Heves Megyei Hírlap, 2013. július (24. évfolyam, 151-177. szám)

2013-07-01 / 151. szám

HORIZONT 5 2013. JÚLIUS 1., HÉTFŐ ■■■■■■BHinnHBBI 1 PERCES INTERJÚ Rostás Bea „Megtisztulása” művészet Heves megye Príma-díjas szobrászának, a közkedvelt Rostás Bea Pi­rosnak nyílt kiállítása a hét­végén az egri Templom Ga­lériában. A tárlatról a Hírlap magát az alkotót kérdezte.- A kiállítás a Megtisztulás cí­met kapta. Hogyan született az elnevezés?- Nos, most az elmúlt években készült munkáimat mutatom be, azaz azokat a szobrokat, rajzokat, grafiká­kat, amelyekkel az utóbbi időben foglalkoztam. Egy nagy összefoglalásról van tehát szó. Jelenleg Török­országban végzem a doktori iskolát, ezért ottani alkotá­saim közül csak a rajzaimat tudtam elhozni. Számomra az, hogy mind a szülőváro­somban, Egerben mutatha­tom meg a közönségnek, egy megtisztulással ér fel. Innen a cím.- Mi ad ihletet egy-egy szobor elkészítésekor?- Ezek általában a saját élményeimből születnek: ál­landó témám a kapcsolatok, így az anyaság, a férfi-nő, a szellem és matéria kap­csolódása. A kiállítás meg­nyitóján egy performanszra is sor került a Múzsa, a kő és a szobrász kapcsolatáról BMZ intermediális művész, Czövek Zsuzsa és Daróczi Ilona közreműködésével.- A közeljövő tervei...?- Legközelebb Horvát­országba, Eszékre megyek, ahol egy szalma-szimpó­ziumban veszek részt. Ez az úgynevezett „land art”-hoz áll közel, amikor is a termé­szetből készítünk műalko­tást. Ezt követően Ausztriá­ba utazom, mivel Krastalban egy márványból készülő köztéri szobor megalkotásá­ra kértek fel. ■ SZ. E. Rostás Bea Piros alkotásai „Nem volt két egyforma frizurám” réti árpád Mérnöknek készült, végül mégis színész lett a Gárdonyi színház örökös tagja A Gárdonyi Géza Színház társulatának örökös tagjává választották az évadzáró ülé­sen Réti Árpád színművészt, akit sokan versmondóként is ismernek. Pócsik Attila- Meglepődött, amikor a színpad­ra szólították?- Nagyon is. Nem vagyok könnyen elérzékenyülő ember, de akkor bizony nem találtam a szavakat. Több mint 11 éve szakadt meg a kapcsolatom a színházzal. Nem akarok szá­mon kérni semmit, de úgy gondolom, még kiváló szerepek vártak volna rám. Sokan nem tudják, de a színész kiszolgálta­tottabb, mint más ember. A fel­lépése határozott, ezért nem látszik, mennyire sérülékeny. Talán kérnem kellett volna, kilincselnem, de nyakas kálvi­nista vagyok, s nem tettem.- Úgy tudom, nem erre a pályára készült...- Édesapám Kiskükül­lő menti székelyként eleinte szolgalegényként kereste a ke­nyerét. Sokat jártam nézőként színházba, mégsem arra indul­tam. Be akartam bizonyítani - magamnak is -, hogy egy mér­nök is lehet kultúraszerető, művelt ember. Végül mégis a Szentgyörgyi István Színművé­szeti Főiskolára kerültem, Ma­rosvásárhelyre, majd az ottani Nemzeti Színház tagja lettem huszonnégy esztendeig.- Szép idők voltak?- Sokan voltak akkoriban tele panasszal. Ennek oka az volt, hogy a rendezők a biztos siker érdekében nem reszkí­roztak, a fiatal szerepeket is az idősebbekre bízták. Soha nem hittem, hogy bennem nagy tehetség szunnyad, én csak egy színházra, színészetre al­kalmas embernek tartottam magam. Felismertem azonban: munkával, szorgalommal, őszinte lelkiséggel pótolhatom azt, ami hiányzik. Zsenge fia­talként egyszer megkérdezték, mit szeretnék elérni, s úgy feleltem: azt, hogy a színház, s az ott dolgozó alkotók eljut­hassanak oda, hogy örülni tudjanak a saját kollégáik sike­I u ■< a $ c Réti Árpád otthonra talált Egerben. Mint mondja, számára a költészet és az előadóestjei jelentették és jelentik a mentsvárat a nyugdíjazása után. rének. Soha nem áskálódtam, a véleményemet azonban min­dig vállaltam. Félreértés ne essék: semmi hőstettet nem követtem el, nem voltam nagy lázadó, de nem adtam fel a magam igazát.- Hogyan került Egerbe?- 1986-ban úgy döntöt­tünk, Magyarországra költö­zünk. Hosszas és keserves va­júdás után beadtuk áttelepülési kérésünket. Egy év Budapesten állás és önmagunk keresése je­gyében telt el, végül Gáli László a Gárdonyi Géza Színházhoz szerződtetett a feleségemmel. Már az első, ’89-90-es évadtól kezdve sok jelentős szereppel találkoztam. Ezeket igyekez­tem művészi igénnyel és alá­zattal megoldani, talán néhány esetben sikerült. Marosvásár­helyen csak prózai színészként számítottak rám, itt zenés darabokban is játszottam. Két egyforma frizurában nem lép­tem színpadra. Vallom: csak a zsenik hivatottak arra, hogy saját arcukkal játszanak, az utánuk következők­nek ehhez nincs joguk.