Heves Megyei Hírlap, 2014. augusztus (25. évfolyam, 178-202. szám)
2014-08-06 / 182. szám
4 HEVES MEGYE GAZDASAGA 2014. AUGUSZTUS 6., SZERDA Sokan akarnak gépkezelők lenni A gépkezelő szakmák voltak a legnépszerűbbek Hevesben, a felnőttképzésben részt vevők 35 százaléka Ilyet tanult az utóbbi Időben. Képünk illusztráció. Tizenhat megyei vállalkozás kilencven új állást teremthet ngm A túligénylés miatt a kormány 3 milliárd forinttal megemelte a mikro-, kis- és közép- vállalkozások beruházásának támogatására az év elején 13 milliárd forinttal indított program forrását. A Nemzeti Foglalkoztatási Alapból származó többletforrásból a tartaléklistán szereplő vállalkozások közül további 371 pályázó kapott támogatást, így 1600 új munkahely jöhet létre, döntően a hátrányos helyzetű régiókban. A 13 milliárdos keretre 28 milliárd forint támogatási igény érkezett. A 13 milliárdból 1200 vállalkozás részesült, ennek révén 6 ezer új munkahely jön létre november 30-áig. A második körös miniszteri döntés értelmében Heves megyébe valamivel több mint 161 millió jutott a három milliárdos országos keretből. A pénzen 16 cég osztozik, zömében kereskedelmi, vendéglátó és szolgáltató egységek. A legnagyobb összeget két agrárkutatásokkal foglalkozó vállalkozás kapta, az 50 milliót elnyerő In- nofarmer Kft. és a 40 millióhoz jutó Biokékes Kutató Nonprofit ■ A legnagyobb összeget két agrárkutatásokkal foglalkozó vállalkozás nyerte Hevesben. Kft. is a demjéni Korona-csoporthoz köthető. Tizennégy millió forintot nyert a besenyőtelki Álba Vidékfejlesztési Kft., közel tízmilliót a Qnszt Informatikai Tanácsadó Kft., nyolcat a Geodeger Mérnöki Kft. A többi cég másfél-négymillió közötti összeget nyert munkahelyteremtő beruházásokra. A támogatás segítségével a vállalkozások 90 új állást teremtenek és 110 munkahelyet őriznek meg. A munkahelyteremtő beruházások támogatását segítő program keretében a megyei vállalkozások két körben ösz- szesen egymilliárd forintot nyertek. A vállalkozások 494 új munkahely kialakításához, és ezeken a munkahelyeken 428 álláskereső foglalkoztatásához részesültek vissza nem térítendő támogatásban. A támogatás 1272 munkahely megőrzését is segíti. ■ T. B. Akik nem kerültek be a felvételi vizsgájuk eredménye szerint a felsőoktatásba, azok alapítványi iskolák és felnőttképző intézmények közül is választhatnak. Érdemes akár idegen nyelvet is tanulniuk. Tóth Balázs Akik nem nyertek felvételt az idén nyáron egyik felsőoktatási intézménybe sem, de azért iskolarendszerben szeretnének még tanulni, azoknak érdemes az alapítványi szakközépiskoláknál körülnézniük, hogy hol találhatnak olyan egy-két éves | államilag támogatott képzéseket, amelyeket elvégezve valóban piacképes szakmát szerezhetnek. Az ilyen intézmények- j nek nagy előnye, hogy az oda bekerülők esetében a tanulói jogviszony megmarad a képzés idejére. A kurzus befejezése után pedig újra próbálkozhatnak a felsőoktatási felvételi eljá- j rásokkal. A felnőttképző cégek s palettáját is érdemes tanulmányozni, ezen iskolarendszeren kívüli képzésekben piacképes végzettségeket lehet szerezni. A kereskedelmi, illetve logisztikai területet érintő oktatási formákon túl az egyik leggyakrabban keresett szakma - amellyel a munkaerő-piacon jó eséllyel el lehet helyezkedni - a gépkezelő (targonca- vezető, földmunkagép-kezelő, emelőgép-kezelő). Ezen gépek irányítására a hozzá csatlakozó hatósági jogosítvánnyal együtt megszerezhető az engedély. A kamara adatai alapján a gépkezelő szakmák Heves megyében az összes szakképesítő vizsga több mint 35 százalékát tették ki a tavaly. Ez az arány jól mutatja a szakma iránti keresletet - tudtuk meg Oláh Zoltántól, az OK-TAT-óO Kft. felnőttoktatási szakértőjétől. Azoknak, akik idegen- nyelv-vizsga hiányában nem tudják hasznosítani a már megszerzett diplomájukat, a Diplomamentő program nyújt kedvező lehetőséget. Államilag támogatott formában lehet a nyelvtudást az elvárható szintre fejleszteni. Akik nem jutnak támogatáshoz ebből a keretből, azok a nyelviskolák és a felnőttképző cégek kínálatából választhatnak nyelvtanfolyamokat maguknak. Tavaly ősszel átalakult a hazai felnőttképzés. Meghosszabbodott a képzési idő, a korábbi maximum óraszámot a kötelező minimum és a képzések idő- intervallumba sorolása váltotta föl. Míg korábban rugalmas volt a rendszer és a megrendelő igényei szerint alakultak a tanfolyamok, addig ez mára megszűnt. Bár a képzés színvonalára pozitívan hathat az óraszámok emelése, ám utóbbiak indokolatlanul magasak, a szakma tiltakozása ellenére. Egy vállalkozás nem engedheti A VIZSGAKÖVETELMÉNYEK és a tananyag tartalmilag közel azonosak a korábban megkövetel- tekkel, csak ezek elsajátítására több idő áll most rendelkezésre. Hogy az iskolarendszerben tanulók jobban teljesítenek-e a felnőttképzésben résztvevőknél, összetett kérdés. Előbbiek ugyanis nem rendelkeznek előzetes munkatapasztalattal, míg meg magának, hogy az embereit több száz órára kivegye a termelésből. A képzés költségét önerőből fizetőknek az emelkedő óraszámok miatti áremelkedés okoz jelentős nehézséget. Ugyan állami, vagy európai uniós támogatásnak köszönhetően vannak intenzívebb tanfolyamok, amelyeknél rövidebb a .képzési idő, ez azonban szintén azzal jár, hogy a dolgozó a munkahelye helyett az iskolapadban tölti az idejét. A cégek vagy keresnek megfelelő végzettségű munkavállalót, vagy felveszik a dolgozót végzettség nélkül és kiképzik a saját költségükön. A helyzetet nehezíti, a felnőttképzésben résztvevők előzetes tudása komoly előnyt jelent az elhelyezkedés szempontjából. A teljesítmény viszont erősen egyénfüggő. Amennyiben valakik nemcsak divatos OKJ-s végzettséget szereznek, hanem olyat, amely a régióban valóban hiányszakmának számít, az elhelyezkedési esélyük jónak mondható. hogy a szakképzési hozzájárulás átalakítása óta a vállalkozások nehezebben találják meg a forrásokat a saját dolgozók képzésére. A céges megrendelések, az önerős képzések esetében nem megoldható az intenzitás növelése, a hétvégi tanfolyamok pedig nagyon elhúzódnak. A képzések gyakorlatorien- táltabbak lettek, amelynek köszönhetően gyakorlatiasabb szakemberek kerülnek ki, ám ez - a kötelező óraszámok emelésével - növelte is a tanfolyamok árát, ezt pedig a beiskolázó cégekre hárították tovább. A szakmák összevonása az európai gyakorlatokhoz igazodA kamara tavalyi adatai alapján országosan együttesen 180 ezren jelentkeztek szakképesítő vizsgára. Ebből Heves megyére 5432fő jutott, vagyis az országban jelentkezők valamivel több mint három százaléka. A szám annak fényében eléggé lesújtó, hogy míg a hazai szakemberek az európai és a világtrendekkel egyetemben a képzések, az életva indokolható volt, hiszen a munkavállalók egy végzettség megszerzésével több munkakört is betölthetnek. Ám ehhez az ágazati minisztériumok e témákra vonatkozó rendeletéinek a módosítására is szükség van. Ám mindez eléggé hosszadalmas folyamat. Például egyes tevékenységek végzéséhez a mai napig sokszor több éve elavult végzettségeket követelnek meg az okmányirodákban. Kétségkívül ezen még javítani kellene. Megmaradtak ugyanakkor olyan ■ speciális képzések, amelyeket szakmai indokok miatt nem lehetett összevonni másokkal. hosszig tartó tanulás hangzatos szlogenjét hangsúlyozzák, addig az adatok ennek az ellenkezőjét mutatják. A fentiek tükrében pedig nem várható, hogy költségesebb, hosszabb képzésekkel társadalmunk elmozdulna a folyamatos képzés irányába. Márpedig