Heves Megyei Hírlap, 2014. június (25. évfolyam, 127-150. szám)

2014-06-23 / 144. szám

S.t'' ' *Af V / 1V ' ■> \ % S 2 Rezesová-ügy: bizonyítási MEGYEI KORKÉP 2014. JÚNIUS 23. HÉTFŐ esssu. Nem fizették a gyermektartást a baleset helyén szociális helyzet Megyénk nem áll rosszul család- és a gyermektámogatásokban ► Folytatás az 1. oldalról eljárás Köztük egy BMW X5-ÖS terepjárót és egy Fiat Puntót, s egy kamiont, amely­nek vezetője szemtanúja volt az esetnek. Azokkal éjjel több­ször rekonstruálták, ahogyan a baleset előtt mozogtak, ezt kamera rögzítette és szakértő vizsgálta. Jelen voltak még az eljáró bírói tanács tagjai, az ügyész, a védő, a sértetti képvi­selő és a technikai személyzet, közel 20 ember. Ott lehetett volna a vádlott is, de ő nem kí­vánt élni e lehetőséggel. A vád szerint Rezesová 2012. augusztus 21-én hajnalban ■ Az ügyészség álláspontja szerint a vádlott még a közúti veszélyeztetés bűntettét is elkövette. ittasan, az M3-as autópályán, BMW-jével közel 165 kilomé- ter/órával hátulról belerohant a Fiatba, melyben négyen éle­tüket vesztették. Az ügyészség szerint a vádlott közúti veszé­lyeztetést is elkövetett azzal, hogy a sztrádán a baleset előtt több járművet, köztük az ál­dozatok autóját is veszélyesen megközelítette. A szlovák nő tagadta bűnösségét. Első fokon a Gödöllői Járásbíróság 6 év fogházra ítélte Rezesovát több ember halálát okozó ittas veze­tés miatt. A közúti veszélyezte­tés vádja alól felmentette. Másodfokon az ügyész az elsőfokú ítélet megalapozat­lansága, ellentmondásossága, hiányossága miatt annak hatályon kívül helyezését és új elsőfokú eljárást kért, indít­ványozta a védelem által fel­kért szakértő kizárását, mert szerinte korábban nem valós okokra hivatkozva hárította el a sértettek hozzátartozóinak felkérését, ami felveti a pár­tatlanság hiányának látszatát. A védő elsősorban az elsőfokú ítélet megváltoztatását és a vádlott felmentését kérte, má­sodlagosan új műszaki szak­értő kirendelését azzal, hogy a védelem korábbi szakértőjét ne zárják ki, adjanak neki lehető­séget álláspontja védelmére. A legközelebbi tárgyalást jú­lius elejére tűzte ki a törvény­szék, másodfokú döntés július 14-én lehet. ■ SZ. Z. Heves megye a középme­zőny elején van nagycsalád­jaival és a kapott támogatá­sokkal. Gyermektartás nem fizetésében azonban az első. Tóth Balázs * 18 A hazai szociális ellátórendszer megyei szintű különbségeit vette górcső alá a közelmúltban a Központi Statisztikai Hivatal. A családtámogatási rendszeren keresztül képet kaptak a gyer­mekek, családok helyzetéről. A 2011. évi népszámlálás során 1,78 millió gyermekes családot számláltak az egész országban, akik 2,89 millió gyermeket ne­veltek. Az egyszülős családok száma az elmúlt évtizedben mindenütt jelentősen nőtt, ará­nyuk Budapesten kiugróan magas, 39 százalékos, Heves­ben egy picivel az országos át­lag alatti, 29 százalékos. Ide kapcsolódik, hogy sok­szor az állam előlegezi meg a gyermektartásdíjat, általában akkor, ha a fizetésre kötelezett szülő átmenetileg nem tudja fi­zetni a tartásdíjat. Érdekesség, hogy minden nyolcadik eset Heves megyei volt. A gyermek- védelmi rendszerbe tartoznak más pénzbeli ellátások is, pél­dául a rendszeres gyermek- védelmi kedvezmény, amelyet tavalyelőtt 575 ezer gyermek kapott meg az országban. A népszámlálás idején a gyermekes családok 12 szá­zalékában élt legalább három 18 év alatti fiatal. A nagy csalá­dok aránya a településmérettel összefüggésben az egyszülős családokkal ellentétesen vál­tozik: Budapesten jóval átlag alatti (kevesebb mint kilenc százalék), a