Heves Megyei Hírlap, 2014. november (25. évfolyam, 255-278. szám)
2014-11-10 / 261. szám
2 MEGYEI KÖRKÉP 2014. NOVEMBER 10., HÉTFŐ Melegebb lehet a hideg napokon a Farkas család otthona Erken Diplomával inkább mosogatnak kivándorlás Több mint 300 ezren gondolták úgy, hogy külföldön keresik a boldogulást segítség Immár tizenharmadik alkalommal tartották meg idén nyáron a Magyarszombatfai Nemzetközi Fazekas Napokat. A népszerű program ezúttal egy jótékonysági kályhaépítő versennyel is kiegészült. A megméretésen 20 mobilkályhát készítettek el a mesteremberek, melyek minden megyében egy-egy rászoruló családhoz kerülnek, a Magyar Vörös- kereszt segítségével. Szűkebb hazánkban a Heves területi szervezet közreműködésével az erki Farkas család otthona lehet melegebb a hideg napokon. Zoltán több gyermeket nevel feleségével, s a segítség igazán jól jön az ősz elején. Apagyi Zsolt, a cserépkályhát felajánló MAT Kerámia Kft. ügyvezető igazgatója lapunknak elmondta, az adomány egy 20-25 négyzet- méteres helyiség kifűtésére alkalmas és több órán keresztül megőrzi a meleget. Hozzátette: régi vágya volt, hogy létrejöjjön az akció, amelyet a jövőben is folytatni szeretnének. Az ilyen nehéz sorsú családok téli fűtésének támogatására a Magyar Vöröskereszt elindította 1359-es adományvonalát is. Egy hívás vagy SMS 250 forintos díjából egy család félnapi fűtését tudják támogatni. ■ P. A. A Pásztorvölgyi szerepel a hazai százas listán ismét elkészítették a hazai középiskolák rangsorát. Idén az első a budapesti Fazekas Mihály Általános Iskola és Gimnázium lett. Az első tízbe csak egy vidéki intézmény került be, a listán lévő iskolák több mint egyharmada fővárosi. A top százba csak egy Heves megyei intézmény fért oda, az egri Pásztorvölgyi Általános Iskola és Gimnázium a 90. helyen végzett. Az iskolákat a diákok 2013-as tanulmányi és felvételi eredményei, a különböző versenyeken elért helyezéseik és egyéb adatok felhasználásával rangsorolták. Az alapítványi iskoláknál az egri Neumann János Középiskola a 3. helyet foglalja el. ■ SZ. E. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb kutatási eredményei alapján sokkal kevesebb magyar él és dolgozik külföldön, mint azt korábban gondolták. Ám az adatok így sem festenek túl fényesen: a kivándoroltak nagy százalékban gondolják úgy, hogy nem szeretnének hazatérni később sem. Szomszéd Eszter- Hogy miért is jöttem Londonba? - kérdezett vissza az erdőkö- vesdi származású Attila, majd folytatta: nem találtam otthon normális bejelentett munkát, mindig csak alkalmi munka- vállalóival tudtam dolgozni, ami annyira nem fizet jól.- Ahhoz, hogy fel tudjam építeni a jövőmet, és felkészüljek a családalapításra, nem kis tőke kell, amire sajnos otthon nem egyszerű szert tenni. Egy évvel ezelőtt egy ismerősöm segített kijutni Angliába. Először egy indiai étteremben mosogattam az otthoni minimálbér többszöröséért, ami egyébként az itteni minimál juttatás, csak annyi a különbség, hogy ebből itt meg lehet élni. Jelenleg egy elit étteremben vagyok kisegítő pultos. Az albérlet ugyan drágább, de az élelmiszer nagyjából azonos áron van a magyarországival. Mikor elindultam, igazából nem tudtam, mire számítsak. Hirtelen, elhatározás volt, aztán azóta még nem is voltam otthon. Tudtam, hogy nem lesz könnyű, főleg azért, mert nem tudtam angolul. Igaz, most sem beszélem tökéletesen a nyelvet, de már képes vagyok magamat megértetni. Őszintén szólva, nem látok rá esélyt, hogy hazaköltözzek. Ha besokallok Londontól - ami könnyen megtörténhet -, akkor elköltözöm valahova Nagy-Britannián belül vagy akár egy másik országba is. Egyre jobban kezdem érteni, miért is mondta nekem egy francia lány anno, hogy Magyar- ország az Távol-Kelet... - magyarázta a 27 éves férfi. Attila szavai egybecsengenek a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb kutatásával. Ebből kiderült, hogy jelenleg nagyjából háromszázötvenezerre becsülhető a MagyarországA magyar kivándorlók többsége dolgozik. Sok köztük diplomás, de külföldön az „alantasabb" munkát is elvállalja több fizetésért. Képünk illusztráció ról kivándoroltak száma. Közöttük körülbelül harminc százalék a diplomások aránya. A vizsgálat alapján a 2009 után a külföldre költözők több mint kétharmada 40 éven aluli. Az 1989 utáni magyar kivándorlást vizsgáló kétéves kutatás szerint a három legjelentősebb célország Németország, Ausztria és az Egyesült Királyság. A Németországban és Ausztriában munkát vállalók között az átlagnál magasabb (37, illetve 41 százalék) a szakmunkások aránya, és az átlagéletkor is magasabb. Az Egyesült Királyságba kivándorlók körében jelentősen nagyobb a diplomások aránya (36 százalék, míg Németországban 23, Ausztriában 18 százalék), és alacsonyabb az átlagéletkor (33 év, szemben a németországi 39,5 évvel és az Ausztriába kivándorlók 37 éves átlagéletkorával). A kivándorlók túlnyomó többsége, összesen 84 százaléka dolgozik. Ami viszont elkeserítő - és a magyar kormány is emiatt próbál minél többféle kecsegtető lehetőséget kínálni nekik itthon, többnyire sikertelenül -, hogy határozott hazatérési szándékról a megkérdezettek csupán 10 százaléka számolt be. Ebbe a. IQ százalékba tartozik bele az egri Cseh Ágnes és párja, akik az írországi Corkban telepedtek le, már lassan három esztendeje. Mindketten diplomás emberek, de Magyarországon nem találtak olyan munkát, ami biztosítja a megélhetésüket. Még egyikük sincs harminc éves.- Nem igazán terveztük el, hogy meddig maradunk itt. Kijöttünk, hogy könnyebb legyen az élet - mesélte Ágnes. - Eleinte úgy terveztük, hogy két év alatt biztosan sikerül annyi pénzt ösz- szegyűjtenünk, amivel nyugodt szívvel hazajöhetünk, de nem így lett. Nem élünk nagy lábon, de őszinte leszek: nincs itt senkink, és ahhoz, hogy otthonosan érezzük magunkat kell néhány apróság a lakásba, és néha, elmegyünk kirándulni, amire azért költeni kell. Háromszor voltunk otthon „látogatóban”, és nekem mindig akkor van a legnagyobb honvágyam. Látom, hogy családok szakadnak szét azért, mert az emberek nem próbálkoznak eléggé otthon. Most már úgy érzem, hogy én sem próbálkoztam ■ Önnek van olyan ismerőse, aki külföldön dolgozik? Szavazzon hírportálunkon ,g|j*—• ma 16 óráig: HE0L.hu Jr A szavazás eredményét holnapi számunkban közöljük. eléggé. Lehettem volna sokkal ambiciózusabb, ám a könnyebb utat választottam. Szeretjük a kinti életünket, de azért, mert együtt vagyunk. Nem az országot, az itteni embereket, hanem egymást, és emiatt minden mást is. De ez otthon is meglehetne. Tudom, hogy nekünk Magyar- országon van a helyünk, nem szeretnénk végleg Corkban maradni - jelentette ki a 28 éves nő. „Új életet kezdeni mentünk Angliába” A tanári végzettséggel rendelkező Tamara szintén a kedvesével költözött Angliába. Jelenleg pincérként dolgozik. ■- úgy gondoltuk, hogy új életet kezdünk. Pénzt gyűjteni jöttünk, hogy egyszer majd legyen lakásunk és kocsink. A tanári fizetésem sajnos elment a mindennapokra. Akkor lett igazán elegem, mikor egyszer elfelejtették kifizetni egy havi béremet. A párom havonta mintegy 140 ezret keresett, de ami azt illeti, ilyen árak mellett nem lehet kezdeni semmit. Ne értsen félre senki, nagyon szeretnék otthon élni, de az, hogy az angol fiatalok negyedannyi munkával négyszer any- nyit keresnek, azért elgondolkodtató. Háromféle statisztika alapján számoltak NÉMETH ZSOLT, a KSH elnökhelyettese elmondta: helyenként szürreális becslések jelentek meg az elvándorlás mértékéről. Hangsúlyozta, hogy nagyon nehéz objektív vizsgálaton alapuló becslést tenni a migráció mértékéről. A SEEMIG keretében magyarországi háztartásokat kérdeztek meg arról, van-e külföldön dolgozó családtag. Emellett fölhasználták a Népességtudományi Kutatóintézet „Életünk fordulópontja” vizsgálatának adatfelvételét. Az adatok harmadik fő forrásául a fogadó - EU-s és EFTA-országok - tükörstatisztikái szolgáltak, amelyeket az Eurostat gyűjt. Az 1989 utáni kivándorlást ezek együttes használatával lehet feltérképezni. Jól fogyott a finom libasült márton-nap Megyeszerte követték a néphagyományt Hasznosítanák a kiaknázatlan termálkapacitást Öngyilkosság-megelőzési program indul Hevesben Megyeszerte a Márton-nap jegyében telt az elmúlt hét vége. A népszokás szerint ezen a napon libát kell enni, ugyanis „aki Márton-napon libát nem eszik, egész éven át éhezik”. Ráadásul e napon kóstolják meg az újbort is. Szűkebb hazánkban sokan hódoltak a gasztronómiának, hiszen számos településen várták az éhes-szomjas vendégeket. így volt ez - a teljesség igénye nélkül - Hatvanban, Egerszalókon, Ludason és a megyeszékhelyen is. Noszvajon a vendégek megkóstolhatták a Gazdaház kemencéiben készült lúdnyak tésztát libatepertővel, s a helyi gazdák nyitott pincéinek nedűit is. ■ P. A. Aki ellátogatott múlt szombaton Noszvajra, nem maradhatott éhes kisköre Hat képviselő és az újraválasztott polgármester Magyar Csilla (Fidesz-KDNP) tette le az esküt a kiskörei alakuló ülésen. A grémium tagjai - Fejes Lőrinc, Oláh Ferencné és, Pócs János (Fidesz-KDNP), Holló Gyula (Jobbik), Németh Mihály- né (független), - alpolgármesternek Takács Attilát (független) választották meg. A jogi-pénzügyi bizottságelnöke Oláh Ferencné, a humán bizottság vezetője pedig Pócs János lett. Magyar Csilla polgármester elmondta: folytatni szeretnék a megkezdett munkát, s többek között Kisköre kiaknázatlan kincsét a termál-kapacitást szeretnék hasznosítani. ■ SZ. E. válaszd az életet! Évente több mint 2400-an követnek el ön- gyilkosságot hazánkban, míg Heves megyében ez a szám megközelíti a nyolcvanat. Ezen kíván változtatni az a - megyénk kormányhivatala, a Semmelweis Egyetem, a Végeken Alapítvány és az European Alliance Against Depression szervezet által életre hívott - program, amelynek nyitókonferenciáját Egerben tartották a napokban. A Válaszd az életet! nevet viselő eseményen felhívták a figyelmet egyebek között a 116- 123-as 24 órán át ingyenesen és anonim módon hívható lelkisegély vonalra, illetve a Gyermekkrízis Alapítvány 116-111-os telefonszámára. Elhangzott: a tanácskozás egy 4 szintű beavatkozási program rajtkövét jelenti, amelyben az adatgyűjtési fázist a háziorvosok speciális felkészítése követi a lakóközösségi tudatosság növelésével, folyamatos médiaielenléttel és a magas kockázati csoportok azonosításával, az intervenciós lépések megtervezésével. A konferenciára meghívást kaptak a pedagógusok, az egyházak, az egészségügyi és szociális hálózatok munkatársai, a katasztrófavédelem, a rendőrség és a tűzoltóság képviselői, azaz mindazok, aki a veszélyeztetett csoportokkal közvetlenül kapcsolatba kerülhetnek. ■ P. Á.