- Sokan ismerik előadóestjeiről.- Nyugdíjasként is aktív vagyok, számom­ra a költészet jelentette a mentsvárat, a megmaradás erejét. Tizennégy éves korom­ban fedeztem fel Adyt, után jöttek a többiek. Már fiatal Névjegy név: Réti Árpád színművész, a Gárdonyi Géza Színház társu­latának örökös tagja SZÜLETETT. Kolozsvár, 1939. de­cember 31. család: nős, egy lánya és egy unokája van MUNKAHELYEK: Marosvásárhe- lyi Nemzeti Színház, egri Gár­donyi Géza Színház színész koromban szívesen ka­landoztam a versek világában. A marosvásárhelyi színházban mutattam be első előadóestjei­met. Áttelepülésünk után foly­tattam ezt a munkát. Évente újabb és újabb irodalmi esteket szerkesztettem és adtam elő. Mérhetetlenül gazdag anyag­ból válogathattam, s válogatha­tok, közel 20 önálló estem van.- Otthonra talált a városban?- Sokat köszönhetek Eger­nek, mondhatom, csak leemelt kalappal mehetek végig az kedves szerepei: Egdal (Hen­rik Ibsen: A vadkacsa), Mikhál bán (Katona József: Bánk bán), Bányai tanár úr (A Szabin nők elrablása), Szerzetes (La Man­cha lovagja), Jákob (József és a színes szélesvásznú álomkabát) AMIT MÉG SZÍVESEN ELJÁT­SZOTT volna: Arthur Miller: Az ügynök halála utcákon. Befogadott minket a város, tagja vagyok a Fertály­mesteri Testületnek, a Szent György Lovagrend egri prio- rátusának, s presbiter vagyok a református gyülekezetben. Édesanyámat 88 éves korában hoztam el Kolozsvárról, s öt boldog évet élhetett le a fia mellett. Szívesebben vagyok itt, mint Budapesten.- Lánya is követte a pályán...- Iringó szinte az anyatejjel szívta magába mindezt, nem lehetett lebeszélni az elhatáro­zásáról. Élte a tinédzserek éle­tét, szavalóversenyeket nyert, s elsőre felvették a színművé­szeti főiskolára. Bevallom, a fe­leségemmel a lelkünk mélyén nem örültünk maradéktalanul, hiszen mi tudtuk, gyönyörű, de nehéz pálya ez, amelynek so­rán minden lépcsőjét végigjárja az ember a boldogságnak és a keserűségnek. Örömmel újsá­golhatom viszont: néhány napja megszületett az unokám, Nina, s újsütetű nagypapa vagyok! AHét íJjTibgre PILLANATKÉPEK A GÁRDONYI GÉZA SZÍNHÁZ ÉLETÉBŐL ^EGER GÁRDONYI GÉZA SZÍNHÁZ Jó hangulatban táboroztak a gyermekek Egy héten át tartott az egri Gár­donyi Géza Színház nyári tábo­ra, amely a teátrum „Játsszunk színházat” című projektjének keretében jöhetett létre. A hu­szonhatmillió forintos pályá­zati támogatás lehetővé tette, hogy a több mint harminc diák ingyenesen vegyen részt a kéz­műves-, a tánc- és drámafoglal­kozásokon. A fiatalok a tábor során megismerkednek a bá­bozással, a hangszerek, a tánc és a színház világával. A gyer­mekek betekinthetnek a ku­lisszák mögé is, megtapasz­talhatják mi zajlik a színfalak mögött, hogyan készül egy koreográfia, s milyenek közel­ről a színpadi kellékek, dísz­letek. Topolánszky Tamás, a tánctagozat vezetője elmondta, a szakemberek által vezetett táborban nagyon jó a hangu­lat, ügyelnek arra, hogy játék­ra is lehetőség nyíljon, a színes programok pedig nemcsak élvezetesek, de hasznosak is a résztvevő tanulók számára.- Abban bízom, hogy miköz­ben a fiatalok például a tánc alapjaival ismerkednek, köze­lebb kerülnek színházhoz, velük és szüleikkel találkozunk majd | a nézőtéren is következő évadok- s ban - így a tagozatvezető. ■ Játék és színház. Senki nem unatkozott az egyhetes tábor során. GG Tánc: mozgalmas nyár közel ioo előadásban láthatta a publikum az elmúlt évadban a GG Tánc Egert. A Gárdonyi Géza Színház tánctagozatának tagjai legutóbb a msikolci Ope­rafesztiválon bizonyítottak: A fából faragott királyfi ezút­tal még különlegesebb volt, hiszen a Miskolci Szimfonikus Zenekarral dolgoztak közösen, így a produkciót ez alkalom­mal élő zenével mutatták be. A miskolci előadás egyben bú­csú is volt, a díszletet ugyanis a Frenák Pál Társulat adta köl­csön Egerbe. Topolánszky Tamás, a ta­gozat vezetője elárulta: a nyár is munkával telik számukra, a napokban tehetséges fiata­loknak tartanak folgalkozáso- kat a teátrum „Játsszunk szín­házat” programjának kereté­ben, hamarosan pedig a sop­roni Volt Fesztiválon lépnek fel a Táncfantáziákkal.- Izgatottan várjuk az elő­adást, hiszen újra egy külön­leges helyszínen, mutatkoz­hatunk be, ráadásul egy új közönségréteget szólíthatunk meg. A továbbiakaban is több felkérés vár ránk: július 25-én a szarvasi Vízi színpadon lé­pünk fel a Mouün Rouge-zsal, másnap Békéscsabán az Ibsen Központban a Táncfantáziákkal - tette hozzá a tagozatvezető. ■

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents