Heves Megyei Hírlap, 2014. november (25. évfolyam, 255-278. szám)

2014-11-10 / 261. szám

2014. NOVEMBER 10., HÉTFŐ MEGYEI KORKÉP 3 HÍRSÁV Rendhagyó irodalomóra Lackfi Jánossal kisnána Lackfi János lesz a Kisnánai Szent Imre Általá­nos Iskola vendége kedden. A József Attila-díjas költő rendhagyó irodalomórát tart a tanulóknak 11 órától a vár­ban. ■ P. A. Szállt a nóta, s ropták a táncot a színpadon verpelét Az elmúlt hét vé­gén rendezett Ki mit tud?-ot a Nyugdíjasok Heves Megyei Szövetsége a Petőfi Sándor Közöségi Házban. A prog­ramon egy híján 20 műsor­számot láthatott-hallhatott a publikum, volt nóta- és nép­dalcsokor, vers és természete­sen tánc is. A hagyományos verpeléti fesztiválon a Nyug­díjasok Heves Megyei Szö­vetségének elnöke, Bujdosó Sándorné és Vasasné dr. Zelei Mónika jegyző köszöntötte a megjelenteket. Elhangzott: az esemény biztos pont az éves naptárban, igazi örömet adó rendezvény. ■ P. A. Elismerés az egri tankerület vezetőjének budapest-eger Ünnepi kül­döttgyűlést tartott múlt szom­baton Budapesten a Nemzeti Pedagógus Kar (NPK). Az eseményen az NPK felállítása érdekében végzett kiemelke­dő munkájáért tiszteletbeli tag címet adományozott Hoff­mann Rózsa volt köznevelési államtitkárnak, KDNP-s országgyűlési képviselőnek, Kőrösiné Merkl Hildának, aki korábban a pedagógus­kar megalakulását előkészítő bizottságot vezette és Ballagó Zoltán egri tankerületi igaz­gatónak, aki tagja volt az elő­készítő testületnek. ■ P. A. Ballagó Zoltánt is jutalmazták Iskolapadban a képviselők képzés A polgármestereknek nem, a testületi tagoknak kötelező Önkormányzati kép­viselők sokaságát érte meglepetés­ként az a hír, hogy a vonatkozó törvény értelmében kötelező képzésen kell részt venniük. Máté Balázs A képzésen az önkormányzatok szerepéről, a képviselők jogairól és kötelezettségeiről beszélnek majd MI A DOLGUK A POLGÁRMESTEREKNEK? Ugyan az önkormányzatokról szóló törvényt már három éve el­fogadták, az egyik passzus most mégis meglepetésként érte az ön- kormányzati képviselők jelentős részét: nem tudtak arról, hogy es­kütételük után három hónapon belül kötelező képzésen kell részt venniük. Az előírás a nemzeti­ségi képviselőkre is vonatkozik, a polgár- mesterekre ellenben nem. (Viszont önkén­tesen ők is meghallgat­hatják az előadásokat.) A szerkesztőségünkhöz eljutott jelzések alapján v< tak, akik felháborodtak, voltak, akik értetlenkedtek. Utóbbiak többek között azt kifogásolták, hogy miért csak a képviselőknek kötelező a képzés, holott a polgár- mestereknek jóval nagyobb a fe- | lelősségük. Mint kiderült, országszerte sok érintett már meg is kapta az egynapos képzésre invitáló meghívót, akárcsak a kormány­zati szervek által összeállított szakmai segédanyagot. Meg­tudtuk azt is, hogy a kormány- hivatalok egy része járásonként szervezi meg azt a képzést, amelynek a végén a résztve­vők egy tanúsítványt kapnak, igazolandó, hogy túlestek rajta. A képviselők az előadások után egy anonim tesztet töltenek ki, ami alapján fel lehet majd mér­ni az ismereteiket. A képzésen az önkormányza­tok szerepéről, a testületek mű­ködéséről, a képviselők jogairól és kötelezettségeiről hangza­nak el előadások. A képviselők a munkahelyükön felmentést kérhetnek a munkavégzés alól a képzés idejére, a kiesett jövedel­müket az önkormányzatok meg­térítik. Itt megbukni nem lehet, és a törvény szankciókat sem helyez kilátásba azoknak, akik elbliccelik az oktatást. A testüle­tek saját hatáskörükben viszont felléphetnek velük szemben. Akár éjjel is csöngetnek A KISTELEPÜLÉSEKEN - ideális esetben - a képviselők és a pol­gármesterek lényegében napi kapcsolatban vannak, így sok­szor egymás meglátásaira ha­gyatkoznak. A beszélgetéseik során felmerült ötleteik, gondo­lataik gyakran öltenek testet a végül a képviselő-testületek elé kerülő előterjesztésekben. A polgármesterek szerint a dolguk nehezebb, mint városi kollégáik­nak: egyrészt huszonnégy órás „szolgálatban” vannak, lép- ten-nyomon megállítják őket a lakók az utcán, akik közül so­kan a lakásukon is felkeresik őket, akár még éjjel is, ha vala­milyen gondjuk adódik. Más­részt jóval kevesebb támogatást kapnak munkájukhoz, mivel a hivatal apparátusa nagyon szűkre méretezett. Vannak segítő szakértőink a kisebb városokban is érzé­kelhető már, hogy a polgármes­tereknek jóval nagyobb a moz­gásterük: az általuk jegyzett előterjesztéseket szakemberek, a témák jó ismerői készítik elő, így jóval kisebb az esélye an­nak, hogy hibázzanak. A pá­lyázatok figyelésében, megírá­sában is naprakész szakértők működnek közre, így rendre sokkal kevesebb például a hi­ánypótlásifelhívás, mint a fal­vakban. Ugyancsak eltérő a polgármesterek szerepe abban is, hogy a közvetlen irányítás­ban kevésbé vesznek részt, mint a községek vezetői: utób­biak közül sokan például sze­mélyesen ellenőrzik napi rend­szerességgel a közmunkáso­kat, ami egy nagyobb települé­sen szinte elképzelhetetlen. A politika is fontos tényező a nagyvárosok irányítóinak sokak szerint a legkönnyebb a munkájuk - bár, ha őket kér­deznénk, nyilván az ellenkező­jét mondanák. Mindenesetre tény, hogy a legkomolyabb szak- apparátusok a nagyvárosok polgármesterei mögött állnak, akiknek a munkáját tanács­adók is segítik. Azt is ki szok­ták emelni velük kapcsolato­san, hogy a törvényesség őrei - a jegyzők - közül általában a legkiválóbbakra támaszkodhat­nak, ami óriási segítség. A fal­vakkal és a kisebb városokkal ellentétben viszont a népesebb településeken a pártpolitika is hangsúlyos a képviselő-testüle­tekben, ami számos esetben hátráltatja a munkát, különö­sen ott, ahol egyik oldal sincs döntő erőfölényben. JEGYZET KATUS ESZTER Háttér, tudás KÖTELEZŐ OKTATÁSON kell részt venniük a képvise­lőknek. Azért, hogy ha már ott ülnek és települések, emberek sorsáról döntenek, legyen valami fogalmuk legalább az alapvető jogi is­meretekről. ABSZOLÚT TÁMOGATOM. Mert induljunk ki abból, hogy kikből lehet képviselő. Nagy­jából bárkiből. Aki elég nép­szerű vagy ismert, esetleg a megfelelő párt színeit viseli, könnyen a testületben talál­hatja magát. Elvárás nincs, a képzettséget sem vitatja senki, akárcsak a gyermek­vállalásnál. (Pedig utóbbinál nem ártana valami igen ko­moly szűrés, hiszen az em­berek jelentős része alkal­matlan a szülői szerepre.) A FELADAT viszont nem egy­szerű: sokszor összetett fo­lyamatokat kell átlátni, né­mi gazdasági ismeret sem árt, akárcsak a kritikus hozzáállás. Bár kétséges, hogy aki mindezzel nem rendelkezik, szert tehet-e rá a párórás képzés alatt, főleg, hogy nincs semmi szankció, ha valaki „elbu­kik” a vizsgán, ami egyéb­ként anonim. Bizony, a ne­vekre senki sem kívánpgi. AZ ELKÉPZELÉS TEHÁT nem lenne rossz, csak a kivitele­zés pocsék megint. persze A kérdés az, mit vá­runk el az önkormányzati képviselőktől. A „gomb­nyomogató biodíszlet” sze­rephez ugyanis nem kell képzés, csak a kiadott uta­sítást (lásd: nem gomb, igen gomb) kell követni. Itt még akár ártalmas is lehet az önálló gondolkodás! aztán meg ne legyenek kétségeink, sok helyen a döntések nagy részét úgyis maga a polgármester hozza meg, és legfeljebb utólagos jóváhagyásra nyújtja be az anyagot a testületnek. teszi mindezt úgy, hogy ne­ki még csak ezen a párórás képzésen sem kell részt vennie... Olasz nyelven is ragyognak majd Eger csillagai kultúra A Budapesti Olasz Kultúrintézetben is bemutatták a Stelle di Eger című könyvet, amely az egri származású Nagy Patrícia munkája. Mint arról korábban a Hírlap is be­számolt, a fordítónak három évébe telt, míg olasz nyelvre is átültette Gárdonyi Géza re­mek regényét, az Egri csillago­kat. A fővárosi rendezvényen dr. Madarász Imre professzor méltatta a fordítást, majd el­mondta: a Stelle di Eger az épí­tészeknek és a kutatóknak is érdekes lehet, hiszen tudomá­nyos bizonyítékok vannak arra nézve, hogy itáliai hadmérnö­kök is szerepet játszottak a ko­rabeli várépítészetben. ■ SZ. E. Rangos kitüntetést kapott a Bugát kórház szemésze díj Az egészségügy legran-. gosabb kitüntetésével, a Batthyány-Strattmann Lász- ló-díjjal ismerte el a szaktárca dr. Elek Ilona szemész főorvos több mint négy évtizedes mun­káját - tájékoztatott a gyöngyö­si kórház. A budapesti ünnep­ségen elhangzott: a Bugát Pál Kórház szemész főorvosának szakmai, tudományos, az or­vostársadalom civil és szakmai szervezeteiben végzett tevé­kenysége példaértékű. Dr. Elek Ilona 1975-ben szer­zett diplomát a Szegedi Orvostu­dományi Egyetemen. Huszonkét évig Budapesten, a Szent Rókus Kórház szemészetén dolgozott. Tengerentúli és európai sze­mészeti klinikákon szerzett ta­pasztalatot. 1997 óta a Bugát Pál Kórház szemészeti osztályának vezető főorvosa. 1998-ban az or­szágban elsőként indította el azt a szűrőprogramot, amelyben az egyéves gyermekek szemének a fénytörését mérik. Vezetésével végzik a kórházhoz tartozó tele­püléseken a 3-4-évesek szemé­szeti szűrővizsgálatát, aminek célja a szem fénytörési hibáinak korai felismerése. Az eseményen Miniszteri El­ismerő Oklevéllel díjazták a Bu­gát Pál Kórház Invazív Mátrix szakdolgozóinak munkáját is. Ők azok, akik ellátják a sebé­szet, a szemészet és a fül-orr-gé- gészet részlegek ápoltjait.« G. R. HIRDETÉS flVENTICS MEGYEI Az Aventics Pneumatika Kft. és a Heves Megyei Hírlap játéka a végéhez ért

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents