Heves Megyei Hírlap, 2015. február (26. évfolyam, 27-50. szám)

2015-02-19 / 42. szám

4 HORGÁSZAT-VADASZAT 2015. FEBRUÁR 19., CSÜTÖRTÖK Egy tó, amihez odajárnak az őzek pecás A Laskóvölgyi tározó horgászai szinte mindnyájan a szabadidő-egyesület tagjai Szuromi Csaba, az Agria Szabadidő Egyesület elnöke halászati őrként dolgozik az emberek által csak egerszalóki tónak nevezett Laskóvölgyi tározón... Néhány tudnivaló az egerszalóki horgásztóról és annak rendjéről százhúsz hektár A Laskó­völgyi víztározót a horgászok csak egerszalóki horgásztónak nevezik. A tavat 1982ben épí­tették a Laskópatak felduzzasz­tásával, funkciója a patak sza­bályozása, árvízmentés. A több mint négymillió köbméter víz egy 120 hektáros tóban össz­pontosul. A tavon csónakból is lehet horgászni. Mozgáskorláto­zottaknak külön horgászhelyet alakítottak ki az egri oldalon, ahol a horgász az autójával telje­sen megközelítheti a vízpartot. A helyi horgászrend mellett a pecások kötelesek betartani a halászatról és horgászatról szóló törvényt, valamint az Országos Horgászrendet, az Etikai Szabályzatot. Az Eger­szalóki tározóra váltott területi engedélyhez külön fogási nap­lót adnak ki. A kifogott halakat ebbe a naplóba kell beírni. ■ Amíg a fogási naplóba a hal nincs felvezetve, addig a horgászatot folytatni nem szabad... Sátorállításra június Íjétól augusztus 31ig, minden nap 20 órától másnap 8 óráig van lehetőség. A horgászhelyet, csónakot fehér fényforrással alkonyattól napkeltéig minden irányból jól láthatóan ki kell világítani. Gyermek és ifjúsági horgászok éjszakai horgásza­ton csak felnőtt felügyeletével vehetnek részt. Tüzet a tó egész területén tilos gyújtani az év bármely szakában. Ki­vételt képez e kempinggáz és lábon álló grill (faszén). A tüzet gyújtókat a szövetség a termé­szetvédelmi felügyelőségen feljelenteni köteles, a területi engedélyt pedig azonnali ha­tállyal visszavonják. A kifogott, méretkorlátozás alá eső halat a fogást követően azonnal golyóstollal be kell írni a fogási naplóba. A fogási napló vezetésének elmulasz­tása szabálysértési feljelentést von maga után. A kifogott halat megfelelő haltartó szák­ban, kíméletesen kell tartani (nem elfogadott a fém haltartó, a pányvázás, a kisméretű há­ló). A nem megfelelő haltartó használata állatkínzásnak minősül, és a területi engedély visszavonását, szabálysértési feljelentést von maga után. ■ Az Agria Szabadidő Egyesület elnökével, Szuromi Csabával a civil szervezet munkájáról és ez­zel összefüggésben a Laskó­völgyi víztározóról, a megye- székhelyhez közeli kedvelt horgásztóról is beszélget­tünk. Az elnök szerint olyan hely ez, ahová bejárnak az őzek, gazdag az élővilága, a hal íze pedig a tiszaihoz ha­sonlatos. Sike Sándor Halászati őrként dolgozik az emberek által csak egerszalóki tóként emlegetett Laskóvölgyi víztározónál Szuromi Csaba, az Agria Szabadidő Egyesület elnöke. Ez utóbbi státuszában ugyanakkor nagy terveket sző, szeretné valóra váltani azokat az elképzeléseket, amelyeket a 2013. június 22-i megalakulá­sukkor - akkor 12 tagot számol­tak - megfogalmaztak. Hogy jól kalkuláltak, azt mi sem bi­zonyíthatná jobban, mint az a tény, hogy az alakulás évének végére taglétszámuk 56-ra nőtt, majd 2014-ben, ami gyakorlati­lag a tagtoborzás éve volt, közel 2000 fősre futott fel a létszám.- Én magam úgy számoltam annak idején, hogy ha négyszáz­ötszáz fős növekedést érünk el, az már komoly eredmény, ez­zel szemmel a múlt év végére 1936-an lettünk. Az egyesületet egyébkén nemcsak horgászati célra alakítottuk, hanem más kulturális tevékenység folyta­tása is az elképzeléseink között szerepel. Az viszont tény, hogy a gyerekekre „éleztük ki”. Az első pecasulit is számukra indítot­tuk Andornaktályán. Azért itt, mert itt vagyok önkormányzati közgyűlésen adott számot az eddigi munkáról az elnök. Volt miről tájékoztatni a tagokat, hiszen a horgászbál felújításá­tól, a sok érdeklődőt vonzó hor­gászversenyen át a gyerekek számára szervezett elméleti és gyakorlati képzésig számos dolgot végeztek az elmúlt rövid időszakban. Az Andornaktá­lyán megtartott tanácskozáson képviselő, de még inkább azért, mert ide nyúlnak vissza a gyö­kereink - fogalmazott az elnök, aki beszélt arról, hogy az úgy­nevezett Nagykertet, benne a valamikori csónakázótavat 11 millió forintos beruházással rendbe tették. Édesapja volt az egyik kezdeményező, aki koráb­ban ugyancsak önkormányzati képviselő volt. A tavat a pro­jekt részeként kimélyítették, ■ Az egyesület létrehozása idején tucatnyi tag volt, míg manapság közel kétezren vannak... kikotorták, kitisztították. Azt tervezik, hogy mint halászati hasznosító kezelik majd a tavat, és főleg a gyerekek részére szer­veznek itt programokat. Az egyesületről szólva az el­elhangzott a gazdasági beszá­moló, illetve a felügyelőbizott­ság beszámolója. Ez utóbbiból kiderült, hogy nem voltak fe­gyelmi ügyeik. Szuromi Csaba hite szerint a horgászt „nevel­ni” kell és nem büntetni. Halá­szati őr feladata tájékoztatni, figyelmeztetni és csak akkor feljelenteni, ha más megoldás már nincs. nők elújságolta azt is, hogy a legnagyobb közösségi portálon mind az egerszalóki víztáro­zónak, mind az egyesület ne­ve alatt létrehoztak egy profilt. A legfontosabb előttük álló fel­adatnak a halászati hasznosí­tási pályázatokon való sikeres szereplést tartják, hiszen ezek másfél évtizedre szólnak. A me­gyén belül mindössze pár darab kiírásra lehet számítani, azon vizekére, amelyek sem magán- tulajdonban, sem önkormány­zati tulajdonban nincsenek. A szakember tájékoztatása szerint törvény szerint a víz és a benne lévő hal a magyar állam tulajdona, függetlenül attól, hány éve gondozza, tele­píttette valaki. Ezért is fontos a hasznosításra szóló pályázaton eredményesnek lenni. Szerinte mellettük szól, hogy az Eger­SIKERES HORGÁSZVERSENNYEL bizonyított az egyesület már az induláskor, hiszen 137 pecás nevezett. Köszönhető ez an­nak, olyan dolgokat sikerült bevezetni, ami vonzotta a hor­gászokat. Nem voltak megköté­sek, bárhol lehetett horgászni, bármilyen módszerrel. A végén kellemes ebéd, vaddisznópör­költ, illetve soksok díj várta a szalókon horgászok szinte 100 százaléka (egy fő kivételével) náluk tag, az éves területi je­gyet váltók száma pedig meg­haladja a négyszázat.- Ezért fontos számunkra, hogy sikeresen pályázzunk és mi kezelhessük. Mióta ide kerültem a Tisza-tóról, ahol ugyancsak halászati őrként dol­goztam, egyre kevesebb a sza­bályok megszegése. Kialakult egy olyan szemlélet, ami arról szól, hogy a pecások őrzik és vé­dik a környezetet. Van is mire vigyáznunk, hiszen bár a sza- lóki tározó mesterséges, mégis vadregényes varázsa van neki. Elsősorban az, hogy nem egy pusztában elterülő vízfelület. Az élővilága rendkívül színes. Maga a vízminőség is dicsére­tesen jó: amit a folyamatos víz­mintavételek is rendre vissza­versenyzőket. Talán furcsának tűnhet a vaddisznópörkölt. Er­ről tudni kell: a velük jó kap­csolatot ápoló vadászoktól kapták. Úgy lehetséges ez, hogy éves szinten végeznek törpeharcsa állományszabályo­zó halászatot. A vadászok el­viszik a törpéket a vaddisznók zárt kerti etetéséhez, cserébe vadhúst szoktak adni. igazolnak. Kiváló a minősítés, s még a téli időszakban sem csökken a jó alá. A tóból kifog­ható halak íze pedig kifejezet­ten olyan, mintha tiszai halat ennénk - mondotta az elnök, aki ennek okát egyebek között abban látja, hogy a feliszaposo- dás, ami minden tavat sújt, itt kicsi. Hozzájárulhat mindehhez talán a közeli termálvíz, annak ásványi anyagai jó hatással le­hetnek a vízre, a halra.- Voltak hattyúink. Egy pár. Kicsinyeik lettek, hárman ma­radtak, majd elmentek valaho­vá. Nem tudjuk, visszajönnek- e. Vonuló madarak, megállnak, megpihennek, ha jól érzik magukat, költenek. Őzikék be­járnak, van egy mókusom is - ecsetelte a környezet szépséges voltát az elnök. A Hírlap kérdésére Szuromi Csaba elárulta: a kétezres tag­ságból úgy 50-60 fő jelenti az aktív magot. Úgy látja, az elnök­nek az egyesületet vinni kell, ha muszáj, akár a hátán is. Ezért is mondhatja elégedetten, hogy rengeteg programot szerveztek tavaly is. Felújították a horgász­bálok hagyományát, a közgyű­léshez fórumot szerveztek, mert a mai világban az információ a legfontosabb. Az volt a cél, hogy a laikus horgászok találkozza­nak azokkal a vezetőkkel, akik meghozzák a szabályokat. Közgyűlést és fórumot tartott az egyesület Nagyon jó kapcsolatot ápolnak a vadászokkal Egységes szemléletű törvény készül majd az idei esztendőben fehova Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a budapesti szakmai kiállításon a hatvani vadászati múzeumról is beszélt Semjén Zsolt miniszterelnök­helyettes, az Országos Magyar Vadászati Védegylet (OMVV) elnöke nyitotta meg február közepén a Hungexpo területén a 22. FeHoVa (Fegyver, Hor­gászat, Vadászat) kiállítást. Az eseményen részt vett Faze­kas Sándor földművelésügyi miniszter, George Aman, a Nemzetközi Vadászati és Vad­védelmi Tanács (CIC) elnökhe­lyettese, továbbá több magyar és külföldi szakmai szervezet vezető tisztségviselője. A miniszterelnök-helyettes beszédében kiemelte: várha­tóan még ebben az évben el­készül és az országgyűlés elé kerül az egységes szemléletű vadászati, erdészeti és termé­szetvédelmi törvény. Ez azért fontos, mert biztosítja az egyes területekzökkenőmentes, har­monikus együttműködését. A Magyar Távirati Iroda be­számolója szerint Semjén Zsolt felhívta a figyelmet arra, hogy a jogszabályban három fontos szempontot célszerű érvénye­síteni, rögzíteni. így azt, hogy háromezer hektár alá nem csökkenthető a vadászterület nagysága, mivel gyakorivá vál­na az úgynevezett átmenő vad lelövése, ami veszélyeztetné a magyar vadállományt. Ezt az elvárást a vadászati hatóság te­rületkijelölése garantálja majd az elképzelések szerint, az öko­Semjén Zsolt Fazekas Sándor és George Aman társaságában lógiai szempontok figyelembe­vételével. Emellett az üzemterv időtartamát és a bérleti időszak idejét is meg kívánják emelni az új törvényben húsz évre, gaz­daságossági szempontok miatt. Semjén Zsolt úgy fogalma­zott: „az arasson, aki vetett”, ez ugyanis rövidebb időszak alatt nem lehetséges. Szólt arról to­vábbá, hogy a vadak esetében az elfiatalodás szembetűnő, ami a trófeák minőségének romlásában mutatkozik meg. Beszélt arról is, hogy Magyar- ország szeretne ismét vadá­szati világkiállítást rendezni, mégpedig az 1971. évi ilyen bu­dapesti esemény 50. évforduló­ján 2021-ben. A miniszterelnök-helyettes a Széchenyi Zsigmond Kárpát­medencei Magyar Vadászati Múzeumot is méltatta a megnyi­tón. A Grassalkovich-kastélyban helyet kapó intézményt az or­szág vadászati múzeumának nevezte, amely nagy szerepet vállal a vadászati kultúra meg­ismertetésében, ápolásában. A múzeum standjánál idén is kipróbálhattak interaktív játékokat az érdeklődők, és amellett, hogy az aktuális kiál­lításokat népszerűsítették és az intézmény névadójának mun­kásságát méltatták a hatvani serfőzdében készült söröket kí­nálták a múzeum munkatársai a látogatóknak. ■ i

Next

/
Thumbnails
Contents