Heves Megyei Hírlap, 2014. március (25. évfolyam, 51-75. szám)
2014-03-03 / 52. szám
GAZDASAG 2014. MÁRCIUS 3., HÉTFŐ mm 7 A nyereség valójában veszteség eredmény A hitelintézetek, bankok szerint 110 milliárd forintos deficitet mutatnak a számadatok A jegybank nyers számai szerint nyereséges a bankszektor, a bankszövetség viszont úgy látja, az értékeléshez további tényezőket is figyelembe kell venni. Herman Bernadett A jegybank a szektor előzetes eredményeit ismertetve arról írt, a hitelintézetek 2013. évi összesített adózás előtti eredménye elérte a 155 milliárd forintos nyereséget, szemben a 2012. évi 91 milliárd forintos veszteséggel. A Magyar Bank- szövetség szerint viszont több jelentős, kedvezőtlen tétel van az elmúlt évi gazdálkodásban. A szektor piaci nyereségének kiszámításába nem célszerű például bevonni a speciális pénzügyi intézmények, az MFB, a Keíer'és az Exim nyereségét. Ez egyébként adózás előtt 15,7 milliárd, adózás után 12,7 milliárd forint volt tavaly. A speciális szereplők eredményét kiszűrve a kereskedelmi bankok, a fióktelepek és szövetkezeti hitelintézetek nettó nyeresége mindössze 62,3 milliárd forint volt - hívta fel a figyelmet Kovács Levente, a bankszövetség főtitkára. A tiszta képhez még tovább kell szűrni az adatokat - állítja Gyuris Dániel, a szövetség alelnöke. A leánycégek által fizetett mintegy 59,4 milliárd forintnyi osztalékot ugyancsak megalapozott levonni a végösszegből. Ez a jövedelem ugyanis nem a magyarországi bankoknál, hanem külföldön működő vagy nem banki tevékenységet végző, hazai leánycégeknél keletkezett. Az osztalékoktól is megtisztított nettó profit 2,9 milliárd forint volt a szektorban. Rendkívüli tételek: a kombinált eszközökkel történt tőkerendezések szektor szinten 120 milliárd forintot tettek ki. Mindezt figyelembe véve a szakértők úgy kalkulálnak, a bankszektor osztaléktól és rendkívüli tételektől megtisztított adózott eredménye 111,8 milliárd forint veszteség volt tavaly. A külföldi tulajdonosok a megtermelt nyereség jelentős részét visszaforgatták a magyarországi piacba, 2008 óta viszont a behozott tőke meny- nyisége 600 milliárd forinttal meghaladta a kivitt osztalékét. Gyuris szerint az extrém magas terhek miatt eleinte a nagyobb, majd a kisebb cégek is elpártolhatnak a bankoktól, emellett a szolgáltatás relatív színvonala is csökkenhet. A bankok tavaly 215 milliárd forintnyi tranzakciós illetéket, 126 milliárdnyi bankadót, 18 milliárd hitelintézeti járadékot fizettek be extra teherként a költségvetésbe. Emellett 60-65 milliárd vissza nem igényelhető áfa, és 77 milliárd munkabérre rakódó teher, 38 milliárdos társasági, és 20-30 milliárd forintnyi egyéb adó is terhelte a szektort. így a szektor több mint 560 milliárdos éves adó- befizetéssel, 38 ezer alkalmazottal az ország egyik meghatározó adófizetőjének számít. az erste ág friss gyorsjelentése: tavaly a nettó nyereség a kisebbségi érdekeltségekre jutó eredmény levonása után 61 millió euró volt, ez töredéke a 2012-esnek, ami 483,5 millió eurót tett ki. A magyar leány eredménye is romlott. Az itteni Erste adózás utáni vesztesége a kisebbségi részesedésekre eső eredmény levonása után 108,9 millió euró volt, egy évvel korábban még csak 55,1 millió volt a veszteség. Hitelintézetek adózott eredménye osztalék nélkül (milliárd forint) Alulteljesítette a várakozásokat a Bayer Tavaly 40,2 milliárd eurós árbevételt ért el a Bayer, szemben a 40,5 milliárdos elemzői várakozással. A speciális tételek nélküli EBITDA 8,4 milliárd euró