Heves Megyei Hírlap, 2015. február (26. évfolyam, 27-50. szám)

2015-02-19 / 42. szám

3 2015, FEBRUÁR 19., CSÜTÖRTÖK MEGYEI KÖRKÉP Termelői piacok: ez a jövő? áruk Hevesben is egyre több helyen kínálnának helyben termelt árut Egerszalókon évek óta kísérleteznek a helyi termelői piac népszerűsítésével, azonban ez az értékesítési forma egyelőre még gyerekcipőben jár... HÍRSÁV Farsangolnak majd az időskorúak párád A helyi idősek otthona február 25-én 10 órától hato­dik alkalommal rendezi meg a „Parádi Farsangi Parádét” Heves megyei szociális intéz­mények számára, amelyek közül tíz lesz ott a rendez­vényen. A tél búcsúztatása és a tavasz köszöntése kiváló alkalom arra, hogy az ottho­nok lakói és dolgozói együtt töltsenek el egy napot a szó­rakozás jegyében. ■ J. H. Huszonöt embernek jut munka a faluban HEVESVEZEKÉNY A Start köz­munkaprogramon belül tíz ember juthat munkához az idén induló mezőgazdasági programban, a hagyomá­nyos közmunkaprogram ke­retében pedig további tizen­öt személy jut kenyérkere­seti lehetőséghez. A közfog­lalkoztatottak zöldségeket és virágokat termesztenek majd: a zöldségek egy részét savanyítják, a virágokból pe­dig koszorúkat készítenek. Virágládák ácsolását, egy tárolóhelyiség kialakítását, járdák és buszmegállók szé­pítését is tervezik. ■ B. K. Ismét meleg ebéddel várják a rászorulókat EGER A Vöröskereszt egri területi szervezete holnap az idei télen utoljára oszt meleg ebédet a fedél nélkül, illetve nehéz sorban élők­nek. A karitatív szervezet munkatársai 12 órakora Balassi Bálint Általános Iskolánál, 13 órától pedig a Klapka György utcában száz-száz adag meleg egy­tálétellel várják majd a hoz­zájuk fordulókat. mSZ. I. Holnap Egerben újra ételosztás Idén újabb lehetőségek nyíl­nak, amelyek a hazai kis­termelőket, az élelmiszert előállítókat hoznák helyzetbe a piacon. Pályázható pénz is van bőven. Barta Katalin Tavaly több vidéki nagyváros­ban rendeztek termelői vásá­rokat, ahol magyar tájak ter­mékeit, ízeit kóstolhatták és vásárolhatták meg az érdek­lődők. Egerben például egyre népszerűbb a Magyarok Vásá­ra rendezvény, de tavaly a Dobó téri adventi vásárban is számos őstermelő jelent meg saját ké­szítésű portékáival, amelyek egyre kedveltebbek és kereset­tebbek a vásárlók körében. Az egri Varga Károlyné rendszeresen látogatja ezeket az eseményeket. Azt mondja, vannak kedvenc árusai, akik­től többek között jóféle teper­tőt, szalonnát, sonkát vesz, de a sajtféléket is többnyire ezek­ről a helyekről szerzi be. Állít­ja, még soha nem csalódott az ízekben, a minőségben. Megyénk több településén is kísérleteznek a helyi piacok létrehozásával, népszerűsítésé­vel, azonban e kezdeményezés egyelőre gyerekcipőben jár. Egerszalókon a Gyógyvizek Völgye TDM Egyesület vezető­je, Szádeczky Kornélia azt me­séli, a szervezet kezdeménye­zésére 2012-ben hoztak létra olyan kis piacot, ahol a helyi és környékbeli őstermelők kínál- hatták-kínálhatják portékái­kat. Eleinte szerdán és szomba­ton reggel nyolctól délig tartot­ták a vásárt, ám az érdeklődés csökkenése miatt ez szombatra korlátozódott. (Mint mondják, az sem tett igazán jót a kezde­ményezésnek, hogy már az első értékesítési napon megjelent a NAV autója.) Az infrastruktúra tehát létezik, azonban a terme­lőknek még mindig kényelme­sebb - és talán kifizetődőbb is -, ha a saját portájukon árulhat­nak. Szalókon azt tapasztalták, hogy például a saját készítésű A