Heves Megyei Hírlap, 2014. november (25. évfolyam, 255-278. szám)
2014-11-18 / 268. szám
2014. NOVEMBER 18., KEDD MEGYEI KÖRKÉP 3 HÍRSÁV Műsor és ajándék az időskorúaknak bekölce Szombaton délután tartják az idősek napját a községben. A szépkorúakat az önkormányzat jóvoltából ebéddel várják, lesz zene a jó hangulathoz, a helyi óvodások és iskolások is műsorral készülnek. A gyerekek ajándékot is készítenek az idős embereknek. ■ T. B. Idei emlékezés az árvízi hajósra SARUD Ma 14 órakor a Tisza árvízi hajósának, Nyárádi Hartl Edének a tiszteletére emléktábla-koszorúzási ünnepséget tartanak a római katolikus templomnál. A táblát 2010-ben avatták fel, a megörökítést a Kötí-kövízig vállalta, s még Sarud és Új- lőrincfalva önkormányzata támogatta. ■ SZ. E. Innovációkra ösztönzik a vállalkozásokat eqer A Horizon 2020 kutatási keretprogram kapcsán tartott rendezvényt a Líceumban a Széchenyi Programiroda. Deé András regionális igazgató szerint az EU innovációs forrásai a fejlődéshez vezető utat jelentik. Dr. Pajtók Gábor megyei kormánymegbízott biztosította a főiskolát és a megyei vállalkozásokat a támogatásáról, s hogy mindent megtesznek a források közvetlen és közvetett lehívására, az engedélyek gyors, egyszerű beszerzésére. Fülöp Gábor, a HKIK főtitkára bemutatta a megye leginnovatívabb vállalkozásait. Kifejtette: a kamara fűdként funkcionálhat a tudásközpontok és az üzleti szféra között. ■ T. B. Fülöp Gábor kamarai főtitkár Még az özeket is átveri fotózás Jakab Tibor természetben készült felvételeit többször díjazták Földön, vizen, levegőben. Tibor számára semmilyen természeti katasztrófa nem jelenthet akadályt egy jól sikerült fotó létrejöttének érdekében. Jakab Tibor hevesi fotós már sokszor öregbítette megyénk hírnevét díjnyertes'természetfotóival, különleges látásmódjával. Idén a naturArt - Magyar Természetfotósok Szövetsége megméretésén a „Kompozíció, forma és kísérletezés” kategóriában ért el első helyezést. Mivel Tibor kollégánk, hiszen lapunkban rendszeresen közöljük fotóit, ezért a tegeződés. Szomszéd Eszter- Mikor vettél a kezedbe először fényképezőgépet? Hogyan indult a pályád?- Minden azzal kezdődött, hogy megszülettem. Az bizony szörnyű vétek volt az emberiség ellen, úgy éreztem, alkalmatlan leszek a világra. Nem túlzók, kétnaponta kibicsaklott a bokám. Tízéves lehettem, amikor édesapámmal készítettünk egy sötétszobát, de én akkor fényképezőgépet még nem láttam. Az első fekete-fehér fotók előhívása egy egész életre szóló élménynek minősült. Az varázslat volt! Azután a fotózás minden csínját-bínját könyvekből és a szaklapokból tanultam meg.- Mi volt az első olyan fotód, amire emlékszel?- Egy szongáriai cselőpókot- ami Magyarország legnagyobb pókja - örökítettem meg először. Ez volt az első természetfotóm, de akkor még nem tudtam, ez mit is jelent. Az életérzést még nem ismertem, hiszen együtt kell lélegezni a természettel, és ezt csak nagyon kevesen tudják.- Mikor kezdted el a természetfotózást?- Volt időszak, amikor mindent fotóztam, családot, barátokat. 1993-ban megszületett Flóra, a lányom, akkor jöttünk haza Hevesre. Egy fotósüzletben dolgoztam, amikor bejött egy srác, hogy hívjuk elő a fényképeit, amiket egy szitakötőről készített. Na, akkor mélységesen meg voltam botránkozva, hogy lehet ilyen rossz felvételeket készíteni. Bevetettem magam a sűrűbe három napra, s kijöttem egy majdnem tökéletes szitakötőképpel. Sok mindent tanultam akkor.- Hol ez a „sűrű", ez a terület?- Nagyon sokáig csak Heves hét kilométeres körzetében fotóztam. Sokáig nem tudtam, mit jelent az, hogy Gemenc, Hortobágy. Nem tudtam, milyen az, ha egy madár vagy egy őz nem fél. Nekem itt az őzet komolyan át kell verni- szagra, látásra, hallásra -, hogy lencsevégre kaphassam, mert felénk rettegésben élnek a vadak. Képzeld el, amikor három hétig esik az eső, járhatatlan az út, akkor olyan, mintha Afrikában lennél! Negyven méterre állva megközelítem az állatokat, mert tisztában vannak vele, hogy akkor nem bántja őket senki.- Mikor arattad le a gyümölcsét a sok-sok gyakorlásnak?- Talán 1996-ban volt, amikor kiállították az első fotómat az Év Természetfotósa Versenyen. Az egy fecskét ábrázolt, ami nekiment az optikámnak. Ilyenkor mindig felhívnak, hogy megkérdezzék, hogyan készült a felvétel, s amikor letettem a telefont, az utcán ugráltam örömömben. Ez egy olyan mérföldkő volt, amit nem lehet szavakkal elmondani.- A családod hogyan viseli, hogy bármit képes vagy feláldozni egy jó fotóért?- A feleségem írt egyszer egy cikket azzal a címmel, hogy Fotósfeleség, na abban minden benne volt! Próbálom őt nem zavarni, s a húszéves házasságunk alatt sokat alakítottuk egymást. Reggelente csendben, sunyiban meglépek, hogy ne ébresszek fel senkit. Flóra lányunkat szintén „megfertőztem”, ő is imád fotózni.- A most díjazott képed, a Fényes vonzalmak hogyan készült?- Előrebocsátom, hogy az egy manipulált kép, de abban a kategóriában, amiben indultam, ez nemcsak megengedett, hanem kötelező is, itt a kísérletezés a lényeg. Megfigyeltem: esténként, mikor az udvarunkon felvillan a mozgásérzékelő lámpa, megjelennek a hangya- lesők, és fürdenek a fényben. A díjazott fotómat 18-20 képből raktam össze, de ügyeltem arra, hogy a modellem helye ne változzon a fényforráshoz képest. Ha csalunk, becsületesen csaljunk.- Mi a vágyad, amit mindenképpen szeretnél lefotózni?- Még senki nem fotózta le azt, amikor egy sárgarigó jön ki a vízből. Sőt, olyan embert sem ismerek, aki látott ilyet és el tudja ezt képzelni. Nekem ez a kép megvan! De én ilyet már láttam gyurgyalaggal is. Ezt szeretném nagyon lefotózni, a tervek megvannak, jövő tavasz- szal szerintem meglesz. Karikák és realitás mostanában megint felvetődött, hogy de jó is lenne, ha végre ötkarikás játékoknak adhatna otthont Budapest. Schmitt Pál, a Magyar Olimpiai Bizottság tiszteletbeli elnöke úgy vélekedett, hogy tíz év múlva már alkalmas is lenne fővárosunk - a vidéki helyszínek bevonásával - a hatalmas sportesemény megrendezésére. Borkai Zsolt, a MOB „rendes” vezetője némileg óvatosabb volt, ő a „nem is oly távoli jövőről” beszélt. ATTÓL tekintsünk EL, hogy az ugyan nem hivatalos, de többé-kevésbé működő rotációs rendszer szerint valószínűleg az észak-amerikai kontinensnek „jár” a 2024-es olimpia. Hallani arról is, hogy igazából a pályázattal csak bemelegítenénk 2028-ra. Négy év ide vagy oda, az igazi kérdés nyilván az, hogy Magyarország elbírná-e a felhajtással járó terheket. Ezzel kapcsolatban nem árt megjegyezni, hogy 