Heves Megyei Hírlap, 2014. január (25. évfolyam, 1-26. szám)

2014-01-09 / 7. szám

2014. JANUÁR 9., CSÜTÖRTÖK MEGYEI KORKÉP 3 HÍRSÁV Hogyan őrizzük meg az egészségünkét es a sonkát? Divat lett belőle bár falusi szokás, nagy az ér­deklődés a hagyományos disz­nótorok iránta városokban is - főként „buliból”. Ezt egyre több csárda, panzió és vendég­látóhely használja ki, és érde­kes programként, csapatépítő tréningként értékesíti a disznó­vágást. Az sem ritka, hogy az ajánlatot wellnesshétvégével kötik össze. A cégek, önkor­mányzatok is egyre gyakrab­ban hirdetnek kolbásztöltő- és böllérversenyeket kisebb csapa­tok számára. A disznóvágás tehát már nem csák a falusiak kiváltsága - sokkal inkább a módosabbaké. a gyakorlott bölléreknek va­lószínűleg nem mondanak újat az ÁNTSZ és a rendőrség tanácsai, mindenki másnak azonban érdemes megfontol­ni a következőket. Disznóvá­gás során fontos az állat jó kivéreztetése. A bontáshoz csak ivóvíz minőségű vizet használjunk. A kaparáshoz használt késsel ne végezzük a bontást. A gyomrot, beleket, hólyagot kivétel előtt le kell kötni, hogy tartalmuk ne szennyezze az állat belső felü­letét. A beleket (ha felhasz­náljuk) kaparjuk, mossuk át alaposan. Két kilónál na­gyobb disznósajtot ne készít­sünk, és legalább annyi óráig abáljuk, ahány kilós. A füstö­lésre szánt húsokat ismételt sózással vagy pácsóval annyi hétig kell kezelni, ahány kilo­grammosak. Sózás alatt a hő­fok ne emelkedjen 10 fok fölé. az ELKÉSZÜLT, füstölőre akasz­tott disznóságok igencsak csá­bítóak a tolvajok számára, kü­lönösen, ha nem őrzött vagy nem megfelelően zárt kamrák­ban, bódékban vannak. Aki szeretné az esélyét növelni ar­ra, hogy a lopott hús megle­gyen, tegyen egyedi ismertető­jelet a kötözőkre, madzagokra. Bevált receptek hogy mi alapján fogjon neki az, aki mégis maga töltene kolbászt, szalámit? íme egy békéscsabai, aranyérmes kol­bászrecept. A hozzávalók: 10 kg sertéshús (zsiradékkal), 22 dkg pirospaprika, 5 dkg csípős paprika, 20 dkg só, 5 dkg fokhagymapép és 2 dkg őrölt kömény. A darált húst gyúrjuk össze a fűszerekkel, és töltsük bélbe. Füstöljük fel. A szalámi-recept ehhez hason­ló: 10 kg hús, 20-23 dkg só, 25-30 dkg paprika, 4-6 dkg bors, 4-5 dkg fokhagymapép és 2 dkg porcukor (a szín megtartása miatt). Tóth-Vági Esztert is hallhatják Megeri-e disznót vágni? takarékosan Egy család számára néha túl sok az elkészült húsáru Szakemberek szerint napjainkban már nem annyira a hagyományok, mint inkább a megtakarítás motiválja a családokat a disznóvágásra... Korántsem mindig azzal spórolunk, ha olcsóbban vesszük a hús kilóját. Előrelátással és a szokásaink ismeretével néha jobban megfoghatjuk a pénzt. Katus Eszter Ma már nem annyira a hagyo­mányok, sokkal inkább a meg­takarítás motiválja a családo­kat a disznóvágásra, gyakran többen összeállnak, hogy egy hízó árát ki tudják fizetni. Egy lapunknak nyilatkozó, hús­árukkal foglalkozó szakember szerint azonban akkor tudunk igazán spórolni, ha tisztában vagyunk azzal, mire van szük­ségünk, és mik a lehetőségeink. Először is csak annak érde­mes disznót vágnia, aki min­den részét fel fogja használni, esetleg értékesíteni tudja, ami­re nincs szüksége. Vannak ugyanis, akik nem főznek zsír­ral, vagy nem szeretik a hurkát, esetleg - kisebb család révén - nem fogyasztanak el annyi sonkát, szalonnát, amennyit egy 150-250 kilós példány ki­ad. Mert hiába olcsóbb az élő disznó húsának kilója (idén 500-700 forint között mozog), ha nem fogyasztják el időben, és megromlik a disznótoros, akkor csak kidobott pénz volt a vágás. Nekik érdemesebb da­rált kolbászhúst, illetve nyers szalonnát, sonkát venniük, otthon tölteniük és füstölniük. Akinek erre nincs lehetősége, célszerűbb, ha marad a készter­mékeknél. Ebből sem érdemes viszont nagy mennyiséget ven­ni, ha nincs hol tárolni, ugyan­is rossz tárolás esetén könnyen megromolhat a kolbász, a sza­lámi. Olcsóbban jövünk ki ak­kor is, ha kisebb húsboltban, hentestől vásárolunk egy-egy házi kolbászt, vagy amit épp ennénk, hiszen sok helyen kóstolóra is van lehetőség, így biztosan nem fogunk mellé, és szívesen esszük, amit meg­vettünk. Összességében a hen­tesnél vett és a házi készítésű kolbász, szalámi között árban nagyjából 10-15 százalék a kü­lönbség - legalábbis a szakem­ber tapasztalatai szerint. Változás történt szemétszállításban szilvásvárad Január 1-jétől a Városgondozás Eger Kft. végzi a kommunális hulla­dékszállítást - továbbra is keddenként - a településen. A gazdálkodó szervezetek­nek a szolgáltatóval külön szerződést szükséges kötni, hiszen az ingyenes szemét- szállítást csak a magánsze­mélyek részére biztosítja az önkormányzat. ■ SZ. E. Informatikai képzésre várják az érdeklődőket tenk Az EU által támogatott informatikai tanfolyam in­dul a gyöngyösi Károly Ró­bert Főiskola szervezésében a tenki Szent Imre Katolikus Iskolában a 18. életévüket betöltött lakosoknak. In­formációk a http://www . tudasodajovod.hu oldalon találhatók, illetve a 70/360- 81-04-es telefonon dr. Zörög Zoltántól kérhetők. ■ SZ. E. Szülői fórumot tartanak az ifjúsági irodában egér Továbbtanulással kap­csolatos szülői fórumra vár­ják az érdeklődőket 13-án hétfőn az Ifjúsági Informá­ciós és Tanácsadó Irodában (IFI-Pont, Dobó tér) 17 órá­tól. Előadást tart Országh Ákos, az Eszterházy Károly Főiskola (EKF) főtitkára, Ka- lóné Szűcs Erzsébet, az EKF Felvételi és Képzésszervezési Osztályának vezetője, pálya- orientációs tanácsadást tart Tóth-Vági Eszter, az IFI-Pont vezetője, a hallgatói életről Vécsei Zoltán, az EKF Hallga­tói Szolgáltató Központjának osztályvezetője szól. Regiszt­rálni az ifiponteger@gmail. com címen lehet. ■ SZ. E. JEGYZET KATUS ESZTER A betegség mellékhatásai NiNDZS izs jobb, mind dát- hával kezdeni az új évet. Vagy befejezni az előzőt. A „takonykor” - ki ne tud­ná - igazi Isten áldása. Az ember nem kap levegőt, hol folyik az orra megállás nélkül, hol masszívan el­dugul, a torka kapar, a hőemelkedéstől fáj a feje, a láztól didereg, a köhögés­től meg kiszakad a tüdeje. Na, ilyenkor legszívesebben élve eltemetnénk magun­kat, közben intravénásán nyomatjuk a mézet, a teát, a különféle pirulákat. közben meg elmegyünk dolgozni. Mert különben mi lesz. Kirúgnak. Vagy nem rúgnak ki, de oly mó­don keserítik meg utána ez ember életét, hogy a végén maga könyörög, hogy fel­mondhasson. így aztán meg sem gyógyulunk igazán, csak gazdagítjuk magun­kat néhány szövődmény­nyel, miközben másokkal is megosztjuk a vírusainkat. A kollegialitás nevében. aki mégis van olyan szeren­csés, hogy otthon marad­hat ágyban, párnák közt (ahogy Petőfi sohase’), az az igazi nyertes. Mert bár a betegség adott, egyúttal fel­mentés is minden alól, amit máskor kötelező elvégezni. A mosás, mosogatás, taka­rítás várhat, vagy ha nem, hát csak akad a családban valaki, aki besegít. A beteg pedig pihenhet, végre elol­vashat egy fejezetet az évek óta félbehagyott könyvből, megnézheti a kedvenc so­rozatát, esetleg egy egész filmet. Ágyba kapja a te­át, esetleg a forró levest, mellé narancsot, banánt, mert kell a vitamin. Talán még a homlokán is végig­simítanak a gondoskodó kezek. És mintha már nem is lennénk olyan rosszul, sőt, kifejezetten jól érezzük magunkat valamiért... persze, egy igazán szép világban mindehhez beteg­nek sem kell lenni. Sebészek szerint a síbalesetek több mint fele megelőzhető lenne veszélyes üzem Hiányzik a rendszeres gyakorlás, a megfelelő testedzés - Nem a pályához igazítják a tudásszintet elkezdődött a síszezon az osztrák, olasz és francia Alpok­ban, s persze, idehaza is egyre többen választják a téli kikap­csolódásnak ezt a formáját. Rá­adásul hamarosan indulnak az iskolai sítáborok is. Amiként azt hazai egészségügyi szak­emberek elmondják, ebben az időszakban rendkívüli módon megszaporodnak a legkülön­félébb sérüléssel járó balesetek is, amelyeknek több mint fele megelőzhető lenne néhány sza­bály betartásával. Miután nem vagyunk sielő- nemzet - hívják fel a figyelmet a sebészek -, s nincsenek meg­felelő hazai pályák sem, ezért aztán a rendszeres gyakorlás is hiányzik. Hamar megsérülhet, aki a megszokott napi rutin­ból kiszabadulva, testedzés és megfelelő kondíció nélkül vág neki a síterepeknek. A legtöbb fáradásos baleset erre vezet­hető vissza, amelyek egy része a comb-, a lábszár- és a fenék­izmok megfelelő előzetes edzé­sével elkerülhető lenne. Fontos szerepet játszik a balesetekben a szabadság miatti felfokozott izgalmi állapot, csoport vagy baráti társaság esetén a vetél­kedés, illetve a hüttékben el­fogyasztott forralt bor. Tapasz­talat még, hogy sokan nem a tudásuknak megfelelő pályát választják, ami szintén fokozza a balesetveszélyt. ■ H. ZS. Tavaly bőven volt hó a mátraszentistváni síparkban. Idén csak várjuk a telet. MIK A TÜNETEK? A gyakorlott síelők az esések te­kintetében is rutinosabbak, az amatőröknél viszont magasabb a sérülés kockázata is. A kisebb kellemetlenségeket - izom­fáradtság, izomláz, egyszerűbb izom- vagy szalaghúzódás - is kezelni kell megfelelő krémek­kel, illetve masszázzsal, azon­ban emiatt még nem kell feltét­lenül orvoshoz fordulni. Viszont a másnapi síelésnél figyelembe kell venni, hogy az ember auto­matikusan kíméli a sérült izmot vagy szalagot, ezért megváltoz­hat a mozgáskoordinációja, ami szintén balesethez vezethet. MIKORKELLORVOS? Az egyik leggyakoribb a lábszár­sérülés, még a kötés kioldása mellett is, valamint a bokacsava­rodás miatti spirális törés. Ezek­ben az esetekben kivétel nélkül orvosi segítségre van szükség, csakúgy, mint az elkaszálást vagy a tereptárggyal való ütkö­zéseket követően. Itt szóba jöhet­nek a koponya-, a gerinc-, vagy a mellkasi sérülések, amelyek a sebesség függvényében na­gyon komolyak is lehetnek. Az agyrázkódás, melynek jellemző tünete a rossz közérzet, hányás, kettőslátás, zavart viselkedés, szintén orvosi ellátást igényel. k i i I

Next

/
Thumbnails
Contents