KÖVETKEZŐ, 2020-ig terjedő hazai vidékfejlesztési időszak­ban kiemelt fontosságú lesz a termelői piacok ügye. Magyar- ország azon kevés állam közé tartozik, amely élt azzal a le­hetőséggel, hogy külön temati­kus alprogramot szenteljen a területnek. Az uniós forrás fel- használásának két formája lesz: egyrészt azon beruházá­saitokat, lekvárokat érdeme­sebb úgy értékesíteni, ha valós, célzott közönséggel számolhat­nak a termelők. Mátraderecskén is próbál­koznak a helyi termelői piac élénkítésével, itt a közmunka­programban, illetve a szociá­lis szövetkezetben megtermelt portékákat szeretnék értéke­síteni. Daragó Ágnes, a szoci­ális szövetkezet koordinálásá­val megbízott növényvédelmi szakember a kezedetekről szól­va elmondta: két évvel ezelőtt a közmunkaprogram keretében kezdtek gombatermesztésbe egy harminc négyzetméteres pincében. A megtermelt áru­ra nyomban óriási lakossági igény mutatkozott, ezért ha­marosan újabb pincét vontak be a programba. A helyi sertés­sokat támogatják majd, ame­lyek a termelői piacokra törté­nő eljutást, az ottani megjele­nést biztosítják, másrészt a termelői piacok működését. A változtatásokhoz anyagi for­rásokra is szükség van. Ezt biztosítja az a 26 milliárd fo­rint, amit uniós pénzből fordít a kormányzat a rövid ellátási láncok fejlesztésére. telepen tartott malacokat - sa­ját vágóhíd híján - egyelőre Egerben dolgozzák fel, majd csomagolt formában juttatják vissza a településre, ahol a he­lyi ABC-ben vásárolhatják meg derecskeiek. A helyben élők az átlagos áraknál 10 százalékkal olcsóbban juthatnak hozzá a sa­ját termékekhez. A cél az, hogy a tavaly felújított piacon olyan értékesítési körülményeket te­remtsenek, ahol minden helyi őstermelő szabadon és megfe­lelő körülmények között kínál­hatja az áruit. egjegyzendő, hogy nem csu­pán a szakmai szervezők, de a kormányzat célja is az, hogy minél több kistermelőtől jusson el közvetlenül a jó minőségű, kézműves árucikkek a vásár­lókhoz. Európában már jó ideje megszokott látvány, hogy az út mentén vagy a kisvárosok főte­rein saját termékeiket árulják a gazdák, s ez a példa nálunk is terjed. Elég, ha csak megyénk egyik parányi településére, Tarnaszentmáriára gondolunk, ahol megszokott látvány, hogy a kertek gyümölcseit, zöldsé­geit a házak előtti kis lócán, széken kínálják eladásra. Ha becsengetünk egy-egy porta kapuján, máris kosarunkba te­hetjük a friss árut, ráadásul a piacinál jóval olcsóbban. ÁLLÁSPONT © . BARTA !■ KATALIN Időben szólj a nagyinak! A TERMÉKBEMUTATÓK áldoza­tai főként nyugdíjasok, akik örülnek minden vélt vagy valós figyelemnek. Ha egy magányos valaki otthoná­ban megcsörren a telefon, s a vonal végén valaki kedve­sen érdeklődik az egészségi állapotáról, már félig nyert ügyük van a szervezőknek. Mert hiszen mutassanak nekem egy idős embert, aki­nek nem fáj valamije... a pórul jártak szinte kivétel nélkül hasonló esetekről számolnak be: egészségügyi vizsgálatra invitálják őket, majd a helyszínen egy vi­szonylag „súlyos” diagnózist közölnek, amire megoldást kizárólag a több százezer forint értékű csodakütyü megvásárlása jelenthet. Nem véletlen, hogy az árubemu­tatót szervező vállalkozások rendezvényeiket „egészség­napként”, „teljes körű egész­ségmegőrző programként”, illetve „ingyenes állapotfel­mérésként” hirdetik. mai egészségügyi rendsze­rünk állapotát ismerve, a gyanútlan ügyfél boldog, hogy ilyen egyszerűen megússza a teljes körű vizs­gálatot. Az már mindig a helyszínen dől el, hogy áru­bemutatóra szólt a meghívó, ahol - szinte kivétel nélkül - a méregdrága termékek bemutatására fókuszálnak. Ezek többnyire hűtő-fű- tő-légtisztító berendezések, vízszűrő, illetve -tisztító készülékek, továbbá infra- lámpák, masszázsfotelek, különböző mágnesterápiás eszközök, no és persze, min­dent tudó edénykészletek. az ilyen alkalmakkor rend­szerint olyan holmit próbál­nak ránk sózni, amelyek jóval olcsóbban megvehetők a kereskedelemben. így A Jó tanács ezúttal a fia­talabbaknak szól: beszélges­senek többet a nagyival, s ha az mégis besétált a csapdá­ba, segítsenek neki a szer­ződést értelmezni, a jogait mielőbb érvényesíteni. Idén 26 milliárd forint a pályázható keret Balassi-kiállrtás az egri Líceum szívében poéta A vitézi, szerelmes és vallásos versek alkotója irodalmunk egyik jeles alakja Az évtized végéig szóló stratégia készül Péterkén Az egri Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtár, a hatvani Ady Endre Könyvtár és a kolozsvári Sapientia Erdélyi Magyar Tu­dományegyetem után megint a hevesi megyeszékhelyre, neve­zetesen az egri Líceumba köl­tözött - természetesen koránt­sem utolsó állomásként - a „Vi­tézek, mi lehet...” című, Balassi Bálint életét és munkásságát bemutató kiállítás. Amint azt a kiállítás kurátora, az Eszter- házy Károly Főiskola Magyar Irodalomtudományi Tanszéké­nek docense, dr. Kusper Judit a megnyitón elmondta, intézmé­nyi és szellemi együttműködés eredményeként jöhetett létre a költőt méltató kiállítás.- Eger nagyon-nagyon gaz­dag akkor is, ha az irodalmi, kulturális területet vesszük szemügyre. Ez alkalommal a rendkívüli értéket képviselő Ba­lassi Bálint, a magyar líra atyja került a középpontba. A vitézi, szerelmes és vallásos versek háromságában alkotó költő nél­külözhetetlen helyet foglal el irodalmunkban - fogalmazott dr. Bitskey István irodalom- történész, egyetemi docens, az egri főiskola oktatója. A megyei könyvtár képviseletében Oroszi Katalin elmondta: az érdekes, a poéta életművét felölelő kiállí­tás a nyáron megrendezett 35. Kaláka Fesztivál keretei között jöhetett létre. ■ J. H. .Emberségről példát, vitézségről formát mindeneknek ők adnak. településfejlesztés Az ön­kormányzat a Belügyminiszté­rium támogatásával úgy hatá­rozott, hogy 2015 első félévében elkészíti a város Integrált Tele­pülésfejlesztési Stratégiáját. A tervezés során a lakossággal, a civil és gazdasági szereplők­kel együttműködve, szakértők bevonásával, széles körű pár­beszéd során határozzák meg és dolgozzák ki Pétervására 2014-2020-ra szóló településfej­lesztési elképzeléseit. Amint azt Kovács Lászlótól, a projekt felelősétől megtud­tuk, a tervezés folyamán sorra veszik a megoldatlan problé­mákat és az azokra adható vá­laszokat, megkeresik azokat a kitörési pontokat, amelyek lehetőségeket jelentenek a vá­rosban élők, dolgozók és vállal­kozók életének, működési felté­teleinek javítására. Ahhoz, hogy olyan jövőkép és stratégia készüljön el, amely az itt élők, itt dolgozók számá­ra tényleges előnyöket biztosít, Pétervására önkormányzata mind a tervezés, mind a későb­bi megvalósítás során számít a helyi közösségek aktív együtt­működésére, amelyekkel kon­zultációt is kezdeményez. A munkaanyag várhatóan március közepére készül el, ezt követően számítanak a helyi szervezetek és a lakosság véle­ményére. ■ B. K. * 4 1 *

Next

/
Thumbnails
Contents