Heves Megyei Hírlap, 2013. október (24. évfolyam, 229-254. szám)

2013-10-15 / 241. szám

2 MEGYEI KORKÉP 2013. OKTÓBER 15., KEDD A közbiztonság javulását váljak: visszakapcsolták a közvilágítást Hovatovább gettósodás fenyeget szocio Az észak-magyarországi régióban aggasztó méreteket ölt a gyermekszegénység segítség Néhány napja vissza­kapcsolták a közvilágítást Tar- nabodon. A dél-hevesi község­ben február óta sötétség ural­kodott az utcákon, mivel az önkormányzat nem volt képes fizetni a számlákat és rengeteg tartozást halmozott fel. Mint azt Pető Zoltán polgármester­től megtudtuk, soron kívüli elbírálást kértek és kaptak is a Belügyminisztériumtól egy pá­lyázattal kapcsolatban.- Elsősorban a közbizton­ság javítására hivatkoztunk - mondta a település vezetője -, így nyertünk hárommillió forintot, amit már el is utaltak számunkra. Ezzel az összeg­gel ki tudtuk egyenlíteni az intézményi és közvilágítás el­maradt díját, így már múlt hét péntektől újra van közvilágítás a faluban. A jövőben, hogy számláikat fizetni tudják, azt tervezik: minden második oszlopról ki­csavarják a világítótesteket, ezáltal is megfelezve a fogyasz­tást, illetve a polgármester maga kéri majd az áramszol­gáltatót, hogy minden hónap­ban vizsgálja felül a rendszert, nehogy újra fellépjen az a probléma, hogy valaki lopja az áramot. Elmondása szerint: a lakosság is nyugodtabb a múlt heti történések óta. ■ SZ. E. Drogtermesztés: előzetesben a gyanúsított almár Elrendelte az Egri Járás- bíróság annak az egri lakos­nak az előzetes letartóztatását, aki vélhetően Eger külterüle­tén több hétvégi házban, azok udvarán nemesített indiai kendert termesztett. L. Zsoltot múlt hét pénteken fogták el a nyomozók, akkor, amikor szü­retelni indult. A rendőrök több mint száz tő, különböző fejlett­ségű növényt, szárított mari­huána leveleket foglaltak le. A férfi ellen, bűnügyi őrizet­be vétele mellett, kábítószer birtoklása bűntett elköveté­sének megalapozott gyanúja miatt indított eljárást a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság Bűnügyi Osztálya. ■ M. Z. Az UNICEF tanulmánya szerint hazánkban minden harmadik gyermek nélkü­lözőnek számít. Régiónkban ennél is rosszabb a helyzet. Barta Katalin A Gyermekek Világnapját el­sősorban a fejlődő országok gyermekeinek hátrányos hely­zetére való figyelemfelhívás­ként hozták létre és tartják meg közel hatvan éve. Nem túl vidám tény, hogy lassan a ma­gyar gyermekek egyre növek­vő hányada is harmadik világ­beli körülményeket lát maga körül. Hogy ez a megállapítás nem túlzás, azt alátámasztja az ENSZ gyermekjogi szervezete, az UNICEF Kutatási Központjá­nak közelmúltban közzé tett ta­nulmánya is, amelyben számos kitétel olvasható a hazai viszo­nyokra. Ilyen például az, hogy a „gyermeknélkülözési index” alapján hazánkban minden harmadik gyermek nélkülöző­nek számít, a vizsgált 29 fejlett ország közül csak Bulgáriának és Romániának van ennél rosz- szabb mutatója. Az egri szár­mazású Farkas Zsombor szo­ciálpolitikustól, a Gyerekesély Közhasznú Egyesület tagjátpl azt kérdeztük, mi a helyzet a gyermekszegénységgel Heves megyében, miként próbálnak javítani a helyzeten. ■ A nélkülöző gyermekek­nek körülbelül a kéthar­mada napjainkban ha­zánkban vidéken él. A szakember elmondta: a tel­jes népesség közel 14 százaléka él jövedelmi szegénységben ma Magyarországon. A gyerekek­nek csaknem a negyede sze­gény, harmada súlyos, az élet minden területét átható nélkü­lözések között él. Mindez össze­függ a szülők szegénységével, képzetlenségével és munka- nélküliségével, s azzal, hogy az ország mely térségében, mi­lyen típusú településén élnek. Az észak-magyarországi régi­óban - így megyénkben is - a helyzet ennél is rosszabb, akár a szülők foglalkoztatottságát, akár a megdöbbentő területi különbségeket mutató csecse­mőhalandóságot vagy a mély­Esély nélkül. Egyes megyénkben kistérségekben a cigányság aránya elérte a 70-80 százalékot. Az elszegényedés megállíthatatlan. Képünk illusztráció szegénységet és teljes kire­kesztettséget jelző szegény- és cigánytelepek elhelyezkedését nézzük. E régió majdnem 600 településének közel kétharma­da leszakadó, elmaradott hely­ség. A cigány népesség aránya- Heves megyében is az országos átlag (6-8 százalék) közel két­szerese, de számos térségben és településen ennél jóval ma­gasabb. Egyes megyénkben kistérségekben, településeken a cigányság aránya 70-80 szá­zalék, ami a gettósodás vissza­fordíthatatlan folyamatait jelzi. A szegénység generációról ge­nerációra öröklődik. A dél-heve­si kistérségben a gyerekes csa­ládok legalább fele él jövedelmi szegénységben. Ami a-vidék és város közti különbséget illeti: míg a nyugat-európai országok­ban a szegénység a nagyváro­sokban koncentrálódik, nálunk ez falusi jelenség. A hátrányos helyzetű kis­térségek többségében uniós forrásból elindultak sokrétű szolgáltatást nyújtó projektek, a kistérségi gyerekesély prog­ramok, amelyek az élet számos területén talán tudnak segí­teni. - A gond az, hogy a mai kormányzati intézkedések, így a közmunkáért járó „bér” 49 ezer forintra csökkentése, és megalázó feltételei, a 22 ezer 800 forintos foglalkoztatást he­lyettesítő támogatás, a cigány gyerekek iskolai szegregáci­ójának állami „jóváhagyása” vagy a szociális munka helyett a rendészeti eszközöket elő­térbe helyező rendelkezések, mind-mind mélyítik a szegény­séget. Mindezek éppen az uniós programok ellenében hatnak. De az sem mellékes, hogy a családi pótlék összege 2008 óta változatlan, pedig ez a sze­gény családok költségvetésé­nek jelentős része. Ráadásul a mostani kormány az iskolások esetében a hiányzások miatt ezt megvonja a családtól. A rá­szoruló gyerekek nyári étkezte­tésére fordítható költségvetési pénz 2009 óta nem nőtt,, a fel­tételek szigorodtak, ígyi 2012­2013-ban 30 ezerrel kevesebb gyerek részesült e támogatás­ban, mint 2011-ben. Az Euró­pai Unió felé közben büszkén hangoztatja a kormány a hazai gyerekszegénység elleni vagy a nemzeti felzárkóztatási stra­tégiát. A gyakorlat mást mutat - tette hozzá Farkas Zsombor. ■ Mit tenne ön a gyermeksze­génység ellen? Szavazzon hírportálunkon » — ma 16 óráig: iWü HE0L.hu JS A szavazás eredményét a holnapi számunkban közöljük. A gyermekek nélkülözése ég­bekiáltó probléma az északi ré­gió számos részén. Még akkor is, ha kutatások azt igazolják, a szülők képest igyekeznek min­dent megtenni, hogy az utó­daik ne szenvedjenek hiányt se ételben, se gyógyszerben, se ruházkodásban.. Nyaralás­ra, különórára nem jut pénz, de nagyobb baj az, hogy gyakran cipőre, ruhára, gyógyszerre vagy a közlekedésre sem. Nincs mód az egészséges társas kapcsolatokra az (azóta megszüntetett) MTA Gyerekszegénység elleni Prog­ramiroda egy 2009-ben készült felmérése szerint a legnagyobb mértékben a gyermekek társas kapcsolataival, kortárs kötődé­seivel összefüggő szükségletek vannak nagy veszélyben. A gye­rekek 30 százaléka ugyanis nem tudja rendszeresen meg­hívni magához a barátait, több mint 50 százaléka nem jut el sehova nyaralni, közel felük anyagi okok miatt nem vesz