használható tudás nélkül nehéz lesz érvényesülnünk. A tanfolyamot végzettek könnyebben helyezkednek el Kevesebben jelentkeztek vizsgára, mint korábban Alkalmazkodtak a nyomdaipar változásaihoz Garamond kft. Az eddigieknél is tudatosabb marketingmunkára törekszenek Idén először májusban rontott a megye építőipara Huszonhárom éves múltra tekint vissza az egri Garamond Kft., amely 1991-ben gmk-ként jött létre. Szabó György tulajdonos szerint mindig arra törekedtek, hogy kifogástalan munkát végezzenek olyan rugalmas és gyors tempóban, hogy a legtürelmetlenebb ügyfél is elégedett legyen. Ügyfélből pedig az elmúlt bő két évtizedben négyezernél is több volt. Tördeltek napilapot és hetente megjelenő újságot, 1992-től pedig egyre bővítették tevékenységi körüket, dekorációs munkákat is vállaltak, a cégtábláktól kezdve az öntapadós matricákig, az autódekorációtól a széles formátumú poszterekig, óriásplakátokig számos produktum előállítását. A cégek kommunikációs és reklámigényének teljes körű kiszolgálása érdekében prospektusokkal, névjegykártyákkal, bélyegző-, szórólap- és molinókészítéssel bővítették a palettát. Ám a piac változott, a hagyományos nyomdai megrendelések csökkenése alkalmazkodást követelt. A Garamondnál arra törekednek, hogy a partnerek teljes kiszolgálást kapjanak. A villamosmérnökből menedzserré előlépett Szabó Györgynek és tulajdonostársának, a nyomdász Veres Imrének az alapításkor az volt a célja, hogy professzionális kiadványszerkesztő céget hozzanak létre, amely minden területen kimagaslót alkot, legyen az szórólap, prospektus vagy több száz oldalas könyv. A változások ellenére profi kiadványszerkesztésre még jó darabig biztosan szükség lesz, amellyel jó nevet szereztek maguknak nemcsak a régióban, de országosan is. Évek óta igényes ismeretterjesztő köteteket gyártanak a Bükki Nemzeti Park Igazgatósága és a Magyar Madártani Egyesület számára, kiszolgálnak írókat, alapítványokat, kisebb intézményeket is. A könyvek műszaki szerkesztését és tördelését vállalják annak ellenére, hogy - amint Veres Imre mondja - nem kis feladat egy megrendelőt meggyőzni a tradicionális szabályok betartásának előnyeiről. A cég az előrelátásnak köszönhetően alig érezte meg a válságot. A nyolctagú csapatnak keményen kellett dolgoznia, de sikerült megtalálnia azt a réteget, amely hajlandó megfizetni a minőségi munkát. Irodájukat és gépparkjukat 2007-ben sikerült bővíteniük, felújítaniuk, a beruházás értéke közel húszmillió forint volt. ksh Májusban az építőipar termelése közel 29 százalékkal volt magasabb az egy évvel korábbinál. Mindkét építményfőcsoport termelése nőtt: az épületeké 17, az egyéb építményeké 40 százalékkal. Utóbbi a vasút-felújítási és útépítési munkáknak, s a közműfejlesztéseknek köszönhető. Az év első öt hónapjában a termelés közel 28 százalékkal bővült 2013 azonos időszakához mérten. Az észak-magyarországi régióban több mint 12 százalékot javítottak (7,8 milliárd forint) az építőipari cégek májusban. Az első öt havi adat több mint harmadával jobb a tavalyinál, 22 helyett 29 milliárd forint volt az építőipar teljesítményének értéke. Heves megyében májusban (az idén először) csökkent ez a teljesítmény, méghozzá 8,5 százalékkal. Áz első öt havi adat azonban továbbra is jócskán, legalább harmadával felülmúlta az egy évvel korábbit. Míg 2013 januárjától májusáig 6,14 milliárd forintnyi munkát végeztek az építőipari vállalkozások, addig idén 8,22 milliárdnyit teljesítettek. Bár ez javulást mutat, a nagy értékű megbízásokon viszonylag kevés cég osztozik, ebből is fakad, hogy Hevesben minden 10. építőipari cég csődbe megy egy éven belül. ■ T. B. ■ Az elégedett ügyfél távozáskor a legjobb szakmai megoldást vigye magával. < A A 4 fi
