Heves Megyei Hírlap, 2014. március (25. évfolyam, 51-75. szám)

2014-03-03 / 52. szám

6 GAZDASAG 2014. MÁRCIUS 3., HÉTFŐ Jól fialtak a szaporodó vendégéjszakák mérleg A tíz leglátogatottabb településen 5 milliárd forint idegenforgalmi adó maradhatott Idegenforgalmi adó bevételek (milliárd forint, 2013, becslés) Budapest Hévíz ■ <>,45 Hajdúszoboszló ■ 0,32 Siófok |0,29 Bük 10,26 Tavaly 7 milliárd forintot köszönhettek az önkormányzatok a turizmusnak, de többet szeretnének az idegenforgalmi adóból FORRÁS: VOCYfflTÉS Fejlesztések: mínusz 100 milliárd Budapesten közel 3 milliárd forint, Hévízen mintegy fél- milliárd forint idegenforgal- miadó-bevételt könyvelhet­tek el tavaly. Vég Márton Mivel 2013-ban 4,6 százalé­kos növekedéssel 22,8 millió vendégéjszakát töltöttek el a kereskedelmi szálláshelyeken, ezért természetesen az idegen- forgalmi adó (ifa) bevételek is gyarapodtak. Településenként változó az adó mértéke, ezért csak becsülni lehet, hogy pél­dául 300 forintos mérték mel­lett tavaly mintegy 7 milliárd forintot köszönhettek az önkor­mányzatok a turizmusnak. A KSH tavalyi előzetes statisz­tikai adatai alapján a legnépsze­rűbb tíz település köre kismér­tékben változott: míg 2012-ben Győr szerepelt a 10. helyen, 2013-ban Eger. Az első három helyen változatlanul Budapest, Hévíz és Hajdúszoboszló áll. A fővárosban a 7,8 millió vendég- éjszaka 5,4 százalékos bővülést jelent, ami számításaink szerint közel 3 milliárd forint ifa-bevé- telt eredményezett. A top 10 leg­látogatottabb városban mintegy 5,2 milliárd forint maradhatott. Hévíz 450 millió forinttal, Haj­dúszoboszló 328 millió forinttal gyarapodhatott, mindkét fürdő­városban 450 forint volt az ifa mértéke éjszakánként. A tize­dik legnépszerűbb Eger költség- vetésébe is mintegy 150 millió forint folyhatott be a kereskedel­mi szálláshelyekről. Mivel az új ágazati törvény nem született meg, ezért még mindig nem dőlt el, hogyan osz­lik a bevétel a helyi turisztikai szervezetek (TDM) és az önkor­mányzatok között. „Kölcsönös előnyökön alapuló megegyezés szükséges a településen eltöl­tött vendégéjszakák után fize­tendő idegenforgalmi adó tu­risztikai célú felhasználásának az új uniós fejlesztési cik­lus hétezer milliárd forintos támogatásából pályázatok útján 200 milliárd forint jut­hat a turizmusfejlesztésére - mondta nemrég Komo- róczki István, a Nemzetgaz­dasági Minisztérium terve­zéskoordinációjáért felelős államtitkára. Mindez azért érdekes, mert tavaly még több fórumon is 300 milli­árd forintról nyilatkoztak kormányzati szereplők. „2014-2020 közötti uniós költségvetési időszakban 300 milliárd forintot fordít­hat turisztikai fejlesztések­re Magyarország. A turiz­mus törvényt az Országgyű­lés 2013 novemberében fo­gadhatja el" - mondta ta­valy szeptemberben Hor­váth Viktória, az NGM tu­rizmusért felelős helyettes államtitkára. növeléséről” - áll a turizmus­fejlesztési koncepcióban. Az ifa felhasználásának jogcímeit továbbra is az önkormányzatok határoznák meg, bár az adós­ságuk állami átvállalása miatt sok olyan tehertől megszaba­dultak, amelyek a turizmustól vontak el forrásokat. A törvényben elvileg szabá­lyozni kívánták volna az adó és a hozzákapcsolódó állami nor­matív kiegészítés felhasználá­sát. Továbbra sincs meghatároz­va, hogy mire lehet elkölteni ezt a forrást a turizmus fejlődése érdekében. A bevétel felhaszná­lásának még mindig számos el­térő gyakorlata van, egyre több önkormányzat ugyan az adót a turizmusba forgatja vissza, viszont jó néhány nem, helyet­te működési és egyéb költség­re költik az idegenforgalomból származó forrást. Számos tele­pülésen nem születtek meg az egyezségek az érintettek - a vá­ros, a szállodák, a vendéglősök - között, amelyek a turizmust szolgálnák. Eleve a törvényben rögzítették volna konkrétan a turisztikai desztináció me­nedzsment (TDM) jogi szabályo­zását. Az ország főbb turisztikai régióiban már jól működik a TDM-rendszer, de azért még bő­ven vannak olyan térségek, ahol még szinte nem is hallottak róla. A 3200 önkormányzatból mintegy hatszáz szed idegen- forgalmi adót, a bevétel döntő többsége a leglátogatottabb öt- ven-száz településen folyik be. „Olyan módosítást javasolunk, amely biztosítaná, hogy az ön- kormányzatok által beszedett ifa minimum 25 százalékát marketingcélra különítsék el, és ezt az összeget a turizmus fejlesztésére használják fel. Bu­dapest esetében kívánatos len­ne, hogy az adó minden kerü­letben egységesen - a szobaár 4 százalékában - kerüljön kive­tésre” - közölte a Magyar Szál­lodák és Éttermek Szövetsége. Már francia futamokra is lehet fogadni Sok pénz jön be chipsadóból nav Nem tudták kicselezni a kormányt a termékadóval A sós snackekből fizették be a második legnagyobb tételt lóverseny Már a francia ló­versenyekre is lehet fogadni a hazai bukmékerirodákban. „Február 26-án, szerdán útjá­ra indult az ötösbefutó játék, mely keretén belül az év min­den napján, országszerte le­hetőség van egy jól kiegyenlí­tett francia versenyre fogad­ni, minimum 10 millió forin­tos jackpotért” - olvasható a Kincsem park honlapján. A játékhoz új honlap is készült, valamint az egyik sporttelevízió élőben közvetí­ti a versenyeket, a már meg­szokott internetes stream adás mellett. Az ötösbefutó játék­ban a verseny első öt helyezett­jét kell eltalálni pontos sorrend­ben, akinek ez egyedül sikerül, elviheti a 10 mil­liós, folyamatosan halmozódó jackpotot. A játék alaptétje 300 forint. „Február 28-án, pénteken a francia Riviérán található Cagnes-sur-Mer szolgál otthonául az aktuális ötösbefutó játéknak. A 2925 méteres nemzetközi ügető­versenyben tizenöten állnak starthoz. A hatéves és idő­sebb lovaknak kiírt futam­ban Jean Uroz idomítottja, Roller Quick (13) képviseli az egyik legjobb esélyt” - olvas­ható az otosbefuto.hu oldalon. így már érthető, hogy mi­ért csatlakozik egyre több vállalkozó a Magyar Lóver- senyfogadást-szervező Kft. hálózatához, a Kincsem park­ban ugyanis csak hétvégén vannak futamok, Francia- országban viszont minden nap. Most szombaton újabb 23 bukmékeriroda nyílik az országban, így már összesen 210 közül lehet választani. Olyan települések kerülnek fel a lovis térképre, mint Apagy, Kőrösladány vagy Recsk sörözői, de ezentúl Sá­rospatakon és Mosonmagya­róváron is lehet tippelni. Már összesen 15 megye- székhely büszkélkedhet fo­gadóhellyel. A 23 új iroda közül ezúttal csak a békési és a ceglédi egység költözött nemze­ti dohányboltba, de korábban már számos trafik bő­vítette lóverseny­nyel a termék­körét. Az MLFSZ még 2011 decem­berében írt ki közbeszerzést országos lóverseny-fogadási rendszer szállítására, amin a francia PMC, a Carrus cso­port cége nyert tavaly nyá­ron. A tervek szerint 440 termi­nált helyeznének el az ország­ban. A rendszer 650 millió forintba került. A szerződött partnerek 6 százalékos juta­lékot kapnak. Haál Gábor, az MLFSZ ügyvezető igazgatója korábban elmondta: azt vár­ják, hogy a beruházás révén 2015-re a hazai lóversenyez­tetés és lóversenyfogadás ön­fenntartóvá váljon, s ne igé­nyeljen állami forrást. ■ VG Több mint 44 milliárd forintot fizettek be a költségvetésbe az egészségre károsnak ítélt élel­miszerek gyártói a népegészség­ügyi termékadó bevezetése óta. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal­tól kapott adatok szerint 2011- ben - az év szeptemberétől kel­lett netát fizetni - 4,7 milliárdot, az első teljes évben, 2011-ben 20,1, míg tavaly 19,1 milliárd fo­rint folyt be a költségvetésbe. A legtöbbet, 22,7 milliárd fo­rintot az olyan előre csomagolt cukrozott készítmények után fi­zettek be a gyártók, amilyenek a különféle cukorkák, nápolyik. Bár az adónemet chipsadónak is hívják, a sós snackek előállítói csak a második helyen állnak a maguk 7,3 milliárdos befize­tésével. A befizetések alapján a harmadik netával leginkább sújtott termékkör az ételízesí­tőké, amelyek után magas só­tartalmuk miatt kell leróni az adót: eddig több mint 6,7 mil­liárd forintot. Szintén jelentős összeget, 4,8 milliárdot fizettek be az elmúlt években az üdítő­ital-gyártók. Az energiaitalok után fizetett népegészségügyitermékadóösz- szege az elmúlt években megkö­zelítette az 1,3 milliárd forintot. Ez azonban csak annak köszön­hető, hogy a kormány időben észlelte, hogy az energiaitalok gyártói a termék összetételének megváltoztatásával igyekez­nek kibújni az adófizetés alól, és 2013-ban ennek megfelelően módosította a jogszabályt. Ezért bár a taurintartalmú energia­italokból származó netabevétel a 2012-es 208,6 millió forintról 2013-ra 18,9 millió forintra esett vissza, a másik összetevőjű, tu­lajdonképpen koffeintartalmú energiaitalok bevonása a neta- körbe 2013-ban 913,2 millió fo­rintot hozott. Az ízesített sörök és alkoholos italok, valamint a szörpök jóval kevésbé fogynak: az előbbi után 252,7 millió, az utóbbi után 73,3 millió forint netát fizettek be a gyártók. A NAV adatai szerint havon­ta átlagosan 400-500 céget ter­hel termékadó-fizetési kötele­zettség. A legtöbb vállalkozás előre csomagolt cukrozott ké­szítményt gyárt, tavaly decem­berben ezek száma meghaladta a négyszázat. A második legin­kább terhelt cégcsoportot a sós snackek gyártói, az elmúlt év vé­gén 137 cég fizetett netát. Az adónemet „a táplálko­zás-egészségügyi szempontból nemkívánatos élelmiszerek fo­gyasztásának visszaszorítására és ezen keresztül az egészséges táplálkozás előmozdítása” vezet­ték be. 2012-höz hasonlóan idén is 19 milliárd forint bevételt vár­nak tőle. ■ H. É. TTT-rrrrrr.—rr HÍRSÁV Graboplast: 2013-ban 17 milliárdos árbevétel TAVALY NETTÓ 17 milliárd forintos árbevételt ért el a győri székhelyű Graboplast Zrt., a társaság erről előző napi közgyűlését követően, pénteken tájékoztatta az MTI-t. Közlemény szerint az EBITDA 1,83 milliárd, az adózott eredmény pedig 650 millió forint volt. A világ 55 országába szállító, 93 szá­zalékban exportra termelő cégcsoport harmadik éve tartós növekedési pályán van - tudatta a társaság. A Graboplast egy éve arról számolt be, hogy 16,3 mil­liárd forint körüli árbevétel mellett 900 millióhoz köze­lítő adózás előtti eredményt ért el. ■ MTI Appeninn: tavaly nőtt az eredmény ADÓZOTT EREDMÉNYÉT 60, éves nettó árbevételét 24, kamat- és adófizetés, vala­mint értékcsökkenés előtti eredményét (EBITDA) 18 százalékkal növelte az Appe­ninn csoport tavaly - közölte a társaság pénteken. A cég­csoport konszolidált, közvet­len költséggel csökkentett nettó díjbevétele csaknem 3.4 millió euróra, EBITDA-ja 3,1 millió euróra emelkedett, adózott eredménye pedig 1.5 millió euró nyereséget mutatott. Az árbevétel több mint 93 százalékát a 63 ezer négyzetméteres ingatlan- állomány bérbeadásból szár­mazó bevétele. ■ MTI ■ A szerződött partnerek 6 szá­zalékos jutalékot kapnak, a rend­szer összesen 650 millió forint­ba került í I ♦

Next

/
Thumbnails
Contents