lett, szintén alulmúlja a 8,55 milliárdos prognózist. Az adózott eredmény a várt 3,51 milliárd euróval szemben 3,19 milliárd eurón alakult. A negyedik negyedévben az árbevétel nem nőtt, és az EBIT és a speciális tételek nélküli EBITDA mértéke is csökkent. Idén 42 milliárdos árbevételt várnak, ami picit kisebb, mint az 42,6 milliárdos elemzői várakozás. A gyenge negyedéves számokat kicsit feledteti, hogy a felfutási fázisban lévő vérhígító szertől várt árbevételt a korábbi 2 milliárdról 3,5 milliárd euróra növelte a cég. Ezzel párhuzamosan az öt új, kulcsfontosságú készítményüktől várt árbevételi maximumot is 2 milliárd euróval, 7,5 euróra emelték. «Nagy András A Banco Santander kötvényt bocsátana ki A Fiat tárgyalásokat kezdett néhány befektetési bankkal, hogy 1,5 milliárd euró értékben részvényre váltható kötvényt bocsásson ki, ami az új Fiat és Chrysler összeolvadása utáni cég részvényeire lesznek átválthatok - állítják névtelen források a Bloombergnek. A Fiat célja ezzel, hogy a Chrysler megvásárlása (4,35 milliárd dollár) után a növelje likviditását. A Banco Santander pedig valószínűleg egy Tier 1 kötvényt fog kibocsátani tőkemegfelelésének javításáért. Ezek sajátossága: ha a bank tőkemegfelelése egy szint alá esik, akkor a kötvényt saját tőkévé konvertálják át, illetve, ha a bank veszteséges, akkor kamatkifizetésére sem kerül sor; vagyis egy meglehetősen kockázatos kötvény- típusról van szó, amiért cserébe jellemzően magasabb kamatot is fizetnek. ■ Nagy A. FORRÁS: ERSTE BANK HUNGARY ZRT. ÉS ERSTE BEFEKTETÉSI ZRT. - ELEMZÉS Varga élénkebb hitelezési gyakorlatot remél varga Mihály nemzetgazdasági miniszter reméli, hogy a hitelintézeti szektor nyeresége elősegíti majd a kereskedelmi bankok hitelezési gyakorlatának erősödését. A tárcavezető a Kossuth Rádió Vasárnapi újság című műsorában kifejtette: míg korábban voltak, akik arról beszéltek, hogy a kormány tönkretette a bankrendszert, ahhoz képest „a bankrendszer nyereségmutatók alapján is jó állapotban van”. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint - az előző évi veszteséget követően - tavaly nyereséges volt a hitelintézeti szektor. Ma a magyar gazdaság egyik problémája ugyanis éppen az - magyarázta Varga Mihály -, hogy az elmúlt években szűkültek a hitelezési források, ezért kellett belépnie a jegybanknak, a fejlesztési banknak és az Eximbanknak, de hosszú távon sokkal egészségesebb lenne, ha a kereskedelmi bankok töltenék be ezt a funkciót. Felidézte a miniszter: 2010- ben a kormány azt tűzte célul, hogy az ország kiszabaduljon az adósságcsapdából, és hogy bővüljön a foglalkoztatás. Kiemelte, az adósságcsökkentést úgy sikerült elérni, hogy ahhoz nem használták fel a „családi ezüstöt”, vagyis nem adtak el állami vagyont, sőt azt még gyarapítani is tudták például a Mol-részvények megvásárlásával és egyes közműcégek állami tulajdonba kerülésével (A Mól árfolyama jókorát esett a vásárlás óta - Szerk.). Az eddigi gazdasági eredményekre építve, egy új iparfejlesztési politika meghirdetésével és a szolgáltató szektor erőteljesebb munkaerő-piaci bevonásával Varga Mihály lehetőséget lát az Új Széchenyi Terv folytatására is, egy Széchenyi plusz-programra. felezte továbbá, tartósnak látja a családok vásárlóerejének növekedését, amit a családi adókedvezmény bővülésével, a nettó bérek emelkedésével és a rezsicsökkentéssel indokolt. „Az eddig meghozott lépésekkel együtt (...) akár egy 13. vagy 14. havi jövedelem is ott marad a családoknál” - fogalmazott a nemzetgazdasági miniszter. ■ MTI
