Heves Megyei Hírlap, 2014. január (25. évfolyam, 1-26. szám)
2014-01-09 / 7. szám
2014. JANUÁR 9., CSÜTÖRTÖK 4 MEGYÉNK KISTÉRSÉGEI EGRI KISTÉRSÉG Fotópályázatot hirdettek a helyieknek képek Novaj - Amiért szeretem címmel hirdetett fotó- pályázatot 13 éves kortól az önkormányzat és a könyvtár. Természetfotó, épített környezet és emberábrázolás kategóriában, telefonnal készített képeket is várnak a novajph@novaj.hu e-mail- címre, vagy a községházára január 10-ig. A képeket Fodor Péter, Kövecses Zsolt, Szerencsi Gábor válogatja ki. A díjazott munkákat a Művelődési Házban állítják ki. Kinyithat hamarosan a kastély parkja noszvaj Legkésőbb május 1-jén megnyílhat a De la Motte kastély parkja. Bóta Géza polgármester elmondta: azon dolgoznak, hogy mielőbb látogathatóvá tegyék a híres kertet. A fő feladat egy kerítés megépítése. Bóta Géza polgármester Oldalszerkesztő: Pécsik Attila Telefon: 06-30/202-4733 Hirdetési ügyekben: 06-36/513-633 Egri kistérségi oldalunk legközelebb február 6-án jelenik meg. így világosodott ki Eger emlékek Majd’ 180 évvel ezelőtt kilenc olajlámpást gyújtottak meg A Kepes György Művészeti Központ ma a fénnyel festett művészet otthona is. Egykor itt „táncolták össze’ az egri éjszakai világítás árát. Ma ünnepi fényekben tündököl a megyeszékhely belvárosa, ám persze nem volt ez mindig így. Egykoron, 1836. november 25-e előtt még sötétben jártak éjszaka az itt élők. Pócsik Attila Azzal, hogy az elmúlt év végén elkezdődtek az egri belvárosi rehabilitáció közterületi fejlesztései, elég sok érdekességgel is találkozhatunk. Többször elhangzott már, a feltárások során találtak olyan mázas csöveket, amelyeken az 1927-es évszám szerepel, azaz több mint nyolcvan esztendeje pihennek, pontosabban „dolgoznak” a föld alatt. Az évszám egyébként sokak érdeklődését felkeltette, jómagam például azon gondolkodtam el, hogy vajon mióta élvezhetjük Eger esti fényeit... Nos, az első utcai lámpa lángja 1836. november 25-én lobbant fel. A gyújtogató - kinek nevét sajnos nem jegyezte fel a történetírás - a Kaszinó (ma Kepes György Művészeti Központ) épületének támasztotta létráját, s a kapu fölött függő karcsú lámpa kanócát gyújtotta meg. Azt azonban bizonyosan tudjuk, hogy a jelenetet végignézte három helyi polgár, jelesül: Köllner Károly, Singer Ferenc és Teutscher Alajos, akik indítványtevők voltak a Cassinói Társaságban, hogy legyen világosság Egerben is. Az egyesület (amelynek tagjai között volt magyar báró, osztrák katonatiszt, rác kereskedő, német iparos, olasz építőmester is) egy sor gondolatot vetett fel a város fejlesztésére, úgy, mint utcák elnevezése, az egri bor hírnevének megőrzése, takarékpénztár alapítása, gyár létesítése répacukor készítésére. No, és persze az éjszakai világítás megoldása is, amire a pénzt gyakorlatilag „összetáncolták”, azaz egy bál bevételéből fedezték. A Pesthez intézett hivatalos levélben (amely elolaz egri sajtó nagy örömmel számolt be 1877. március 29-én Graham Bell találmányáról, a „telephonéról, amelynek segítségével - ahogyan azt akkor megfogalmazták - „át lehet beszélni élő és hallható hanggal Amerikába, s hasonlóképpen választ lehet onnan kapni”. A hevesi megyeszékhelyen a ciszterci tanítók kísérleteztek vasható Kapor Elemér Kisváros a felhők fölött című könyvében is) úgy fogalmaztak: „A tökéletesedés s csinosodás ösvényén villan Sebességgel haladó Országunk fő városának, Pesth- nek fény köréből egy Sugár Városunk Közönségére is kihatott”. Abban az esztendőben kilenc olajlámpást gyújtottak meg esténként, de a számukat szaporították a későbbiekben. Ily módon 1841 telén már tizenhat lámpás fenntartását vállalta a Kaszinó. A gázvilágítás terve 36 évvel később vetődött föl, igaz, ez esetben a mesterségesen készített világító gázról van szó. Egy berlini társaság jelentkezett az ajánlattal, amely szerint gázmüvet létesítenének Egerben. Akadályt jelentett ugyanakkor először az újdonsággal, méghozzá december 8-án, öt órán keresztül. Tizenkét év telt el, míg megérkezett a kereskedelmi miniszter felhívása: ha legalább 35 jelentkező kötelezi magát, hogy három éven át előfizetője marad a hálózatnak, hajlandóak kiépíteni a rendszert. Végül 41 fő jelentkezett, a névsort közölte a korabeli sajtó. az a tény, hogy még nem volt térképe a városnak, így ennek a költségét is megszavazták a döntéshozók. A szerződés szerint 1873-ban már gázlángoknak kell helyettesíteni a petróleum lámpákat (az olaj ára időközben megemelkedett, ezért ezt kezdték használni). Igenám, de hiába telt-múlt el az idő, csak nem történt semmi. Az Egri Újság épp 140 esztendeje, 1874-ben arról számolt be, hogy: „Tavassy István polgármester előterjeszti, miként Egells Károly berlini lakos, vállalkozóval a légszeszvilágítás létesítése iránt kötött szerződés folyó év január 21-én lejárt anélkül, hogy a vállalkozó vállalatát - mely miatt több ízben figyelmeztetve és felhívva volt - tejesítette volna, így az általa biztosítékul letett 1000 forintos kötvény a város tulajdonává vált, mely kötvényt a lámpavilágítás alapjához csatoltatni, s annak a kamatát az évi lámpavilágítási költség fedezésére fordítani javasolja”. A gáz tehát elillant, anélkül, hogy valaha is világított volna Egerben egy nem teljesített szerződés után. Az viszont biztos, hogy az első villanylámpák 1894 novemberében gyúl- tak ki a városban. Kikátyúztatták a problémás állami útszakaszt Tamaszentmárián sikerült Saját erőből oldotta meg az Egri út javítását a tar- naszentmáriai önkormányzat a tél beköszönte előtt. Czipó László polgármester elárulta, régi gond volt, hogy a szakasz rendkívül kátyús, de mivel állami útról van szó, nem tehettek semmit. Ám amikor a községet Verpeléttel összekötő szakaszt felújíttatta a közút kezelője, a településvezető megkereste a kivitelezőt, s kérte, menjen végig a problémás szakaszon, s mondjon egy összeget, mennyiért javítaná ki.- Azt felelte, 500 ezer forintból megoldható - idézte fel Czipó László. - Ekkor levelet írtam a Magyar Közút Zrt. Heves Megyei Igazgatóságához, s kérvényeztem, hadd oldhassuk meg magunk a problémát. A pozitív válasz után a vállalkozó két hét alatt kikátyúzta a szakaszt, sőt, egyéb mellékuta- kat is kijavított. A községvezető hozzátette: saját erőből oldották meg a falu buszmegállójának felújítását. Rendbe rakták a területet, a millenniumi kopjafa környékét, kikövezték a részt, s új utcabútorokat is elhelyeztek. Ismert: Tamaszentmárián található hazánk egyik legrégebben épült és eredeti formáját szinte teljes épségben megőrzött temploma. A műemléket sokan látogatják, ezért tartotta fontosnak az önkormányzat, hogy látogatók meg tudjanak pihenni. Czipó László elmondta: pályáztak a templomdomb rendbe tételére is, de eddig nem nyertek rá forrást. Czipó László polgármester Biztonságban megközelíthető vonzerő közlekedés Ecséd és Demjén határában is egy megújult útszakaszt adtak át A novaji művelődési ház idei felújítását tervezik Megyénk két útszakasza is megújult az elmúlt időszakban: az M3-as autópályát Ecséddel összekötő és a Dem- jéntől a fürdő felé vezető út. Utóbbi átadásán Szabó Zsolt, szűkebb hazánk útügyi biztosa kiemelte: ismert, hogy Demjén az idegenforgalomra építi jövőjét, de hiába a felhalmozott tudás, ha a rossz infrastruktúra miatt nem tudják megmutatni magukat az országnak, a világnak. Fontos, hogy ne álljon meg itt a fejlesztés, hiszen 5 40 esztendő hiányosságait kell 5 bepótolni, ezért az idén még ? több szakaszt adnak át, jövőre f elkezdődhet a 21-es, a 31-es és I a 33-as út felújítása. Rég várt pillanat: Szabó Zsolt, Fodor Géza, Mikesz Csaba a szalagátvágásnál Fodor Géza, Demjén polgár- mestere felidézte, hogy még kisgyermek volt, amikor utoljára ekkora munka folyt ezen az úton, ami mára igen nagy forgalmat bonyolít le, s a turisztikai fejlesztéseknek köszönhetően reményeik szerint még nagyobbat fog. Mikesz Csaba, a Magyar Közút Nonprofit Zrt. Heves Megyei Igazgatóságának vezetője elmondta: az ecsédi bekötő út 102 millió forintból, 1556 méter hosszon újult meg, míg a demjéni 4956 méteren 177 millióból. A szakember kiemelte: a kivitelező mindkét szakaszon gondoskodott az útpadkáról, s a burkolati jelekről is. ■ P. A. összegzés Az év vége mindenhol a számvetésé, nem volt ez másként Novajon sem. Fodor Péter polgármester tudatta: áttekintették a község gazdasági helyzetét, s örömmel summázták, 2013-ban sok év után először tanévkezdési támogatással tudták segíteni a diákokat és családjaikat, megszervezték a karácsonyi dísz- világítást, tűzifát is adtak a rászorulóknak. Elárulta: közel 57 millió forint értékben ad be pályázatot az önkormányzat az idén. Fodor Péter szavai szerint a legfontosabb feladat mind közül a művelődési ház felújítása lenne. A beruházás keretében megoldanák egyebek között a hőszigetelést, kicserélnék a kazánt, a bútorzatot, a színpadi függönyt, és természetesen megújítanák a világítást is. Kiemelte: emellett pályázatot nyújtottak be egy nyolcszemélyes mikrobusz és egy terepjáró beszerzésére, előbbit a falugondnok, utóbbit a helyi polgárőr egyesület használná.- Egyelőre csak bízunk abban, hogy régi álmunk is megvalósulhat, s lesz lehetőség egy záportározót építeni - tette hozzá. - Emlékezhetünk, az utóbbi években három olyan árvíz is volt, amely komoly gondot, károkat okozott, nem alaptalan tehát a kérésünk. ■ P. A. I I * i A Névsor a városi telefon „megalapítóiról”
