Heves Megyei Hírlap, 2014. február (25. évfolyam, 27-50. szám)
2014-02-25 / 47. szám
2014. FEBRUAR 25., KEDD 3 MEGYEI KÖRKÉP Tlt'TT VÉW A pásztorvölgyisek nyerték a focitornát Eger Másodszor rendeztek farsangi labdarúgótornát a városi középiskolák fiúcsapatai részére a Keriben. A viadalon 11 iskola 110 diákja vett részt, s végül a Pásztor- völgyi gimnázium csapata diadalmaskodott. A díjakat Ballagó Zoltán, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Egri Tankerületének igazgatója adta át. ■ T. B. Ötvenmilliós segítség a belügyi tárcától abasár A Belügyminisztérium vis maior támogatásokról döntött. Tizenhat település összesen 279,5 millió forint segítségben részesült. Az aktuális körben 50,3 millió forint védekezéshez és 229,2 millió forint helyre- állításhoz kapcsolódó támogatásról határoztak. Szűkebb hazánkból Abasár önkormányzata 50,266 millió forintot kapott a víziközművekkel összefüggésben. ■ T. B. Menetrend-módosítás az Agria Volánnál heves megye Március 1-jétől tizenhat Agria Volán járat menetrendje módosul. A változások érintik az Eger-Ká- polna-Gyöngyös viszonylatot, az Eger-Hatvan-Nagy- kökényes vonalat, az Eger és Verpelét között közlekedő buszokat, az Eger-Verpelét- Tarnaszentmária-Domoszló- Gyöngyös autóbuszvonalat, az Eger-Verpelét-Tófalu-Kis- nána-Vécs közti járatokat és a Gyöngyös-Hort-Hatvan vonalat. Több járatot a Hatvani Volán vesz át az Agria Volántól, s lesznek új és megszűnő járatok is. ■ T. B. o — ec Márciustól változó menetrend Kicsit (nagyon) szomorkás... boldogság A magyaroknak csupán a fele éli derűsen a hétköznapokat Sokak szerint nagyon jellemző ránk, magyarokra, hogy csak a problémákra, a gondokra vagyunk fogékonyak, a jót nem látjuk meg. Képünk illusztráció. Egy újabb felmérés, amin mi, magyarok már megint nem szereplünk túl előkelő helyen. És hogy miért nem? A pszichológus szerint mert valamikor „belénk kódolták” az általános pesszimizmust. Szomszéd Eszter Miközben más országokban átlagosan az emberek harmada minősíti hazája gazdaságát jónak, a saját életét harmonikusnak látók aránya ennél jóval magasabb, 75 százalék. És bár itthon hasonló a tendencia (honfitársainknak csak 12 százaléka elégedett a gazdasággal, miközben 53 százalék boldognak tartja magát), ezzel az eredményünkkel hazánk a 24 országot felölelő „boldogságrangsor” utolsó (!) helyén végzett - derül ki az Ipsos 2013-as közvélemény-kutatásából, aminek keretében 18 ezer embert kérdeztek meg kéttucatnyi országban. Nos, a kapott eredmények szerint leginkább az indonézek élvezik az életüket (92% az elégedettek aránya), akiket a kanadaiak (86), a svédek (85), valamint az indiaiak, az amerikaiak és az ausztrálok követnek 84-84 százalékkal. A közép-európai régió országai közül a lengyelek a maguk 73 százalékával kiemelkednek, míg a lista alsó felében olyan nemzetek találhatók, mint az oroszok és a spanyolok. Az, hogy mi, magyarok a rangsor utolsó helyén szerénykedünk a már említett 53 százalékunkkal, nem meglepő. A szakemberek véleménye szerint a társadalmi státusz két Megkérdeztük olvasóinkat, olyan boldogtalanok-e, ahogy a felmérés mutatja? BIRINYI GABRIELLA, 21 ÉVES:- Most például nagyon boldog vagyok, de fáradt is, mert vizsgázni voltam Debrecenben. Általános orvosnak tanulok, és sikerültabszolválni a félévemet. Én akkor érzem magam igazán boldognak, ha minden rendben van körülöttem, így a családi és baráti kapcsolataim. GYÜRKÉI MÓNIKA, 40 ÉVES:- Ezek szerint én nem vagyok tipikus magyar. Boldog vagyok, mert családom van, egy gyönyörű, okos és egészséges gyermekünk, és - nem utolsósorban- mert van munkám. A magánéletemre sincs panasz, a férjemmel szeretjük egymást, elegendő időt is szentelünk a másikra. JUHÁSZ JÁNOS, 61 ÉVES:- Most az vidít fel, hogy az állatorvosnak tanuló lányomnak sikerült az államvizsgája. Büszkék vagyunk rá a feleségemmel, mert a munkájának meglett az eredménye. Nem szabad olyan negatívan állni a dolgokhoz, ahogy mi, magyarok szoktuk, mert az nem vezet semmi jóra. fontos összetevője, jelesül az iskolai végzettség és a jövedelmi helyzet döntően befolyásolja az emberek vélekedését, érzéseit. Idehaza például a mindennapokhoz alapvetően pozitívan viszonyul a diplomások 64 százaléka, míg az érettségizettek és az alapfokú végzettségűek esetében ez az arány már csak 56, illetve 38 százalék. És persze, az sem csoda, hogy a szerény anyagi körülmények között élőknek csak 48 százaléka élvezi igazán az életet, szemben az átlagos jövedelmi helyzetben lévőkkel és a jómódúakkal, ahol e szám 56, valamint 77 százalék. Pósán György pszichológus szerint nem váratlan az eredmény. - Jellemző a magyarokra - mondja -, hogy a jót ritkán látják meg. Valamikor belénk kódolták az általános pesszimizmust. Mi mindent az egyéni érdekeink felől közelítünk meg, mindig másokhoz hasonlítjuk magunkat, ami frusztrációt okoz. A boldogságra nincs recept, s bár eufórikus érzéssel jár, el kell fogadnunk: nem tart örökké. Hogy boldogok legyünk, azért tenni kell, nem mástól várni, hogy megoldja a bajainkat. Van egy zen bölcsesség, amit nem ártana megfogadnunk. így hangzik: „Ami jön, fogadjátok, ami megy, engedjétek!” JEGYZET ÁRPÁSI ZOLTÁN A mindent utáló magyarok a turisták körében igen népszerű virtualtourist.com internetes oldal a világ több tízezer úti céljával kapcsolatos tapasztalatokat adja közre. A véleményezett helyek sorából természetesen Budapest sem marad ki. Bár kimaradt volna, mert a kép lesújtó, a kommentelők többsége szerint „itt mindenki a külföldi turistákat akarja átverni”. Többek között a szemünkre hányják a vendéglátóhelyek külföldieknek felsrófolt árait, az irreálisan borsos taxi viteldíjakat (naná, hogy egyes taxisok a külföldi utas számlájához a rendszám- tábla számait is hozzáadják), a pénzváltók átveréseit, a zsebeseket, az erőszakos árusokat, a trágár, agresszív és türelmetlen autósokat, a sok hajléktalant, és - hogy a kultúra se maradjon ki a sorból- a Nemzeti Színház értelmezhetetlen épületét. hogy őszinte legyek, ezek zöme nem okozott meglepetést, többségük úgy hozzátartozik Budapesthez, mint a kőoroszlánok a Lánchídhoz. Annál meglepőbb, amit a BKV ellenőreiről, illetve a „kezelésükről” írnak. Egyesek korrupt, kommunista börtöneként festik le nket, akikét arról lehet felismerni,' hogy nem túl szépek (már ami a megjelenésüket illeti). Az igazi döbbenetét az a javaslat váltotta ki, hogy lebukás esetén - most tessenek figyelni - a bliccelő külföldi álcázza magát magyarnak, amit úgy tehet meg a legkönnyebben, ha arcán az látszik, hogy utál mindent. (A kormányt, az ellenzéket, a politikusokat, a nem politikusokat és végül önmagát- teszem hozzá.) ilyen mindent utáló népnek látnak minket. Hiába a rezsicsökkentés, az államadósság lefaragása, a „Magyarország jobban teljesít!” vagy Paks bővítése? „EZEKNEK” (NEKÜNK) Semmi nem számít? De őszintén. Még az iskolarádióból is Móricz szólt... Eger Az egri Tinódi iskola ebben az évben is csatlakozott a felolvasómaratonhoz Szigorúbb ellenőrzéseket tart szükségesnek az ASZ Ahogyan tavaly, úgy ebben az esztendőben is csatlakozott az egri Balassi Bálint Általános Iskola és Előkészítő Szakiskola Tinódi Sebestyén Tagiskolája a felolvasómaratonhoz. Az országhatáron is átívelő kezdeményezést még 2009-ben indította útjára Székelyudvarhelyen a Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont és a Cimbora Gyermekek Háza. A cél, hogy minél többen vegyenek részt a közös olvasásban, és hogy továbbadhassák az olvasás örömét. Amint azt Katonáné Hajdú Ilona, a megyeszékhelyi intézmény humán munkaközösségének a vezetője elárulta, emellett nagyon fontos, hogy a program egy közösségi élmény, amely erősíti a nemzeti összetartozás élményét is. A Tinódi könyvtárában a minap reggel 7-től délután 5-ig, azaz 10 órán át megállás nélkül olvasták fel Móricz Zsigmond műveit, állatmeséit, regényeit, novelláit. A tanórai szünetekben ráadásul az egész iskola bekapcsolódott a programba, a 8. B osztály tanulói ugyanis az iskolarádió segítségével „hallatták hangjukat”, mindenkihez | eljuttatva Móricz írásait. Sokan 3 önként jelentkeztek a maraton- f ra, amelyen közel négyszázan, | szülők, diákok pedagógusok £ vettek aktívan részt. ■ P. A. lőrinci Ellenőrizte a Lőrinci Cigány Nemzetiségi Önkormányzat 2011-2012-es gazdálkodását az Állami Számvevőszék (ÁSZ). A jelentés szerint a települési és a nemzetiségi önkormányzat együttműködésének szabályozása a hiányosságok ellenére megfelelt a jogszabályoknak. A város biztosította a működéshez szükséges személyi és tárgyi feltételeket, ám az ellenőrzést nem vette szigorúan. Míg a nemzetiségi ön- kormányzat részben tartotta be a költségvetésére és zárszámadására vonatkozó előírásokat, a város változtatással építette be saját rendeletébe a nemzetiség 2011. évi zárszámadását. A következő évben hiányzott a költségvetésből a nemzetiségi előirányzat felhasználási terve. Az ASZ szerint a polgármesteri hivatal szabályzatainak hatálya nem terjedt ki a nemzetiségi önkormányzat gazdálkodására. A pénzügyi kontrollok 2011-ben a dologi és egyéb folyó kiadásoknál gyengék voltak, de a rengeteg hiba ellenére jogosulatlan kifizetés nem történt. Az önkormányzat nem tartotta kockázatosnak a nemzetiségi önkormányzat gazdálkodását, ezért nem is ellenőrizte azt. A jövőben a városnak jobban kell felügyelnie a nemzetiségi önkormányzat utalványozását és teljesítés ellenőrzését. ■ T. B. * fi * i I I A tinódisok megállás nélkül adták át az olvasóstafétát a könyvtárban
