Heves Megyei Hírlap, 2014. augusztus (25. évfolyam, 178-202. szám)
2014-08-22 / 195. szám
2014. AUGUSZTUS 22., PÉNTEK BELFÖLD - KÜLFÖLD 7 Kiszállhatnak a hitelezők? agrárium Romlik a legjobb adósok hitelképessége A hitelképességet potenciálisan rontó fő tényezők A FÖLDFORGALMI TÖRVÉNY BIRTOKMAXIMUMA ALLAMI FOLDPALYAZATOK JELENTETTE BIZONYTALANSÁG AZAGRAR-KORNYEZET- GAZDÁLKODÁSI PROGRAM (AKG) ÁTMENETI SZÜNETELÉSE A TERÜLETALAPÚ TÁMOGATÁSOK ELOSZTÁSÁNAK VÁLTOZÁSA A MUNKAERO-IGENYES AGAZATOK TÁMOGATÁSIRENDSZERÉNEK RÉSZLETSZABÁLYAI MA MÉG NEM ISMERTEK FORRÁS: VtGYOjTÍS Ha beigazolódnak a félelmek, és zsugorodik az állattenyésztés, akkor valóban jóval kevesebb hiteligény lesz A Federal Reserve az irányadó kamat emelésén gondolkozik fed Az Egyesült Államokban az elmúlt egy évben dinamikusan javult a munkaerőpiac állapota, ami miatt elemzők azt várják, hogy egy éven belül emelkedni fog a 2008 vége óta 0-0,25 százalékon tartott irányadó kamatszint. A foglalkoztatottak számának gyors növekedése és a munkanélküliségi ráta erőteljes csökkentése még a Federal Reserve Nyíltpiaci Bizottságának döntéshozóit is meglepte a szerda este nyilvánosságra hozott, júliusi kamatdöntés hátterét ismertető jegyzőkönyv szerint. A többség azonban még jó ideig fenntartaná a nulla százalékos kamatszintet, de az is látszik, hogy élesedik a vita a Fed döntéshozói között. Néhányan nem várnának sokáig az első emeléssel, de szakértők most a jövő év első felére teszik az első szigorítást. A dollár erősödő trendje folytatódott a Fed közleménye után, és 11 hónapos csúcsra került az euróval szemben 1,326-os árfolyamon, miután a befektetők alapvetően „héja” hangvételű üzeneteket kaptak. A vezető tőzsdeindexek átmeneti megingás után újra erőre kaptak. A Fed várhatóan októberre fejezi be a harmadik pénznyomtatási programját (QE3). A monetáris élénkítés több mint öt évig segítette a tőzsdék emelkedését és a dollár gyengülését, a tavaly decemberi fordulat - a Fed ekkor kezdte csökkentetni a havi 85 milliárd dolláros eszközvásárlást - azonban egyelőre csak a deviza árfolyamának alakulásában hozott fordulatot. A tőzsdék az elmúlt hetek gyengélkedései ellenére történelmi csúcsok közelében állnak, az viszont valószínű, hogy a Fed politikája nemigen fogja támogatni az emelkedést. ■ H. J. Az euró ára (doiiár) 1,40 1,32 2014.jan. l.-aug. 21. VG-GRAFIKA FORRÁS: REUTERS Jelentősen, akár több tízmil- liárd forinttal is csökkenhet az agrárfinanszírozás volumene szakértők szerint, miután a közelmúltban több olyan változás is történt, amely rontja az eddig legjobb adósnak számító vállalkozások bevételi helyzetét. Braunmüller Lajos Több tényező miatt is várható, hogy a jövőben visszaesik a bankok agrárhitelezési gyakorlata Lukács László szerint. A Tej Terméktanács korábbi ügyvezető igazgatója, agrárszakértő szerint az elmúlt időszakban számos olyan körülmény is adódott, amelynek révén a hazai agrárvállalkozások egy részének csökken a bevétele, vagy bizonytalanná válik a gazdálkodása, emiatt pedig romlik hitel- képességük. „Az első bizonytalanságot a fóldforgalmi törvény jelenti, amely kétségessé teheti azt, hogy egyes vállalkozások mekkora területen tudnak majd gazdálkodni a jövőben, ha jelenlegi bérleti szerződéseik lejárnak. Nem segített a finanszírozási biztonságnak az állami földpályázatok ügye sem, az érintett területek újbóli elosztása ugyanis számos nagygazdaságot lehetetlenített el” - fejtette ki Lukács László. A szakértő szerint a földpályázatok során „bárki lehet kedvezményezett és kegyvesztett is”, ez pedig bizonytalanságot jelent. Lukács szerint gond az is, hogy az Agrár Környezetgazdálkodási Program (AKG) finanszírozása átmenetileg ki fog esni a rendszerből, ez pedig szintén olyan forrás volt, amelyre az érintettek számítottak. Lukács László szerint a problémákat súlyosbíthatja, hogy az agrártámogatási rendszer változásával az eddig hitelnyújtás szempontjából legjobb helyzetben lévő agrárvállalkozások bevételi forrásai apadnak el. A szakértő szerint a cserébe ígért támogatások, amelyek az élőmunkaigényes ágazatok erősítésére szolgálnak, egyelőre nem ismert módon lesznek elosztva. „Ez egy pályázati rendszerben lesz elérhető, vélhetően utófinanszírozással, vagyis miNEHEZÍTHETI A HELYZETET, hogy a már felvett beruházási hitelek mögé állított bevételi tervekben is gyakran az egyik hangsúlyos elem a területalapú támogatás volt. Ezért a támogatási rendszer változása után egyes beruházások federe az érintettek pénzhez jutnak, sok idő eltelhet” - tette hozzá Lukács László. Az agrárszakértő szerint mindezen okok miatt az agrár- vállalkozások hitelképessége nagyban romük, a bankok pedig visszafogják a mezőgazdasági vállalkozások hitelezését. Ezt a hitelezési visszavonulást a devizahiteles rendezéssel kapcsolatos veszteségeik tovább erősíthetik - utalt rá Lukács László. Az agrárszakértő ezért szükségesnek tartaná - a Növekedési Hitelprogram mellett, illetve annak kiegészítésére -, hogy az állam elsősorban a forgóeszköz-finanszírozás támogatásában vállaljon szerepet, „Minden meghatározó, az agrárfinanszírozásban érdemben résztvevő bankkal munkakapcsolatban és állandó egyeztetésben vagyunk, megerősíthetem, hogy már másfél éve, a földtörvényben foglaltak nyilvánosságzettsége problémás lehet. Az érintett vállalkozások ugyanakkor valószínűleg nem tudnak pótfedezetet bevonni, hiszen különböző szóba jöhető vagyonelemeiket már eleve fedezetként ajánlották fel a beruházási hitel felvételekor. ra kerülése óta napirenden van az agrárhitelezés visszafogása” - nyilatkozta lapunknak Horváth Gábor. A Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) főtitkára a Világgazdaságnak kifejtette: eddig a lényegében biztosra vehető, automatikusan járó uniós támogatások jelentették a likviditást biztosító kisebb hitelek fedezetét. „Lényegében nem is hitelezés, hanem a támogatások megelőzése, egyfajta faktorálása folyt hitelezés címén. Ez a más országokban közismert zöldhitellel lényegileg megegyező konstrukció volt” - fogalmazott Horváth Gábor. A főtitkár szerint azzal, hogy a támogatási automatizmus eltűnt, és a helyébe „semmi sem lépett”, at ilyen hitelek fedezete is kétségessé vált. Az említett körülmények miatt a főtitkár szerint egészen biztosan visszaesik az agrárfinanszírozás volumene. A főtitkár szerint ez a „zöldhitel”-típusú finanszírozás esetében elérheti éves szinten a támogatási volumen ötödét, vagyis nagyjából 20 milliárd forintot. A fejlesztési források esetében ez a visszaesés ma még nem felbecsülhető, ráadásul Horváth Gábor szerint, „ha beigazolódnak a félelmek, és valóban zsugorodik az állattenyésztés, nem is lesz annyi hiteligény sem.” Csökkenő német BMI-mutatók csökkent a német feldolgozóipari és szolgáltató szektori beszerzésimenedzser-in- dex (BMI) is augusztusban júliushoz képest a Markit Economics piackutató intézet csütörtökön közölt előzetes adatai szerint. A feldolgozóipari BMI augusztusban 52 pont volt a júliusi 52,4 pont után, a szolgáltató szektori BMI 56,4 pont 56,7 pont után, míg a két ágazat teljesítményét egyszerre mérő összetett BMI mutató 54,9 pontra csökkent 55,7 pontról. A BMI 50 pont feletti értéke a vizsgált ágazat vagy alszektor növekedését, 50 pont alatti értéke pedig visszaesését jelzi. ■ MTI Egyesült Államok: kevesebb a segélykérő csökkent az elmúlt héten az első alkalommal munkanélküli segélyért folyamodók száma az Egyesült Államokban - közölte csütörtökön az amerikai munkaügyi minisztérium. A 33. héten 298 ezren folyamodtak első alkalommal munkanélküli segélyért az Egyesült Államokban, 14 ezerrel kevesebben a kérelmek előző heti, 311 ezerről 312 ezerre módosított számánál. Elemzők 300 ezer kérelemre számítottak a 33. héten. A benyújtott kérelmek négyheti mozgóátlaga 4750-nel össszesen 300 750-re emelkedett az előző heti 296 ezerről. ■ MTI Eurózóna: csökkent a teljesítmény a feldolgozóipari és a szolgáltató szektori beszerzési- menedzser-index (BMI) is csökkent augusztusban júliushoz képest az eurózóná- ban a Markit Economics csütörtöki előzetes adatai szerint. A Markit közleménye szerint a feldolgozóipari BMI augusztusban 50,8 pontra csökkent 51,8 pontról, a szolgáltató szektori 53,5 pontra 54,2 pontról, az összetett BMI-mutató 52,8 pontra 53,8 pontról. A BMI 50 pont feletti értéke a vizsgált ágazat vagy alszektor növekedését, 50 pont alatti értéke pedig visszaesését jelzi. ■ MTI Fedezet nélkül maradó projektek Júliusban is kézben tartotta a kormány a költségvetést büdzsé Banai Péter: év végére csökkenhet a GDP-arányos államadósság a mostani szintről Július végén 851,4 milliárd forint volt a költségvetés kumulált hiánya a Nemzetgazdasági Minisztérium részletes adatai * szerint. A bevételek 610 milliárd forinttal haladták meg az előző év azonos időszakában mért szintet, a kiadások pedig 648 milliárd forinttal növekedtek. A deficit nem számít magasnak az előző évekhez képest, idén eddig az egész évre tervezett hiány 86,5 százaléka jött össze. Az NGM továbbra is 2,9 százalékos GDP-arányos költségvetési hiányt vár annak ellenére, hogy az idei gazdasági növekedési várakozást a napokban 2,3 százalékról 3,1-re emelték. Erre vonatkozó kérdésünkre Banai Péter, a gazdasági tárca államtitkára azt válaszolta a büdzsé online tájékoztatóján, hogy „a kedvező növekedési adatok valóban jobb államháztartási pozíciót jelenthetnek, így a jobb növekedési adatok megerősítik a 3 százalék alatti hiánycél elérésének realitását”. Banai Péter egy kérdésre válaszolva megerősítette, hogy az állami cégvásárlások csak a pénzforgalmi hiányt növelik 152 milliárd forinttal, az uniós módszertan szerintit azonban nem befolyásolják. A költségvetés szempontjából nem csak kedvező adatok Banai Péter érkeztek az elmúlt napokban. Az államadóság például négyéves csúcsra, a GDP 85 százaléka fölé ugrott, pedig tavaly év végén még 79,4 százalékos volt. Banai Péter lapunkkal közölte, hogy év végére csökkenhet a GDP-arányos államadósság a mostani szintről, és kismértékben alacsonyabb lehet, mint 2013-ban volt. Júliusban 1 milliárd eurónyi adósságot fizettünk vissza, az idei utolsó negyedévben még 2 milliárd- dal fog mérséklődni a teher. Az adósságot az is csökkenteni fogja Banai Péter szerint, hogy az állam pénzügyi tartalékának szintje mérséklődni fog az év végére. Elemzők ezzel szemben azonban úgy vélik, hogy a forintnak is erősödnie kell az adósság csökkenéséhez, és sokan a 110 milliárd forintos költségvetési zárolás mögött is az államadósság emelkedését látják. Az NGM már korábban is azzal érvelt, hogy az alacsony infláció vagy például a közmunkaprogram ki- terjesztése miatt kellett a zárolás. „Év végére a kormány a költségvetési folyamatok ismeretében az intézkedések feloldásáról vagy érvényben hagyásáról dönthet” - válaszolta lapunknak Banai Péter. Mivel júliusban sem volt kiugró a deficit mértéke, így azt is megkérdeztük, hogy az év melyik hónapjában lehet nagy a hiány, amely szükségessé tette a zárolást, ez azonban nem derült ki. • ■ H. I. Az államháztartás egyenlege (július hónapokban, milliárd forint) 200 100 ■! 0jl,»■■■o-100 -200 -300 -400 -500 2002-2014 VG-GRAFIKA FORRÁS: NGM
