Heves Megyei Hírlap, 2014. január (25. évfolyam, 1-26. szám)
2014-01-08 / 6. szám
2014. JANUÁR 8., SZERDA MEGYEI KORKÉP 3 Karácsonyfák: eljött a vég fenyősors Megkezdik a kiszolgált tűlevelűek elszállítását a városokban A kiszolgált fenyőfák elszállítását szinte kizárólag a városokban kell megoldani, hiszen faluhelyen majd mindenütt a kályhákban végzik a tűlevelűek Nem mondanak le terveik megvalósításáról sírok Az önkormányzat évek óta sikertelenül pályázik intézményei felújítására. Az orvosi rendelő, az iskola melletti tornacsarnok és az óvoda korszerűsítése is napirenden van, de forráshiány miatt rendre elutasították a beadványaikat. Idén újra pályáznak, ám az eredménytől függetlenül az orvosi rendelő rendbetételéhez mindenképp hozzálátnak, akár önerőből is. ■ B. K. Formálódik a falvak együttműködése mátraderecske A napokban egyeztettek öt település - Bodony, Mátraderecske, Váraszó, Bekölce, Balaton - vezetője arról, hogy közmunkaprogramjaikat hogyan tehetnék hatékonyabbá. Megállapodtak, hogy eddigi tapasztalataikat rendszeresen megosztják, a megtermelt, előállított javaikat csereberélik, a különböző technológiákat pedig megismertetik egymással. ■ B. K. Ebben az évben 50 ezer szerszámnyél készül ivád A faluban folytatódó közmunkaprogram keretében idén a faipari részlegben 50 ezer szerszámnyelet gyártanak közel 150 önkormányzat megrendelésére. Mint Ivády Gábor polgármestertől megtudtuk, a növénytermesztési ágazatban változatlanul a konzerválásra szánt zöldségek termesztése a cél. Reményeik szerint nyárra az a savanyítóüzem is megépül, ahol helyben tartósítanák a friss uborkát, paprikát, paradicsomot. ■ B. K. Készülnek a szerszámnyelek A vízkereszten immár túl eljött a karácsonyfa elbontásának ideje. Bár vannak, akiknek a január 6-i dátum nem bír különösebb jelentőséggel, a legtöbben tartják a hagyományt, és e napot követően fosztják meg díszeitől a fát. Sike Sándor Az ünnepek végleges lezárását jelenti a feldíszített fenyőfa elbontása. Ahány ház, annyi szokás, tartja a mondás, ebből következően természetesen vannak olyanok, akik már az új év első napjaiban megszabadultak a karácsony „helyfoglaló” jelképétől. A nagy többség azonban ragaszkodik a hagyományhoz, ami szerint január 6-án, azaz vízkereszt napján jött el ez ideje a díszbe öltöztetett tűlevelű „lemeztelenítésének”. Talán ennek a szokásnak a részesei vagyunk mi is: a Hírlap rendszeresen ez idő tájt foglalkozik azzal a kérdéssel, vajon mit is lehet kezdeni a kiszolgált fenyőfával. A probléma természetesen elsősorban a városokban jelentkezik, hiszen faluhelyen a kiválóan égő fák - a feldarabolásukat követően - többnyire a kályhában végzik. Dr. Sári Péter, az AVE Gyöngyösi Hulladékkezelő Kft. ügyvezető igazgatója elmondta, nekik gyakorlatilag csak a mátraalji városban van dolguk a kitett karácsonyfákkal, a működési területükön lévő további tíz településen a megszokott „falusi vég” vár azokra. Megfogalmazása szerint Gyöngyösön is egyre kevesebb a teendőjük, mert mire a cég hulladékszállító járművei érkeznek, már begyűjtötték a fákat a „nem megbízott alvállalkozóik”. Az igazgató szerint az utóbbi években egyre csökkent a hulladékkezelőnek hátrahagyott elszállítandó mennyiség. Egyébként pedig a kommunális hulladékkal együtt szállítják el a kihelyezett növényeket. A komposztálás nem jó megoldás a fák