Heves Megyei Hírlap, 2014. február (25. évfolyam, 27-50. szám)
2014-02-25 / 47. szám
2 2014. FEBRUÁR 25., KEDD MEGYEI KÖRKÉP Tízezreket költünk az egészségünkre felmérések Megelőzésre nem szívesen fordítjuk pénzünket, gyógyszerekre annál inkább Leginkább az idősebb korosztály és a kisgyermekes családok költenek gyógyszerre - véli a munkatársai körében látható dr. Maródi Zsolt gyógyszerész Farsang farka: népszokásokkal ismerkedhetnek a kisiskolások kultúra Lassan végéhez ér az idei farsangi szezon, ezért, hogy méltóképp zárják le ezt az időszakot, az ünnepkörrel kapcsolatban tematikus hét kezdődött az egri Dobó István Vármúzeum Kézműves műhelyében, a Dobó utca 12. szám alatt. Péntekig az iskolai osztályoknak szóló foglalkozásokon a gyerekek - és a velük tartó felnőttek - megismerkedhetnek a palóc vidék, főként Heves megye farsangi népszokásaival, és azt is megtudhatják, milyen módon űzték el a telet eleink. A különleges műhelymunkák során álarcokat, bábokat és mécsest készíthetnek a résztvevők. Kovácsné Veréb Emese programfelelős elmondta: a karakteres figurákat megjelenítő maszkokat és játékokat jobbára természetes anyagok felhasználásával, fából és papírból alkothatják meg a kisiskolások. Az érdeklődők a kézműves foglalkozások előtt egy rövid előadást hallhatnak arról - amolyan gondolatébresztőként -, hogy régebben, hogyan készültek a fiatalok a farsangi bálokra, hogyan kérték ki a még hajadon lányokat, mit jelentett, ha egy legény bokrétát tűzött a kalapjába, illetve, milyen jelmezeket öltöttek magukra a mulatozó társaságok. ■ SZ. E. Márciusban tovább folytatják a templom újítását szépül Várhatóan márciusban folytatódnak a hevesi római katolikus templom homlokzati felújítási munkálatai, egyebek mellett a nyílászárók cseréjével, falszigeteléssel. A Heves városának integrált funkcióbővítő rehabilitációjának részeként zajló kivitelezés most áll. Az eddig elkészült munkákat egy műszaki ellenőr állapotfelmérő egyeztetésen megvizsgálta, és több javítást kért a kivitelezőtől, aki korrigálja majd a hibás részeket. Hiányosságokat állapítottak meg a bádogozási munkáknál, és egyes szakaszokon kifogásolták a minőséget az újonnan vakolt részeken. ■ SZ. E. Évi 80 ezer forintot áldoznak fejenként a magyarok egészségükre - derül ki egy újonnan készült felmérésből. Átlagban a teljes összeg felét gyógyszerre költik a betegek. Szilvási Zsuzsa A statisztikák szerint évente átlagosan 7,3 millió ember vált ki gyógyszert, közülük 3,3 millióan rendszeresen, ami azt jelenti, hogy Magyar- országon minden harmadik ember rendszeres gyógyszerfogyasztó. Az egészségügyi kiadások több mint negyedét, 27 százalékát zsebből fizetik a magyarok, ennyit költenek a háztartások közvetlenül, tehát nem adók formájában egészségügyre - derül ki az OECD nemrégiben közzétett, Health at Glance 2013 című kiadványából. A 34 vizsgált ország átlaga 20 százalék, a viszonylag magas magyar értéket több hazai sajátosság okozza. Az egyik legfontosabb, hogy a legtöbb európai országban ismeretlen a hálapénz fogalma. Nálunk viszont a para- 5 szolvencia összegét a tavalyi 1 esztendőben évi 34 milliárd « forintra becsülte a GKI Gazda- J ságkutató. Emellett Magyaror- 2 szágon az egyik legmagasabb a gyógyszerkiadás GDP-hez viszonyított aránya, 2,6 százalék, egyedül Görögországban mértek ugyanekkora hányadot, ám ott nagyobb részt tesz ki az állami finanszírozás. ■ „Egyre inkább terjedőben van az egészségpénztári kártyás fizetés.”- Egyre több esetben tapasztaljuk, hogy a betegek ki sem váltják a felírt gyógyszereket, vagy legfeljebb csak ennyit tesznek meg az egészségükért, semmi többet - emelte ki dr. Miló Krisztina háziorvos. - Életmódváltásra, több mozgásra nagyon kevés pácienst tudok rávenni, az emberek nem szívesen költenek a megelőzésre, többnyire inkább csak a már kialakult betegségeikkel törődnek. A betegek által közvetlen kifizetésekre fordított összeg egy része olyan szolgáltatásra megy, amelyet részben vagy teljes mértékben az állami társadalombiztosításon belül is megkaphatnának. Ilyen például a fogorvosi ellátás. Szintén gyakori a magánkiadás a szülészet-nőgyógyászat, a szemészet területén és egészségügyi segédeszközök vásárlására is sokan áldoznak bevételeikből.- Két olyan terület van, amelyre inkább költeni is hajlandó vagyok, de legalább tudom, hogy így legalább valóban azt kapom a pénzemért, amit várok - mondta el a negyvenes éveiben járó Lívia. - A fogorvosomhoz és a nőgyógyászomhoz mindig magánrendelésre megyek. Úgy érzem, ott tiszta a helyzet: mindig ugyanazzal az orvossal találkozom, nem kell várakozni, egyértelműek a tarifák. Ennyit számomra megér, hogy valóban bízhassak az orvosomban. A gazdasági válság ellenére a magyarok ugyanannyit áldoznak a családi büdzséből az egészségük megőrzésére vagy a betegségük kezelésére, mint tíz évvel ezelőtt, de a legtöbb kiadás továbbra is gyógyszerre megy. Sokan túl későn fordulnak orvoshoz, inkább az öngyógyítást választják, és nem számolnak annak kockázataival. Azok közül, akinek vannak egészségügyi panaA honi háztartások 277 milliárd forintot költöttek gyógyszerre 2011-ben, ez az egészségügyi ráfordítások 48 százaléka. A magánszektorösszesen 769 milliárd forintot fordított egészségügyre. Ebből 573 milliárd a háztartások kiadása, 7 milliárd az egészség- pénztári költés, a nonprofit szervezetek ráfordításai pedig szaik, 14 százalék egyáltalán nem kezeli azokat, aki pedig igen, annak 6 százaléka kizárólag saját magát próbálja gyógyítani. Népi gyógymódokkal, gyógyszernek nem minősülő szerekkel.- Összességében úgy látom, a gyógyszerek kiváltására nehezen, de előteremtik a pénzt az emberek, de az aktív korosztály kihasználva az akciós lehetőségeket is egyre inkább 139 milliárdra rúgtak. Az egyének szintjén nézve, az egy főre jutó egészségügyi magánkiadás fejenként mintegy 80 ezer forint volt 2012-ben. A közkiadás éves mértéke fejenként 144 ezer forintot tett ki. A magyar háztartások havi fogyasztásának 3,9 százalékát teszik ki a zsebből fizetett egészségügyi kiadások. költ a családja és saját egészsége megőrzésére - mondta el dr. Maródi Zsolt gyógyszertárvezető. - Egyre inkább terjedőben van az egészség- pénztári kártyás fizetés, aki teheti, leginkább abból finanszírozza az ilyen jellegű kiadásokat. Hagyományosan a kisgyermekesek és az idősebbek költik a legtöbbet gyógyszerre. Ők viszont a vény nélkül kapható szereket is gyakran vásárolják, annak ellenére, hogy ezek ára jelentős mértékben megemelkedett az utóbbi években. X GYORSSZAVAZAS ■ Ön mennyit hagy ott havonta gyógyszerekért a patikában? Szavazzon hírportálunkon — ma 16 óráig: HE0L.hu J? A szavazás eredményét a holnapi számunkban közöljük. Sokat fizetünk zsebből az orvosoknak Hurka, toros káposzta, no és jó borok egerszalók Túrákat is szerveztek, este pedig bállal ért véget a gazdag program Tovább megy az adok-kapok Sós doktorija ügyében Már reggel hét órakor elkezdődött a turistacsalogató program múlt szombaton Egerszalókon. A Faluházban ekkor rendezték meg az idei Boros-Torost. A látogatók végigkísérhették a disznóvágás folyamatát, a bátrabbak be is kapcsolódhattak a munkába. Mint azt Póczos Lászlóné, Egerszalóki Turizmus Egyesület vezetője a Hírlapnak elmondta: a településre látogató vendégek elsősorban városból érkeznek, és sokan nem is tudják, hogyan zajlott egykor a falusi disznóvágás, | ezért is tartják fontosnak, hogy § bemutassák a hagyományt. J Emellett persze az is lényeges, I hogy megismertessék a vendéJó hangulatban készült a sok finomság Egerszalókon. Képgaléria: heol.hu. gekkel az igazi magyaros ízeket, a helyben készült ételeket. Az érdeklődőket reggel sült hagymás vérrel várták, aki pedig kirándulni szeretett volna, annak sem kellett csalódnia: remek túrákat is szerveztek a Barlanglakásokhoz vagy éppen a sódombhoz. Természetesen, mint azt a rendezvény neve is mutatta, fontos szerephez jutott a hegy leve, a település pincészeteinek legjobb borait kóstolhatták a nap folyamán mindazok, akik ellátogattak Egerszalókra. A program este Toros-bállal zárult, közel kétszázan vacsorázhattak a friss hurkából és kolbászból, no és a pecsenyéből. ■ P. A. vita Sós Tamás állítása ellenére nem ő, hanem a Heves Megyei Pedagógiai Intézet egykori igazgatója készíthette el azt a kutatási anyagot, amelyet az MSZP-s országgyűlési képviselő a sajátjaként használt fel doktori disszertációjában - hangzott el a Hír TV Célpont című műsorában, amely azt is tényként tálalta: Sós pénzt fizetett azért, hogy az intézet kérdőíveket küldjön az oktatási intézményeknek, az ezekre alapozott elemzést pedig nem ő írta. A szocialista képviselő továbbra is tagadja, hogy plagizált volna. „A Hír Tv és a Magyar Nemzet egyre alávalóbb támadásokat indít személyem, illetve tudományos fokozatom ellen. Nem riadnak vissza bűncselekmények elkövetésétől sem” - írja dr. Sós Tamás közleményében. „A Célpont című műsorban a Hír Tv feltört magánlevelezésemet manipulativ módon hozta nyilvánosságra... „Levonták a következtetést: „Kutatás helyett fizetett”. Ezzel szemben a valóság az, hogy a kutatás teljes egészében az én szellemi munkám, az abból fakadó következtetések és eredmények sem mások alkotásai. A többi a hatóságok dolga. A bírósághoz benyújtott keresetemet kiegészítettem és a büntetőfeljelentést megtettem a műsor készítői ellen is.” - zárul a közelmény. ■ I í 4 * %
