Heves Megyei Hírlap, 2014. március (25. évfolyam, 51-75. szám)
2014-03-01 / 51. szám
( 2 MEGYEI KÖRKÉP 2014. MÁRCIUS 1, SZOMBAT Tűrhetetlen az iskolázatlanság jó példák Magyarországon jelenleg 11,5 százalék a korai iskolaelhagyók aránya Tanulás nélkül nehéz az előrejutás. Végzettség nélkül nehéz munkát találni. Régiónkban igen magas az iskolaelhagyók aránya. Képünk illusztráció Mimmm Eger! Feszt: élwnalbeli zenekarokkal és fiatal tehetségekkel ► Folytatás az 1. oldalról fesztivál Az Eger! Feszt projektvezetője, Tóth Tibor elárulta: a cél, hogy olyan zenei programot kínáljanak, ami fiataloknak és időseknek egyaránt vonzó. A pontos program napokon belül nyilvános lesz, mint Gerendái Károly fogalmazott, ugyan nem a Sziget Fesztiválnak csinálnak konkurenciát, de a magyar élvonalból jönnek zenekarok. Ugyancsak a tavalyi hagyományt követve ismét Eger ad otthont a régió legnagyobb tehetségkutató rendezvényének, az Éter Fesztiválnak, amelynek főszervezője, Jakab Jácint elárulta: a zenekarok mától jelentkezhetnek számos kategóriában a poptól a jazzen át a rockig. Újdonság, hogy ezúttal works- hopot is tartanak, amelyben a szakmabeliek egyebek között arról beszélnek, mit jelent az, ha valaki ma zenélésből akar megélni Magyarországon. AII. Music Hungaryt május 15. és 16. között, majd az ezt követő napokban az Eger! Fesztet. Habis László Eger polgármestere a téma kapcsán kiemelte: a tavalyi 360 ezer vendégéjszaka jelentős hányadát fiatalok töltötték el a városban, fontos, hogy nekik is kínáljon programot a megyeszékhely. ■ P. A. Sokan lemaradnak a friss hírekről: újra lesz tévé heves Az önkormányzat még a tavalyi legutolsó ülésén kezdeményezte a néhány esztendeje nem „üzemelő” városi kábel- televízió újraindítását. Igény van erre, hiszen a város lakosságának jelentős része nem rendelkezik internet-kapcsolattal, így sem Heves honlapjáról, illetve közösségi oldalukról sem jutnak hírekhez. Sokan lemaradnak a friss, helyi információkról. A képviselő-testület ezért úgy döntött, hogy haladéktalanul tárgyalást kezdeményeznek az Invitel Zrt.-vel az újraindítás, illetve a működtetés lehetőségeiről. Az egyeztetések után döntenek a városi kábel-televízió további sorsáról. ■ SZ. E. Az Európai Unió kiemelt figyelmet fordít a korai iskolaelhagyás problémájára. A 2020-ig kidolgozott gazdasági-társadalmi stratégiában ennek arányát 10 százalék alá szorítanák, de nem lesz egyszerű dolguk. Magyarországon ez az arány jelenleg 11,5 százalék. Szomszéd Eszter A korai iskolaelhagyók az a 18 és 24 év közötti korosztály, akik legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkeznek, és nem is kívánják folytatni tanulmányaikat. Ez egy a ma társadalmunkat érintő problémák közül. Mivel a gazdaság fejlettsége, a foglalkoztatottság és az iskolai végzettség szoros összefüggést mutat, az Európai Unió kiemelt figyelmet fordít a korai iskolaelhagyás problémájára. A 2020-ig kidolgozott gazdasági-társadalmi stratégiában (EU2020) öt kiemelt célértéket határoztak meg, melyek egyike a lemorzsolódók arányának 10 százalék alá szorítása. Magyar- országon ez jelenleg 11,5 százalékot tesz ki. Ugyan a hazai | arány az Európai Uniós átlag alatt van, és nem esik távol a 2020-ra vállalt 10 százalékos célértéktől, a probléma mégis több szempontból figyelemre méltó. Egyrészt, mert a korai iskolaelhagyás mutatója hazánkban, az elmúlt két évben a korábbi - az EU-s trenddel összhangban lévő - csökkenés