Heves Megyei Hírlap, 2014. május (25. évfolyam, 101-126. szám)

2014-05-23 / 119. szám

2014. MÁJUS 23., PÉNTEK 6 BELFÖLD - KÜLFÖLD Indulhat a harc a frekvenciákért: kilenc csomag 104 milliárdért „Kamara nélkül nincs szakképzés” parragh László A túlzott liberalizáció visszaköszön az energiaárakban és az oktatásban tender Közzétette a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) a Magyarországon korábban mobiladat-forgalom- ra még meg nem nyitott 800 és a 2600 MHz-es frekvencia­sávok, valamint a 900, az 1800 MHz továbbá a 26 GHz-es még ki nem osztott sávrészek hasz­nosítására vonatkozó pályázat dokumentációját. A tenderen összesen 9 frekvencia-csoma­got lehet megvásárolni 104 milliárd forintért. Ez egyéb­ként jóval alacsonyabb összeg, mint ami az NMHH eredeti el­képzeléseiben szerepelt, hiszen korábban még 125 milliárd forintot vártak a frekvenciák értékesítéséből. A három leg­értékesebb frekvenciacsomag esetében például összesen több mint 13 milliárd forintos a csökkenés. A legdrágább, „A” jelzésű csomagért a jelenlegi tervek szerint 33,2 milliárd forintot kell majd fizetni, a „B” jelzésűért 31,7, míg a „C”-ért 27,2 milliárd forintot. A Magyarország minél tel- jeskörűbb mobil szélessávú lefedettségének megvalósításá­hoz kulcsfontosságú frekven­ciák iránt érdeklődők június 16-án adhatják be jelentkezé­süket. Az NMHH-nak a jogsza­bályok szerint a tenderkiírás közzétételének napjától számí­tott 45. és 150. nap között kell eredményt hirdetnie. A pályá­zati dokumentáció szerint a megszerezhető frekvenciákra vonatkozó használati jogosult­ságok egységesen 2029. júniüfc 15-ig érvényesek. A frekvenciahasználati jogosultság időtartama egy alkalommal - változatlan szerződéses feltételekkel - 5 évvel meghosszabbodik abban az esetben, ha a nyertesek a hatósági szerződésben foglalt kötelezettségeiket szerződés­szerűen, késedelem nélkül teljesítették. A tender kiemelt jelentőségű, mert eredménye meghatározza azt, hogyan va­lósul meg a negyedik generá­ciós mobilhálózatok kiépítése. Az analóg földfelszíni televí­ziós műsorszórás tavalyi lezá­rásával megnyíló 800 MHz-es sáv a kedvező hullámterjedési viszonyok miatt különösen alkalmas a ritkán lakott terü­letek lefedettségének biztosítá­sára. ■ Kalocsai Zoltán Kötelező tagság mellett több beleszólást szeretne a felső- oktatásba, a gazdasági fej­lesztések kidolgozásába és megvalósításába a Magyar Ipar- és Kereskedelmi Kama­ra (MKIK). A magyarországi gazdaság túlliberalizáltsága elsősorban a külföldi tőké­nek kedvezett, nem a hazai befektetőknek - mondta a Világgazdaságnak adott in­terjújában Parragh László, az MKIK elnöke. Agyagási Edit- Az új kormány megalakulásá­val folytatódik bizonyos gazda­sági területek centralizációja. A kamara életében lesznek ilyen irányú változások?- Igen, tervezzük a kamara működésének átalakítását, a következő közgyűlésünknek ez lesz az egyik témája.- Konkrétan milyen változtatáso­kat terveznek?- Magyarországon megérett az idő arra, hogy ismét kötelező legyen a kamarai tagság, hogy a kamara a gazdaság érdeké­ben ellásson államigazgatáshoz közeli feladatokat. Az a helyzet, hogy a rendszerváltást követő­en Magyarország túlliberalizált sok területet, és ezért nagyon komoly árat fizetett. A túlzott liberalizáció, illetve a kont­roll elvesztése visszaköszön az energiaárakban, az oktatásban, az adórendszerben, a gazda­ságban. Ausztriában, Német­országban, Franciaországban, például kötelező kamarai tag­ság van. A kötelező tagságnak az a lényege, hogy egyfelől, látja a kormányzat, hogy kik vannak a gazdaságban, másfelől, min­dent el tud követni annak érde­kében, hogy a gazdasághoz kö­zeli alrendszerek jól működje­nek. Nem véletlen, hogy ezek az országok nem tervezik a rend­szer átalakítását, mint ahogy az sem véletlen, hogy a rendszer- váltás után Magyarországon és a régióban megszüntették a kö­telező kamarai tagságot. Ha ato­mizálunk egy gazdaságot, ha szétszakítjuk a szöveteit, akkor sokkal könnyebb a piacait meg­szerezni. Ha a kilencvenes évek elején lett volna magyar keres­Parragh László: Az emberek fejében keveredik a regisztrációs díj a tagsági díjjal kedelmi lánc, akkor ez az ága­zat nem csúszott volna át ilyen mértékben külföldi kézbe. Az lenne a szerencsés a verseny szempontjából, ha a kereske­delemnek csak 20-30 százalé­ka lenne külföldi tulajdonban, és nem a jelenlegi arányban. Ezért van szükség erős kama­rai jelenlétre, javaslatunk sze­rint az MKIK jogosítványokat kap bizonyos feladatoknak az ellátására - például az okta­tásban -, és ezeket egy kötele­ző tagságú rendszerben tudja megvalósítani.- Jelenleg a vállalkozók ötezer forintot fizetnek kamarai hozzá­járulás címszó alatt. Sokan ezt is fölöslegesnek tartják, úgy vélik, a kamara semmit nem nyújt ezért.- Tisztában vagyok a nega-' tív véleményekkel, a névtelen blogolókkal. A pozitív dolgokat nem írják meg. Az emberek fe­jében keveredik a regisztrációs díj a tagsági díjjal. Úgy tekintik, ha befizetik a regisztrációs dí­jat, taggá válnak. Ezt 2015-2016- ra egységesíteni szeretnénk.- Ez elsősorban a kis és közép- vállalkozásokat érinti majd hátrá­nyosan, a multiknak nem számít pár ezer forint.- A cél az, hogy a kötelező tagság bevezetése ne jelentsen tehernövekedést a vállalkozók részére. Centralizáljuk és bő­vítjük feladatainkat, hogy min­denhol azonos színvonalú szol­gáltatást nyújthassunk. Azt se felejtsük el, hogy a kötelező tag­ság kiszámíthatóságot jelent a tagok számára. A jelenlegi be­fizetésekből 2-2,5 milliárd fo­rint folyik be az MKIK-hoz, eb­Névjegy PARRAGH LÁSZLÓ (52) 2000- től az MKIK elnöke 2001- től a Budapesti Gazdasá­gi Főiskola Társadalmi Tanács Szenátusának tagja 2001- TŐL az Üzleti 7 szerkesztő- bizottságának elnöke 2002- 2010: az EXIM Bank Zrt. IT tagja 2003- 2010 KÖZÖTT a GYSEV Zrt. alelnöke bői tudjuk biztosítani a területi kamarák működését. Ha nincs kamara, nincs szakképzés. Ha nincs kamara, akkor azok az anomáliák, amelyek a felsőok­tatásban vannak, nehezebben kiküszöbölhetők.- Milyen anomáliákra gondol?- Szakítani kell azzal a té­ves felfogással, amely szerint kívülről nem kell beleszólni az oktatásba. Igenis, bele kell szólni, meg kell fogalmazni a gazdasági igényeket. Tartha­tatlan, hogy még mindig több ezer kommunikáció szakos, vagy politológus képzésére van kapacitásunk. Értelmetlen egy hallgatót a diákhitelen keresz­tül bevinni a felsőoktatásba, hogy aztán egy olyan diplo­mát szerezzen, amivel nem tud boldogulni. Kapcsolatban vagyunk a piaci szereplőkkel, tudjuk, látjuk, hogy milyen gazdasági elvárások fogalma­zódnak meg. Ha befektetőket akar a kormány, figyelembe kell venni az igényeket. Azt szeretnénk, ha ezek az elvárá­Az elnök cáfolja a vádakat alaptalannak és etikátlannak nevezte a Népszabadság tegna­pi számában megjelent „Par­ragh rejtőzködő birodalma” cí­mű írásban foglalt állításokat. Az újság szerint az elnök két cége - az ITC Invest, illetve a Fusionics Kft. - nem kamara­tag, és nem fizet tagdíjat. „Úgy jelentek meg ezek a vádak, hogy nem ellenőrizték a valósá­got. Egyetlen ügyvezetőt sem kerestek meg, nem telefonáltak, nem írtak e-mailt. Légből kapott állítások, amelyek a tagdíj beve- zése ellen irányulnak" - fogal­mazott Parragh László. sok megjelennének az oktatás­ban, mivel a gazdasági raciona­litásnak itt is meg kell jelennie. Ha mi szeretnénk Európa ipari központja lenni - már pedig azzá szeretnénk válni -, akkor például a mérnökképzést radi­kálisan növelni kell. Ezeknek a szempontoknak a képviselete és érvényesítése az oktatásban- szakképzésben, felnőttkép­zésben, felsőoktatásban - az egyik legfontosabb feladatunk.