magas gyantatartalma miatt, de azért sem, mert gyakran maradnak rajtuk drótok, díszek. A mögöttünk hagyott karácsony slágerfája a nordmannfe- nyő volt. Persze, csak a tehetősebbeknek. Vitték az ezüstfenyőt is, és sokan vásároltak földlabdás fát is, hogy majd az ünnep után kiültethessék. Nem biztos ugyanakkor, hogy mind- egyik, gyökerén hagyott fenyőnek van esélyé a túlélésre. Annak például, amelynek a földEgerben szervezetten csak vízkereszt után - az erre a célra „rendszeresített” járművekkel - kezdik meg a kidobott fák elszállítását, amely művelet időpontját hamarosan közzéteszik - tudatta még az elmúlt héten Jakab Zoltán, a Városgondozás Eger Kft. igazgatója, aki elmondta: a szervezett szállítástól függetlenül is kirakhatok a fenyők a kukák, konténerek mellé. Kérésük, hogy rendezetten helyezzék el az otthonokból eltávolított fákat, amiket külön szállítanak majd el. Vonatkozik mindez a hagyományos, illetve az úgynevezett földlabdás fákra is. Később sem kell azonban gyűjtőhelyekre vinni a száradó növényt, elegendő csupán a gyűjtőedények mellé helyezni. A cég egyébként még további 22 településen dolgozik, ám labdáját egy hálóba tekerték, alighanem meg vannak számlálva a napjai: a gyökere túl rövid ugyanis, sőt, az is megesik, hogy a főgyökerét elvágták. A vödörben árult konténeres fenyőtű szobában is rendszeresen locsolni kellett, hogy kiültethető legyen. Persze, ezt is csak abban az esetben, ha enyhe a tél. Például most. a falvakban nem az a szokás, hogy a fenyőfát a hulladékkezelővel szállíttatnák el, sokkal jellemzők, hogy felaprítják, majd eltüzelik. A Hírlap kérdést tett fel az AVE Hevesi Városfenntartó Kft. illetékesének is, aki készséggel közölte, mi lesz a sorsa a kidobott fenyőfának Heves városában és a környező településeken, azonban a szakember azt is közölte: az elmondottak megjelenéséhez csak a kérdések írásban történő elküldése és annak megválaszolását követően járul hozzá. (A választ péntek délutánig ígérte, azonban ez nem érkezett meg. - A szerk.) Bármikor is kerítsünk azonban sort a karácsonyfa lebontására, néhány dologra nem árt figyelnünk: többszintes ház esetében - különösen lakótelepen - nem ajánlatos az ablakon kidobni a maradványokat, mert így akár komoly baleset okozóivá is válhatunk. A hulladékledobó akna sem arra való, hogy (bármilyen kicsi legyen is a fenyő) a csövet vegyük igénybe ilyen célra. Fontos észben tartani azt is, hogy addig, amíg a fát el nem szállítják, ne állítsuk kályha vagy kazán mellé, ugyanis a kiszáradt, gyantától dús tűlevelek nagyon könnyen lángra kaphatnak. Pártok: csak magyaroknak? AKÁRHÁNYSZOR PRÓBÁLOM végiggondolni a választási szabályzat nemzetiségekre vonatkozó passzusait, mindig arra jutok, valami nem kerek. Lehet, hogy azzal, mindenekfelett demokraták akartunk lenni, éppen azzal lett antidemokratikus a rendszer? mert hát miről is van szó: a nemzetiségek csak akkor élhetnek újdonsült jogukkal, hogy saját képviselőt küldjenek a T. Házba, ha lemondanak egy másik (alap)jogukról, jelesül arról, hogy pártlistára szavaznak. Vagy-vagy. más kérdés, hogy az sem lett volna jó megoldás, ha a magukat cigánynak, németnek vagy akár görögnek vallók mindkét listára voksolhatnának, mert abban az esetben is elveszne az egyenlőség - hiszen így két szavazatuk lenne, míg másnak egy. ugyancsak több kérdést vet majd fel az