Heves Megyei Hírlap, 2014. május (25. évfolyam, 101-126. szám)
2014-05-22 / 118. szám
2014. MÁJUS 22., CSÜTÖRTÖK KOZELET mmmmmmmmmmmmammmmmmammm mmmmmmmmmmmmmmmmmuaammm HÍRSÁV Kiszabadult a foglyul ejtett magyar kiszabadult a vasárnap Ke- let-Ukrajnában foglyul ejtett magyar férfi - közölte a Terrorelhárítási Központ (TEK) Társadalmi Kapcsolatok Osztálya szerdán. „A TEK és a külföldi partnerszolgálatok együttműködésének eredményeképpen, sikeres tárgyalásokat követően, szerda délelőtt fogva tartói elengedték az Ukrajnában dolgozó magyar férfit” - írták a közleményben a TEK. ■ MTI Lázár János:több vadász fizet TÖBBEN, KÖZÖSEN fizetik annak a vadászatnak a költségeit, amelyen Lázár János is részt vesz, így nincs ellentmondás a vagyonnyilatkozatában szereplő adatok és a felmerülő kiadások között. Ezt a Miniszterelnökséget vezető államtitkár közölte az MTI kérdésére szerdán annak kapcsán, hogy az atlatszo.hu azt írta: Lázár János 23 millió forintért rendelet csehországi fácánvadászatot. Vagyony- nyilatkozata szerint ugyanakkor ennyi készpénzzel nem is rendelkezik. Lázár elmondta: a novemberi vadászaton magánemberként ré$zt vesz. A költségeket^ ,n bevett szokás szerint nem a megrendelő, hanem a vadászaton résztvevő személyek közül többen közösen fizetik - közölte Lázár. ■ MTI Lázár János Hende: a magyarok tudnak harcolni a honvédelmi miniszter szerint az 1848-49-es szabadságharc és tetőpontja, Buda várának bevétele azt üzeni, érdemes küzdeni, harcolni közös jogainkért, a szabadságért, érdemes küzdeni az önrendelkezésért. "Mi, magyarok tudunk harcolni, ki tudunk állni magunkért"- hangsúlyozta Hende Csaba a honvédelem napi rendezvények megnyitóján, szerdán a Budai Várban. ■ MTI MÁV-beiárás a józsefvárosi piacon BEJÁRÁST TARTOTTAK a MÁV Zrt. szakemberei szerdán a józsefvárosi piac területén, hogy a kiürítési végrehajtás előkészületeként felmérjék a konténerállományt és az építményeket. A Pesti Központi Kerületi Bíróság, a MÁV kezdeményezésére elrendelte a Négy Tigris piac teljes területének kiürítését. ■ MTI Vizsgálatra kérték a Kehit norvég alap A kutatási együttműködésre adnák a legtöbb pénzt a donor országok Az EGT és a Norvég Finanszírozási Mechanizmusok programjai (2009-2014, teljes támogatási összeg, millió euró) Energiahatékonyság 9,89 Megújuló energia 9,07 Veszélyeztetett gyerekek és fiatalok 13,19 1 Kulturális örökség 14,84 Ösztöndíjak 3,50 1 Zöld ipari innováció 26,91 } Kétoldalú kutatási együttműködés 28,38 1 Intézményfejlesztési együttműködés 12,72 Népegészségügy 19,57 Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz 7,01 Civil alap 13,49 j Méltányos munka és háromoldalú párbeszéd 0,83 Kétoldalú kapcsolatok nemzeti alapja 0,76 [ ÖSSZESEN* «160,22 * Ebből az összegből 20,71 millió euró a hazai támogatás mértéke. FORRÁS: A 2014 ES KÖLTSÉGS^TÉS TERVEZETE Csepreghy Nándor tegnap bejelentette, hogy a Kehi kivizsgálja a Norvég Alap magyarországi működését Összesen 160,2 millió eurós (más költségekkel együtt 174 millió euró) támogatás érkezhet Magyarországra a Norvég Alapból, amely kapcsán vizsgálatra kérték fel a Kehit. Éber Sándor A Miniszterelnökség felkéri a Kormányzati Ellenőrzési Hivatalt (Kehi) a Norvég Alap felhasználásának teljes körű vizsgálatára - jelentette be tegnap Csepreghy Nándor. A Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkára közölte: az átfogó, várhatóan 3 hónapot igénybe vevő vizsgálat célja, hogy tisztázzák, az alap hazai felhasználásakor áttételesen politikai szervezeteket vagy hozzájuk szorosan kötődő civil szervezeteket támogattak-e. Csepreghy elmondta, ha a magyar kormány gyanúja igazolódik, hogy az alap forrásait nem a meghatározott célokra használták fel, akkor az megadja annak a jogalapját, hogy az egész rendszert újratárgyalják a donor országok és Magyarország között. A napokban Norvégia (a források 97 százalékát ők adják), Liechtenstein, Izland az EGT és Norvég Alapok további magyar- országi kifizetéseinek felfüggesztéséről döntött (kilenc területen, ahol a magyar kormány a közreműködő). Kifogásolták, hogy januártól a magyar kormány az alapok forrásainak és programjainak lebonyolításával, a monitorozással kapcsolatos teendőket az állami tulajdonban lévő, de attól szervezetileg független Széchenyi Programiroda Nonprofit Kft.-hez helyezte át, amit a megkötött egyezmények megszegésének neveztek. A magyar kormány azt kérte, hogy a felfüggesztést arra a három alapra is terjesszék ki, amelyek a civil szervezeteknek szánt pénzeket folyósítanak. Ezek az érintettek az Ökotárs Alapítvány (civil alap program), a Regionális Környezetvédelmi Központ (alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz 7 millió eurós támogatás) és az Innovation Norway (méltányos munka és háromoldalú párbeszéd 0,8 millió eurós támogatás). A 13,5 millió eurót kezelő Ökotársat Csepreghy az LMP szatellit szervezetének nevezte, ezt az alapítvány cáfolta, közölték: soha nem támogattak pártot. A korábban megnevezett operátorok között olyan szervezetek szerepeltek a már említetteken kívül más területeken, mint a Nemzeti Környezetvédelmi és Energia Központ Kft., a Nemzeti Innovációs Hivatal, a Szent István Egyetem, a Tempus Köz- alapítvány, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség részéről pedig a Humán Erőforrás, a Környezetvédelmi, a Nemzetközi Együttműködési és a Regionális Fejlesztési Programok Irányító Hatósága. A 2014-es költségvetés tervezetében az szerepel, hogy a Norvég Alap a 2009-2014-es időszakban összesen 139,5 millió eurós (42,4 milliárd forintos) támogatást nyújt Magyarországnak, ami a harmadik legnagyobb nagyságú összeg a 15 kedvezményezett ország között. A donor országok az áruk, a szolgáltatások, illetve a tőke és a munkaerő szabad áramlását biztosító uniós közös piachoz való hozzáférésért cserébe nyújtja a támogatásokat az EU szegényebb tagállamainak. A támogatásokhoz több területen a magyar fél hazai társfinanszírozásként (15 százalékos arányban) még 20,71 millió eurót tesz hozzá összesen, így együttesen 160,22 millió eurós (mintegy 48 milliárd forintos) támogatás vehető igénybe. Nem szükséges például nemzeti társfinanszírozást nyújtani a technikai segítségnyújtás, a kétoldalú kapcsolatok nemzeti alapja és a donor államok menedzsment költsége esetén. A Norvég Alap a programokon kívül még menedzsment költségként 11,49 millió, valamint technikai segítségnyújtásként 2,29 millió eurót is ad, így összesen 153,3 milliót áldoznak a magyar- országi programokra. Az összesített keret nagysága így a magyar hozzájárulással együtt 174 millió eurót (52,8 milliárd forintot) tesz ki. 2004 és 2009 között az alapból mintegy 35 milliárdos támogatás kapott Magyarország. Az idei évi büdzsében a Norvég Alap programjainak finanszírozására 9,8 milliárd forintot terveztek, amelyből 8,3 milliár- dot ájlnák-a donor áUamok. A 12 program közül (a 13. támogatott fejezete a kétoldalú kapcsolatok nemzeti alapja) a legtöbb pénzt a kétoldalú kutatási együttműködésre adják, 24,12 millió eurót, ehhez jön még a hazai társfinanszírozásként 4,25 millió euró. A második legnagyobb összeg a zöld ipari innovációra érkezik 22,8 millió euróval, amelyhez 4 millió eurós magyar forrás járul. A legjelentősebb támogatott területek közé tartozik még a népegészségügy (16,6 millió euró, plusz 2,9 milliós hazai forrás), a kulturális örökség (12,6 mü- lió euró, plusz 2,26 millió eurós hazai forrás), a civil alap (13,49 millió euró), veszélyeztetett gyerekek és fiatalok (11,21 millió euró, plusz 1,97 millió hazai forrás). A megújuló energiára összesen 9, míg a az energiahatékonyság terültére 9,89 millió euró jut. A támogatások töredékét fizették eddig ki a 2009 és 2014 közötti időszakra szóló támogatásról a megállapodást a Norvég Alapból a felek 2010. július 28-án kötötték meg, az együttműködési megállapodásokat 2011 októberében írták alá. A büdzsétervezet szerint a projektek megvalósításának határideje a programok többségében 2016. április 30., míg a program szintű zárás határideje 2017. április 30. A nemzeti szintű zárás végső dátumát 2017. december 31-re tették. tavaly Év végén még azt jósolták, hogy az idén a támogatások jelentős része lekötésre kerül a pályázatok kiírása után, és az év második felétől nagy tömegben kerül sor előleg kifizetések és utó- vagy szállítói finanszírozások kifizetések teljesítésére. Eddig mintegy 12 millió eurót fizettek ki a Norvég Alapból. Egyházi szervezetek is segítik a bajbajutottakat katasztrófa A rendkívüli helyzet miatt a térségbe tervezett utazások elhalasztását kérik Az utóbbi 120 év legsúlyosabb árvize pusztít Szerbiában, Bosznia-Hercegovinában és Horvátországban, a halálos áldozatokat is követelő katasztrófában több tízezer ember kényszerült otthona elhagyására. A földcsúszamlások több száz család házát sodorták el, a hegyvidéki területeken szinte egész falvakat temetett be a sár. A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy három nap alatt három hónapnak megfelelő csapadék esett - közölte az MTI-vel tegnap a Magyar Katolikus Püspöki Kar (MKPK) sajtószolgálata. A tájékoztatás szerint a Katolikus Karitász felvette a kapcsolatot a helyi Karitász o to Szerbia, Krupanj település. Sok ház megsemmisült szervezetekkel, és segélyszállítmányt indít Belgrádba, az árvízi koordinációs központba. A rakományba - egyebek mellett - nagy mennyiségű antibakte- riális kézfertőtlenítő folyadék és fertőtlenítő szer található. Ezekre hamarosan óriási szükség lesz, mert a víz visszahúzódásával komoly fertőzésveszély várható. A Magyar Református Szeretetszolgálat műszaki mentőcsapatot és lelki gondozót is küld az árvízzel leginkább sújtott szerbiai övezetbe, Obrenovac környékére - közölte a szervezet az MTI-vel. A mentőcsapat szivattyúkkal, szakképzett búvárokkal és technikai felszrelésekkel segít a rászorultakon. A szeretetszolgálat gyűjtést is indított a szerbiai árvízkárosultak megsegítésére, a 13600-as telefonszámon pedig hívással lehet támogatni a bajbajutottakat. A szerb egészségügyi szolgálat arra figyelmeztet, hogy az áradások után heveny gyomor- bántalmak, hepatitisz és tífu- szos megbetegedések fordulhatnak elő a térségben. A rendkívüli helyzet miatt a Bosznia-Hercegovinába tervezett utazások elhalasztását, és Nyugat-Szerbia elkerülését kéri a magyar állampolgároktól a külügyminisztérium konzuli szolgálata. ■ VG í