Heves Megyei Hírlap, 2013. október (24. évfolyam, 229-254. szám)
2013-10-15 / 241. szám
2013. OKTÓBER 15., KEDD 3 MEGYEI KÖRKÉP HÍRSÁV Könyves vasárnapot tartottak a plázában egér Az egri Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtár szervezésében vasárnap délelőtt és délután is színes programokkal várták a plá- zakönyvtárba érkezőket. Kiss Ottó író, költő saját műveiből olvasott fel, majd pedig Lovász Andreával, a Navigátor című Kortárs Gyerekirodalmi Lexikon és Olvasókönyv szerkesztőjével lehetett beszélgetni a kortárs irodalmi művek létjogosultságáról. ■ SZ. E. Idősek vetélkedőjét rendezik Párádon párád A parádi idősek otthonában rendezik meg csütörtökön 10 órai kezdettel a Szociális Igazgatók és Szakemberek Magyarországi Egyesületének „Az Idősek határokon átívelő kulturális és művészeti vetélkedője” megyei elődöntőjét. A Ki mit tud?-ra megyénkből három csapat és hét egyéni induló jelentkezett. A megyei versenyről Tóth Teodórától kérhető bővebb információ a 36/413-466 telefonszámon, illetve a titkarsag@idose- kotthonaparad.hu e-mail címen. ■ SZ. E. A szilvási önkéntesek is gyakorlatoztak szilvásvárad Az elmúlt hét végén rendszerbeállító gyakorlaton vettek részt az újonnan alakult Bélkő Járási Mentőcsoport tagjai. Az egység gerincét a Szilvásvárad Község Tűzoltó Egyesület, valamint a Szilvásváradi Polgárőr Egyesület tagjaiból szerepet vállaló önkéntesek alkotják. ■ SZ. E. Gyakorlat Bélapátfalva mellett Átutalás helyett készpénz? fizetés Kérhetjük kézbe is, de korántsem biztos, hogy meg is kapjuk A finoman szólva is jelentősen megnőtt banki terhek miatt sokan váltanának..., de nem bankot, hanem fizetési módot. Újra készpénzben kérnék a fizetésüket. A törvény engedné, a munkáltatók kevésbé. Katus Eszter Köztudott, hogy háromról hat ezrelékre emelkedett a pénzügyi tranzakciós illeték a készpénzfelvételnél, az átutalásoknál pedig kettőről három ezrelékre. Ezzel pedig közvetve a fizetések csökkentek, hiszen a béreket is szinte mindenhol bankszámlára utalják. Nem véletlen, hogy sok munkavállalóban felmerült: mi lenne, ha újra kézbe kapná a fizetését, ami így nem menne át a bankokon, elkerülve az átutalással, készpénzfelvétellel járó költségeket. A Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége (FEOR) most ezt szeretné elérni, vagyis azt, hogy választani lehessen a munkabér készpénzben történő kifizetése vagy bankszámlára utalása között. A FEOR a napokban kiadott közleményében rámutatott, hogy ma akár ezer forintnál is többe kerülhet a fogyasz- s tónak, amikor pénzt vesz ki 3 egy bankautomatából, és egyre § gyakoribbak az olyan fogyasz- J tói kifogások, amelyek a magas I összegű tranzakciós díjakat sérelmezik. A választhatóságot természetesen jogszabálynak kellene garantálnia. Nos, valójában már van jogszabály, amely tartalmaz hasonlót. A Nemzetgazdasági Minisztérium tájékoztatása szerint lényegében a felek megállapodásától függ, hogy a munkabért készpénzben adják vagy bankszámlára utalják. Elméletben váltani is lehet, ám a gyakorlatban kevésbé - ezt már egy általunk megkérdezett jogász véli. A munkahelyek többségénél ugyanis kollektív szerződés van a munkaadók és a munka- vállalók között, amely ma már többnyire az átutalásos fizetést rögzíti. Ha pedig így van, egyénileg szinte lehetetlen ebből kilépni, és készpénzes fizetésre váltani. Jelenleg az is pénzbe kerül, ha kivesszük a számlánkról a saját pénzünket A cégek nem bírnák AZ ÁLTALUNK MEGKÉRDEZETT cégvezetők szerint esély sincs rá, hogy visszalépjenek a készpénzes kifizetések irányába. Ennek főként az az oka, hogy a vállalkozásoknak ez rengeteg pluszkiadást jelentene. Újra ki kellene alakítani a pénztárakat, emellett személyzetet és megfelelő mennyiségű készpénzt biztosítani. Mivel a tranzakciós adó rájuk is vonatkozik, a bérek felvétele évente több (tízjmilliós többletköltséggel járna. Ennyit egy munkaadó sem tudna áldozni erre, ha muszáj lenne, nagy valószínűséggel vagy a cafeteria és egyéb juttatások terhére tenné, vagy leépítene. Szerintük az egyszeri ingyenes pénzfelvétel a megoldás. Akad nyertes per még júliusban született egy ítélet, amely szerint költség- térítést kellett volna kapnia Nagy Erzsébetnek, a Pedagógusok Demokratikus Szak- szervezete egyik ügyvivőjének azért, mert fizetését bankszámlára kapta. A pert indító pedagógus számára így 3 évre visszamenőleg ki kell fizetni a számlavezetéssel, bankkártyafenntartással összefüggő ösz- szes költséget, valamint a fizetés egyszeri, egy összegben való felvételének a díját. A Kúria szerint azért járnak a fenti költségek, mert a közalkalmazottakra vonatkozó törvény kimondja, a bérhez jutás nem jelenthet többletterhet a munkavállalónak. Kétszer ingyen lesz? a kormánypártok a minap nyújtották be - egyéni képviselői indítvány formájában - azt a törvénymódosító javaslatot, amely a tervek szerint január elsejétől havi két alkalommal ingyenes készpénzfelvételt tesz lehetővé 150 ezer forintig. A javaslat minden számlacsomagra kiterjedne, így a bankok nem korlátozhatnák az ingyenes pénzfelvétel lehetőségét egyes, általuk meghatározott csomagokra. A kormánypártok ígérete szerint ameny- nyiben a bankok más tranzakciók díjaiban próbálnák visszaszerezni a pénzt, a felügyeleti tevékenységet ellátó jegybank „erélyes fellépésére" számíthatnak. JEGYZET Járni jár, csak nem jut ismét a szokásos dilemma: elmélet és gyakorlat. Ez a két fogalom olyan ritkán van összhangban, hogy már azon lepődnénk meg, ha egyszer lenne bármiféle közük egymáshoz. TERMÉSZETESEN MOST SINCS. Kiderült, kérhetjük ugyan készpénzben a fizetésünket (hogy ne tudjanak lehúzni minket a bankok a tranzakciós illetékkel), de az emiatt vívott harcban valószínűleg el fogunk bukni. Mert vagy kiröhögnek, vagy közük, hogy nem muszáj ott dolgoznunk, ahol. Ha esetleg magunk mellé állítjuk az összes munkavállalót, talán megkaphatjuk, amit akarunk - meg még azt is, amit nem. A készpénzes fizetés miatti pluszköltségeket ugyanis biztosan rajtunk spórolnák meg a munkaadók, így az elbocsátás ismét napirendre kerülne. SZÓVAL JOGUNK VAN kápét kérni utalás helyett, a törvény is lehetőséget ad rá, de a gyakorlatban az elmélet jóformán semmit sem ér. MINT ÁLTALÁBAN. Mert ugye az alapvető emberi jogok szerbit létezik az élethez, a- ü szabadsághoz való jog, a vélemény és kifejezés szabad^“ sága, a törvény előtti egyenlőség, a kulturális életben való szabad részvétel joga vagy az élelemhez, neveléshez és a munkához való jog. És hány embertől vették már el az életét erőszakkal, hibás döntésekkel, háborúkkal? Mennyi ember él(t) bezárva, rabszolgaként? Működött-e mindig igazán cenzúra nélküli sajtó? Hány embernek nincs munkája, nincs mit ennie, él megalázó körülmények között? Valóban egyenlő-e a törvény előtt minden ember nemre, korra, társadalmi helyzetre való tekintet nélkül? a jog, úgy tűnik, nem „kötelesség”, inkább csak lehetőség. Mi pedig nem tudunk élni vele. Emlékkiállítás nyílt Gárdonyi tiszteletere tárlat Az Egri Törvényszék így emlékezik az író halálának 150. évfordulójára Tudományos konferencián a megyei folklórkincsek Dr. Hunyadi-Buzás Ágnes, az Egri Törvényszék elnöke nyitotta meg a Gárdonyi-emlékév alkalmából szervezett rendezvénysorozat első eseményét, a Magyar Nemzeti Levéltár „A regény és a valóság - Gárdonyi Géza és történelmi regényei” című kiállítását. Az elnök asz- szony a törvényház I. emeleti aulájában köszöntötte a vendégeket, közöttük dr. Mikó Zsuzsannát, a levéltár főigazgatóját, Sós István alpolgármestert, a megjelent országgyűlési képviselőket és intézményvezetőket. Az elnök utalt arra, hogy az író nagy történelmi regényei, mint az Egri csillagok, az Isten rabjai és a Lámpás kapcsolódnak olyan levéltári iratokhoz, amelyeket a Magyar Nemzeti Levéltár őriz, és amely anyagokat Gárdonyi Géza itt tanulmányozott. Rövid köszöntőt mondott Eger alpolgármestere is, majd a törvényszék két fogalmazójának irodalmi műsorát követően dr. Mikó Zsuzsanna mutatta be a tárlatot, amely november 8-ig tekinthető meg. A rendezvénysorozat következő eseményeként október 18-án kerül sor a „Nyitott Bíróságok” elnevezésű programra, amelynek keretében Gárdonyi Géza „Dugóhúzó” című bűnügyi novellja perszimulációjának lehetnek részesei az egri diákok. ■ S. B. S. Gárdonyi történelmi regényei állnak a törvényházbeli tárlat középpontjában EGER A Dobó István Vármúzeum ad helyet ma a Magyar Tudományos Akadémia Miskolci Területi Bizottságának Néprajzi Munkabizottsága által szervezett tudományos konferenciának. A 10 órakor kezdődő, Néprajzi kutatások Heves megyében címet viselő tanácskozáson a három észak-magyarországi megyében élő néprajzkutatóknak számolnak be kutatási eredményeikről a Heves megyei múzeumokban és az egri Eszterházy Károly Főiskolán dolgozó szakemberek. Az előadók számos érdekességről szólnak majd, ám a tudományos igényű munkák nem csupán a kutatók, de a laikus érdeklődők figyelmére is számot tarthatnak, hiszen szű- kebb hazánk folklórkincsének sok-sok különlegességéről esik majd szó a konferencián. Dr. Csiffáryné Schwalm Edit „A palóc hímzések alkalmazása a mai népi iparművészetben”, Császi Irén „A Schreiber-féle papírszínház - A Dobó István Vármúzeum új szerzeménye”, Gy. Gömöri Ilona „Él, mint Marci Hevesen - egy mai folklórjelenség”, dr. Zábrátzky Éva „Olvasókörök az egri hóstyákon”, dr. Veres Gábor „Jelek, jelképek a gömöri bútorokon”, míg dr. Petercsák Tivadar „Egri fertálymesteri közösségek és trakták” címmel tart előadást. ■