2004-ben a görögök 9 milliárd eurót költöttek az athéni játékokra - majd pár év múlva súlyos válságba jutottak, sokak szerint éppen az építkezésekre felvett hitelek miatt. Egy 2010-es tanulmány nálunk 3838 milliárd forinttal kalkulált az infrastruktúra és a stadionok, pályák megteremtésére. Ez lehet kevesebb, mert azóta megépült egy s más, de jóval több is, hiszen tudjuk, itthon mély szakadék húzódik a tervszámok és a valóság között. Összehasonlításképp, az idei költségvetésünk bevételi oldala 15 983 milliárd. Még ha az olimpiai előkészületeket szét is osztjuk négy évre, érdemes-e, szabad-e elkölteni a büdzsé 6-8 százalékát ilyen célra, miközben az oktatásra alig több, jelenleg 10 százalék jut? NAGY SPORTRAJONGÓ vagyok, szeretem a meséket és álmodozni is szoktam, de számomra a válasz így is egyértelműen: nem. Reggelente ötvenen is beállnak a sorba ételosztás A vöröskeresztes segítők szerint évről évre nő a rászorulók száma Felélesztenék a kézműves alkotótábort Kiskörén Zsíros kenyérrel, flakon forró teával a kezében vonult félre a negyvenes férfi, aki egyike volt a reggeliért várakozóknak.- Hálás vagyok érte, mert egy ideig elverem vele az éhségemet - mondta két harapás között. Az alacsony, zömök ember május óta nem talál új állást, a kényszer vitte rá, hogy felkeresse az egri Klapka utcai kapualjat, ahol a Vöröskereszt munkatársai elkezdték a hideg napokon hagyományos ételosztást. A reggeli készítésében felváltva segédkeznek a helyi középiskolák tanulói, akik ezzel teljesíthetik az érettségi feltételül megszabott közösségi szolgálatukat.- A téli étkeztetés keretében mostantól öt hónapon át várjuk a rászorulókat, akiknek naponta reggelit, december 5-től bizonyos rendszerességgel 200 adag meleg ebédet adunk - tájékoztatott a karitatív akcióról Kosik Mária. A Magyar Vöröskereszt megyei szociális koordinátora lapunknak azt is elmondta: bár egyre többen - most napi 45- 50-en - szorulnak a segítségükre, évről évre kevesebb jut az ellátásukra. A március végéig tartó szezonra a tavalyitól csaknem 200 ezerrel kevesebbet, 725 ezer forintot nyertek a Hajléktalanokért Közalapítvány pályázatán. ■ SZ. I. A zimankós napokon bizonyára jól jön majd a forró ital TERVEK A kiskörei önkormányzat kiemelt figyelmet fordít a közösségi kulturális programok, a hagyományok és az értékek ápolására, a közművelődési intézmények, a lakosság művészeti kezdeményezéseinek támogatására.- Honvisák lánosné tanítónő segítségével szeretnénk újraéleszteni azt az ötletet, melynek a korábbi években igen nagy sikere volt Kiskörén - mondta el lapunknak dr. Szabó István aljegyző. - Egy pályázat lehetőséget ad a kézművestáborok újraindítására, aminek célja a falusias környezet, a népi hagyományok, a kézművesség megismertetése a gyerekekkel. A terveink szerint a résztvevő általános iskolások egy hetet tölthetnek falusias környezetben magánházaknál elszállásolva. Négy munka- csoport - agyagozás, szövés, fémmegmunkálás, néptánc - közül lehet választani. Ellátogathatnak a Hevesi Népművészeti és Háziipari Szövetke- zethezggfeghol a házi szövést, néjgBMl^iákekot tekinthetik lUjPymáffizet biztosítunk a ^(1 őz és re, a \ íz BBBgKBtiSáxü Iátogatására |p^wR|^tók\('nesen \ehe Hm- lakóinak, s «Bpsih.i/.n júliusában $ v
