Heves Megyei Hírlap, 2014. április (25. évfolyam, 76-100. szám)
2014-04-26 / 97. szám
4 HORGÁSZ AT-VAD ASZ AT 2014. ÁPRILIS 26., SZOMBAT A kevés szénhidrát és sok-sok vitamin miatt a vadak húsa nagyon egészséges A honi vadászati múzeumok világa tárlatok A természet szerelmesei a hatvani kiállításon túl számos helyet kereshetnek föl vadügyek Kardeván Endre országos főállatorvos egy buda- f pesti szakmai tanácskozáson beszélt arról, hogy honunkban is tudatos vadgazdálkodásra van szükség, hiszen a vadhús „megújuló természeti erőforrás” és egészséges élelmiszer is. Jó minőségű vadhús viszont csak tudatos, szakmailag megalapozott vadgazdálkodásból származhat. A Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) élelmiszerlánc-felügyeletért és agrárigazgatásért felelős államtitkára minderről a Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Karán megrendezett, a vadegészségügy aktuális kérdéseivel foglalkozó fórumon beszélt. A főállatorvos szerint a vadhús zsírokban, szénhidrátokban szegény, ám fehérjében, ásványi anyagokban és vitaminokban gazdag húsféle, messzemenően megfelel a korszerű fogyasztói igényeknek. Külön is hangsúlyozta: az elmúlt négy évben a vadgaz■ A 20 milliárdos ágazati árbevételből 5,3 milliárd a vadhús-értékesítésből származott... dálkodási ágazat és a szakigazgatás együttműködése jelentős szakmai és gazdasági eredményeket hozott. így például a vidékfejlesztési tárca 2010-ben megalkotta a vadhúsrendele- tet, amely könnyebbé tette a magyar családok vadhúsvásár- lását, valamint a helybeni értékesítést. Emellett a jogszabályi változások árnövelő hatása következtében tartósan sikerült magasabb felvásárlási árat elérni a gímszarvas, a dám, a muflon és az őz esetében. A 2012-13-as vadászati évben a teljes ágazati árbevétel meghaladta a húszmilliárd forintot, amiből a vadhús-értékesítés 5,3 milliárd forintot tett ki, így ez a tétel először haladta meg a külföldi bérvadászatból , származó bevételeket. Mindezeken túl a vadgazdálkodási ágazatot sikerült tartósan nyereségessé tenni. Az államtitkár emlékeztetett arra is, hogy míg 2010-ben 160 millió forintos eredménnyel zárta az évet az ágazat, addig az előző vadászati évben ez csaknem a kilencszeresére emelkedett. ■ A hatvani Grassalkovich-kastélyban a közelmúltban átadott vadászati múzeum valamennyi korosztály számára tartogat különféle érdekességeket... A közelmúltban nyílt meg a felújított Grassalkovich- kastélyban az önálló vadászati múzeum. Ennek apropóján értékelték a szakemberek annak jelentőségét, mi pedig - kedvcsinálóként - bemutatunk néhány más, hasonló funkciójú intézményt. Sike Sándor A hatvani vadászati múzeum létrehozásában közreműködő szakemberek közül Korsós Zoltán, a Magyar Természettudományi Múzeum főigazgatója úgy látja: a vadászati múzeum küldetése, hogy bemutassa a vadfajokkal való egymás mellett élés lehetőségét. A város polgármestere, Szabó Zsolt a megnyitóhoz kötődő tanácskozáson leszögezte: ez a projekt egyedi és különleges. Szerinte a múzeumnak az igényeket figyelembe véve kell együttműködnie a környezetével, mert csak így lehet biztosítani a fennmaradását. - Ez egy hatvani múzeum, és mindig az' is marad, nem engedjük ki a kezünkből - fogalmazott. A távolságot tekintve a me- gyénkbeli városhoz legközelebb Cegléden, illetve a fővárosban találhatunk vadászati kiállítást. A ceglédi Természetrajzi Vadászati Múzeum és Oktatási Stúdió tulajdonosa, Újházi György az intézmény létrehozásáról azt mondta, 1998-ban fogalmazódott meg-benne egy vadászati és természetrajzi kiállítás gondolata.