Heves Megyei Hírlap, 2014. február (25. évfolyam, 27-50. szám)

2014-02-26 / 48. szám

2014. FEBRUAR 26., SZERDA MEGYEI KÖRKÉP 3 StmHHBB HÍRSÁV Tavaszi ruhákkal segíthet a rászorulókon EGER A Szegényeket Támo­gató Alap Egri Alapítványa arra kéri a segítő szándékú embereket, hogy támogassák gyűjtőhelyüket főleg átme­neti, illetve tavaszi ruhával, cipővel. Akiknek vannak már nem használt, de még hasznosítható játékai, köny­vei, háztartási cikkei, azokat is örömmel fogadja az alapít­vány. A felajánlásokat Eger­ben, a Széchenyi út 78. alatt várják hétfőtől péntekig 8-16 óra között, illetve szombaton 9-től délig. ■ B. K. Kiállítással emlékeznek a hajdani áldozatokra HATVAN A Kommunizmus Áldozatainak Emléknapja tiszteletére ma 18 órakor Katyn - Tömeggyilkosság, politika, erkölcs címmel nyílik kiállítás a Hatvani Galériában. Beszédet mond Roman Kowalski, a Len­gyel Köztársaság budapesti nagykövete, valamint Szabó Zsolt, a város polgármestere. Közreműködik a Polifónia Vegyeskar és a Szent István Általános Iskola énekkara. A tárlat március 19-éig láto­gatható. ■ B. K. Telet búcsúztatnak, farsangi fánkot sütnek bükkszék Március l-jén, szombaton 15 órakor a falu lakóit várják az óvoda ebéd­lőjébe némi kikapcsolódásra. A Kultúrházak éjjel-nappal programsorozathoz csatla­kozva a gyerekek játszöház- ban szórakozhatnak, később a felnőttek segítségével far­sangi fánkot sütnek. Ennek elfogyasztása után játékkal búcsúztatják a telet. ■ B. K. Farsang és fánk... (illusztráció) Még szép, hogy frankban.. kamatok Sok régi devizahitel még mindig kedvezőbb lehet a forintosnál Több tízezer családot érint a devizahitelesek problémája, így Heves megyében is na­gyon sokakat. De valóban rosszabbul jártak a forinthi­telesekhez képest? Babos Attila Döbbenetes számokat és törté­neteket hallani a devizahiteles törlesztőrészletek megdrágulá­sáról. Arra voltunk hát kíváncsi­ak, mennyivel jártak rosszabbul ők a forinthitelesekhez képest. Merthogy akikkel beszéltünk, és forinthitelt vettek fel akkor, amikor a fél ország svájci frank­ban adósodott el, azt mondták, ha tehették volna, ők is frankhi­telt választanak, és vannak köz­tük, akik még mindig rosszab­bul jártak, mint a devizások. A hitelszerződésekkel kap­csolatos erkölcsi vagy jogi ag­gályokat most nem vizsgáljuk. Csupán azt kértük egy taka­rékszövetkezettől és egy na­gyobb banktól, hogy konkrét példákon keresztül mutassák be, azonos időszakban, fu­tamidőre és összegben felvett forinthitel és frankhitel (150- 160 forint körüli árfolyamon) után eddig mennyit törlesztet­tek az adósok, s mennyi tarto­zásuk maradt fent. Kiderült, a forinthitelesek mostanság érték utol a devizahiteleseket, s kerültek előnyösebb vagy azokkal azonos pozícióba. I Egy nagy kereskedelmi bank példája Pénznem H“ege Éve rl) Eddig befizetett összeg (MR) Fennálló tőke­tartozás (MR) Befizetés és tarto­zás összesen (MR) Svájci frank 4 2006 3,7 4,2 7,9 Forint 4 2006 4,8 3,4 62 Egy takarékszövetkezet valós szerződései Forinthitel'1 Devizaalapú forinthitel«21 Különbség211 2007. évi folyósítás (MR) 3 3 Folyósítási árfolyam (Ft) 1 155 Futamidő (hónap) 180 180 Hiteldü (változatlan) (%) 15 6,51 Induló törlesztőrészlet (E Ft) 40 28 12 Jelenlegi törlesztőrészlet (E Ft) 40 416 16 Eddig megfizetett (M Ft) 3,30 2,78 0,52 Fennálló tartozás (2013.12.31) (M Ft) 2,30 3,20 0,90 Befizetett összeg és tartozás összesen (MR) 5,60 5,98 A takarékszövetkezet megjegyzése: Nehéz volt pontosan összehasonlítható adatokat találni, a pél­dákban szereplő hiteleket nagyjából azonos időszakban folyósították. A hiteltípusok nem felelnek meg tökéletesen egymásnak, de mindkettő jelzálogalapú, annuitásos hitel. Vagyis a hitel futamideje alatt a kamatok (devizaalapú hitelek esetén az árfolyamok) állandósága mellett a törlesztőrészlet is állandó, a hiteltörlesztés megkezdésekor a befizetett