Heves Megyei Hírlap, 2014. augusztus (25. évfolyam, 178-202. szám)

2014-08-06 / 182. szám

2014. AUGUSZTUS 6., SZERDA Ma is felbúgnak a riasztószirénák gyöngyös Pánikra semmi ok. A tegnapihoz hasonlóan ma is ellenőrzik a szakemberek a város közigazgatási terü­letén a lakossági riasztóvég­pontok (szirénák) üzemké­pességét, azaz több utcában is felbúgnak a riasztók. Az ellenőrzés során a működő- képességet háromszor hall­ható morgó próbával jelzik. A próba nem minősül éles riasztásnak, így a lakosság­nak teendője nincs. ■ B. K. Újabb közmunkások alkalmazására van mód PARÁDSASVÁR AugUSZtUS 1-jétől újabb 11 közmunkás alkalmazására nyílt lehe­tőség a településen. Amint azt Holló Henrik polgár- mestertől megtudtuk, az ön- kormányzat augusztus 30-ig foglalkoztathatja az embere­ket, akiknek munka is akad, hiszen számos megújult léte­sítményüket e hónapban ad­ják át. A közterületek rend­ben tartása is ad számukra feladatokat. ■ B. K. Menetrend: jelezhetik módosító javaslatukat egér Az egri tömegközleke­dést az utóbbi években átala­kították, amit folyamatosan érnek bírálatok. Az Agria Volán Zrt. Eger alpolgármes­teréne egy levelet juttatott el, amiben azt kérik, hogy az önkormányzat jelezze a társaságnak, ha valamelyik buszjárat menetrendjével kapcsolatban lenne javasla­tuk. Az egri polgárok a me­netrendekkel kapcsolatban önkormányzati képviselőjü­ket kereshetik meg szeptem­ber végéig. ■ B. K. Változhatnak a menetrendek MEGYEI KÖRKÉP Többtucatnyi Árpád-kori sír abasári lelet Salamon és Kálmán király ezüst dénárjai is előkerültek Munkában... Az abasári ásatás befejezésével összesen 63 sírt dokumentáltak, valamint jelentős mennyiségű szórványcsontanyagot gyűjtöttek össze. Még május elején számolt be a Hírlap arról, hogy Árpád-kori sírokat találtak Abasáron, az egykori Szent Petronilla-kápolna marad­ványai mellett, a Pétermál (Peterma) részen. A telepü­lésen ugyanis vízvezetéket építettek... Szomszéd Eszter A feltárás első adatai alapján Tóth Zoltán, az egri Dobó Ist­ván Vármúzeum régésze la­punkat még arról tájékoztatta, hogy feltehetően Abasár első lakóinak temetkezési helye a terület. Az ásatás azóta befeje­ződött, az eredmények magu­kért beszélnek. A munkálatok során 52 méter hosszú szaka­szon a helység kora Árpád-kori temploma és az épület körüli temető került elő.- A község külterületén, a Peterma részen, egy 1979-es ásatás alapján már ismertük az egykori Szent Petronilla ká­polna maradványait, s azt is, hogy a templomnak Árpád-kori előzményei is voltak - mondta a szakember, majd hozzátette: - A temetkezéseket a mai fel­színtől átlagosan 130 centimé­ter mélyen találták meg. Ám, mivel az 1960-as években na­gyobb méretű tereprendezést végeztek a helyszínen a szőlő­munkák során, ezért a sírok egy része már közvetlenül a felszín alól 20-30 centiméterrel bukkantak elő. Az ásatás végén 63 sírt do­kumentáltak, s jelentős meny- nyiségű szórvány csontanyagot gyűjtöttek össze. A leletanya­gok alapján közel száz ember maradványaira bukkanhattak. A területhez képest magas sír­szám a középkori temetőkre jellemző szuperpozíciók, sí­rátvágások miatt volt, amikor bizonyos temetőrészeket hosz- szabb ideig, legalább 100-20i0 esztendeig használtak az akkor itt élők. A temetkezésről Tóth Zoltán elmondta, hogy az elhunyta­kat keresztény szokás szerint nyugat-keleti tájolással, arccal keletnek helyezték a sírokba, a halottak egy részét pedig szer­ves anyagba - textil, bőr - te­kerhették be, de több koporsó famaradványa is megtalálható volt a testek közelében. Öt eset­ben téglakeretes sírt fedeztek fel: ilyenkor kőlapokkal vették körbe az elhunytat, illetve a sírt nagyobb, többnyire négyzetes fedőlapokkal borították le. A feltárás folyamán két ezüst dénárt is találtak, amelyek szintén az Árpád-kori köznépi temetők régészeti hagyatékát tükrözik. Az egyik érem Sala­mon (1063-1074), a másik Kál­mán (1095-1116) király által veretett dénár volt. A sírokból emellett közel 30, bronzhuzal­ból hajlított, S-végű hajkarika - ezek használati ideje főként a XI. század -, továbbá két ezüst S-végű hajkarika, s két vascsat került elő. Az is kiderült, hogy a XI. század első felében épített kis­■ Ön szerint fontosak a régészeti feltárások? Szavazzon hírportálunkon M ma 16 óráig: HEOLhu A szavazás eredményét holnapi számunkban közöljük. méretű - csupán 6x6 méteres - Szent Petronilla kápolnát való­színűleg a XII-XIII. században meghosszabbították, amely így már 22-24 méter hosszú és 6 méter széles lehetett.- E második periódusé templom nyugati bejáratához közeli maradványainak feltá­rásakor öt temetkezést doku­mentáltunk az épület belsejé­ben. Feltételezéseink szerint a település jelenlegi központ­jában található Szent Péter és Pál apostol Római Katolikus Plébániatemplomnak is volt XI. századi előzménye. Mind­ezek alapján megállapítható, hogy Abasár az Árpád-kor elején több - legalább két - településegységből állhatott, amelynek centrumában a Bolt-tetőn az Abák által építte­tett udvarház lehetett. A feltárt temetőrészlet elhunytjai pedig vélhetően az Abák rezidenciá­ját ellátó szolgálónépi telepü­lés egykori lakói voltak - fog­lalta össze kutatásaik eredmé­nyét Tóth Zoltán. Kik is voltak valójában azok az Abák? az aba nemzetség vagy Óba nemzetség az egyik legkiterjed­tebb Árpád-kori eredetű népcso­port volt. Az Abák névadó őse valójában Aba Sámuel király. Az Aba nemzetség ősi birtokai Gyöngyös térségében a Mátra- alján és a Hernád völgyében terültek el. Ezekre alapulva jött létre Újvár vármegye, amely az államalapításkor egyedülálló módon két különálló részben - amelyeken később Heves vár­megye és Abaúj vármegye, amely a nemzetség nevét is megőrizte - osztozott. Mindez tehát arra utal, hogy István a vármegyerendszert a nemzetsé­gi területekre alapozva hozta létre. Anonymus szerint Árpád fejedelem az Abákat a Mátra- alján telepítette le. JEGYZET MÁTÉ BALÁZS Az emberi tényező még messze a nyár vége, de már most látszik, hogy a szezon negatív csúcsot dönthet a közúti balesetek vonatkozásában. Ugyan a statisztikáktól feláll a szőr a hátamon, de tény, a számok nem hazudnak, és minden mutató romlik: többen halnak meg, többen sérülnek meg, mint koráb­ban, ezen a hét végén is a hírek többsége karambolok­ról szólt. S nem azért, mert tombol az uborkaszezon, hanem mert valóban egy­más után történnek a tra­gédiák. a dögmelegben, két vihar között persze szinte néha érezni lehet, hogy valami biztosan történni fog, tény­leg benne van a levegőben a tragédiák lehetősége. S nemcsak az utakon. Az idegek pattanásig feszül­nek, előbb pattan el a húr, előbb hagy ki a figyelem, a fáradtság is korábban és nagyobb súllyal telepszik a reakcióidőre. Mindaz, amit „emberi tényezőnek” nevez­nek, ezekben a napokban hatványozottan jelentkezik, nem elég magunkat kordá­ban tartani, azt is számítás­ba kell venni, hogy a másik is gyakrabban