­ket a tudás örömére. teszik mindezt olyan idő­szakban, amikor teli van­nak a hírek a pedagógusok sosem látott leterheltsé­gével. Egy friss felmérés1 szerint már most, hetekkel a tavaszi szünet előtt olyan fáradtnak érzik magukat a tanárok, mint korábban a tanév végén. Szerencsére valahonnan mégis meríte­nek erőt ahhoz, hogy a jó tanulóknak szárnyakat ad­janak, a gyengébbeket fej­lesszék, termet díszítsenek, illusztrációkat gyártsanak, versenyekre, kiállítások­ra, moziba, színházba, kirándulásokra vigyék osztályukat. TALÁN ÉPPEN ezektől vá­lik pedagógussá a tanár: hogy nem csupán „letudni” akarja az óráit, hanem szív- vel-lélekkel oktatja és neveli zabolázatlan csemetéinket. Diákok, akik mindent tudtak a városról Eger A belvárosi rekonstrukció is hangsúlyos témaként szerepelt a versenyen Harmadannyi cég alakult, mint amennyi megszűnt Tizenkét egri középiskola di­ákjai versengtek a városházán azért, hogy bebizonyítsák, min­dent tudnak a városról, ahol ta­nulnak. Az idén 125 éves Dobó István Gimnáziumnak köszön­hetően a versenynek már évti­zedes múltja van.- Azzal a céllal indult az első megmérettetés is, hogy a közép- iskolások minél jobban megis­merjék a várost, ahol élnek. Fon­tos, hogy kötődjenek ide, mert szeretnénk, ha itt képzelnék el a jövőt - mondta köszöntőjében Csontosné Mészáros Katalin, a gimnázium igazgatója. A ver­senyre minden évben március 15-ei nemzeti ünnepünk körüli időpontban kerül sor. Eger történelme mellett a fia­taloknak egy előzetes feladat­ként a belvárosi rekonstrukció egy kiválasztott terepét kellett bemutatniuk. Sokan válasz­tották a Valide Sultana török fürdőt, de akadt olyan is, aki a Gárdonyi Géza teret mutatta be. A hat feladattípust egy ötta­gú zsűri értékelte. A versenyt végül a Neumann János Közép­iskola és Kollégium csapata nyerte, második helyen a Gár­donyi Géza Ciszterci Gimná­zium Szakközépiskola és Kol- y légium végzett, a képzeletbeli | dobogó harmadik fokára pedig | az Andrássy György Katolikus J Közgazdasági Középiskola csa- £ pata állhatott fel. ■ J. H. A versenyt a Neumann János Középiskola és Kollégium csapata nyerte CÉGVILÁG A február nem kí­mélte a Heves megyei vállal­kozásokat, az országban itt volt a második legmagasabb a cégfluktuáció. A múlt hó­nap egyébként a harmadik legtöbb cégmegszűnést hozó hónapnak bizonyult az örök­ranglistán idén január és múlt október mögött. Összesen 4153 céget törölt a cégbíróság, ennél több vállalkozást eddig csak tavaly októberben és idén ja­nuárban szüntettek meg az Opten adatai szerint. A cégin­formációs szolgáltató szerint konszolidáció és koncentráció zajlik, egyre több vállalkozás­sal szemben indul kényszer­törlés, de sok a felszámolás is, bár ezen a téren van némi javulás. Februárban ezer ilyen eljárás indult Magyarorszá­gon. A cégadatok szerint az előző hónapban feleannyi cé­get alapítottak az országban (2100-at), mint amennyi meg­szűnt, Hevesben pedig még kevesebbet. Megyénkben múlt hónapban 34 vállalkozást jegyzett be a cégbíróság, szemben a 99 meg­szűnéssel. Az újonnan indult felszámolások száma 29 volt. Ennek megfelelően az Opten cégfluktuációs indexe Heves megyében 17,1 százalék volt, amely a főváros után a legma­gasabb érték. A harmadik Nóg- rád megye volt. ■ T. B.

Next

/
Thumbnails
Contents