- Tudtam, ha ötletemmel bárhol is előállók, anyagi eszközök hiányában valószínűleg nem kapok segítséget. PályáA tÁRLATOT ű gótikus épület emeleti termeiben találjuk, az előtérben a történelem előtti korok emlékeivel: egymillióéves ősszarvas (ruza) mészkőbe kövült agancsmetszete és egy 8000 éves gímszarvasagancs jelzi a vad egykori jelenlétét. Az első nagyterem a magyar vadászat történetét mutatja be. A sarokteremben zatok lehetőségével is éltem, de a visszajelzésekben csak arra kaptam bizonyítékot, hogy nem könnyű ma egy ilyen létesítményt önerőből létrehozni. Társakra, segítőkre volt (és van) szükség, akik velem együttgondolkodnak. Partnerekre a Cpglédi Vadászklubban találtam, valamint néhány ceglédi vállalkozó személyében, akik nem pénzzel, de munkával, anyaggal támogattak. Újházi és segítői végül 12 esztendővel ezelőtt a Hubertus parkban rendezett hagyományos Szent Hubertusz-napi program részeként avathatták fel a múzeumot. Akinek van lehetősége mesz- szebbre utazni, bizonyára örömét leli a keszthelyi Helikon Kastélymúzeum kiállításaláthatók a jelenleg érvényes és a korábbi világelső magyar trófeák. A másik nagyterem a mai vadászat bemutatója. A terem közepén lévő diorámák természethű - tavaszi, nyári, őszi, téli - környezetbe helyezve hozzák emberközelbe . a nagyvadat: a szarvast, a dámvadat, a muflont, az őzet, a vaddisznót. ként új épületben helyet kapott „Vadászati tárlat” megtekintésében. Nem árt tudni, hogy a Festetics-kastélyhoz úgy hozzátartozik a vadászzsákmány bemutatása, mint a könyvtár, a főúri bútorok, fegyverek, textilek, arany- és ezüsttárgyak. Az persze sajnálatos, hogy bármennyire is híres vadászok hírében álltak a Festeticsek, a család trófeagyűjte- ményéből semmi sem maradt a kastélyban. Az lett a sorsa, ami a bútorok, a fegyverek, a porcelánok nagy részének: eltűnt. A véletlen folytán 2001- ben sikerült jelképes összegért egy Somogybán elejtett szarvas agancsát visszavásárolni, amelyet - az akkor még gróf - Festetics Tasziló 1883-ban vett puskavégre. Ez az egyetlen - a a kiállítás „alanyai” Európa (benne hangsúlyozottan a Kárpát-medence), valamint Afrika, Amerika és Ázsia lakói voltak. A bemutatott trófeák mindegyike izgalmas vadászeseményekről származik, és elejtőjének is emléket állít. A trófeák külön-külön és egymást kiegészítve is a különlegességet tükrözik, méltó emlékiállítás bejáratánál látható - hírmondója az egykori gazdag gyűjteménynek. A szerencse azonban tovább segítette a kastélyt, hogy a félezer egyed- ből álló, világrekordokban bővelkedő, páratlan gyűjteményt új épületben helyezhette el. Ha már valaki „elkalandozott” a Dunántúlra, egy másik kuriózumra is bukkanhat, méghozzá Balatonedericsen: a vasútállomástól, a 71-es és 84- es főút kereszteződésétől úgy 1,5 kilométerre - Veszprém és Zala megye határán - festői környezetben található az Afrika Múzeum, amelyet az 1994-ben elhunyt híres afrika- kutató, neves vadász, Dr. h. c. Dr. Nagy Endre alapított, akinek a kastély sokáig vadászotthona volt. A múzeumban találket állítanak a gyűjtőknek, élményt és ismereteket adnak a vadászoknak és az érdeklődőknek. Helyet kaptak itt Win- disch-Gratz, Ferenc József, Széchenyi Zsigmond, Kitten- berger Kálmán, dr. Szederjei Ákos és Dózsa György trófeái, Hídvégi Béla vadászzsákmányát pedig az emeleten élőképekben mutatják be. ható közel négy évtized gyűjtőmunkájának gyümölcse, rengeteg európai és afrikai trófea. Láthatók itt még a ben- szülöttek használati tárgyai, vadász- és harci eszközei, az afrikai népek kultúráját reprezentáló bútorok, népművészeti tárgyak. Nagy Endre dolgozó- szobájában személyes tárgyai, legkedvesebb fegyverei és vadászfelszerelése tekinthető meg, magát a múzeumot pedig egy kisebb állatkert' veszi körül. Egyszer minden vadászatot kedvelőnek el kell mennie a Szekszárdtól 8 kilométerre lévő Gemenci Kirándulóközpontba, ami a Keselyűsi úton Gemenc irányába haladva érhető el. A Trófeamúzeum vörösfenyőből készült, vadász- kastélyt mintázó épületét még Frigyes főherceg - a millennium idején - vadásztrófeái bemutatására építette. Tizenegy esztendeje „Elet az ártéren” címmel állandó kiállítás nyílt a múzeumban, amely bemutatja a Duna-Dráva Nemzeti Park természeti értékeit és a hagyományos ártéri gazdálkodást. A galérián berendezett néprajzi kiállítás a Gemencben évszázadok alatt kialakult, a folyószabályozásokkal teljesen eltűnt ártéri gazdálkodást mutatja be. Kiállítás a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban Vadászati emlékek sora a Festetics-kastélyban ♦ A „sporthal” dévérkeszeg a vízfenék egyik lakója csapatmunka A pontyfélék családjába tartozó hal a „rablók” elleni védekezésül verődik nagyobb rajokba A versenyhorgászok körében különösen népszerű fehér halfajunk a dévérkeszeg. Rajokban él, és meglehetősen nagyra nő. Horgászszemszögből azt kell tudni róla, hogy ha valahol sikerül egyet kifogni, ott valószínűleg többre is számíthatunk. A dévérkeszeg a pontyfélék családjába tartozik, lapított, zömök felépítése következtében könnyedén mozog a nádasban, a sekélyebb részeket benövő vízinövények között. A dévérek a víz alatti világ csapatokban élő lakói. A rablóhalakkal szembeni védekezés készteti őket arra, hogy nagy csoportokat alkossanak. Jól érzik magukat a náddal benőtt sekély öblökben, ahol táplálkoznak és melegszenek a napon. A látszat ellenére sokkal jobb alkalmazkodó képességgel bírnak, mint ahogy általában feltételezik róluk, így jól érezhetik magukat a mérsékelt, sőt, akár a gyorsabb folyású folyókban is. A vizekben természetes búvóhelyeken keresnek menedéket az erős sodor elől: a fák gyökerei között, a mélyedésekben, vagy az alámosott partok alatt. A nagy dévérrajok előfordulásának a feltétele a bőséges, változatos és könnyen hozzáfér- f hető táplálék. A vastag iszapré- E teggel és gazdag növényzettel | rendelkező vizek remek búvó- I helyet és táplálékot kínálnak számukra. A dévérrajok nagy létszámúak lehetnek az olyan vizekben is, ahová a horgászok nagy mennyiségű etetőanyagot szórnak, így a halak rendszeres kiegészítő táplálékhoz jutnak. Hazánk bővelkedik jó dévé- rező helyekben, de reménytelen vállalkozás lenne akár néhányat is kiemelni. Ennek oka, hogy az adott helyen a halak csak meghatározott vízállásnál találhatóak meg biztosabban, tehát a vízjárástól függ a siker. Ezért a folyókon inkább irányadóak a vízfelszín árulkodó jelei. Tározóban, állóvízen jól teszi a horgász, ha a mélyebb területeket, illetve a nádasok előtti sekélyeseket keresi. ■ A rekordméretű hal kiemeléséhez emelődaru kellett rekord Magyar horgászkörökben egy hetven kiló körüli harcsával elbánni komoly teljesítménynek számít. Pedig akadhat a pecabotra ennél öt- ször-hatszor súlyosabb példány is, igaz, nem honi vizeken. Egy új-zélandi hobbihorgász, egy 56 éves nő rekordot döntött, amikor megakasztott egy kék- úszójú tonhalat. Az óriás több mint négyórás kemény fárasz- tás után bukkant fel a víz felszínén, és 411,16 kilogrammot nyomott a mérlegen. A hal megakasztása után a fedélzeten mindenki azt találgatta, mi lehet a horog végén, de tonhalra nem gondoltunk - idézte a nőt a Daily Mail. ■ > í 1 A versenyhorgászok körében meglehetősen népszerű a dévérkeszeg...
