Heves Megyei Hírlap, 2014. január (25. évfolyam, 1-26. szám)
2014-01-08 / 6. szám
4 HEVES MEGYE GAZDASAGA 2014. JANUÁR 8., SZERDA Hatmilliárddal többet költöttek Heves megyében beruházásokra Sikeres, de ellentmondásos év volt mátrai erőmű zrt. Bár a cég nyeresége csökkent, ám dolgoznak a vállalat stabil jövőjén Mivel az áram ára középtávon nagy valószínűséggel nem fog emelkedni, ezért a Mátrai Erőműnél új piacok, bevételi lehetőségek után néznek KSH A Heves megyei székhelyű gazdasági szervezetek a tavalyi első három negyedévben 42,4 milliárd forintot fordítottak beruházásra, ami 17 százalékkal magasabb az előző év azonos időszakánál (36 milliárd forint). A bővülés az országos átlagot 3,2 százalékponttal haladta meg. Egy lakosra viszont csupán 138,3 ezer forint fejlesztés jutott, ez az országos átlag 59 százaléka. A KSH adatai szerint 2013 januárja és szeptembere között a beruházások 64 százaléka gépek, berendezések, járművek beszerzését jelentette, s ezek négytizedét külföldről szerezték be a cégek. Az épületekre és egyéb építményekre ötödével többet fordítottak a 2012-es év azonos időszakához képest. A legtöbb pénzt - a megyei összeg 64 százalékát - az ipari vállalkozások fordították fejlesztésekre, a 27 milliárd forint háromnegyedét a feldolgozóiparba invesztálták. Az ipari fejlesztések értéke folyó áron ötödével emelkedett egy év alatt. A szolgáltatási ágak közül a tudományos és műszaki tevékenység, az adminisztratív szolgáltatás, az oktatás és az egyéb szolgáltatás területén kívül minden ágban nőtt a beruházási kedv. A régióban közel 140 milli-. árd forintért történtek beruházások a múlt év első kilenc hónapjában, ez 15 milliárd forintos emelkedés. Borsodban 78 milliárdról 83 milliárd fölé, Nógrádban 10 és fél milliárdról 14 milliárd forint fölé nőtt a beruházások értéke. ■ T. B. Tető alatt a Lenksysteme új gyára Az áram piaci ára egyetlen év alatt a negyedével csökkent, emiatt takarékosságra kényszerült a Mátrai Erőmű. Bővítik a cégnél az ipari parkot, csökkennek a fizetések. Tóth Balázs Ellentmondásos, ám kétségtelenül sikeres esztendőt zárt 2013-ban a Mátrai Erőmű Zrt., Heves megye második legnagyobb vállalata. A cég 6 milliárd kilowattóra villamos energiát állított elő, 5,5 milliárdot értékesített, s nyolc és fél millió tonna szenet termelt. A műszaki csapás azonban az elmúlt évben sem kerülte el a gazdasági társaságot, hiszen a bükkábrányi óriás kotrógépben egy olyan szerkezeti elem tört el, amely a negyvenéves gépekben sem szokott. A két és fél hónapos kiesést azonban átstrukturálással sikerült ledolgozni. 1 A gazdasági csapást a rész- | vénytársaság számára a piac J jelentette, zuhantak ugyanis az £ energiaárak, a 2009-es nagykereskedelmi ár felére esett a villanyáram értéke Európában. Ehhez még lehetett volna alkalmazkodni, de a zuhanás fele egy év alatt következett be. A tőzsdén már a 2003-as árszínvonalon jegyezték a villamos energiát.- Emiatt takarékossági intézkedések bevezetésére volt szükség, új piacokat keresni már nem volt idő. Több áramot kellett termelni, viszont olcsóbban. A nyolcmilliárd forintos árbevétel-kiesésből hatmilliár- dot sikerült kompenzálni, de az eredmény csökkent - mondta el a Hírlapnak Valaska József, a Mátrai Erőmű Zrt. igazgatóságának elnöke. A cégvezető kifejtette, hogy az év ennek ellenére sikeresnek mondható, hiszen talpon maradtak, ellentétben más hazai erőművekkel. Piaci részarányukat húsz százalékra növelték, az adózott eredményük pedig megközelíti a 10 milliárd forintot. Középtávon nem lehet számítani az energiaárak növekedésére, tehát olyan céget kell építeni, amely biztosítja a mostani színvonalat, jövedelmezőségi szintet, megélhetést. A munkahelyek megtartására két út kínálkozott a vállalatnál. Egyrészt a bevételek növelésével: például a szén közvetlen értékesítésével. Romániai exportra félmillió, míg a lakosság részére 350 ezer tonnát adtak el idén, jövőre pedig összesen egymillió tonnát terveznek értékesíteni. Valaska József szerint ez nagy segítség a családoknak is, hiszen százezer otthon téli fűtését segítettek megoldani. A családok 20- 40 ezer forintot spóroltak ahhoz képest, mintha fával vagy gázzal fűtenének. Segítettek a térségbeli szegényeknek is, az önkormányzatok fél áron juthattak hozzá a rászorulóknak szánt tüzelőmennyiséghez. valaska József, a Mátrai Erőmű Zrt. igazgatóságának elnöke szerint tíz év múlva az erőmű a mostani 800 helyett már csak 600 megawatt villamos áramot termel majd szénből, ez a 2050- es évekig megmarad. További 4-500 megawattnyi megújuló kapacitásuk lesz, főleg a nap, vagy a szél segítségével termelA bevételeket növelni az erőmű ipari parkjának bővítésével, az áram és a hő, illetve a víz eladásával is lehet. Két új üzem, egy fehérjefeldolgozó és egy bioetanolgyár létesülhet a területen, amely 2015 elejétől évi ötmilliárd forintos plusz árbevételt jelenthet. Jövőre kezdik el a két, egyenként 15 megawatt kapacitású fotovol- taikus erőmű építését, az első ütem 2015-ben, a második pedig 2016-ban áll üzembe. A munkahelyek megtartásának másik eszköze a 20 százalékos költségcsökkentés. Ennek következtében a béreket az idén legfeljebb a tizedével visszavágják, s ebben partneriek villanyáramot. Nem mondanak le az energiatárolásról se, ezért vizes, szilárd, levegős, hid- rogénes megoldás is szóba jöhet. A tárolás kulcskérdés lesz az évtized második felében. Sok nyugat-európai erőműszállító cég (illetve az anyavállalat is) dolgozik ezen, ők is erre a vonalra kapcsolódnak rá. rek voltak a szakszervezetek, de mint a fórumokon kiderült, a munkavállalók is támogatták ezt a megoldási javaslatot. A takarékoskodás miatt így egyetlen dolgozót sem kell elküldeni. Valaska József kifejtette, hogy hozzájárultak a rezsicsökkentéshez is, bár a kormányzati intézkedés őket valójában nem érintette. Az MVM-nek viszont a korábbi szerződéshez képest tízmilliárd forintos engedményt adtak, s még így is nyereségesek maradtak. Ösz- szesen 22 milliárd forint adót fizettek be a magunk mögött hagyott esztendőben az államkasszába, ötmilliárd forinttal többet, mint egy évvel korábmata Tibor, a bükkábrányi bánya igazgatója szerint a környezetvédelmi előírások betartásának köszönhető a társaság talpon maradása. Akik nem vették komolyan, azok leszakadtak, hiszen a bírságokat nem lehet kitermelni. A Bükkábrányi Ipari Park kicsit hátrányban van a visontaihoz képest, hiszen ott ban. Értékteremtésben, nyereségességben az adatok tanúsága szerint a húsz legjobb hazai cég között tartják számon a Mátrai Erőmű Zrt.