után ismét emelkedni kezdett, másrészt mert országosan | nagyon eltérőek az arányok, j Az Észak-Magyarország régió van a legrosszabb helyzetben: ott csaknem 17 százalék a 20 és 24 év közötti lakosság körében az általános iskola első osztályát 1990-ben 140- en, 2001-ben 82-en, 2011-ben pedig 70-en el sem végezték. A legalább nyolc osztállyal rendelkezők száma az utóbbi évtizedekben hullámzó tendenciát mutatott: a 1990-es nép- számláláskor 18 907, 2001-ben már kicsit több: 23 400, viugyanez az arány, és arról is vannak adatok, hogy a szakiskolai képzésből a tanulók egy- harmada morzsolódik le. ■ Az Európai Unió kiemelt figyelmet fordít a korai iskolaelhagyás problémájára. A téma azért is nagyon aktuális, mert friss adatok szerint a 15-64 évesek között Magyarországon csupán minden negyedik alacsony iskolai végzettségű személynek van munkája (26,5 százalék), míg a hasonló végzettséggel rendelkező csoportok esetében EU-s szinten az emberek csaknem fele dolgozik (44,7 százalék). A megoldás kulcsa a minőségi oktatáshoz való hozzáfészont tíz évvel később, 2011- ben ismét kevesebb volt ez az adat, összesen 17 642 embernek volt meg a bizonyítványa arról, hogy elvégezte az általános iskolai tanulmányait. A csak érettségivel rendelkezők száma stagnál: 2001-ben 11 346, 2011-ben szintén hasonló az adat, 11 313-an maturáltak megyénkben. rés kiterjesztésében, a rugalmas, egyénre szabott tanulási utak biztosításában és a tanulási utat támogató, az oktatási, az egészségügyi, a szociális, a foglalkoztatási és igazságügyi szektorok együttműködésén alapuló szolgáltatórendszerben rejlik. Nemrégiben a Tempus Köz- alapítvány Egerben is szervezett egy konferenciát, amelynek célja az volt, hogy jó példák bemutatásával és párbeszéd elindításával rávilágítsanak a társszektorok közti együttműködés fontosságára és helyi szinten segítsék, erősítsék a társszektorok közti együttműködések gyakorlatát. Bemutatták a téma eddig megvalósult eredményeit, jó gyakorlatait az észak-magyarbódis Kriszta a Van helyed Alapítvány létrehozójaként vett részt az egri konferencián. 1998-ban látogatott el először Ózdra, mint dokumentumfilmes, akkor ismerkedett meg a Hétes-telepi cigányokkal. Eldöntötte: segíteni akar rajtuk. 2007 óta alkotótáborokat szervez a telepre. Azt mondja, ha nincs folyamatos országi régióban - ilyen például a sajókazai Dr. Ámbédkar Iskola vagy a Bódis Kriszta vezette ózdi, Hétes-telepi felzárkóztató program -, az interaktív műhelyek során pedig sokszor parázs viták alakultak ki egy-egy problémát körüljárva, mivel „megengedhetetlen luxus, hogy legyenek korai iskolaelhagyók.” Derdák Tibor a hetedik tanévet kezdi a sajókazai „második esélyiskola” igazgatói székében. Elmondta: 2006 óta nem sikerül 10 százalék alá szorítani a korai iskolaelhagyók arányát. Szerinte, hogy ezeken az adatokon változtatni lehessen, az ilyen településeken kell elkezdeni az építkezést. Szemléltetésként. megkérdezte a jelenlévőktől, hogy kinek, mennyi jelenlét, akkor két másodperc alatt eltűnik a motiváció. Idén indul egy pilot-program, amit hat éven keresztül egy dániai alapítvány támogat: ide 150 olyan hátrányos helyzetű diákot várnak, akik viszonylag motivált családi háttérrel és jó tanulmányi eredménnyel rendelkeznek, mégsem jutnak előre. ■ Mivel lehetne tanulásra ösztönözni a diákokat? Szavazzon hírportálunkon ma 16 óráig: 9^ HE0L.hu A szavazás eredményét a hétfői számunkban közöljük. unokatestvére van. A válaszok átlagosan 3-4 rokonról szóltak. - Na igen..., akikkel mi foglalkozunk, azoknak körülbelül harminc van. Ők a későbbiekben minden valószínűség szerint, emelik az országos átlagot. Ezért, mi mint egyházi (buddhista) iskola, úgy döntöttünk nem követjük szorosan a tankönyvekben foglaltakat, mivel azzal nem lehet ilyen körülmények között eredményt elérni. A tanárainknak eleinte nehéz volt lemondani a könyvekről, s mi reformot vezettünk be: először, ha már megy az olvasás, újságokat lapozgatunk, majd jöhetnek a komolyabb témák. A lányokban látom a megoldás „kulcsát”: ha 14-15 évesen úgy döntenek, hogy nem mennek el gyereket szülni, és inkább érettségiznek, akkor az az ő életükben egy sokkal fajsúlyosabb döntés, mint a fiúknál - foglalta össze a probléma gyökerét Derdák. A 2011-es népszámlálás adatai (Heves megye) Bódis Kriszta felzárkóztató programja jó példa Udvari varázslókká váltak az óvodások varázskönyvtár Nyolc belvárosi óvoda csapata állta ki a mesés próbákat A főiskolán a minőségi pedagógusképzés a cél Harmadik alkalommal rendezte meg az egri Szivárvány Óvoda Arany János Tagóvodája a Bródy Sándor Megyei Könyvtár gyermekbibliotékájával karöltve a Varázskönyvtár elnevezésű délelőttöt. A vidám kalandban nyolc óvoda négytagú csapatai vettek részt, akiket három nagy csoportra osztottak a szervezők. A programok a népszerű mesemondó, Luzsi Margó varázslatával vették kezdetüket: Másen- ka és Dásenka erdei kalandjai igazi kedvcsinálónak bizonyultak. A Foltimacik, Mézmedvék és Narancsmacik vándorseregei a medveösvényen haladva három helyszínen adhattak számot rátermettségükről: a Kalandozások a mesék világában. Maciországban jártak az ovisok. Medvetánc, a Medvemancs és a Medve iskolában különböző próbákat kellett kiállniuk, majd Varjúkirály udvari varázslójává válhattak. A délelőtt kínálatában volt mese, tánc, játék és fabrikálás egyaránt. A középső- és nagycsoportos gyermekek a fordulók végeztével jutalmul apró ajándékokat - mézes puszedlit, mézet, dzsemet, és szörpöt - kaptak, amelyeket elvihettek „otthon maradó" óvodástársaiknak. Almásiné Tinku Edit, a szervező intézmény vezetője elmondta: szeretnék, ha ezzel a rendezvénnyel a gyermekek közelebb kerülnének a mesék és könyvtárak világához. ■ SZ. E. egér Az észak-magyarországi pedagógusképzés minőségi megújulását tűzte ki célul az a program, amelyre 685 millió forintos támogatást nyert el az Eszterházy Károly Főiskola és konzorciumi partnere, a Miskolci Egyetem. A napokban tartott projektnyitó rendezvényen dr. Liptai Kálmán, az egri intézmény rektora úgy fogalmazott: azokat a fontos lépéseket tehetik most meg, amelyek meghatározzák jelenüket, jövőjüket a régióban. Lehetőséget kaptunk, hogy komolyan gondolkodjunk azon, milyen, s milyen lehet a Észak-Magyarország tanárképzése - emelte ki. Ringert Csaba projektvezető elmondta: a cél, hogy a régióban folyó pedagógusképzések valamint ezek gyakorlata megfeleljen a tudásalapú gazdaság kihívásainak, a valós társadalmi elvárásoknak, alkalmazkodva a köznevelési rendszer követelményeihez. A programhoz öt almodul kapcsolódik, amelyek lényeges pontja egyebek között a köznevelési és felsőoktatási intézmények együttműködésének bővítése, a pedagógusképzés és továbbképzés tartalmi kapcsolatainak, anomáliáinak és hiányterületeinek feltárása, illetve az ehhez kapcsolódó szakmai-módszertani segédanyagok kidolgozása. ■ R A. i I * i I f
