Heves Megyei Hírlap, 2015. január (26. évfolyam, 1-26. szám)
2015-01-28 / 23. szám
2 MEGYEI KÖRKÉP 2015. JANUÁR 28., SZERDA Vadászati show, tárlat, táncház és bál is várja az érdeklődőket Most kérik a régi tartozásokat vízgazdálkodás A nem fizetők csekket kaptak, hiányolják a társulat által végzett munkát programok Az idei esztendőben is bekacsolódik az Egri Kulturális és Művészeti Központ (EKMK) a Kultúrházak éjjel-nappal nevet viselő országos programsorozatba - mondta el sajtótájékoztatóján Kovács Katalin, az intézmény vezetője. Hozzátette: február 13-a és 15-e között különleges rendezvényekkel készülnek - az akció mottójával összhangban- ráirányítva a figyelmet a köz- művelődési terek nyitottságára, sokszínűségére és fontosságára. Február 13-án pénteken 18 órától Tasi Lászlóné munkáiból nyílik tárlat Tűvel, tűzzel címmel, majd 19 órától zenés vadászati showműsort tartanak. A Szerencsepéntek című műsorban- az EKMK és az Egri Zenészek Egyesülete közös rendezvényén- helyi és országosan ismert előadók, köztük Koltai Róbert és Szulák Andrea lép színpadra, egyebek között könnyű- és komolyzenei művek csendülnek fel, de mesét, vidám történetet is hallhatnak az érdeklődők. Másnap a Forrásban gyermekeknek szerveznek táncházat, este néptáncos bátyus bált, a Márai központban pedig a jazz, a bor és a csokoládé szerelmeseinek kedveskednek egy nem mindennapi programmal. ■ P. A. Tehetséges diákokat segítenek a városbálozók bál Gyöngyösön már hagyomány, hogy az önkormányzat farsang idején megrendezi a térség legrangosabb társadalmi eseményét, a városbált. A városbál minden alkalommal jótékony célt is szolgál. Az idén február 7-én megrendezendő városbálon a résztvevők a szerény körülmények között élő, ám teheteséges általános és középiskolás tanulókat segítő Gyöngyösi Diákokért Közalapítvány munkáját támogathatják. Ha valaki nem tud jelen lenni az eseményen, akkor is van módja a jótékonyságra támogatói jegy megvásárlásával. A városbálba szóló belépőjegyek már megvásárolhatók a Mátra Művelődési Központban. ■ Ezerháromszázán kaptak fizetési felszólítást a Mátraaljai Vízgazdálkodási és Talajvédelmi Társulattól, öt-hétéves tartozást kellene kifizetniük. Tóth Balázs Többen is a Nemzeti Agrár- gazdasági Kamara Heves Megyei Igazgatóságához fordultak amiatt, mert felszólítást kaptak a Mátraaljai Vízgazdálkodási és Talajvédelmi Társulattól, hogy fizessék be az érdekeltségi hozzájárulást. A kamara értesülései szerint több száz felszólítást kaptak a környékbeli gazdálkodók, amelyben végrehajtással fenyegetik őket, s több évre visz- szamenőleg kérik a díj befizetését. Székely Zoltán, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Heves megyei elnöke elmondta, a követelés akkor volna jogos ha az érdekeltség hozzájárulás fejében végzett volna a törvény által előírt szolgáltatást. Ezt egyébként a víztársulat által postázott követelésekben maga a víztársulat mondja, hogy ötévente kellett volna megjelenni munkavégzésre minden mezőgazdaságilag művelt területen, ám a hozzá fordulók szerint a társulás nem takarította megfelelően a patakokat és az árkokat.- A másik probléma, hogy többen is kaptak felszólítást azok közül, akik már régen eladták földjüket, vagy éppen már elhunytak. Azt javaslom azoknak, akik most levelet kaptak, forduljanak a falugazdászokhoz, akik segítenek, tanácsot adnak az ügyükben - hívta föl a figyelmet Székely Zoltán. Tóth László viszneki gazdálkodó elmondta, tőle már 800 ezer forintot követeltek, végül A gyöngyösi Nagy-patak medrét a vízügyi igazgatóság újíttatta föl csak az alaptartozását, félmillió forintot kellett befizetnie.- Mindenki tudta, hogy rosz- szul, vagy sehogysem dolgoznak. Volt, amikor nem hasznot, hanem kárt okoztak, például árvízkor vagy nem nyitották ki a zsilipet, vagy éppen fordítva, nyitva felejtették. Bíztam egyébként a kamarában és más szervezetekben, hogy segítenek, hiszen korábban mondták, ne fizessünk, mert nem dolgoztak érte. Ügyvédhez fordultam, aki szerint hiába szűnik meg a társulás, jogilag behajthatják a hozzájárulást, így fizetni kell - mondta el a gazdálkodó. Megkerestük a Mátraaljai Vízgazdálkodási és Talajvédelmi Társulatot is, ahol Farkas József igazgató elmondta, valóban küldtek ki leveleket a végrehajtásról, méghozzá 1296 gazdálkodót szólítottak föl az elmaradt pénzek befizetésére.- A 2008-2010 közötti érdekeltségi hozzájárulásokról van szó. A befizetés alapja a vízügyi törvény, ez határozza meg azt a kört, aki a társulat tagja, ők az adott területen földet használók. Jogszabály rendelkezik a hozzájárulásról is, ennek mértékét a tagság határozza meg. Sok a kintlévőségünk, tízmilliós nagyságrendű, ez meghatározza a működésünket - mondta el Farkas József. Hozzátette azt is, hogy a be nem fizetett hozzájárulásokról először 2013. májusában küldtek ki levelet, majd egy behajtó céget bíztak meg. Tavaly novemberig mindenki három értesítést kapott arról, hogy hátraléka van, vagy arról, ha változás történt az ingatlan tulajdonjogában, használatában, jelentse be. Aki ezekre reagált, azokkal tárgyaltak. A következő lépés a behajtás, most itt tartanak, ügyvédi felszólítást küldtek ki. Jó tudni, hogy a hozzájárulás adók módjára behajtható köztartozás.- A hozzájárulás mértéke évente változó, s alapja az ingatlan mérete, egy hektárra például 2008-ban 385, 2009-ben 410, 2010-ben pedig ezer forintot határozott meg a taggyűlés. Erre mindenki hivatalos volt. Közben voltak jogszabályi változások, így 2011-ben nem vetettük ki a díjat, 2012-ben már igen, 600 forintot. Azóta nem kellett fizetni, mert ismét változás történt. Sőt, most feladatainkat átveszik a vízügyi igazgatóságok - magyarázta Farkas József. Hozzátette, időről időre gondot okozott az is, hogy taglétszámuk eléri a 38 ezret. Volt, hogy még a legkisebb termelőkre is kivetették a hozzájárulást (ennek költségei viszont meghaladták a bevételt), legutóbb viszont arról határoztak, hogy csak az öt hektárnál nagyobb területen gazdálkodóknak kell fizetni és az ezzel kapcsolatos adminisztrációs költséget is a gazdálkodó állja. Erről viszont már küldöttgyűlés döntött, melynek tagjai önkormányzatok, nagy cégek (bánya, erdőgazdaság, nemzeti park, közútkezelő, MÁV) képviselői, valamint gazdálkodók. Igyekeztek a több mint hetven küldötti helyet a négy vízgyűjtő- terület gazdálkodói között arányosan szétosztani.- Problémát jelent, hogy többen nem törődtek a fizetéssel, pedig akkor csupán három-négyezer forintot jelentett volna, erre azonban most rárakódik a kamat és az ügyvédi költség. Fontos tudni, hogy az ötezer forint alatti tartozások miatt nem kértünk végrehajtást, csak az azt meghaladókra. Vannak, akik a kezdetek, azaz 1963 óta rendesen fizették a hozzájárulást, érthető, hogy zavarta őket, hogy néhányan nem állják a részüket - tette hozzá az igazgató. A nemfizetés és végrehajtás egyébként országos jelenség, Farkas József szerint néhány társulás már túl van rajta, más viszont még nem foglalkozott ennyire a problémával. ■ A nemfizetés és az azt követő végrehajtás egyébként országos jelenség. Hiába adta el rég, ha csak most jelenti be Árkokat nem, csak patakot takarítottak a társulás a 2008-as hozzájárulásról 2009 és 2010 folyamán küldött ki leveleket, amelyben felhívták a figyelmet arra is, ha valakinél az ingatlan tulajdonjogában, használatában