törlesztőrészletből sok megy kamatra, keve­sebb tőkére, az idő múlásával ez megfordul, a vége felé több me^ tőkére, és kevesebb kamatra. A devizaalapú hitel törlesztőrészlete 2013 decemberében lett olyan magas, mint a forintban folyósí­tott hitelé. Eddig a devizás ügyfél 520 E Ft-tal kevesebbet törlesztett, de az árfolyamváltozás miatt 900 E Ft-tal magasabb a tőketartozása. Ugyanakkor a decemberi árfolyamok mellett majdnem egy­forma törlesztőrészlettel ez a hitel is meg fog szűnni 180 hónap után. Romló árfolyamok és csökke­nő forinthitelkamatok mellett a devizahiteles nagyon rosszul járhat ugyanakkor az árfolyamok kis­mértékű javulása is sokat javíthat a devizahiteles pozícióin. Az alacsonyabb részletek egyeseknél új álmot hoztak A kamatvágás most kedvez a forintkölcsönösöknek több vezető pozícióban lévő, bankszférában dolgozó szakem­ber is azt mondta, hogy nem egy, nem kéteseiben történt az, hogy a végül devizahitelt felvevő ügyfelek a korábban elhatáro­zódhoz képest magasabb köl­csönt igényeltek. EZ főként akkoriban volt jel­lemző, amikor a devizahitelezé­si bumm bekövetkezett, akkor ugyanis a legtöbb ügyfél a fo­rinthitelek által nyújtott feltéte­leket ismerte, nagyjából azzal kalkulált otthon. Majd amikor a kölcsönigénylésről konkrétan érdeklődtek, s megtudták, hogy a forinthitelhez képest a svájci- frank-alapú hitel után jóval ke­vesebb törlesztőt kell fizetni, so­kan úgy döntöttek, még meré­szebb álmokat valósítanak meg, mondván, ki tudják fizetni a részletet. azt a banki vezetők sem tagad­ták, hogy a pénzintézetekben azzal kecsegtették az embere­ket, hogy hosszú évekre vissza­menően stabil a svájci frank ár­folyama, így ha változik is az árfolyam felfelé, reálisan az leg­feljebb 10-15 százalék lehet. MINDEMELLETT OLYAN deviza- hiteles károsulttal is beszél­tünk, aki állította, hogy épp any- nyit vettek fel, amennyi szüksé­ges volt, s ők ennél is nagyobb drágulást kalkuláltak be, 20-25 százalékot, gondolva a legrosz- szabbra, de azzal nem számol­hattak, hogy majd’ duplájára emelkedik a törlesztőjük. az el mült héten újabb kamat-1 vágást hajtott végre a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Taná­csa, amellyel a magyar nemzeti fizetőeszköz jegybanki alapka­mata újabb rekordot ért el, im­már csupán 2,7 százalékos az irányadó kamat. mindez a már felvett forinthi­telek alakulására is hatással van, de banktól és hiteltípus­tól, valamint konkrét szerződé­si feltételektől függ, hogy mi­ként érvényesítik az alacsony kamatot, magyarázták el la­punknak pénzügyi szakembe­rek. Nem mindegy, hogy ami­kor felvettük a forintkölcsönt, mennyi volt az irányadó ka­mat, a szerződésünkben mek­kora kamatperiódust kötöttek ki, illetve hogy egyáltalán a jegybanki alapkamat viszo­nyítási pont-e az adott forint­hitelnél (a legtöbbnél az), és milyen mértékben. Minden­esetre a korábban forintköl­csönt igénylő ügyfelek arra számíthatnak, hogy csökken a törlesztőrészletük, avagy - ha azonos összegű részleteket fizetnek - idővel csökken a hátralévő tartozásuk összege. a szakemberek azonban arra is felhívták a figyelmet, hogy akik most új forinthitelt szeret­nének felvenni, alacsony kamat mellett kaphatnak, de nekik ér­demes az alapkamat esetleges emelkedésével is, vagyis a tör­lesztők esetleges drágulásával kalkulálniuk. Nézőpont kérdése maroknyi apróval a kezében lép a férfi a belvárosi utca sar­kán álló parkolóautomatához, s miközben az érméket sor­ban egymás után megeteti a géppel, magában mérgesen dörmög. Éppen az utolsó ötve­nest nyeli el a nyílás, amikor régi ismerős áll be hősünk mögé a sorba. A kölcsönös szevasz-szevasz után nyug­talansága okáról kérdezi a láthatóan ideges fickót, s az elmondja neki, hogy az albér­let havi díját és a rezsiköltsé­geket készül éppen rendezni, ezért érkezett a környékre, e kettő pedig szinte elviszi tegnap kapott nettó bére kö­zel 70 százalékát, több mint 60 ezer forintot. az ismerős sajátos módon próbál pozitív színezetet adni a nem túl vidám helyzetnek, s egy üres parkolóhelyre mu­tat: „Ide figyelj, ezt a fűtetlen, kopottas, két négyzetméteres aszfaltdarabot óránként majd’ 300 forintért béried, vagyis naponta közel 3 ezerbe kerül­ne, havi szinten pedig - csak a munkanapokat számolva - majdnem 70 ezerbe. Te en­nél kevesebb pénzért egy két­szobás, összkomfortos lakást bérelsz, úgyhogy nem lehet okod panaszra!” emberünk szája mosolyra görbül, és - bár inkább vic- cesnek, mintsem megnyug­tatónak találja az ismerős szavait - felhagy a bosszan- kodással. „Persze” - nyugtáz­za tömören az elhangzottakat távozóban, egy kézfogás mellé pedig még egy unásig ismételt közhelyet is kap útra- valóul: „Ugye-ugye, minden csak nézőpont kérdése”. miközben a szélvédő mögé csúsztatott parkolójegyre rázárja az ajtót, s nekiindul a belvárosnak, elégedetten, mintegy saját lelki állapotát elemezve konstatálja magá­ban: ha a pozitív hozzáállás, a pillanatnyi derű önmagá­ban nem is képes életünket hosszú távon megváltoztatni, rövid távon azért kilendítheti az embert a mélypontról. Szíwel-lélekkel és alázattal űzött fotózás tárlat Immáron a huszadik önálló kiállításával állt a közönség elé az egri fotós Az erőmű az elhunyt férfit saját halottjának tekinti „Gyönyörűek a képek, hihetet­len hatással vannak az ember­re” - írta a tárlat vendégkönyvé­be az egyik látogató. Egy másik bejegyzés is azt tanúsítja, hogy „jó volt itt időzni”, mert a köz­szemlére tárt felvételek „csodás érzéseket keltettek.” S ezzel el­érték azt a célt, amiért az Ag- ria Park Galériájának a falára kerültek. Ennek kapcsán a ki­állítást megnyitó Demeter Pál, a Heves Megyei Fotóklub vezetője a rimaszombati kollégáját idéz­te: „Ha egy kevés veleszületett adottsággal rendelkezve, fény­képezőgéppel a kezünkben, megörökítünk egy általunk megfelelőnek vélt pillanatot, és kellő alázattal bemutatva ezzel örömet, élményt tudunk nyúj­tani másoknak, akkor értelme van annak, amit csinálunk.” A megfelelő pillanat meg- örökítője, az egri Kállay László MAFOSZ-diplomás fotóművész nagy tudású amatőr, aki azon­ban profi szinten bánik a fény­képezőgéppel. Alapvetően ter­mészetfotósnak tartja magát, de szívesen kalandozik más terü­leteken is, amint azt remek élet­képei, portréi, sportfotói, illetve az azokkal a különböző honi és nemzetközi pályázatokon elért díjak tanúsítják. A megyei fotóklub tagjának sorban huszadik önálló kiállí­tását március 2-ig tekinthetik meg az érdeklődők. ■ SZ. I. A jó kép elmélyült nézelődésre és gondolkodásra készteti a látogatót.. ► Folytatás az 1. oldalról valaska József, a Mátrai Erő­mű Zrt. igazgatóságának el­nöke arról tájékoztatott, hogy a baleset az M14-es szállító­szalag-fejnél történt vasárnap, míg az orvosszakértői véle­mény mára készül el (az eset körülményeit egyelőre még vizsgálják). Hozzátette: a Mát­rai Erőmű az elhunytat saját halottjának tekinti, a férfi csa­ládját rendkívüli segélyben ré­szesítették, sőt, a továbbiakban is támogatni kívánják őket. Tragédiák az elmúlt években is történtek. 2012-ben az egyik rakodógép használata közben szenvedett balesetet a jármű vezetője a visontai bányaterü­leten. A sofőr elvesztette az esz­méletét, s már nem sikerült új­raéleszteni. 2011 szeptemberé­ben egy munkást temetett ma­ga alá a szén, míg 2010-ben egy vízzel teli munkagödörbe esett egy munkagép, amelynek veze­tője nem élte túl a balesetet. A Nemzeti Munkaügyi Hiva­tal Munkavédelmi és Munka­ügyi Igazgatóság adatai szerint tavaly az első háromnegyed év­ben összesen 383 megyei dolgo­zót ért baleset a munkahelyén, ezek közül három végződött halállal, három súlyos sérülés­sel. 2012-ben ugyanezen idő­szakban 408 dolgozó sérült meg munkavégzés közben. ■ M. Z. \ * i I I I I

Next

/
Thumbnails
Contents