kisebb falvak fe­lé haladva egyre magasabb. A családok különféle támogatásokat kapnak a gyerekek fölneveléséhez, ezek egy része pénzben, másik része természetben jár. Képünk illusztráció. Szabolcs-Szatmárban és Bor- sod-Abaúj-Zemplénben a famí­liák 16-17 százalékában nevel­nek legalább három gyereket, azaz minél fejletlenebb a régió, minél kevesebb a munkalehe­tőség, annál több az ilyen csa­lád. Heves a 7. helyen szerepel a megyék között 12-13 százalé­kos nagycsalád-aránnyal. A gyermekkorúak aránya a ■ A népszámláláskor a gyermekes családok 12 százalékában élt legalább három 18 év alatti fiatal. teljes népességen belül egyre kisebb. Tavalyelőtt a hazai la­kosság 14 százaléka volt 14 év alatti. Zala megyében és Buda­pesten a 13 százalékot sem érte el arányuk, Szabolcsban, Bor­sodban és Pest megyében 16-17 százalék körül alakult. Heves megye a 13-14,5 százalék kö­zötti kategóriába tartozott. Egyes gyermeknevelési, gyer­mekvállalási juttatások ala­nyi jogon járnak, mint a gyer­mekgondozási segély (gyes), a gyermeknevelési támogatás, az anyasági támogatás és a csalá­di pótlék. Az összes anyasági támogatás egyharmadát Pest megyében és Budapesten fizet­ték ki, a legkevesebbet pedig Nógrádban. Heves megyében ezer szülőképes korú hő közül 37 kapott ilyen juttatást 2012- ben, ami a hetedik helyet jelen­tette a megyék között. A gyest tekintve szűkebb hazánk a ki­lencedik 79 ezrelékkel, gyer­meknevelési támogatásban pe­dig a hatodik, 18 ezrelékkel, mindkettő az országos átlag fölötti mutató. Borsodban és Szabolcsban ennél is magasab­bak a számok, az ott élők közül sokan szülnek viszonylag fiata­lon, alacsony képzettségűként, munkaviszony és biztosítási jogviszony nélkül. Magyaror­szágon 2012-ben családtámoga­tásokra összesen 551 milliárd forintot fizettek ki, ebből 343 milliárdot családi pótlékként. Több juttatás meglévő biz­tosítási jogviszonyhoz kötött, ilyen a terhességi-gyermekágyi segély (tgyás) és a gyermekgon­dozási díj (gyed). Ezeket főleg ott vették igénybe, ahol ked­vezőbb volt a munkaerő-piaci helyzet. A tgyást Pest megyé­ben és Budapesten ezer szülő­képes korú nőből 17 kérelmez­te és kapta meg 2012-ben, míg Q I Ön elégedett a család- támogatási rendszerrel? im Szavazzon hírportálunkon ma 16 óráig: HE0L.hu * A szavazás eredményét holnapi számunkban közöljük. A kevés bölcsődei férőhelyet sem használtuk ki Heves: átmeneti gondozottakat fogadtak örökbe TERMÉSZETBENI ELLÁTÁS a böl­csődei elhelyezés, amely 704 intézményben volt elérhető. A férőhelyek száma meghalad­ta a 36 ezer 600-at. Heves azok közé a megyék közé tartozott, ahol kizárólag önkormányzati fenntartású intézmények látták el ezt a feladatot. Sok megyé­ben hazánkban a kihasznált­ság meghaladta a 110 százalé­kot is, Hevesben nem érte el a százat. Pedig itt még a férőhely is kevés volt, ezer két év alatti­ra száz helysem jutott. A böl­csődébe beíratott gyermekek számát több tényező befolyásol­ja: a születések számának ala­kulása, az intézményi kapaci­tás, a bölcsődei térítési díj és az adott térségben élő nők fog­lalkoztatási helyzete. országszerte több mint 190 ezer gyermek volt veszélyezte­tett főleg anyagi, környezeti vagy magatartási problémák miatt, s 26 ezret az önkormány­zatok védelembe is vettek. Több mint 3100 településen volt el­érhető gyermekjóléti szolgálat, Heves megyében ezek főképp a 14-17, illetve 6-14 éves korosz­tályba tartozó gyerekeket gon­dozták. Országszerte 21 ezren voltak, akiket ideiglenesen el­helyeztek szüleiktől, továbbá nevelőszülőhöz kerültek, vagy felnőttként utógondozásban részesültek. Hevesben az ilyen ellátást kapók között nyolcvan százalék volt az átmenetileg elhelyezettek aránya, az örök- befogadottak nagy többsége is közülük került ki. Nógrádban és Szabolcsban csak 5,5, illetve 5,8 ezrelék. Heves megye hét ezrelékkel a középmezőnyben szerepelt. A gyedet Nógrádban és Szabolcs­ban ezer nőből 18, illetve 19 anya tudta kihasználni, de He­ves 25-tel is csak hetedik volt a lista végéről. Megyénkben 2013-ban 12,6, idén 14 milliárd forintot utal az Államkincstár a családok­nak. Tavaly átlagosan 35,7 ezer embernek utalták a családi pót­lékot, havonta összesen átlago­san 860 millió forintot. A gyes 5300 embernek járt (havi át­lagban 149 millió forintot utal­tak ki), gyetet átlagban 1300- an kaptak, havi összesen 33 millió forinton osztozva. Anya­sági támogatás 160 nőnek járt, havonta átlag 13 millió forintot folyósított e jogcímen a kincs­tár. A fogyatékosokkal együtt 46 ezer 700 embernek utaltak valamilyen családtámogatást Heves megyében 2013-ban. Múzeumi kalandok éjjele; török fürdőrom kultúra Megyeszerte színes programok várták az érdeklődőket szombaton Asztalosüzem csarnoka lángolt szombat reggel ► Folytatás az 1. oldalról Közben, aki szeretett volna, a régészek és restaurátorok mű­helyébe is bepillantást nyer­hetett. A vármúzeum szakem­berei számoltak be a legújabb felfedezéseikről, „Kincsek a talpunk alatt” címmel kiállítás is nyílt. A hagyomány szerint este 9 órakor meggyújtották a Szent Iván éji máglyát a palota udvarán - amit idén a Varázsto­ronyból is megfigyelhettek táv­csövekkel -, majd elkezdődött a tűzugrás fesztivál. A könyvtárban is folyamatos programokat nyújtottak a láto- gatókhak. Pauer Erika, a biblio­téka munkatársa japán papír­Gyöngyösön a ferences templom Almásy-kriptáját is megnézték színház segítségével mesélt a gyerekeknek, de Szigeti Karina és Bőgős Dániel kamarakon­certjét is meghallgathatták. Az egri főiskolára is sok láto­gató tért be. Itt főként távcsöves megfigyeléseken, planetáriumi műsoron lehetett részt venni, de a 3. emeleten rendhagyó órá­kat is tartottak. Nemcsak Egerben, hanem Gyöngyösön és Hatvanban is megrendezték a Múzeumok Éj­szakáját. A Mátra Múzeumban megnyitották a Legányi Ferenc (1884-1964) emlékkiállítást. A családokat a tónál rovarmeg­figyelésre, lepkefogásra várták, a programokat a Vidróczki tűz- tánca zárta. ■ SZ. E. EGER Egy asztalosüzem két­száz négyzetméteres csarnok- épületének a tetőszerkezete, valamint az ott tárolt fűrész­por égett teljes terjedelmében a megyeszékhelyen, a Felnémet városrészen a hét végén, szom­baton kora reggel. A városi hivatásos tűzoltók két vízszállító járművel ér­keztek a helyszínre, négy víz­sugárral oltották a lángokat. A lánglovagok átvizsgálták az épületet, ahol nem találtak sen­kit. Egy propán-bután gázpa­lackot és több hordónyi hígítót, lakkot hoztak ki az épületből. Az áramszolgáltató szakembe­rei is a helyszínre érkeztek, ők végezték el az épület elektro­mos leválasztását. A katasztró­favédelmi műveleti szolgálat is segítette a munkálatokat. A tűz megfékezését követő utómunkálatok elvégzése érde­kében a csarnok tetőszerkezete fölött lévő vezeték áramtala- nítására volt szükség, ennek következtében Eger egy része és Felsőtárkány maradt áram­szolgáltatás nélkül egy rövid időre - tájékoztatott Antal Eri­ka megyei katasztrófavédelmi szóvivő. Nyilatkozatából kide­rült: a katasztrófavédelmi szak­emberek a tűzeset után helyszí­ni szemlét tartottak, s annak érdekében, hogy kiderüljön, miért kapott lángra a csarnok, vizsgálat is indul. ■ G. R. A I i t i >

Next

/
Thumbnails
Contents