részt szabadidős tevékenységek­ben (nem sportol, nem zenél). Ezek mind erősítik a gyermekek kirekesztettségét. A fenti dimen­ziókban és az élet más terüle­tein egyre nyílik az olló az alsó és a felső társadalmi csoportok között. Térségünkben jóval több a szegény gyermek leginkább veszélyeztetettek ré­giónkban a három vagy több gyereket nevelő, illetve az egy- szülős családok, de nyilvánva­lóan ott is nagyobb eséllyel él­nek nélkülözésben, ahol nincs foglalkoztatott a háztartásban. Kiterjedtebb és mélyebb a gyer­mekszegénység a roma csalá­dokban is, ezenkívül még a la­kóhely is meghatározó. Az or­szág 33 leghátrányosabb hely­zetű kistérsége közül 12 az észak-magyarországi térségben található. A Gyerekesély Egye­sület 2012-ben publikált jelenté­se szerint a leghátrányosabb helyzetű kistérségekben a sze­génygyermekek aránya kétszer, két és félszer magasabb az or­szágos átlagnál. Ez igaz a me­gyénkre is. Csődvédelmet kért a Csépány és Társai egyeztetnek A válság, a kereslet csökkenése küldte padlóra a gyöngyösi kft.-t Életmentés, lakóháztűz és szárazfűtűz a mérleg ► Folytatás az 1. oldalról Csépány Gábor hangsúlyozza: a kft. 20 éve működő vállal­kozás, a régió, Gyöngyös és a konzervipar jelentős vállalata. Húsz éven át vásárolták fel az általuk előállított konzervfé- leségekhez gyümölcs és zöld­ség alapanyagokat. Ezalatt az idő alatt építették föl a MÁT­RA konzerv márkát, melyet kül- és belföldön egyaránt jól ismernek. Az elmúlt két év­tizedben több száz embernek a biztosítottak munkalehetősé- s get, országos viszonylatban is | meghatározó vállalkozásként | tartották számon. Sajnálatos, £ hogy 2013-ban a vállalkozás a Hiába tüntettek. A csődegyezség lezárásáig a cég nem tud fizetni csőd szélére jutott. A finanszí­rozás elmaradása, a válság ha­tásai, a forgalom visszaesése, a kereslet csökkenése a konzerv termékek iránt befolyásolják a mai helyzetüket. Ebben a ne­héz gazdasági helyzetben is talpon akartak maradni, de az idei finanszírozásuk a bankok részéről meghiúsult, erről sem a tulajdonosok, sem a vállalat vezetése nem tehetnek. Csődvédelmet kértek az Egri Törvényszéktől és azon dolgoz­nak, hogy a "törvényben előírt feltételeknek megfelelően ered­ményes csődegyezségi tárgya­lást folytassanak hitelezőikkel, ami meghatározza a vállalat jö­vőbeni sorsát. ■ B. K. heves megye Az elmúlt hét vé­gén megyénk tűzoltóit tizenöt eseményhez riasztották. Va­sárnap hajnalban a hatvani lánglovagoknak kellett vonulni Lőrincibe, ahol harminc nagy­méretű körbála égett, a tűz pe­dig további bálákat veszélyez­tetett. A lángokat kora reggelre sikerült megfékezni. Délután a megyeszékhelyre riasztották az egrieket, ahol egy idős hölgy a fürdőszobában elesett, önerő­ből pedig nem tudott kijönni. A tűzoltóknak a lakásba sike­rült bejutni, a sérültet átadták a mentősöknek. Boldogon egy épület teteje gyulladt ki, szintén vasárnap. A tulajdonos porral oltóval megkezdte a tűz oltását, így a kiérkező tűzoltók a tetőszerke­zetet vizsgálták át, s a parázsló részeket oltották el. Személyi sérülés nem történt. Este nagy erőkkel vonultak Novajra, ahol egy kazánház kapott lángra. Az egységeknek három óra alatt sikerült eloltani a tüzet. Senki nem sebesült meg, vi­szont az anyagi kár több száz­ezer forint. Hét alkalommal vonultak a lángőrök szárazfű- és bozótos tűzhöz a hét végén. Egyik sem volt nagy kiterjedésű, így aztán a tűzoltóknak elég hamar si­került a lángokat megfékezni, sugarak és kéziszerszámok al­kalmazásával. ■ M. Z.

Next

/
Thumbnails
Contents