hibázhat. viszont A nyárra, az idő­járás viszontagságaira sem lehet mindent ráfogni, egyrészt, mert kánikula ta­valy is volt, sőt, lesz jövőre is. Persze, csak annak, aki megéri. Nagy okosságokat nyilván a hatóságok sem tudnak mondani, marad­nak a közhelyek, hogy hát csak ésszel, lassabban, kipihenten, álljunk meg, igyunk (vizet) gyakrabban, s a többi, ezeket pedig leírni is unom, nemhogy olvasni. Pedig a közhelyek attól köz­helyek, hogy igazak. Ezért aztán nem ártana okulni belőlük, még azelőtt, hogy megtörténne a baj, mert utána már tényleg késő. szóval, lényegében ez is csak rajtunk múlik. PROMÓCIÓ Tálán nem az utolsó esely a pót­felvételi, de azok számára, akik nem akarnak évet vagy félévet veszíteni, mindenképp kihaszná­landó lehetőség. A Károly Róbert Főiskola ( www.karolyrobert.hu ) sokrétű információval, és egyén­re szabott szakmai tanácsadás­sal segíti a pótfelvételizőket. Miért pont a gyöngyösi in­tézmény? A KRF stabil, folya­matosan fejlődő felsőoktatási intézmény, széles képzési vá­lasztékkal. A legjobb tanulmá­nyi eredményt elérő önköltséges hallgatók a tanulmányok 2. fél­évétől ösztöndíjra pályázhatnak és tanulmányi eredménytől füg­gően az önköltség meghatározott részét (25-50%) visszakaphatják. A Bursa Hungarica- és a köztár­sasági ösztöndíjban az önköltsé­ges hallgatók is részesülhetnek. A képzés során lehetőséget biz­tosítanak szakmai diákmunkára (10-30 E Fl/hó). Minden önkölt­séges hallgatónak két lezárt fél­év után, tanulmányi eredménye alapján lehetősége van átkerülni állami ösztöndíjas finanszírozási formára. A hallgatók tanulmányi és szakmai előmenetelére nagy figyelmet fordítanak. A Károly Róbert Főiskola megállapított önköltségei a központilag meg­határozott kereteken belül a leg­alacsonyabbak és van havi rész­letfizetési lehetőség is, továbbá igényelhető a FIX 2%-os kamato­zású diákhitel, amely a tandíjra fordítható. Az e-tananyagok je­lentős része ingyenesen elérhető. A főiskola széles körű nemzetkö­zi kapcsolatai révén lehetőséget biztosít támogatott külföldi rész­képzésre (ERASMUS-program). A várakozások szerint a Deb­receni Egyetem részeként mű­ködő főiskola az alábbi szako­kat hirdeti meg a pótfelvételi eljárásban. Felsőoktatási szak­képzésben meghirdetett szakok: kertészmérnök, környezetgaz­dálkodási agrármérnök (hulla­dékgazdálkodási), szőlész-borász mérnök, turizmus-vendéglátás (turizmus), turizmus-vendéglá­tás (vendéglátó). Alapképzésben hirdetetett képzések: gazdálko­dási és menedzsment (BA), gaz­dasági és vidékfejlesztési agrár­mérnöki (BSc) , gazdaságinfor­matikus (BSc), kereskedelem és marketing (BA), kertészmémöki (BSc), környezetgazdálkodási agrármérnöki (BSc), pénzügy és számvitel (BA), szőlész-borász mérnöki (BSc), turizmus-ven­déglátás (BA), vadgazda mérnöki (BSc). Mesterképzési szakok: vál­KAROLY RÓBERT FŐISKOLA lalkozásfejlesztés (MA), vezetés és szervezés (MA). Két jó döntés kell a boldogu­láshoz! Azok, akik nem akar­nak egy évet elveszíteni, akik minőségi oktatásban kívánnak részesülni, akik a jövőjüket, a karrierjüket biztos alapokra kí­vánják helyezni, az egyik jó dön­tést akkor hozzák, amikor részt vesznek a pótfelvételi eljárásban, a másikat akkor, amikor a Károly Róbert Főiskolára jelentkeznek. Pótfelvételizni idén augusztus 12-éig kizárólag online lehetsé­ges a www.felvi.hu portálon. Ij * A I t é > Továbbtanulás veszteségek nélkül

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents