Heves Megyei Hírlap, 2014. április (25. évfolyam, 76-100. szám)

2014-04-26 / 97. szám

2014. ÁPRILIS 26., SZOMBAT HORIZONT 5 1 PERCES INTERJÚ Nem csak szolgálnak, népszerűsítenek is A mese eltakarítja a félelmeket Luzsi margó Gyerekkönyvtárosként könyveket és történeteket ad... nem csak kölcsönbe hivatás Mindazok számá­ra, akiket vonz a rendőri vagy éppen a tűzoltói pálya, igencsak jó programokkal telinek ígérkezik a mai nap, ugyanis első alkalommal rendezik meg Egerben a me­gyei rendőr- és tűzoltónapot. A rendezvényről Soltész Bálint rendőr őrnagyot kér­deztük.- Mi az apropója a mai ese­ménynek?- A mostani közös ren­dezvényt Szent Flórián, a tűzoltók (május 4.), illetve Szent György, a rendőrök védőszentjének napja (ápri­lis 24.) alkalmából tartjuk. A nyílt nap elsődleges célja a két szervezet tevékenységé­nek bemutatása, továbbá az e hivatások iránt érdeklődők hozzánk való „csábítása”.- Hová és mikorra érdemes érkezniük a látogatóknak?- Délelőtt tíz és délután két óra között az egri Eszter- házy téren, a Líceum előtt lehet majd találkozni az egyenruhásokkal. Reméljük, minél többen eljönnek, a rendezvény akár családok­nak is alkalmas lehet kikap­csolódásra.- Milyen programokkal várják az érdeklődőket?- Sokfélével: bűn-, baleset­és tűzmegelőzési ajánlásokat kaphatnak, felmérhetik fel- készültségüket e területeken tesztek kitöltésével, a gyer­mekek pedig egy kerékpáros ügyességi pályát is kipró­bálhatnak. Emellett rendé­szettechnikai - fegyver- és bűnügyi technikai -, illetve katasztrófavédelmi, polgári védelmi eszközök, különle­ges tűzoltójárművek is jelen lesznek, s bemutatókat is folyamatosan láthatnak az érdeklődők. ■ SZ. E. Soltész Bálint: Várjuk a hivatásunk iránt érdeklő­dőket. Él és dolgozik egy ember Egerben, aki bár sehovai- nak mondja magát, mégis mindenki ismeri, aki járt már a gyerekkönyvtárban. Nincsenek díjai, nem is vá­gyik ilyesmire. Megelégszik azzal, amit a másik ember­től kap, akivel kapcsolatba kerül. Nem nyugszik bele, hogy vannak gyerekek, akik mese nélkül maradnak. Mesél nekik ő maga. Luzsi Margó boldog ember. Guti Rita Luzsi Margó gyermekkönyvtáros boldog embernek vallja magát, mivel azt csinálhatja, amit szeret, és olyan emberek között, akiket ugyancsak szeret.- Nagyon szíven ütött, amikor pár hete egy konferecián azt mondtad: egyre több olyan gye­rekkel találkozol, aki a kérdésre, szereti-e a mesét, nemmel felel. Miért van ez?- Ó, ezek a gyerekek nem a mese ellen tiltakoznak. Az iga­zi, fejből mondott történetet, a valódi mesét nem ismerik. Ne­kik a mesét a sokszor már cse­csemőkoruktól a tévében látott rajzfilmek jelentik. Van olyan gyerek, aki meg tudja fogal­mazni, hogy fél ezektől, van, aki csak addig jut, hogy nem | szereti, mert nem tud mit kéz- J deni ezekkel a történetekkel, f Igazából az elmúlt tíz-tizenöt s évben találkozom ezzel töme­gesen. A legtöbb szülő nem is tudja, hogy a gyerekének hiányzik az az odafordulás, az a kapcsolat, amit a mesélés jelent. Az esti mesét, történe­tet hallgatva a gyerekek meg­nyugszanak, ellazulnak, ezért tudnak könnyebben elaludni. El vagyunk egymástól idege- nedve, ritka a több generáció együttélése, mindenki r^han, elfoglalt, dolgozik. A mese pedig na­gyon fontos. Hosszan tud­nék beszélni erről...- Mesélsz a gyerekkönyvtár programjain, a börtönben lévő asszonyokkal együtt, hogy a ro­ma pasztorációról már ne is szól­junk... Elmondanád, miként is kezdődött?- Úgy, hogy elkezdtem me­sélni... Ahogy minden kollé­gám, kezdő könyvtárosként én is a könyvtárról, a kata­lógusról beszéltem a gyere­keknek, míg egy gyerek házi feladatának megoldása közben rájöttem: többre, másra van szükség. Egy kislány azzal a feladattal keresett meg, hogy a „köpülni” szó jelentését kell leírnia. Szépen megkerestük együtt a lexikonban, ő lemásol­ta, majd jött, hogy most még az is feladat, hogy a vaj­készítést is írja le. Nem értettem, mit szeretne. Egy jó képes­ségű kislány volt, mégis gondja akadt az olvasott szöveg értelme­zésével. Akkor értettem meg, hogy a sok-sok mese meghall­gatásával ezen is segíthetnénk. Ehhez pedig nem kell mást tennünk, mint elkezdeni me­sélni... Nem baj, ha nem tesz- szük olyan szépen, mint Szabó Gyula vagy Berecz András. A gyerekeknek sokkal értéke­sebb lesz az, ahogy tőlünk, a számukra hiteles felnőttektől hallják a mesét.- Már akkor is a gyerekkönyvtár­ban dolgoztál, amikor kisiskolás­ként az első könyveket kölcsö­nöztem. Mióta ez a hivatásod?- Egészen pontosan meg tu­dom mondani. 1976. július 15- én léptem be az első és máig egyetlen munkahelyemre, az egri Bródy Sándor Könyvtár Névjegy NÉV: Luzsi Margó foglalkozás: gyermekkönyv- táros születés: Budafok, de gyerek­kora óta Egerben és annak kör­nyékén él; magát sehovainak, illetve bükki embernek mondja család: borász édesapja nagy történetmesélő volt, fia, Dani már felnőtt gyermekkönyvtárába. Boldog ember vagyok, mert azt csi­nálom, amit szeretek. Sosem helyezkedtem, nem kerestem a lehetőségeket, csak nem ke­rültem ki őket, amikor elém kerültek. Az első könyvtári mesekörön tizenketten voltak, a másodikon már harmincán. A gyerekekkel érkező felnőttek megtapasztalták, hogy a mese eltakarítja a félelmeket, felsza­badít, összehozza az embere­hobbi: mesélés (gyereknek, fel­nőttnek, mindig és mindenkor) amit szeret MÉG: természet- járás, vagy - ahogy ő mondja - csavargás a Bükkben kedves helyek: Dani sziklája (a fiával közös túracél), Imókő, Háromkő, Nagymező elismerések: gyerekek, felnőt­tek mosolya a mesék hallatán két, s óriási nyugalmat teremt. Ez hozta magával az első fel­nőtt mesekört. Aztán, amikor az egri börtönparancsnok kül­földi tapasztalatok alapján ke­reste meg a könyvtárat - ő leg­alábbis így meséli -, én már a második mondatnál átvettem a hatalmat... Megrázó volt a rács mögött lévő asszonyokkal dol­gozni, akikkel együtt találtuk meg a meséjüket, amiket aztán CD-re rögzítve küldhették el a családjaiknak, a gyerekeknek, akik ezek nélkül a mesék nél­kül talán évekig nem is talál­nának semmiféle kapcsolatot a börtönben lévő anyjukkal. A cigány pasztorációt pedig Román Éva tette elém, én meg nem mentem el mellette. Végül jött a meseterápia. Kölcsönösen nagyon sokat köszönhetünk egymásnak Boldizsár Ildikóval, aki kutatta a meséket, majd ki­dolgozta, ma meg már tanítja is a meseterápiát. PILLANATKÉPEK A GÁRDONYI GÉZA SZÍNHÁZ ÉLETÉBŐL ^EGER GÁRDONYI GÉZA SZÍNHÁZ Igazi emberi sorsok, táncban elmesélve április 29-én mutatja be a GG Tánc Eger a Négy napló és egy vers című táncjátékot Jenna Jalonen koreográfiájával a stú­diószínpadon.- Régóta foglalkoztat, hogy szeretném úgy látni a színpa­don a művészeket, hogy nem szerepet játszanak, hanem önmagukat adják, ami talán a legnehezebb feladat - mondja a fiatal finn koreográfus. - Az előadásban olyan helyzeteket mutatunk be, ámelyek alap­ján megismerhetünk egy-egy embert. Sokat beszélgettünk táncművészekkel a munka so­rán, kerestük azokat a momen­Ezúttal a tánc világnapjára készült új bemutatóval a GG Tánc Eger. tumokat, amelyek igazán jel­lemzik őket. Mindannyiuknak adtam feladatot, de a megoldást maguk keresték. Koreográfus­ként is izgalmas kihívás ez, nincs konkrét téma, amit végig­követünk, ám a kis részeknek egésszé kell összeállniuk, hogy végül azt lássam a színpadon, amit szeretnék: emberi termé­szetességet. Úgy vélem, az átélt események tesznek minket az­zá, amik valójában vagyunk. Ami az egyik nap kudarc, más­nap már fontos kapaszkodó, s ha fel tudjuk dolgozni ezeket az élményeket, a tapasztalatok ál­tal gazdagabbak leszünk. ■ A pénznek nincs szaga elkezdődtek Az öreg hölgy, látogatása próbái az egri szín­házban, a premier azonban már a következő évadban, szeptember 26-án lesz.- A színháznak és a né­zőnek is jó, ha mi már előre dolgozunk, hiszen rögtön az évad elején bemutatóval vár­juk a közönséget - mondja Csiszár Imre rendező. - Ez a darab meghatározza egy teát­rum profilját. Bár a hatvanas években írta Dürrenmatt, s az akkori irodalomtörténészek szerint a Marshall-tervről szól, a szerző sokkal általá­nosabb érvényűbbnek szán­ta. A mindenkori tőke azon tulajdonságáról szól, ami meghatározza a világot. Itt a pénzen nem hasznot, hanem igazságot vesznek: egy multi­milliomossá vált nő elhatároz­za, hogy megvásárolja az igaz­ságszolgáltatást, kifizeti egy város hitelét, ha neki adják az ellene vétkező életét. Abszurd darabnak hat, hiszen hogy le­hetne pénzen életet venni? De vajon belemennek-e ezek az etikus, erkölcsös polgárok a bűncselekménybe? Nem gyil­kosok vagy gazemberek, csak rá vannak kényszerülve, hogy olyat tegyenek, ami az erkölcsi elveik ellen való - fogalmaz Csiszár Imre. ■ r I ) X

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents