Heves Megyei Hírlap, 2014. május (25. évfolyam, 101-126. szám)

2014-05-23 / 119. szám

2014. MÁJUS 23., PÉNTEK 7 BELFÖLD - KÜLFÖLD A Néppárt áll nyerésre ep-választás A siker esetén sem biztos, hogy Juncker követi Barrosót Az EP mandátumainak megoszlása (jelenlegi ciklusban, zárójelben a legutolsó előrejelzés a választási eredményekre) Európai Néppárt 273(217) | Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége 196(199) Liberálisok és Demokraták Szövetsége 83(61) Zöldek/Európai Szabad Szövetség 57(50) Európai Konzervatívok és Reformerek 57(42) Egységes Európai Baloldal/ Északi Zöld Baloldal 35(46) Szabadság és Demokrácia Európája 31(33) Függetlenek 33 (37) Egyéb*-(66) Összesen [ 765(751) . * Olyan pártok jelöltjei, akik nem tartoznak egyik pártcsaládhoz sem, és nem tudni, | csatlakoznak-e valamelyik frakcióhoz. ■£ VG-GRAFIKA FORRÁS: TNS OPINION u. Schulz és Juncker derűs pillanatai. A választások után valemelyiküknek biztos nem lesz sok oka örülni Az óriási áprilisi hiányt ellensúlyozhatja a májusi többlet deficit Április végéig 951,1 milliárd forintos hiány keletke­zett a büdzsében, ami az egész évre tervezett 984,6 milliárd forint közel 97 százaléka - erő­sítette meg az előzetes adato­kat a Nemzetgazdasági Minisz­térium. Az év negyedik hónap­jában 250 milliárdos lyuk volt a költségvetésben. A korábbi évekhez képest jelentős hiányt részben azzal magyarázza az NGM, hogy már áprilisban át­utalták a családtámogatásokat és a bérek kifizetésének fede­zetét. Varga Mihály miniszter a napokban azt mondta, hogy az alacsony inflációval „valamit kezdeni kell’’, de „emiatt fájjon a miniszter feje”. A Világgazdaságnak arra a kérdésére, hogy várhatóak-e költségvetési kiigazítások Banai Péter Benő, az NGM he­lyettes államtitkára közölte, ha a konvergenciaprogramhoz ké­pest eltéréseket látnak, intéz­kedéseket hozhatnak. „A leg­frissebb adatok alapján az idei gazdasági növekedés 2,3 szá­zaléknál magasabb, az infláció 0,8 százalékosnál alacsonyabb is lehet. Ezek költségvetési egyenleget befolyásoló hatása egymással ellentétes.” Banai az online sajtótá­jékoztatóján hangsúlyozta, hogy „májusban igen jelentős költségvetési többlet várható”. Mindez azt jelenti, hogy a kö­vetkező hónapban még nem teljesül az egész évre tervezett hiány. Banai szerint továbbra is reális a kitűzött 2,9 százalékos GDP-arányos deficitcél elérése. A Főgáz és az Antenna Hun­gária megvásárlásával kap­csolatos kérdésre Banai azt írta, hogy a két vagyonszerzési ügylet növeli a költségvetés pénzforgalmi hiányát, az uniós módszertan szerinti egyenle­get azonban nem rontja. ■ H. J. Az államháztartás pénzforgalmi adatai Előirányzat 2014 április (milliárd (milliárd forint) forint) Központi költségvetés-961,30-1031,5 Elkülönített alapok-23,3 35,6 TB-alapok 0 44,8 Egyenleg-984,6-951,1 FORRÁS: NGM A legfrissebb adatok szerint a Jean-Claude Juncker ve­zette néppárti lista nyerheti meg az EP-választásokat. Ennek ellenére egyáltalán nem biztos, hogy ő is lesz majd az Európai Bizottság új elnöke. Elfordulhat, hogy a választásokon je­löltként el sem indult, az Európai Tanács által kijelölt politikus váltja majd az ősszel távozó Jósé Manuel Barrosót. < Tar Gábor Az Európai Néppárt győzelmét jósolja a Nagy-Britanniában és Hollandiában már tegnap meg­kezdődött és vasárnapig tartó európai parlamenti választá­sokon a TNS Opinion közvé­lemény-kutatónak a voksolás előtt utoljára közzétett felméré­se. A jobbközép erőket tömörítő pártcsalád választási győzelme esetén sem lehet azonban biz­tosra venni, hogy listavezető­jük, Jean-Claude Juncker - aki közel két évtizeden át látta el a luxemburgi kormány, illet­ve nyolc éven át az eurózóna pénzügyminiszteri tanácsá­nak, az Eurogroupnak a veze­tését - veszi át majd ősszel az Európai Bizottság elnöki tisz­tét a 10 év után távozó Jósé Ma­nuel Barrosótól. A választokon elindult párt­családok vezetői ugyan azt hangoztatják, hogy Barosso utódjának a pártok által meg­nevezett jelöltek közül kell kikerülnie, a Lisszaboni Szer­ződés - amelynek szabályait először alkalmazzák az Euró­pai Bizottság elnökének meg­választásánál - csupán azt írja elő, hogy a tagállamok állam- és kormányfőit tömörítő Euró­pai Tanács a „választási ered­mények figyelembe vételével” állít jelöltet a brüsszeli testület élére, akinek az EP többségé­nek támogatását is el kell nyer­nie. Vagyis a szerződés nem azt írja elő, hogy a választáso­kon bizottsági elnökjelöltként megnevezett politikusok közül kell választania az Európai Ta­nácsnak. Nagykoalíció jöhet a TNS Opinion felmérése sze­rint a következő ciklusban a jelenlegi 765-ről 751 fősre csökkenő EP-ben a Néppárt 217 mandátumot szerezhet, míg a szocialistáknak 199 képviselői hely juthat. Az euroszkeptikus pártok meg­erősödése, illetve a liberáli­sok mandátumainak várha­Az utóbbi napokban Angela Merkel német kancellár, illet­ve az Európai Tanács elnöke is azt közölte, hogy nem feltétlen az európai pártcsaládok által megnevezett listavezetők közül állítanak majd jelöltet a Bizott­ság élére. Már szárnyra kaptak olyan értesülések is, miszerint a Néppárt győzelme esetén va­lójában nem Junckert, hanem a finn ex-kormányfőt Jyrki Katai- nent vagy az ír miniszterelnök Enda Kennyt jelölné az Európai Tanács bizottsági elnöknek. Továbbá Juncker bizottsá­gi elnökké választásához ön­magában még nem elegendő az, hogy a Néppárt nyeri meg a választást, ugyanis a Lissza­boni Szerződés azt sem teszi egyértelművé, hogy a válasz­tásokon legtöbb mandátumot szerzett pártcsaládból, vagy ab­tó csökkenése miatt elem­zők szerint elképzelhető, hogy csak egy néppárti-szo­cialista nagykoalíció tudja majd megteremteni a szük­séges többséget az EP-n be­lül a fontos kérdésekben, így legelőször is abban, hogy ki legyen a következő elnök. jelöltet állítani, amelyik több­séget tud létrehozni az EP-n belül. így akár elképzelhető az is, hogy hiába a Néppárt nyer, ha a másik nagy európai párt­család, a szocialista tömörü­lés - amelynek jelöltje Martin Schulz jelenlegi EP-elnök - tud többségi koalíciót létrehozni a képviselőtestületben. Persze Schulz-cal kapcsolatban is van­nak olyan hírek, hogy helyette inkább a dán kormányfő, Helle Thorning-Schmidtre esne az Európai Tanács választása, ha a voksolás eredménye miatt szo­ciáldemokrata politikust kelle­ne kinevezni a bizottság élére. A két legnagyobb pártcsalád listavezetőjének programja leg­inkább a gazdasági válság kö­vetkezményeinek kezelésében tér el. Míg Juncker fő céljaként továbbra is feltétlen fontosnak tartja a fegyelmezett költségve­tési politikát, ami szerinte meg­alapozhatja a fenntartható nö­vekedés elérését, addig Schulz lazítana az uniós fiskális sza­bályokon, és elsősorban a fiata­lok munkanélkülisége, illetve az adóelkerülés elleni küzdel­met erősítené. A Néppárt jelölt­je egyben szükségesnek tartja, hogy minden tagországban bevezessék a minimálbért, ad­dig Schulz kedvezményes hi­telprogramot indítana a kkv-k számára. HÍRSÁV Matolcsy: elképzelhető a folytatás ELKÉPZELHETŐ, hogy a Ma­gyar Nemzeti Banknak (MNB) módja nyílik további mérsékelt kamatcsökkenté­sekre - mondta csütörtökön Londonban Matolcsy György. Az MNB elnöke, aki egy üzleti rendezvényen tartott előadást a Cityben, felidézte, hogy a jegybank monetáris enyhítési ciklusa 7,00 szá­zalékos alapkamatról indult és jelenleg 2,50 százalék az MNB irányadó kama­ta. Kijelentette: lehetséges, hogy van még manőverezési mozgástér, és elképzelhetők további kisebb mértékű ka­matcsökkentések a jövőben. A londoni elemzői közös­ségen belül konszenzusos előrejelzés, hogy az Magyar Nemzeti Bank a korábbi vá­rakozásokkal ellentétben mégsem fejezte be enyhítési ciklusát. ■ MTI Vegyesen alakultak a német indexek MÁJUSBAN CSÖKKENT a német feldolgozóipari be- szerzésimenedzser-index, a szolgáltatóipari emelkedett, az összesített index nem vál­tozott - közölte csütörtökön a londoni Markit Economics gazdaságkutató intézet. A májusi német feldolgozóipari beszerzésimenedzser-index (BMI) előzetes értéke 52,9 pont lett az áprilisi 54,1 pont után, alacsonyabb a várt 54,0 pontnál. A feldolgozó- ipari előzetes BMI viszont lé­nyegesen jobb lett májusban az elemzők által várt 54,5 pontnál, 56,4 pontra emelke­dett az előző havi 54,7 pont­ról. ■ MTI Fertőzött marhahúst semmisítenek meg több mint 816 ezer tonna darált marhahúst semmi­sítenek meg az Egyesült Államokban, miután a mező- gazdasági minisztérium élel­miszerbiztonsági részlege közölte, hogy a március 31. és az április 18. között kibo­csátott termék E.coli bakté­riumot tartalmazhat. A The Daily News lap honlapján megjelent jelentés szerint a hat év óta legjelentősebb darálthűs-visszavonás 12 ál­lamot érint. ■ MTI ból a tömörülésből kell elnök­Lassan nőnek a keresetek Magyarországon bérek A fizetéseket lefelé, a foglalkoztatottságot felfelé húzza a közmunkások növekvő létszáma Márciusban 2,8 százalékkal nőttek a bruttó és a nettó átlag- keresetek is az előző év azonos időszakához képest. Az idei első negyedévben pedig 1,8 száza­lékkal voltak magasabbak a ke­resetek a tavalyi év első három hónapjához viszonyítva a KSH adatai alapján. A bruttó bér 236 ezer, a nettó 155 ezer forint volt márciusban. Az átlagkeresetek elsősorban azért nőnek ilyen lassan, mert a közfoglalkozta­tottak fizetése - növekvő létszá­mukkal párhuzamosan - az év első két hónapjában a rendkí­vül alacsony, 80 ezer forint alat­ti szintről még csökkentek is. A januári közel 4 és a febru­ári 2 százalékos bércsökkenés után 1,7 százalékkal nőtt a köz­munkások fizetése az év har­madik hónapjában. A statiszti­kai hivatal szerint közmunká­sok nélkül 6,4 százalékkal nőt­tek a bérek: a versenyszférában 5,5, a költségvetési szektorban 9 százalékkal emelkedtek a fi­zetések. A nettó keresetek nö­vekedése megegyezik a reál­keresetekével, hiszen eltűnt az infláció Magyarországon. Nem csak a béreket, hanem a foglalkoztatást is nagymér­tékben befolyásolja a közfog­lalkoztatottak száma. Az év harmadik hónapjában 2 millió 829 ezren dolgoztak a legalább 5 főt foglalkoztató válláratok­nál, a költségvetési szférában és a nonprofit szervezetéknél, ami 7,2 százalékos növekedés éves alapon. Ebből viszont 209 ezer közfoglalkoztatott volt, ami 117 ezres növekedés egy év alatt, és a közmunkások száma az év első két hónap­jához képest is dinamikusan nőtt. Mindez rosszabb képet fest az elsődleges munkaerőpi­acról. A vállalatoknál 1 millió 852 ezren dolgoztak március­ban, ami 2,6 százalékos növe­kedés, ugyanakkor közfoglal­koztatottak nélkül 15 ezerrel kisebb ez a szám. A költségvetési szférában közmunkások nélkül is dina­mikusan, 5,6 százalékkal nőtt a foglalkoztatottak száma, mi­közben a nonprofit szerveze­teknél 10 százalékos a vissza­esés. A nonprofit szektorban egyre jellemzőbb a közmunka: a 104 ezer alkalmazottból 14 ezer közmunkás. A Nemzetgazdasági Minisz­térium közleményében utalt ar­ra, hogy el szeretnék érni a tel­jes foglalkoztatást, amit 4 szá­zalékos munkanélküliségi ráta mellett képzelnek el. Az első negyedévben 8,3 százalék volt a munkanélküliségi ráta, és egy év alatt 3,5 százalékpontot csökkent a mutató. Ugyanak­kor leginkább a közfoglalkoz­tatás felfutása és a külföldön munkát vállaló magyarok szá­mának növekedése csökken­tette a munkanélküliségi rátát. Tavaly közel 60 ezer magyar ment Németországba, ami 7,6 százalékos növekedés 2012-höz képest, 35 ezren viszont vissza­költöztek. Jövő év elejére akár el is ér­hető a most célként megjelölt, 4 százalékos munkanélküli­ség, ha Lázár János napokban tett bejelentését komolyan vehetjük. Az államtitkár sze­rint 2015 januárjától minden munkanépes korú, egészséges embernek legalább közmunkát biztosítanak. Ha viszont az elsődleges munkaerő-piac állapotát sze­retnénk látni, érdemes azt fel­tételezni, hogy a közmunkások legnagyobb része nem találna munkát a versenyszférában. Ha nem lenne közmunkaprog­ram, akkor most körülbelül 13 százalékos munkanélküliségi rátát láthatnánk. ■ H. J. Nettó kereset a nemzetgazdaságban (formt) 165 000 VG-GRAFIKA FORRÁS: KSH 1 í \ A

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents