Heves Megyei Hírlap, 2014. június (25. évfolyam, 127-150. szám)
2014-06-27 / 148. szám
4 ALMANACH - ÁTÁNY 2014. JÚNIUS 27., PÉNTEK modellprogram! Kutatási területté nyilvánították a települést Gönczi: céljaim nem változtak! Gönczi Mihály harmadik polgármesteri ciklusában sem változtatott célkitűzésein: az intézmények működőképességének, illetve a lakosság ellátottsági színvonalának megtartása, a fejlesztések folytatása, meglévő értékeik megőrzése, az önfenntartó-képesség irányába való mozdulás és a társulásokban lévő lehetőségek kihasználása.- Céljainkat elértük, de természetesen ennyivel nem elégszünk meg. Minden olyan pályázati lehetőséget kihasználunk, amelyek a falu előnyét szolgálják. A Dr. Fél Edit Közösségi Tér felújítása 60 millió forintból valósulhatott meg, a Kakas-ház - ami egyben tájház - szintén renováláson esett át, a faluközpont rehabilitációja folyamatban van. Egy telephelyen létrehoztuk azt a gazdasági alapot, amely a népi kultúrára épül és gépeinkkel folyamatosan bővíteni tudjuk a területet - mondta. Ezeken kívül komoly értékteremtő munkát is végeznek: a Néprajzi Múzeummal együttműködésben létrehozták a „Hagyomány, érték, rend. Az átányi múlt, jelen, jövő” címmel állandó helytörténeti kiállításukat, a Nemzetstratégiai Kutatóintézettel pedig az élő paraszti portát, amely a Kakas-házzal hazánkban egyedülálló komplex hely- történeti anyagot takar. Ehhez igazítják a közösségi érdekű, önfenntartó-képesség irányába haladó gazdasági tevékenységet. Gönczi Mihály Átányban helyben mentik és őrzik meg a nemzeti értékeket, és másoknak is hozzáférhetővé teszik azt a kultúr- kincset, ami több évszázad alatt összegyűlt a faluban. Szomszéd Eszter- Mintaprogramunk lényege az, hogy a népi kultúrát és az önfenntartást összekapcsoljuk- magyarázta lapunknak Gönczi Mihály, majd hozzátette: mindezt elsődlegesen azzal a céllal teszik, hogy ne csökkenjen a lakosság'ellátottsági színvonala.- Ezt úgy értem, hogy ami értéket a művelés alá vont földeken és az élő paraszti udvaron teremtünk, azt a lakosság javára fordítjuk. Hiszen ami pénzt nem költünk el, azt máshol fel tudjuk használni. Ilyen egyszerű. Ez a mintaprogram egyedülálló Európában, és azért akarjuk közkinccsé tenni, hogy mások is hasznosíthassák helyi programjaikban. Nemcsak beszélünk róla, hanem meg is mutatjuk. A programot a jövőben bővíteni szeretnénk: egy önkormányzati tulajdonú nonprofit kft.-t szerveznénk, amit kiegészítenénk egy szakipari csoporttal, amely akár még munkahelyeket is teremthet. A folyamat már elindult. A modellprogram kialakulásának előzményei jól ismertek: Átány néprajzát dr. Fél Edit és dr. Hofer Tamás kutatta az 1950-es évektől. A két szakember a dél-hevesi településen eredeti állapotában találta meg a régi nemzeti kulturális értékeket, s több mint 15 évig dolgoztak a tudományos munkájukon. Ez a kutatási anyag hazánkban csak a rendszerváltás után jelenhetett meg: 1997-ben az „Arányok és mértékek a pagönczi Mihály szerint érezhetően erősödik a faluban a közösségi aktivitás. Mára már kilenc civil szervezet működik: a két legújabb csatlakozó a Csillagfalu Közhasznú Egyesület és az Átány Megújulásááért Innovatív Baráti Egyesület, akikmindany- nyian a Dr. Fél Edit Közösségi Térben tevékenykedhetnek. raszti gazdálkodásban”, valamint 2010-ben a „Mi, korrekt parasztok”. A harmadik részt most mutatják be. Az önkormányzat a Néprajzi Múzeummal együttműködési megállapodás kötött, és dr. Hofer Tamás 80. születésnapja előtt tudományos kiállítást hoztak létre - „Egy falu az országban: Átány” -, amely 2009-től 2010-ig volt látható Budapesten. A két néprajzkutató által megkezdett tudományos munkát az Eötvös Loránd Tudományegyetem diákjai és tanárai végzik napjainkban is.- A legújabb fejlemény az, hogy a Nemzetstratégiai Kutatóintézet 2013-ban Átányt kutatási területté jelölte ki. a helyi értékeiken kívül büszkeségre adhat okot továbbá az is, hogy az önkormányzat stabil gazdálkodást folytat, azaz nincs tartozásuk. Az elmúlt években a közbiztonsági helyzet sem romlott: a polgárőr-egyesülettel együttműködve 6 millió forintos támogatásból térfigyelő kamerarendszert épíA gazdálkodásunkat, valamint az élő paraszti udvart is olyan céllal hoztuk létre, hogy megmutassuk a legegyszerűbb eljárásokat az embereknek, hogy lássák: ők is tudnak tenni saját boldogulásukért. Modellprogramunkat folyamatosan építettük ki: mára már 20 hektáron gazdálkodunk, a portán állatokat tartunk, termesztett növényeinket betakarítjuk és a konyhán felhasználjuk. Tavaly decemberben községünkről a fővárosban tudományos konferenciát tartottak „Megtalált hagyomány és önfenntartás” címmel. Az itt elhangzott előadásokból készült egy kiadvány, amit június 27-én mutatunk be a közönségnek. tettek ki. Idén ezt tovább bővíthetik: a Belügyminisztérium pályázatán 8 millió forintot, nyertek el, így már szinte minden belterületi utat szemmel tudnak tartani. A polgármester hozzátette: az önkormányzat intézményeinek is befejezték a biztonságtechnikai riasztó rendszerrel való felszerelését. ÁTÁNY Polgármester: Gönczi Mihály Alpolgármester: Bedécs Kálmánná Jegyző: Dányiné Szórád Ibolya A képviselő-testület tagjai: Bedécs Kálmánná, Gömöri József, Jámbor Dénes, Orbán Károlyné, Ötvös Károly, Végh Károly Átányi Közös Önkormányzati Hivatal: 3371 Átány, II. Rákóczi Ferenc út 60. Tel: 36/482-001 Telefon/fax: 36/482-003 E-mail: polhivaatany@t-online.hu Honlap: www.atany.hu Ügyfélfogadás: HÉTFŐ: 8-10 óra kedd: 8-12 és 13-16 óra SZERDA: 8-10 óra CSÜTÖRTÖK: 8-12 óra PÉNTEK: nincs Lélekszám: 1526 fő 0-6 éves: 151 fő 7-18 éves: 301 fő 19-62 éves: 813 fő 63 év felett: 261 fő Egyéni vállalkozó: íi Társas vállalkozó: ii Testvértelepülés: Trzcinica (Lengyelország) Jeles napok: január 12.: gyertyagyújtás a II. világháború áldozataiért FEBRUÁR 17.: Wass Albert-em- lékhely koszorúzása október 1.: Idősek világnapja Az oldalt szerkesztette: Szomszéd Eszter Fotózta: LénártMárton A GAZDAG KULTURARA ÉPÍTHETŐ A JOVO I MIT TARTANAK FONTOSNAK A TELEPÜLÉSEN ELŐ ISMERT, ELISMERT EMBEREK? Szabó Róbert A megyei KÖZGYŰLÉS ELNÖKE - Az átányiak nemcsak szívélyes vendégszeretetükről, hanem több évszázados kulturális értékeikről, népi építészetükről, néprajzi gazdagságukról is messzi földön híresek. Hírnevükért tesznek is, kötelességüknek érzik a mai, rohanó világban ápolni a hagyományaikat, a népi kultúrát igyekeznek megóvni az utókor számára. Ők pontosan értik Tamási Áron szavait: „Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne.” A hagyományok iránti tisztelet nemcsak példaértékű, de alapja a közösségi összetartás\ nak, amely egy kistelepülés ön- fenntartásában sokat jelent. Az a település, amelynek örökségéből fakadóan határozott identitás- tudata van, a kormányzat által támogatott lehetőségeket is jobban ki tudja használni. Átányban üyen a Start-mintaprogram, amelyben országosan közel 1800 település vett részt, és a Belügyminisztérium által elismert, kiemelkedő sikereket elért települések közt ők is szerepelnek. Munkájukat, hozzáállásukat a Heves Megyei Önkormányzatnál mi is elismerjük. Mivel a területfejlesztési feladataink közül a munkahelyteremtés az egyik legfontosabb, a jövőben is azon dolgozunk majd, hogy az átányiak kultúrájukra és hagyományaikra építkezve minél több lehetőséghez jussanak. \ NYUGDÍJAS- Őshonos lakosnak számítok Átányban, gyermekkorom óta itt élek. Szeretek itt lakni, minden ide köt, itt dolgoztam és itt alapítottam családot. Sok mindennel foglalkoztam, nehézgépkezelőként mentem nyugdíjba, a Heves Megyei Tanácsépítő Vállalatnál dolgoztam. Sok fejlesztés ment végbe a faluban az elmúlt években, úgy látom, jól alakulnak a dolgok. Ez a mezőgazdasági részleg jó ötlet volt, sok embernek ad munkalehetőséget. Az élő paraszti udvar létrehozása hasznos a jövőre nézve. A Ötvösné Mérten Ilona INTÉZMÉNYVEZETŐ- A 2011-ben felújított integrált közösségi szolgáltató hely, a Dr. Fél Edit Közösségi Tér intézményvezetője vagyok. Az elmúlt években azt tapasztaltuk, hogy nőtt a látogatottság, ami részben a felújításnak, részben pedig a változatos programoknak köszönhető. Sőt, a falu intézményei és civil szervezetei is igénybe veszik szolgáltatásainkat. A község vezetősége és mi, a kultúrával foglalkozók is mind azon vagyunk, hogy minél több lehetőséggel és programmal segítsük az itt élők életét. Szabó Sándorné INTÉZMÉNYVEZETŐ- Több mint 12 éve dolgozom a gyermekvédelem területén, jelenleg a kistérség 17 településén működő családsegítő és gyermekjóléti szolgálat vezetője vagyok. Ez nem „mutatós” munka, nem jár gyors és látványos eredményekkel. Ha sikerül egy családot partnernek megnyerni, esély van rá, hogy pozitív változást érjünk el. Sok esetben találkozunk elhanyagolással, iskoláztatási problémákkal, nor- maszegő, deviáns magatartással. Leglényegesebb az, hogy felkeltsem a felelősségérzetet azokban, akikkel együtt dolgozom. Végh János KÖZALKALMAZOTT- Az önkormányzatnál dolgozó közmunkásoknak vagyok a vezetője: most körülbelül negyvenen vannak, a legutóbbi szezonban több mint száz embert irányítottam. Ez a munka, ha fizikálisán nem is, szellemileg nagyon megterhelő. Három évvel ezelőtt kicsit nehezen indult a Start-munkaprogram, viszont a dolgozók hozzáállása már sokat javult: 2011-ben egy hektárral indult a termelés, most már húsz hektáron gazdálkodunk, szépen fejlődünk. Mindent megtermelünk, amit a konyhánk a közétkeztetésre fel tud használni. Közkinccsé váló értékek A Fél Edit Közösségi Teret 2011-ben adták át. Azóta az intézmény megtelt élettel, s a civil szervezetek, illetve a könyvtár is itt található.