változás következik be, azt jelezze. Néhányan eleget tettek ennek a kérésnek, mások azonban nem. A szabály szerint annak a hónapnak a végéig, ameddig a társulás nyilvántartásában a tag nevén szerepel az ingatlan, addig neki kell fizetnie. Ha tehát valaki csak most jelenti be a változást, annak mostanáig fennáll a fizetési kötelezettsége, hiába adta el földjét évekkel ezelőtt. Székely Zoltán a társulás feladata a környék patakjainak rendben tartása volt. A Mátraalján, a Jászságban 81, összesen 848 kilométernyi vízfolyás tartozott hozzájuk. Az útárkok, meliorációs csatornák rendbetétele nem volt feladatuk, azok önkormányzati, vagy magántulajdonban vannak. Sokan panaszkodnak, hogy áll a földjükön a víz, de annak elvezetése nem a társulás feladata. Több ezer kilométernyi árkot nem tudnának rendben tartani, nincs rá pénz, kapacitás. Az elmúlt években egyébként munkavállalóikkal, valamint közmunkásokkal látták el a feladataikat, tavaly 145 ilyen munkás dolgozott náluk. Pergők, parasztgatyásak és keringők galamb Szakbírálók minősítették a kiállított jószágokat Egerszalókon Tizenötezer alá csökkent a munkanélküliek száma Az egerszalóki általános iskola épülete adott otthont az elmúlt hét végén a V-34 Egri Galamb- és Kisállattenyésztő Egyesület éves kiállításának. A látogatók a röp-, a dísz- és a haszongalambok fajtaváltozataival találkoz- ■hattak a két napon. A házigazda kiállítók mellett Ózd, Gyöngyös, Heves, a Jászság és Budapest neves tenyésztői hozták el kedvenceiket. A közel ötszáz kisállatot bemutató rendezvényen a látogatók találkozhattak indiai pávagalambokkal, debreceni < pergőkkel, alföldi parasztga- Ü tyásakkal, fodrosgalambokkal, § kingekkel, de voltak texánok, f illetve a hevesi megyeszékhely I évszázados fajtáját bemutató Nagy sikere volt a kiállításnak, sokan gyönyörködtek a szárnyasokban egri kék keringők is. A jószágokat egyedileg bírálta a Magyar Galamb- és Kisállattenyésztők Országos Szövetsége, számos k iá 11 ításgyőztes szárnyas pompázott a tornacsarnokban, de kiosztottak egyesületi tiszteletdíjakat is. A bemutatót ezúttal is baromfi szekció színesítette, törpe, normál és óriás fajtaváltozatok színpompás egyedeivel találkozhatott a publikum. Üde színfoltnak bizonyult a rendezvényen - a már szintén hagyománynak számító - vasárnap délutáni tombolahúzás, amelyen az egyesületi tagok által felajánlott galambokat nyerhették meg a szerencsések. ■ P. A ÁFSZ A múlt év végén 391 ezer álláskeresőt tartott nyilván a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat. A munkanélküliség csökkenése novemberhez és az előző év decemberéhez képest is jelentős, 4-5 százalékos volt. Az előző évek decembereit vizsgálva az utóbbi 11 évben a mostani 391 ezer fő volt a legalacsonyabb létszám. Heves megyében 15 ezer alá, 17 ezer 700-ra csökkent a munkanélküliek száma, ez novemberhez képest több mint félezres visszaesés, ellenben 2013. év végéhez viszonyítva nyolcszáz fős emelkedés. A munkanélküliségi ráta közel 12 százalékos volt, jóval meghaladva az országos 9 százalékot. A megyében Nagyrédén, Demjénben és Mátraballán volt a legkisebb a munkanélküliség, 1,93-2,33 százalékos, Szűcsön, Kömlőn és Átányban pedig a legmagasabb, 23 százalék feletti. A városok közül Hatvan, Gyöngyös és Eger helyzete volt a legkedvezőbb (4- 4,7 százalék közötti), Hevesé és Verpelété viszont a legrosszabb, ott 11 százalék feletti volt az álláskeresők aránya. Az észak-magyarországi régióban december végén közel 75 és fél ezren kerestek munkát, négyezerrel kevesebben, mint novemberben és 2,3 ezerrel többen, mint 2013. decemberében. A munkanélküliségi ráta meghaladta a 16 százalékot. ■ T. B.