ősszel esedékes nemzetiségi önkormányzatok választása is. A máig virágzó etnobiznisz előtt azzal húzták le a sorompót a jogalkotók, hogy voksolást csak ott lehet tartani, ahol a népszámláláskor legalább harmincán azt mondták magukról, ők bizony cigányok, németek vagy akár görögök. De biztos, hogy tudták az érintettek akkor, hogy a cenzus eredményeként nem pusztán adathalmazok születnek, hanem önrendelkezésük alapját is elveszíthetik? Aligha volt tisztában ezzel mindenki. A másik oldalról nézve azonban még ezekkel a kis-nagy hibákkal is túlságosan megengedőnek tűnhet a rendszer. Mert felesleges tagadni, hogy az új szisztéma sem zárja ki a csalást, az etnobizniszt: az lesz cigány, német, görög, aki csak akar, legfeljebb picit jobban kell figyelnie. A földlabdás fenyőfa sem él mindent túl Ez is egy választás: párt- vagy nemzetiségi lista regisztráció Megérkeztek a tájékoztató levelek, a polgárok döntenek, hogyan akarnak majd szavazni Családi körben ünnepelték Kömlőn a 100 éves férfit Amint arról a média már tájékoztatott, a napokban elkezdték a nemzetiségi regisztrációs kérelmek postázását. Az íveken arról lehet (tehát nem kötelező) nyilatkozni, hogy valaki a jogszabályban elismert tizenhárom (bolgár, görög, horvát, lengyel, német, örmény, roma, román, ruszin, szerb, szlovák, szlovén, ukrán) nemzetiség valamelyikéhez tartozónak vallja magát, s ez alapján kéri felvételét a névjegyzékbe. Akik élnek ezzel, azok szavazhatnak a helyi nemzetiségi önkormányzatok tagjaira ősszel. A kézhez kapott másik dokumentum kitöltésével pedig arról lehet dönteni, hogy a tavaszi országgyűlési választásra is kéri-e a nemzetiségi névjegyzékbe vételét. Ennek azért van jelentősége, mert ha valaki nemzetiségi választóként akar részt venni a választáson, akkor az egyéni képviselőjelölt mellett pártlistára nem, csak a nemzetiségének listájára szavazhat. A dokumentumot személyesen és postán is el lehet juttatni a helyi választási irodákhoz. A nemzetiségi listával a kisebbségek kedvezményes mandátumot szerezhetnek az Országgyűlésben. A képviselői helyek megszerzésére úgy nyílik lehetőség, hogy előbb összesítik az ötszázalékos küszöböt A megyénkben élő szerbek is felvetethetik majd magukat a névjegyzékbe elérő pártokra és a nemzetiségi listákra leadott szavazatokat, és az így kapott összeget elosztják az országos listán megszerezhető mandátumok számával (93-mal), majd ezt az eredményt néggyel. így alakul ki a kedvezményes kvóta, amelynek elérése a mandátumszerzés feltétele. Újdonság az is, hogy nemzetiségi önkormányzatok csak ott alakulhatnak, ahol a nép- számláláson legalább harmincán az adott nemzetiséghez tartozónak vallották magukat. Ezen nem változtat az sem, hányán vétetik magukat a nemzetiségi névjegyzékbe az adott településen. ■ M. B. száz Év A napokban köszöntötte a Honvédelmi Minisztérium képviseletében ifj. Herman István, a település vezetősége nevében pedig Német István polgármester a 100. életévét nemrégiben betöltő kömlői Csáti Istvánt. A Don-kanyart kétszer is megjárt férfit négy gyermeke, hat unokája és tíz dédunokája köszöntötte. Az ünneplésben részt vettek kisdiákok is, akik versekkel, énekkel szórakoztatták az egybegyűlteket. A földművesként, majd a termelőszövetkezeti vezetőként is dolgozó Pista bácsi elmondása szerint fiatalabbnak érzi magát a koránál. ■ SZ. E. i I I I