-t. Az elnök a jövőről szólva arra is kitért, hogy 2014-re lekötötték az összes megtermelt áramot, még vásárolniuk is kellett hozzá. Fenntartják továbbra is a kétbányás működést, s dolgoznak a középtávon túli terveken. A legfőbb cél az, hogy növeljék az árbevételüket és a nyereségességüket, ennek érdekében végeznek el különböző fejlesztéseket is. Mint mondta, a megmaradásukról maguknak kell gondoskodniuk, segítséget nem várhatnak. több szolgáltatást, terméket kínál az erőmű. Bükkábrány iránt két, széntechnológiában, hulladékkezelésben érdekelt befektető érdeklődik. Az engedélyeztetés elindult, remélik, jövőre kezdődhetnek az építkezések. További kisebb vállalkozásokat is várnak, akiknek kedvezhet az infrastruktúra. Milyen lesz a Mátrai Erőmű tíz év múlva? A szénre és a megközelíthetőségre alapoznak A Robert Bosch, a Mátrai Erőmű, a ZF Lenksysteme a dobogón top so Heves megye legnagyobb vállalatainak eredményességi sorrendjében nem történtek nagy változások egy év alatt Továbbra is a Mátrai Erőmű Zrt. Heves megye legnagyobb hozzáadott értékű vállalata - derül ki a Heves Megyei Top 50 2013 című kiadványból. Bár a cég árbevétele 2012-ben 94 milliárd forintra csökkent, hozzáadott értéke 54-ről 56 milliárd forintra nőtt. A második, a Robert Bosch Elektronika Gyártó Kft.-é 19,4 milliárd forint volt. A hatvani cég árbevételével első a megyében, a 2011. évi 297 milliárdról 313 milliárd forint fölé növelte. A hozzáadott értéket nézve a legutóbbi listán is harmadik a ZF Hungária Kft., több mint 11 milliárd forinttal. A negyedik helyen csere történt, a ZF Lenksysteme Hungária Kft.-t a korábbi ötödik Horváth Rudolf Intertransport váltotta. Az első tíz között megtartotta pozícióját a Bosch Rexroth, az LKH Leoni Hungária, a Va- mav és a Heves Megyei Vízmű Zrt. Az egy évvel korábban 10. helyezett füzesabonyi Pi- kopack Kft. három hellyel hátrébb zárt, megelőzte a Johnson Electric (2,15 milliárdos hozzáadott érték), a Mátrametál és a Stanley Electric. Az ötvenes listára félmilliárd forint alatti hozzáadott értékkel is föl lehe- 1 tett kerülni, s ez sikerült is az 2 újonc Jász-Tész Kft.-nek. A zöld- J ség-gyümölcs termelő és feldől- I gozó cégen kívül négy új tagja A Magnetec Ungarn a hozzáadott értéket tekintve 22. lett a sorban van a lajstromnak, a legelőkelőbb (32.) helyen, az AW-Hús Kft. végzett, s bekerült még a Firth Rixson Kft., a Kékesbusz Kft., illetve a kohászattal foglalkozó Alu-Block Kft. Árbevételben egyébként a hatvani Bosch után a Mátrai Erőmű Zrt., majd a ZF Lenksys^ teme következik. A ZF Hungária ezúttal is negyedik, az LKH Leoni ötödik. Az első öt közül csupán a Bosch tudta növelni a bevételeit, a többi vállalat azonban rontott. A ZF-cégek árbevételét leginkább az export befolyásolta, míg a Leómét a belföldi megrendelések. Az első tízbe befért a Bosch Rexroth, a Johnson Electric, a Stanley Electric, a Horváth Rudolf Intertransport és a Vamav. Kikerült viszont onnan, s még az első ötven közül is a Mátra Cukor Kft. A félszáz topvállalat közé újként bekerült a He-Do, az útépítő cég több mint hat- milliárdos bevétellel rögtön a 20. lett. Újonc a listán a Papst Hungary, a Mátrai Erőmű Központi Karbantartó Kft., a Bott Hungária, a Füzesabonyi Olajos Növények Kft. és az Imola Konstrukt. A legtöbb embernek, több mint háromezernek a Robert Bosch adott munkát, a Mátrai Erőmű a második, az állományát megtöbbszöröző Egererdő pedig a harmadik. ■ T. B. I t A I í