- A foglalkoztatás növelésére, illetve az elvándorlás megállítá­sára milyen koncepciója van a kamarának?- Kicsit mosolyogva néztem, amikor éles vita bontakozott ki a teljes foglalkoztatottság körül. A 3-4 százalékos mun­kanélküliség ugyanis a teljes foglalkoztatottságot jelenti. Ez például Ausztriát, Németor­szágot jellemzi. Ebben a szeg­mensben a fiatalkorú munka- nélküliség az igazán kritikus. Németországban nincs fiatal­korú munkanélküliség, Ma­gyarországon ez körülbelül 30 százalékos, Görögországban, Spanyolországban pedig 50-60 százalékos. Ez azért van, mert olyan tudással rendelkeznek a fiatalok, amit nem tudnak elad­ni. Szükség van a felnőttképzés kiszélesítésére, illetve aktivizá­lására. Az elvándorlás megfé­kezésére a jövedelem kiegyen­lítődés jelentene megoldást, ez azonban lassú folyamat, ehhez hatékony gazdaságra lenne szükség. Többesélyes a hazai Déli Áramlat új nyomvonala Átütemezés Az átadási határidő a tervek néhány nappal ezelőtti megváltoztatása ellenére is tarthatónak látszik A Déli Áramlat Zrt. annak elle­nére is 2017-ben kívánja meg­indítani a szállítást a cső ma­gyarországi szakaszán, hogy a napokban Orbán Viktor minisz­terelnök és Alekszej Miller Gaz- prom-vezér találkozóján meg­változtatták a már elfogadott nyomvonalat. A Világgazdaság információ szerint azért tartha­tó még így is a határidő, mert a szerbiai és ausztriai határunk között lefektetendő cső tervezé­se messze nem a nulláról indul. A több éve tervezett nemzet­közi projekt előkészítése során ugyanis egyedül a magyar- országi beruházásra legalább tíz nyomvonalterv variáció ké­szült, és ebből három is meg­felelő lehet a most végsőnek mondott útvonal számára. A ve­zeték mindhárom terv szerint a Szeged közeli Röszkénél lépne be az országba, ahonnan vagy a lehető legrövidebb úton érné el az osztrák határt, vagy a vá­rosföldi gázelosztók központon keresztül, vagy felkanyarodna Budapest közeiéig, és onnan fordulna nyugatra. A labda jelenleg a hidrauliku­soknál van: gőzerővel számolják a variánsokhoz tartozó vezeték- szakaszok kapacitásait, a telepí­tendő kompresszorok helyét és számát, vizsgálják a szükséges leágazásokat. A Városföldet útba ejtő variáció feltételez egy olyan szakaszt is, amely a Déli Áram­Alekszej Miller lat eddigi nyomvonal-terveiben nem szerepelt, az azóta elhalt Nabuccóéban viszont igen, vagyis a tervei onnan átvehe­tők. (Alekszej Miller múlt heti, budapesti látogatása során híre ment, hogy a Gazprom-küldött- ség tagjai egyes Mol-vezetőkkel is tárgyaltak. A Nabucco ma­gyarországi szakasza a Mól vál­lalkozása lett volna.) A fővárost megközelítő nyomvonal mellett az szól, hogy lehetővé válna a Déli Áramlat és a magyar-szlo­vák interkonnektor összekap­csolása. A majdani költségekről még csak annyi biztos, hogy az Ausztriába vezető bármely ve­zeték sokkal hosszabb, tehát jóval drágább is lesz a félretolt tervben szereplő, Szlovéniánál kilépő csőnél. Erről nem tudni, hogy megépül-e. Az egyébként olcsóbb meg­oldás mellett azonban nem szól az a magyar érdek, hogy a Dé­li Áramlaton érkező gáz a ma­gyar-osztrák HÁG összekötő vezetéken jusson el Ausztriá­ba. Ehhez ugyanis meg kelle­ne fordítani a szállítási irányt. Márpedig a HÁG évi ötmilliárd köbméteres kapacitása kényel­mesen elég a hazai lakosság évi 3,5 milliárd köbméteres gázigényének kielégítésére. Az orosz gáz exportjára viszont ke­vés, ahhoz a kapacitásait még meg is kellene sokszorozni. ■ B. H. L. r, I k f I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents