Heves Megyei Hírlap, 2014. május (25. évfolyam, 101-126. szám)
2014-05-15 / 112. szám
KOZELET ■fuyÄi HIESAV Hárommilliárdos minősített határozat minősített a Miniszterelnökségnek költségvetési átcsoportosítással dologi kiadásokra biztosított mintegy 3,1 milliárd forint felhasználásáról szóló kormányhatározat, arról nem adható információ- közölte a Kormányzati Információs Központ szerdán. A Magyar Közlönyben kedden jelent meg az átcsoportosításról egy kormányhatározat, amely nem tartalmazta, hogy mire tervezik fordítani az összeget. ■ MTI Veszélyes városok EP-szavazásra a biztonsági helyzet miatt öt magyar külképviseleten- Tripoliban, Kabulban, Bagdadban, Rámalláhban és Da- maszkuszban - nem szavazhatnak a választópolgárok a május 25-i európai parlamenti (EP-) választáson - közölte a Külügyminisztérium sajtófőosztályának vezetője az MTI érdeklődésére. ■ MTI Török bányarobbanás: egyre több halott TÖRÖKORSZÁGBAN LAPZÁRTÁNKIG 245-re nőtt a bányarobbanás és az utána keletkezett tűz halottainak száma- mondta a török minisztereinek. Recep Tayyip Erdogap ellátogatott a tragédia helyszínére Somaba. Az utolsó adatok szerint 120 bányász sorsáról nem tudnak. ■ MTI Vészhelyzet a vietnami rombolás miatt a vészhelyzetekre alkalmazott forgatókönyv szerint jár el Kína a külföldi, köztük kínai vállalatok elleni vietnami rombolásra reagálva - jelentette be Hua Csun-jing, a külügyminisztérium szóvivője szerdán. Vietnami jelentések szerint az ország déli részén két ipari parkban a dél-kínai-tengeri területi vita miatt tüntetők ezrei több tucatnyi vállalat épületeit megrongálták. ■ MTI Milliardok csaladoknak KSH Kifejezetten magas az univerzális juttatások aránya Egy lakosra jutó szociális kiadások (Magyarországon az EU-28 százalékában, 2011) Betegség/egészséggondozás ■■■■■■■52,0 Rokkantság ■■■■■■■54,0 Öregség ________________ ■■ ■■■■■■56,1 Hátrahagyottak Család/gyermek__________________ Egyéb társadalmi kirekesztettség |55,0 Egyéb tár ■■16,1 Összes juttatás 5r VG-GRAFIKA FORRÁS: EUROSTÁT A magyar szociális kiadások egy főre jutó értéke az uniós átlag 55 százalékát adják. Az uniós ráfordításokhoz a legjobban a család- és gyermektámogatások közelítenek, ezek között nálunk kiemelkedően magas az alanyi jogon járó juttatások aránya. Haiman Éva Magyarország 2011-ben a GDP 23 százalékát fordította szociális védelmi kiadásokra, miközben az Európai Unió átlaga 29 százalék volt. Ha a hazai szociális kiadások egy főre jutó értékét vesszük, az az uniós átlag 55 százalékát tette ki. Egyedül a család- és gyermektámogatások fajlagos kiadásai közelítik valamelyest az uniós átlagot (86,5 százalék. Emellett, míg Magyarországon az ilyen célú ráfordítások az összes szociális védelmi kiadás 13 százalékát adták, addig az EU-ban átlagosan csak 8 százalékát. A magyar szociális védelmi rendszer abban is eltér az uniós többségtől, hogy nálunk kifejezetten magas az univerzális támogatások aránya, amelyek bizonyos élethelyzetben, életkorban mindenkinek járnak - állapítja meg a Központi Statisztikai Hivatal tanulmánya. A családtámogatásokon belül is az alanyi jogon járó juttatásokra ment el a legtöbb pénzt: Magyar- ország 2012-ben összesen 551 milliárd forintot, a GDP 1,9 százalékát fordította a gyermekesek támogatására, ennek az összegnek a 77 százalékát az olyan, biztosítási és/vagy munkaviszonyhoz nem kötött ellátások adták, mint a családi pótlék, az anyasági támogatás, a gyermeknevelési támogatás és a gyermekgondozási segély. A családtámogatás legnagyobb része, 343,2 milliárd forint, családi pótlékra ment 2012-ben. Havonta átlagosan 1 millió 168 ezer család, ezen belül 1 millió 891 ezer gyermek után fizették ki az átlagosan 293,9 ezer forint juttatást, amit a legtöbben a nagyobb gyermekszámú Borsod:Aba- új-Zemplén és Szabolcs-Szat- már-Bereg megyében vettek igénybe. A három vagy több gyermeket nevelőknek járó gyermek- nevelési ' támogatást 2012-ben 38,6 ezren vették igénybe, összesen 13,3 milliárd forint értékben, Budapesten és Pest megyén kívül elsősorban a két elmaradott, munkanélküliséggel leginkább,sújtott régió, Észak-Magyarország és az Észak-Alföld megyéiben. A szintén alanyi jogon járó gyest havonta átlagosan 168 ezren kapták, a kifizetés összességében 61,8 milliárd forintra rúgott. Anyasági támogatásban - amelynek egyetlen feltétele, hogy legalább négyszer részt kell venni terhesgondozáson - több mint 86 ezren Egysziilősök és sokgyerekesek a gyermekes családokon belül a szociális védelem szempontjából kiemelt figyelmet igényelnek az egyszülős, illetve a 3 és annál több gyermekes családok A gyermeküket egyedül nevelők száma az elmúlt évtizedben valamennyi megyében jelentősen, átlagosan 30 százalékra növekedett, de például Budapesten már 39, Csongrád- ban és Békésben pedig 32 százalék A legutóbbi népszámlálás idején, 2011-ben a gyermekes családok 12 százalékában neveltek három vagy több gyereket. Szabolcsban, és Borsodban ennél is nagyobb arányt, ló, illetve Uszázalékot képviseltek a nagycsaládok. részesültek 2012-ben, összesen 5,7 milliárd forint összegben. Az előzetes munkaviszonyhoz kötött terhességi-gyermekágyi segélyt már inkább a kedvezőbb munkaerő-piaci helyzetű megyékben, illetve a Budapesten élő nők vették igénybe: 2012-ben havonta átlagosan valamivel több, mint 25 ezren. A juttatásra akkor összesen 38,2 milliárd forintot fordítottak. Hasonlóan biztosítási jogviszony szükséges a gyermek- gondozási díj igénybe vételéhez, ebben majdnem 82 ezren részesültek 2012-ben Magyarországon. Az ellátásra 89,2 milliárd forintot fizettek ki országosan. További százmilliárdokat emésztenek fel a gyermekvédelmi támogatások. Csak a gyermek- nevelést segítő, rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben 575 ezer gyermek részesült 2012-ben, a legnagyobb arányban - 13-13 százalék - Szabolcsban és Borsodban, de a Pest megyében élők aránya (8,7 százalék) is magas volt. Az időszakosan létfenntartási gondokkal küzdő gyermekes családok támogatását célzó rendkívüli gyermekvédelmi támogatást ugyanezen időszakban 26,9 ezren kapták, 18 százalékuk fővárosi, 17 százalékuk Csongrád, 12 százalékuk Pest megyei volt. Nonprofit szolgáltatókkal folytatódik a rezsicsökkentés versenyben A kormány elkezdi a nonprofit közmúszolgáltatók kialakítását annak érdekében, hogy a lakossági rezsicsökkentés után megkezdődhessen az ipari is - jelentette be tegnap Németh Lászlóné. A nemzeti fejlesztési miniszter az MVM Partner Zrt. konferenciáján arról beszélt, hogy az ipari rezsicsökkentéshez szükséges közszolgáltatási törvény elfogadását követően nonprofit közmúszolgáltatókat hoznak létre. „Alacsony energiaárakat kell kínálnunk ahhoz, hogy Magyarország megőrizze versenyképességét” - fogalmazott. A cél az, hogy a villamos energia a háztartások és az ipar területén is egész Európában Magyarországon legyen a legolcsóbb. Véleménye szerint a hazai energiafüggetlenséghez szorosan kapcsolódik a paksi atomerőmű bővítése, mivel ez hosszú távon biztosítja az ország versenyképességét. Fontos szempontnak nevezte, hogy az energiafelhasználás csökkentése jelentős mértékben növelheti a versenyképességet, ezáltal az olcsó energia válik meghatározóvá a jövőben. Németh Lászlóné kiemelte: az energiatudatos gondolkodásmód uniós cél, a 2014-2020-as uniós költségvetési időszakban jelentős források állnak rendelkezésre az energetikai kutatás-fejlesztés területén megvalósuló beruházásokra. Ezek a pénzek a hazai kis- és középvállalkozások energiahatékonysági fejlesztéseit is elősegítik majd. Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) elnöke a kérdéssel kapcsolatban korábban lapunknak azt nyilatkozta: a villamos energia és gázszolgáltatók állami megvásárlásának, a központi árszabályozásnak, valamint a többszöri rezsicsökkentésnek az eredményeképpen folyamatosan nyílik az olló a hatósági és a piaci ár között, és ennek a különbségét valakinek fizetnie kell. ■ A. E. Csatasorba álltak a diplomaták az ukrajnai rendezésért VÁLSÁG A magyar nemzetbiztonsági bizottság szerint komoly veszélybe került a térség biztonsági stabilitása A válság rendezésére német közvetítéssel megbeszélések kezdődtek tegnap Kijevben, amelyen az oroszbarát szakadárok képviselői nem vesznek részt. Az ukrán kormány közölte, hogy nem hajlandó tárgyalni velük, s ezzel a donyec- ki szeparatisták* maradéktalanul egyetértettek. Pozsonyban szerdán háromnapos biztonságpolitikai fórum kezdődött, a munkába bekapcsolódnak majd a visegrádi négyek kormányfői. Donald lúsk lengyel miniszterelnök azt jelezte, hogy a tanácskozáson kifejezi nemtetszését Orbán Viktornak a kárpátaljai autonómiára tett megjegyzése miatt. Martonyi János külügyminiszter tegnap mindenesetre tudatta, hogy félreértették a magyar miniszterelnök szavait. Pozsonyba várták Arszenyij Jacenyuk ukrán ideiglenes kormányfőt, aki az utolsó pillanatban lemondta az utat a fokozódó ukrán helyzetre hivatkozva. A magyar országgyűlés nemzet- biztonsági bizottsága is a fokozódást érezheti, tegnapi ülésén megállapította, hogy a térség biztonsági stabilitása komoly veszélybe került, igaz, nem tartanak azonnali menekülthullámtól. Erről beszélt a krími népszavazás idején Orbán Viktor is, aki a keleti határnál tartott demonstratív vizitet. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter az amerikai Bloomberg Oktyabrszkoje falunál kilőtt ukrán páncélost vizsgálnak tv-nek úgy nyilatkozott: a NATO még 2008 áprilisában elvetette a jelenlegi ukrajnai válság magvait, amikor a bukaresti csúcson állást foglaltak az ország tagsága mellett. Lavrov szerint negatív következményekkel jár, ha a NATO nem hagyna fel a terveivel. Oroszországban a napokban bejelentett fegyverkezési tervek sok milliárd rubelba kerülnek, de Moszkva korábban sem takarékoskodott a hadi kiadásokkal. Mint ahogy arra is jut pénz, hogy naponta 9 ezer köbméter ivóvizet juttassanak el a Krím félszigetre. Erre azért van szükség, mert Ukrajna blokkolja az Oroszországhoz került terület vezetékes vízellátását. ■ VG Honnan lesz pénz? június 3-tól csak akkor kap Ukrajna gázt az orosz Gaz- promtól, ha addig előre kifizeti a júniusra megállapított 1,66 milliárd dollárnyi számlát. A Gazprom a jelenleg érvényben lévő, napi 114 millió köbméter szállításáról szóló szerződés alapján nyújtotta be Kijevnek a számlát. Nyu- gat-Európában már azt számolgatják, hogyan pótolhatnák az ukránoknak hiányzó gázt. Eredményre nem jutottak, a GDF Suez francia cég közlése szerint az európai tartalékok az ukrán szükségletek egyhar- madát sem elégítenék ki. f
